@szomorú
Tudom. Itt még látszik a téma eleje.
Itt csak ötletelni lehet, biztos tipp nem létezik. Ha valamelyik át akarja vágni a másikat, a másik azt nem tudja kivédeni.
Ja, de: egy tuti tipp van: el kell hajtani az ilyen vevőt.
Jogi tanács kérése
gerbera317
„később visszakövetelheti a 'kölcsönadó', holott az ténylegesen a vételár része”
Én is ezt írtam rá, hogy veszélyes játék, de nem a kérdező volt az ötletgazda,
hanem KovacsGergo fórumtárs ajánlotta neki ezt a kölcsönszerződés dolgot.
„a kölcsönszerződés nem lenne színlelt szerződés? amiből később szintén lehet gond.”
Csak gond lehet belőle, hiszen később visszakövetelheti a 'kölcsönadó', holott az ténylegesen a vételár része. Kicsit is értelmes eladó nem megy bele ilyenbe.
Xar lehet felétek az ingatlan-kereslet, ha ilyen ajánlatot is fontolóra kell venned...
köszönöm mindenkinek a választ!
nagyjából énis arra jutottam, hogy egyik fél sem lehet 100%ig biztonságban ebben az ügyben, és egymás jóindulatától függnek.
KovacsGergo a kölcsönszerződés nem lenne színlelt szerződés? amiből később szintén lehet gond.
többnyire...
Ha kilóg a lóláb akkor nem.
.
Egyébként drb.. javaslata a legjobb.
A különbözetet kp ban.
Bukta akkor van ha bukik az eladás..
gerbera317
„Nem tudják úgy lepapírozni, hogy ha az egyik át akarja vágni a másikat, akkor a másik azt ki tudja védeni.
Ez kizárólag akkor működik, ha mindkét fél jószándékú.”
Pl. a teljes szerződésben szereplő összeg rendezésekor a „zsebbe fizetett” összegről írt eredeti papír mindkét példányát megsemmisítik közösen. De eléggé érdekes ügyvéd, aki egy ilyen ügyletben közreműködik és szemet húny a történet felett. Eleve ugyebár az ő munkadíja is többnyire a vételártól függ.
Nem tudják úgy lepapírozni, hogy ha az egyik át akarja vágni a másikat, akkor a másik azt ki tudja védeni. Ez kizárólag akkor működik, ha mindkét fél jószándékú. KBS tudna mesélni arról, hogy mennyire nem azok szoktak lenni.
KovacsGergo
Bocsi, nyilván elírás volt részemről.
Tehát a vevő visszakéri, mert csakis „kölcsönként” adta az eladónak?
Szomorú
Vevő a vevőnek? Atyaég! Ez ennyire azért nem bonyolult. Had ne magyarázzam már el :D
KovacsGergo
„a többiről kölcsönszerződést köttök”
Na ja, aztán a vevő utána visszakéri, mivel csakis „kölcsönként” adta a vevőnek? :-O
milanista
Az adásvételibe bírjátok a megbeszélt összeget, a többiről kölcsönszerződést köttök.
milanista,
Igen, van.
Az előszerződés aláírásával egyidejűleg a különbözetet odaadja neki kápéban.
Persze, ezzel meg a vevő kockáztatja azt, hogy ha valamilyen (akár az ő, akár az eladó) hibájából bukik az ügylet, akkor ezt a pénzt simán elveszíti, hiszen az eladó is letagadhatja, ahogy van.
Ha nincs hitel, vagy más bonyolító az ügyletben, és az előszerződést is kihagyják, akkor egyből a végleges szerződés aláírásával akár viszonylag keveset kockáztatnak.
Persze, a vevő kockáztatja azt, amit szomorú örökös is írt, mert az illetékkiszabás alapja a forgalmi érték, nem a szerződésben szereplő érték. Ha az nem tér el a NAV adatbázisának átlagától jelentősen, akkor nem foglalkoznak vele. Ha igen, még mindig lehet felmérést kérni, mert mondjuk le van pukkanva az ingatlan.
milanista
„Tud bármiféle papírt aláíratni eladó a vevővel, hogy "be legyen biztosítva" a szerződésben szereplő vételáron felül a valós vételárra is?”
Ha papír van róla, akkor akár ki is derülhet és akkor te is buksz, nem csak a vevő, én nem trükköznék vele. Egyrészt a benne rejlő csapdát te magad is leírtad. Másrészt én úgy tudom, hogy a NAV simán felülvizsgálhatja az eladási árat, ha úgy gondolják, hogy az túl alacsony - gyanút fognak, hogy trükközés áll a háttérben - és akkor a vevőnek a NAV által meghatározott értéken kell illetéket fizetnie a vásárolt ingatlan után.
