hol / kinél lehet leellenőrizni doktori címet?

Azért a bölcsészettudományi kisdoktorátushoz is kell valamiféle tudományos munka. (Bár az új Fltv. nincs a fejemben, de ez logikailag is bizonyos). És ez is csak feltételezés ugyan, de szerintem kisdoktori címet is csak olyan egyetem adhat (ideértve a magánegyetemet is) amit a MAB akkreditált, és van (PhD. fokozat odaítélésére alkalmas) Doktori Iskolája, amely úgy kezdődik, hogy végy öt nem emeritált DSc.-t:-))). És egyáltalában... Egy ismeretterjesztő társaság milyen jogon merészeli az egyetem szót nevében használni? Kérem szíves kiegészítő
megjegyzéseidet.

Köszi a példát.

Az is azt mutatja, néha eltér egymástól a "dr." használati mód, meg az, amit a Felsőoktatósi tv. (vagy az előző szabályok) mondtak.

Ha a salgótarjáni alpolgármester lépése sérelmes bárkinek is, milyen alapon?
(gondolom sérelmes, vagy rosszalló pillantást érdemlő attól lehet, hogy nélkülözi a "dr." viseléséhez a szükségesnek tartott alapot)

Mi a lényegi különbség a felhozott példa (megfelelő egyetemi végzettség nélküli "dr." címhasználat), és a között, amikor a sima jogi egyetemi diplomával (külön doktori munka nélkül) a jogász "Dr."-t használ (noha Flt. szerint 'csak' dr.-t írhatna ki)?

Van-e ebben ügyvédeknél egyfajta tiltott reklám jelleg tónus?

Incitatus:
Köszönöm amiket írtál, meg szerintem pár dolgot hasonlóan is látunk tán, viszont mindezt a Felsőoktatási tv. alább idézett részei (Egyjogász közlése) alapján, tükrében is ha kifejtenéd.

Tehát a "plusz titulus": a Magyar Tudományos Akadémia doktora/a tudományok doktora (ez utóbbi a régebbi név).

Már elnézést, de az MTA doktora a DSc. rövidítést neve után használhatja. A doctor iuris, med. stb. egy puszta cím, amely végzettséget tanúsít, egy régi európai hagyomány továbbélése. Tudományos értéke nincs. A DSc. egy jelentős tudományos fokozat, amelynek előfeltétele a PhD. vagy CSc. fokozat (vagy ezzel egyenértékű más tudományos fokozat) megléte. Az MTA doktorai (vagy ezzel egyenértékűnek elismert) tudományos fokozat viselői közül választják a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjait, akik az adott tudomány legkiválóbbjait jelenítik meg. A dr./Dr.-ból nem kell gondot csinálni, mert a jogászoknál (is) olyan kevés ilyen szamély van, hogy azokat a szakma számon- tartja, és általában a tudományban nem szokás odaírni a címet, mert úgyis minden jogász doktor. (Kivétel az egyetemi névtáblák, de ott nem alkalmazzák a kisbetű/nagybetű eltérést, bár a szokás létezik-elviekben).

A salgótarjáni alpogármester a miskolci bölcsész egyesület által működtetett Nagy Lajos Király Magánegyetem (egy senki által el nem ismert ismeretterjesztő valami) által kiadott valamilyen oklevélféle alapján íratta be a személyijébe az okmányirodán a dr.-t.

Mi volt a salgótarjáni eset?

Ezet szerint akkor - véleménytek szerint - a Felsőoktatási tv. alább idézett (63., 149.) §-ában is elírás történt volna?

Az is érdekes kérdés, hogy a dr. med., jur., vet., med. dent. miért nem kerül kiírásra (személyiségi jogok?),
de erre még lehet olyasmit mondani, hogy nem osztják ezzeél meg a "dr.-s" társadalmat.

Szerintem még érdekesebb, hogy ha a jogszab (Flt.) azért mégis csakis a doktori munka előzményű esetekben jogosít fel a "Dr." viselésére, úgy azt nem végzők azt miért viselik, s mi alapján.

Míg az előző (med., vet., jur., med.dent kiírás, vagy ki nem írásos) esetekben ez egy pontosított változaton való spórolás is lehet, addig a "Dr." használata esetében azért némi többletlátszatot sejtet, és ezt - nyelvtan ide-oda az alább idézett Flt. 'törvényilag' támasztja alá.

Az ügyvédi kar jelentős része miért, s mi alapján használja a Dr. -t a nevében? Doktori meló nélkül erre honnan van joga?

