Jogi tanács kérése

Bocsánat, a figyelmemet elkerülte. Mit jelent az előárverezés indítása? Mi indíthatunk árverezést, ha a végrehajtó nem hajlandó?

Jó, jó, tudom, hogy csak a terhelt részt árverzik. De az a gond, hogy nem árverezik!!! Ülnek rajta! Nekünk, a többieknek viszont kellene most az ingatlan!

Trixi,

csak a végrehajtással érintett tulajdonostárs tulajdoni hányadát árverezik, ha nem ő a birtokos, akkor lakott áron, a Ti részetekkel nem történik semmi. Ezért eleve az a legegyszerűbb, ha árverésen veszitek meg a részét, elvileg bejelentkezhettek előárverezőként, tehát licitálnotok sem kell, csak a legmagasabb licitet tevő helyébe léphettek, ha akartok.

De ha tényleg irreális áron árverezik, és tényleg romos lebontandó az egész, akkor szinte biztos nem lesz rá licit, és akár kikiáltási áron is megvehetitek.

Tisztelt Szakértő!
A probléma: vidéki ingatlan több tulajdonossal. Az egyik tulajdonos 2/8-ad részére OTP kölcsön miatt, amely a reálérték többszöröse, végrehajtást kezdeményeztek. Felajánlottam a végrehajtónak erre a részre egy reál értéket, feltéve ha törlik a tulajdonlapról a terhelést. Gyorsan jött a válasz, hogy nézzem meg a végrehajtói kamara honlapján az árverezési listát, a többi rész nem nyilvános. Persze a szóban forgó ingatlanrészt nem találtam. A kérdésem: hogyan érhetjük el a végrehajtónál hogy ezt a lépést megtegye, illetve nekünk vétlen társtulajdonosoknak mik a jogaink a hitelezővel és a megbízott végrehajtóval szemben. Tudom, hogy létezik a tulajdonjogok szétválasztása, de ebben az esetben nem szerencsés.Azt is szeretnénk megtudni, hogy ha az ingatlanon lévő romos házat lebontatjuk, felléphet e velünk szemben a követelő bank és végrehajtója.

Sziasztok,

Adott a perem , amit a devizas szerzodes letre nem jottenek , ennek hianyaban az ervenytelensegenek megallapitasa miatt inditottam meg 2013-ban. 2017-ben a birosag az ervenytelenseg megallapitasara iranyulo reszet a keresetnek idezes kibocsatasa nelkul elutasitotta a DH. tv.-re hivatkozva, mert nem jeloltem meg jogkovetkezmenyt ervenytelenseg esetere.

Tehat ezen resze a pernek el sem kezdodott.

A most szuletett C-483/16. szamu EB itelet szerint viszont a DH. tv. nem vonhatja el a megallapitasi kereset inditas jogat, ha mas hasonlo esetben erre lehetoseg van.

A kerdes, hogy mivel az elsofoku iteletig megvaltoztahatom, kiegeszithetem a keresetem, az EB iteletre hivatkozva ujra beadhatom-e ezeket a kereseti kerelmeket az ervenytelenseg megallapitasara, leven a birosag az alap kereset ezen reszet jogellenesen utasitotta el.

De. Azért is mondtam, hogy egy fizetési meghagyást esetleg megér. Úgy értettem, hogy egy pert már nem.

Az elévülést nem veszik hivatalból figyelembe, arra a kötelezett kifogásként hivatkozhat.

Tisztelt Hozzászólók!

Elévülési idő nem vonatkozik erre az esetre? Mert ha jól rémlik, írásos szerződés esetén van 5 éves elévülési idő, pl hitelnél, de ezt az esetet nem tudom hova soroljam.

Ha a fizetési meghagyásra sem reagál, polgári peres eljárásra terelve a dolgot, az említett információkkal jogos lenne a követelésem és én nyerném a pert? Valószínűleg csak ez jelentene olyan megoldást, hogy visszakapom a pénzemet, és csak akkor szeretnék komolyan foglalkozni az ilyen jogi dolgokkal, ha nagy esélye van annak, hogy így visszaszerezhetem a kölcsönadott pénzt. Ha a az elévülés, vagy valami hasonló dolog miatt kétes az ügy kimenetele, vagy nem megfelelők a bizonyítékok, akkor nem biztos hogy szeretnék ilyen formában az üggyel foglalkozni.

Ááá össze kevertem valami mással 14000*0,03=4200
DE minimum 5000 valóban.

Inkább 7k lesz az 140000*0,05=7000 Ft

Egy fizetési meghagyást esetleg megér a dolog. (5K)

Üdv!