„Az adóhatóságot illeti meg az a jog, hogy megállapítsa az illetékkiszabáshoz irányadó forgalmi értéket. Ehhez felhasználhatja a korábbi adásvételi szerződések adatait, az ingatlan energiatanúsítványában foglalt adatokat, a vevő nyilatkozatát és szükség esetén helyszíni szemlét is tarthat az ingatlanban.”
Forrás: http://nav.gov.hu/…an-adasvetel
üdv mindenki, egy kis segítséget szeretnék kérni.
'x' személy elad egy ingatlant 'y' személynek. 'y' személy szeretne spórolni a vagyonszerzési iletéken pár százezer ft-ot, ezért szeretné, hogy az adásvételi szerződésbe a valós vételárnál kisebb összeg kerüljön. Idáig még gondolom teljesen szokványos a dolog. 'y' személy előszerződést kíván kötni, amiben a csökkentett vételár szerepel természetesen. A kérdés az, hogy lehet ebben bármi bökkenő 'x' eladó szempontjából? Tud bármiféle papírt aláíratni eladó a vevővel, hogy "be legyen biztosítva" a szerződésben szereplő vételáron felül a valós vételárra is?
Vevo123,
„Tulajdonhányadot lakottan szokás árverezni”
Ez nem szokás kérdése. Akkor tűzi ki a végrehajtó lakottan az árverést, ha a Vht. 141. § (3) valamelyik alpontja azt írja elő. Már csak azért is, mert ha nem így tenne, a végrehajtást kérő már küldené is a végrehajtási kifogást, hiszen jóval piacképesebb egy beköltözhető ingatlan. Ha nem tudod, hogy esetedben miért volt lakottan kiírva, érdemes megkérdezni a végrehajtót.
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy Neked a volt tulajjal van vitád. Lehet, hogy inkább a másik 1/2 tulajdonosával. De persze ezt csak akkor tudhatjuk, ha kiderül, hogy a végrehajtó melyik alpont miatt árverezte lakottan az ingatlant.
Fenntartom, hogy az általad idézett ítélet másról szól. Ott - bár a végrehajtó a törvény megsértésével írta ki az árverést - a végén megszűnt a közös tulajdon, úgy, hogy a lakottan való kiírás miatt a bentlakó tulajdonostárs bentmaradhatott. A vevő tulajdonostárs ezt elfogadta, mert licitált. Ezért kapta meg annyiért, amennyiért, nem pedig a beköltözhető áron. És a Kúria a közös tulajdon megszüntetésének szabályai alapján ítélt:
„[23] A lakosság értékcsökkentő hatását - a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó kivételes rendelkezéshez hasonlóan - a bentlakó volt tulajdonostársnak kell viselnie, ezért a Kúria álláspontja szerint az adott esetben a Ptk. 5:84. § (4) bekezdése megfelelő alkalmazásának van helye. ”
Mondom én, hogy félre lett kezelve. (Egyébként már hogyne lett volna ok a lakottan árverezésre, amikor csak 1/2 hányad volt a tárgya, nem az egész. A "lakottan" itt nem ténylegesség, hanem egy jogi fogalom.)
„Tulajdonhányadot lakottan szokás árverezni, a Vht. 141 (3)-ból nem hiszem, hogy bármelyik eset fennállt az én ügyemben.”
El sem olvasod, amiről írsz? Mondjuk a 141,§ (2)-t?
Igen, elég érdekes, nyilván nem céljuk az ügy megoldása. Még pereskednie sem kellene, csak lehetővé tenni, hogy felmérhessem az ingatlant adásvétel előtt, a többi az én gondom lenne.
Vevo123
„nem akarja eladni a tulaj, esetleg úgy, ha piaci áron megveszem, de nem mehetek be a házba, se az adásvétel előtt se utána, még állapotfelmérés céljából sem”
Mondjuk azért az már érdekes, ha tiéd lenne az egész ház, mert a másik részt is eladja a tulaj piaci áron és még akkor se mehetsz be a saját tulajdonodba, mert az adós, akitől árverés útján szerezted meg, nem enged be. Igaz akkor neki kell egy lakáskiürítési perrel szemközt néznie, aminek kilakoltatás lesz a vége, de persze csak szerintem.
Vadsuhanc!
Azt jól látod, hogy a ház fele az enyém, a másik fele egy végrehajtásban nem érintett rokona az adósnak, aki nem a házban él. Az adós él a házban, ő fizet bérleti díjat. Nagyon jó lenne megvenni a ház másik felét, de nem akarja eladni a tulaj, esetleg úgy, ha piaci áron megveszem, de nem mehetek be a házba, se az adásvétel előtt se utána, még állapotfelmérés céljából sem :D
drbjozsef!
Az a gond, hogy egy kis településen van a ház, ahol nincsen meghirdetve kiadó ház. Megye szintjén van pár kiadó, ami hasonló kategória. Be kell vállalni a szakértőt, én se hiszem, hogy megúszom nélküle.
osztap!