Hmmm, azt hiszem, jó néhány félreértés és legenda terjeng a doktori címek körül. Az egyik az, hogy a nagydoktorok Dr.-t, a kisdoktorok dr.-t írnak a nevük elé. Azt már Lhotse is helyesen megírta, hogy ez szimpla nyelvtani-helyesírási kérdés. Ugyanis a nagydoktorok is a korábban szerzett kisdoktori címet - vagy PhD alapján viselt címet - írják a nevük elé. A nagydoktori fokozat ugyanis önmagában nem ad semmilyen plusz titulust. Még a korábbi minősítési rendszerben, ha valaki úgy lett kandidátus, hogy nem volt kisdoktorija, akkor külön kérvényezhette a kisdoktori címet.
Sokan gondolják úgy, hogy kötelező beíratni a személyibe a dr.-t, különben nem használhatják. Én nem láttam még jogszabályhelyet, ami ezt kötelezővé tette volna. A jogászok, orvosok nagy része szimpla kis feudalizmusból ittragadt címfetisizmusból rohan bevésetni a dr.-t még az oltási bizonyítványába is a diplomaosztás másnapján. Az viszont tényleg érdekes kérdés, hogyha a jogszabály alapján a jogászokat dr. jur. illeti meg, az okmányirodák miért sima dr.-t írnak be. Bár a salgótarjáni eset után már semmin sem csodálkozom.

Kedves Sasfióka!

Amit írsz, utolsó bekezdésedben, - szvsz - az maximálisan a doktori munka nélkül doktori címet szerzett jogásztársadalom-tagok érdeke.

A doktori címet szerintem már az alább idézett jogszab ~továbbartikulálja a beszélt nyelvnél, és így már az 'adományozás' pillanatától diferenciáltabb az valójában, mint ahogy az - írásod szerint - megjelenik.

Szerintem simán tiltott reklám-közeli a dolog az ügyvédek jelentős részénél.

Valóban komoly hivatalos helyen meg hogyne tudnák már azt, hogy ki mire vitte.
Illetve - illő lehetne küzdeni érte, hogy legyen súlya adolognak, és az egyes nyilvántartásokban is jelenjék meg.

Ügyvédi névkiírásoknál Te hogy látod a dolgot?
Ott, ha vki doktori munkát nem végzett, s történetesen ügyvédkedik, mi alapján vált jogosulttá a Dr. cím kiírására?

BataG!

Szerintem a kérdésed abszolút nem helytálló.
Csak azért sem, mert állami adatbázisokban (név-, címadatbázis), illetve a hivatalos iratokon (útlevél, személyi igazolvány, stb.) a nevet TELJES EGÉSZÉBEN NAGY BETÛVEL írják. Így lehet kisdoktor vagy nagydoktor, a személyijébe DR. MINTA HELÉN fog szerepelni. Mint ahogy az útlevelében is DR. MINTA HELÉN fog szerepelni.
Ennek megfelelően máris értelmetlenné válik a kérdésed, hiszen a "legfőbb hivatalos helyen" sem tudják a kisdoktort és a nagydoktort megkülönböztetni.

A beszélt nyelvben a kisdoktori és a nagydoktori cím szintén nincs megkülönböztetve, illetve "annyiban jelenik meg", hogy amennyiben a doktori címe mellé használja a PhD jelzőt is, kiderül. De ha nem, akkor egy telefonbeszélgetésből a "doktormintahelénvagyok" kijelentésben nincs benne, hogy ő most milyen doktor.

Ezért én szvsz úgy gondolom, hogy a doktori címet az általad kérdezett formában megosztani NEM SZABAD. Nagyon nagy félreértések és bosszúság kerekedne belőle.
Aki a PhD fokozatot is jelölni akarja, használja a PhD jelzőt pl. a doktori nevét követően. És máris egyértelmű, hogy miről van szó.

SF

Jogszab szerint azért kicsit másként fest a dolog, és ... árnyaltabb a kép.
Akkor az alábbiak szerint:

Flt. 149.§
(8) Azok, akik e törvény hatálybalépése előtt szereztek magyar egyetemen vagy főiskolán oklevelet, jogosultak a következő címek használatára:

1. az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászok esetében (ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.),

(9) Az e törvény hatálybalépése előtt szerzett következő címek és ahhoz kapcsolódó rövidítések tovább használhatók:

1. címek:

aa) Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae,
ab) doctor honoris causa,
ac) habilitált doktor;

2. rövidítések:

ba) a PhD fokozattal rendelkező személyek esetén a „PhD” vagy „Dr.” rövidítés, DLA fokozattal rendelkezők esetén „DLA” vagy a „Dr.” rövidítés, bb) az ab) pont esetén a „Dr. h. c.” rövidítés,
bc) az ac) pont esetén „dr. habil.” rövidítés.

KÉRDÉS akkor mégis:
Doktori munka nélkül a jogásztársadalom jelentős része honnan vindikálja magának a Dr. cím viseléséhez a jogot, s milyen alapon?

2005. évi CXXXIX. törvény
a felsőoktatásról

63. § (6) Az orvosok, a fogorvosok, az állatorvosok, a jogászok oklevele doktori címet tanúsít. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.

149. § (1) Az 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmények alapján szerzett, illetőleg e nap előtt engedélyezett doktori cselekmények alapján később megszerzett egyetemi doktori cím továbbra is viselhető.
(2) Az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot (doctor universitatis) szerzett, továbbra is használhatja a „dr. univ.” megjelölést.
(3) Hittudományi egyetemeken 1993. szeptember 1-je előtt szerzett hittudományi doktori cím továbbra is viselhető.
(4) Az 1997. december 31-ig az egyetem által odaítélt doktori fokozat, illetőleg megállapított doktori fokozattal való egyenértékűség továbbra is érvényes.
(5) Amennyiben jogszabály alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként tudományos fokozatot említ, azon doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozatot kell érteni.
(6) A tudomány(ok) kandidátusa fokozattal rendelkező személy a „doktori fokozat megjelölést használhatja.
(7) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján szerzett mester (DLA) fokozat megfelel az e törvény szerint művészeti területen adományozható DLA fokozatnak.
(8) Azok, akik e törvény hatálybalépése előtt szereztek magyar egyetemen vagy főiskolán oklevelet, jogosultak a következő címek használatára:

1. az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászok esetében (ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.),
2. az a) pontban nem említett egyetemi végzettséggel rendelkezők az okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár, illetőleg - a szaktól függően - a képesítési követelményekben meghatározott más cím,
3. a főiskolai végzettséggel rendelkezők - a tanulmányi iránytól függően - a mérnök, közgazdász, tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató, illetőleg a képesítési követelményekben meghatározott más cím.

(9) Az e törvény hatálybalépése előtt szerzett következő címek és ahhoz kapcsolódó rövidítések tovább használhatók:

1. címek:

aa) Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae,
ab) doctor honoris causa,
ac) habilitált doktor;

2. rövidítések:

ba) a PhD fokozattal rendelkező személyek esetén a „PhD” vagy „Dr.” rövidítés, DLA fokozattal rendelkezők esetén „DLA” vagy a „Dr.” rövidítés,
bb) az ab) pont esetén a „Dr. h. c.” rövidítés,
bc) az ac) pont esetén „dr. habil.” rövidítés.
(10) Az oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény (vagy annak jogutódja) a (8) bekezdésben említett jogosultságról igazolást állít ki.
(11) A honosított (elismert) oklevelekre a (7) és (8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy amennyiben az elismerést vagy honosítást valamely korábbi, irányító minisztérium végezte, az igazolást a miniszter adja ki.
(12) Az 1996. szeptember 1-je előtt a felsőoktatási intézményekben létesített szakosító továbbképzési szakokon szerzett szakosító továbbképzési oklevél által tanúsított szakképzettség a munkakör betöltése és a foglalkozás (tevékenység) gyakorlása szempontjából egyenértékű az e törvényben meghatározott szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettséggel.
(13) Azok a főiskolai tanárok, akik e törvény hatálybalépésekor jogosultak a professzori cím használatára, e törvény hatálybalépése után is használhatják ezt a címet.
(14) Az e törvény hatálybalépését megelőzően adományozott Professor Emeritus címekhez kapcsolódó jogok a következők szerint alakulnak: ha a címhez kapcsolódó jogosultság gyakorlása - ideértve a kapcsolódó pénzbeli juttatásra való igényt is - határidőhöz nem kötött, úgy 2010. december 31-ig illeti meg a jogosultat, azzal a feltétellel, hogy a juttatás mértéke nem lehet kevesebb, mint a 2005. évben. A felsőoktatási intézmény a határidő lejártát követően további határozott, legfeljebb öt évre szóló megállapodást köthet a Professor Emeritus címmel járó feladatokra és juttatásokra, illetve a juttatásokat magasabb összegben is meghatározhatja. A Professor Emeritus cím használata a jogosultat akkor is megilleti, ha a juttatásokra már nem jogosult. A határozott időre adományozott Professor Emeritus címekhez kapcsolódó jogok nem változnak.

Kedves Lhotse!
... és akkor mi van az aláírásokkal? (kisdr, nagyDr?)
Vagy az már végképp egyéni formálás? Az már az individum határain belüli apróság?

Valami jogi szabály tényleg nincs rá? Ez szerintem nem feltétlenül rangkórság lenne, mindössze egy kis pontosságféle.

A határ a dr., Dr. között miért nem a doktori munka? Meglepő, ha ez nincs szabályozva.