Tulajdonhányadot lakottan szokás árverezni, a Vht. 141 (3)-ból nem hiszem, hogy bármelyik eset fennállt az én ügyemben.
A Pfv.I.21.575/2015/3-ben semmi olyan utalást nem találtam, hogy lett volna bármiféle megállapodás a vh. kérő és az adós között. Lent bemásoltam a lényegi részeket. Nem közös tulajdon megszüntetése volt, ½-ed tulajdonhányadot elárvereztek, így megszűnt a közös tulajdon, de nem az volt a cél. Lakottan árverezés volt, épp mint az én esetemben. Azt is leírják, hogy „a lakott értékesítés lehetőségei között a perbeli eset nem szerepel”, mégis lakottan árverezte a végrehajtó, amit el kell fogadni, tehát nem számít, hogy mi miatt lett lakottan árverezve. A lényeg, hogy lakottan lett árverezve és ilyenkor a vevő nem szerzi meg a birtoklás jogát. Ez az eset csak annyiban különbözik az enyémtől, hogy épp a másik ½-ed tulajdonosa vette meg az árverésre kiírt ½-ed et.
Részletek a Pfv.I.21.575/2015/3-ből:
„A felperes a lakottságot hallgatólagosan tudomásul vette, amikor ennek megfelelően - az árverés szabályait is figyelembe véve - 550.000 forint vételárat fizetett, amely a lakottság értékcsökkentő hatásának megfelelő vételár volt, ezáltal valóban tudnia kellett a vételi szándéka kialakításakor, hogy az ingatlant a tulajdonjogból fakadó részjogosítványok közül a birtoklás és a használat joga nélkül szerzi meg. A felperes tehát a tulajdonjog részjogosítványait tekintve korlátolt jogot szerzett, a birtoklás és a használat joga nem illeti meg. Az ezzel ellentétes álláspont ugyanis azt eredményezné, hogy az árverési vevő a lakott ingatlan vételárának megfizetésével a bentlakó adós kiköltöztetésével rövid idő belül beköltözhető ingatlanhoz jutna, ami egyúttal az adós - a korábbi tulajdonos - méltányos érdekét sértené az így jogosulatlan előnyt szerző árverési vevővel szemben.”
„A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 141.§-ának a 2001. szeptember 1-jétől hatályos (3) és (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések fő szabályként az ingatlan beköltözhető állapotban való értékesítését jelölik meg, a lakott értékesítés lehetőségei között a perbeli eset nem szerepel. Ennek ellenére tény, hogy a végrehajtó az árverést lakottan hirdette meg, arra lakottan került sor és az árverési vevő lakott értéken szerzett tulajdonjogot az adós bentlakása mellett.”
Mondjuk kérje a közös tulajdon megszüntetését...
Tisztelt KBS!
Nem értek hozzá, de azt lehet kiolvasni a vevő123 hozzászólásából, hogy egy ingatlan 1/2 részét vásárolta meg árverésen. Feltehetően ez egy lakóház, amelynek másik fele egy harmadik személyé aki nem volt érintve az árverésben. Pld. A fiammal közös tulajdonunk volt 1/2-1/2 részben egy ingatlan. Az én részemet elárverezték, de a fiam jogán a maradék 1/2 részében ott lakok. Az árverési vevő meg kezdjen a részével amit akar, mert én a fiamnál lakom.
Vevo123,
Ha fél tulajdoni hányadod van, és a másik fél tulajdonosa a bent lakó, és nem hajlandó engedni az osztatlan közös használatát, akkor többlethasználati díjra vagy jogosult. Lényegében ugyanaz az összeg tekintetében, csak más a jogalap.
Én lehet körbenéznék a környéken albérletárakat, szednék össze hirdetéseket, és azzal igazolnám az igényemet. Kérjen szakértőt a másik fél, és előlegezze ő a díját...
(Bár, tekintve, hogy te vagy a felperes, és te követelsz, ezért neked kell bizonyítani, tartok tőle, hogy végül nem fogod megúszni, ha a tultárs továbbra is vitatja)
Vevo123,
Az általad linkelt ítélet másról szól. Ott a volt tulajdonosnak joga volt a további bentlakásra - manapság előfordulhat ilyen pl. a közös tulajdon megszüntetésénél (Ptk. 5:84. § (4)) vagy akkor, ha a vh. kérő és az adós kifejezetten megállapodnak az ingatlan lakottan történő árverésében. (Vht. 141. § (3) d)). De ezek elég ritkák.
A Te esetedben konkrétan a Vht. 141. § (3) melyik alpontja alapján árverezték lakottan az ingatlant?
Nem hiszem, hogy lakottan árverezték az ingatlant.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02