BataG! Még egyszer: kizárólag a mondatbeli elhelyezkedés dönt. Tehát pl.: Alulírott dr. Sztár Béla ügyvéd, ügyfelem, a MINTA KFT. képviseletében eljárva... DE! pl.: Dr. Okos Rudolf ügyvéd részére (Pl. Címzésben)

Ha valaki hangsúlyozza, hogy ő nem "mezei" dr., akkor használja a Phd. rövidítést. Ezt természetesen hivatalosan (pl. személyi) nem teheti meg, de pl. egy konferencián a felesleges körök elkerülése végett indokolt lehet. Ez nem rang- és címkórság.

Férjhezmeneteli okokból rávettem magam az átírásra: dr. Sablon-Chutzpah Panna leszek :)

Kedves Traven !

A Te, és alább Lhotse írása elég meggyőző, szóval kösz.
Ugyanakkor van bennem némi kétkedés azért.

Nekem furcsa, hogy azért mégis vannak, - tipikus eset például bíróságokon, - hogy egyes bírák önállóa is "kis dr."-vel írják a nevüket, sőt! van olyan hogy Dr.X.Y-né dr.Z.Zs..
És - néha - hosszabb listában is (nevek egymás alatt) van aki dr.-vel, s van aki Dr.-vel szerepel.
Írásaitok szerint ez akkor csak egy véletlen összevisszaság, vagy hanyagság lenne?

Mindenesetre kösz.

Kedves BataG!

A Dr. és a dr. között nyelvtani elhelyezkedésben keresendő a válasz.
Mint ahogy előttem már Lhotse írta: mondat elején, név előtt Dr. Ha szövegben vagy név közben használatos, akkor dr.
Pl: Dr. Gipsz Jakab vagy Mintáné dr. Gipsz Juli...

chutzpah:
OK, OK, ... de azért azt meg szabad kérdezni, hogy van-e különbség a kettő között, s ha igen, hogy mi az?
Jogi egyetemhez "dr" cím jár.
De sokak használják a "Dr"-t.
Ekvivalens a kettő?
(Azt értem, amit a lelki egészségről, önbecsülésről írsz, de valahogy mégsem úgy alakult, s nem azt lehet látni, hogy pl. az összes jogász, ügyvéd a "dr"-t preferálná használni a "Dr" helyett. Azért ebben van némi valós helyzetleírás, nem?)
S ha a kettő között van eltérés, miért nem lehet az érdeklődés tárgya?
Miért irritáló ez?

rite csillaggal:
Kösz. Mi alapján? (esetleg pontos jogszabhelyet tudnál említeni?)
És ... az "dr"-re, vagy "Dr"-re vonatkozik?
Valóban érdekelne, hogy a névhasználat van-e szabályozva, s a kettő között pontosan mi a difi, s annak viselése szabályozott-e.

Én nem ügyvédkedem, és a lelki önbecsülésemhez nem hiányzik a személyimbe a dr. Nekem cum laudéval nem volt sem sürgős, sem fontos átírni. Jogász vagyok és nem doktor doktorovics.

a ügyvéd esetén pl. a doktori cím használata kötelező

Köszi a sok írást.

Azé vannak jócskán, kik "Dr" -vel villognak, és ugye ... hát pl. sem nem Phd-k, sem nem akadémia doktorok.
És ha van difi a kettő között, miért ne érdekelhetne a difi tartalma?

chutzpah:
Ha átiratod a személyid, "dr", vagy Dr" lészen odabiggyesztve?
Miért az egyik, s miért nem a másik?

Valóban egybefolyik a kettő? Jogileg ez van szabályozva? Hol?

Intradim5:
Az miért van, hogy ügyvédi névlistákon csupa-csupa "Dr" szerepel, bíróságokon meg (gondolom többet adva a helyességre) több a "dr" ?

Névhasználat van vhol szabályozva?

Ja, manapság akik nem "mezei" doktorok, azok feltüntetik (névjegykártyán például), hogy phd. Ez tudományos fokozat.

Van egy közkeletű tévedés, hogy van "nagydoktori" (tudományos fokozat), amit így kell írni: Dr., és van "kicsi" (orvos, jogász), amit így: dr. Nincs ilyen szabály. Mondat elején, címben Dr., mondat közben szép szerényen :) mindkettő dr..

Akkor nem. De a doktori cím használatára a jogi diplomával jogosult vagy. Vagyis kiírhatod az irodádra, bemutatkozhatsz... Csak "hivatalosan" a neved "dr." nélküli.

Traven, én nem írattam át a személyim, akkor nem vagyok dr.?

BataG: nyitni akarsz egy ügyvédi irodát diploma nélkül? Gyors lebukás lenne belőle. :DDD

Csak azt nem értem, hogy minek "ellenőrizni" valakit, hogy tényleg doktor-e vagy sem?...