Még 2012 tavaszán adtam kölcsön 140 ezer forintot az akkori lakótársamnak, akivel egy albérletben laktam. Kölcsönadási szerződés nem készült, semmilyen papír alapon nem lett rögzítve. Azóta csak ígéreteket hallottam, hogy visszaadja a pénz. Az albérlet egy másik lakójának szóban megerősítette a tartozást, ez a harmadik fél tudná igazolni, hogy szóban neki is beismerte az úr a felém való tartozást, összegről is tud. Az úriemberrel telefonon tartottam a kapcsolatot, de pár éve nem elérhető, illetve facebookon, ahol több üzenetváltás is volt, az úr részéről több ígérettel, konkrét összegekkel, részletfizetési ígéretekkel. Még bankszámla számot is kért, ahová állítólagosan utalja a kölcsönadott összeget. Azóta letiltott, hogy ne tudjunk kommunikálni ott sem, de az üzenetek megmaradtak, illetvel külön fotóként is lementettem őket.

A kérdésem az lenne, hogy van-e esélyem valamilyen törvény adta módon visszaszerezni a kölcsönadott pénzt, illetve elég-e bizonyítéknak a harmadik fél és az üzenetek?

Köszönöm a válaszokat!

admin,

ha maga a meghatalmazás, és aztán a meghatalmazás felhasználása szabályos volt - ide értve, hogy a tett jognyilatkozat a meghatalmazás kereteinek megfelelt, illetve, értelemszerűen a szükséges alakiságnak is -, akkor nem, nincs felelőssége a meghatalmazottnak.

Miért vonatkozna?!!!

A meghatalmazott a maghatalmazó helyett és nevében jár el az ügyintézés során.

De a meghatalmazóé lesz a jog és a kötelesség.

Mondjuk ez alapban is annyira logikus,
hogy
kanalas gerzson 3. osztályos is tudni szokta ...

Tisztelt Tanácsadó, kèrdèsem az lenne, hogy egy meghatalmazott szemèlyre pèldául hitelaláírást követően, èrvènyes-e bármilyen jogi kötelezettség. Pl. adósságot behajthatnak-e tőle?
Köszönöm előre is válaszat.

„Új Ptk.?”

Igen.
Egyébként tényleg elképzelhető, még a törvényszövegben is vannak kivételek.

Mici: az volt a kérdés, hogy "elképzelhető-e". Nekem meg jó a fantáziám.

Honnan idéztél, ObudaFan? Új Ptk.?

mici

• a pályázatot megnyerni
• a szerződést megkötni
• a működést megkezdeni

Az 3 külön dolog, lépés....

Mindegyik lépésnél vannak határidők és jogi kötöttségek.
Azok értelmezése alapján van vagy nincs joglap

• következő lépsére

vagy éppen

• a kárigényre

A konkrét pályázati kiírás ismerete nélkül honnan tudná bárki is a választ?!

Ha a fél olyan ajánlati felhívást tesz, amelyben több személytől kéri ajánlat benyújtását, azzal, hogy a beérkezett ajánlatok közül a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést, a felhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli.
A felhívást tevő fél a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben a szerződés megkötését akkor tagadhatja meg, ha a felhívásban ezt a jogot kikötötte.
A felhívást tevő fél a felhívásban megjelölt határidő lejártáig felhívását visszavonhatja.

Kedves Kovács Béla Sándor! Ha lehetne bővebben. Semmi jogi, kártérítési eljárásra nincs módunk, ha netán mégsem a pályázat nyertesével kötnének szerződést? A pályázat megnyerése az semmis? A pályázat kiírót semmilyen felelősség nem terheli, ha a nyertes jóhiszeműen feladta eddigi állását, hogy időben, és megfelelően fel tudjon készülni az üzlet korrekt üzemeltetésére?

Igen.

Tisztelt Hozzáértők!
Jogi segítségre, tanácsra lenne szükségem. Családtagom elnyert egy pályázatot egy nemzetközi cég. Mo-i KFT-jében üzemeltetni kívánt munkahelyi büfére. A végleges szerződés aláírását húzzák halasszák. Elképzelhető-e olyan eset, jogi következmények nélkül, hogy a megnyert pályázat ellenére másnak adják a megbízást, ill. mással kötnek üzemeltetési szerződést. Az illető már egy hónapja felmondott a munkahelyén, a vállalkozás indításához szükséges teendők intézése céljából, a cég pedig nem küldi a szerződést.

Mi a helyzet azzal a régebbi kérdésemmel, hogy mi a különbség az egyéni ügyvéd és az egyszemélyes ügyvédi iroda között?
Hogyan lehet átváltani az egyszemélyes ügyvédi irodát egyéni ügyvéddé? Milyen célból és meggondolás alapján lehet ezt tenni?
Köszönöm.

Díszellenzék, Díszkamara, Díszminden: Népámítás, minden!
Ez az ellenzék, csak dísznek van, hogy elmondhassuk: nálunk többpártrendszeres demokrácia van. Ennyi megér az a nehány képviselői bér.(Nanemcsekély, többmilliós havibér.)
DíszÜgyvédiKamarák!
Úgy tűnik,-a Nép számára, mintha: volna az ügyvédeknek valami ellenőrző szerve. Á, dehogy! Van az Ügyvédi Kamarai Tagdíj,aminek a befizetése a FONTOS, más nem is! Az, hogy a megbízott ügyvéded többtízmilliós végrehajtás alatt áll, senkit nem érdekel! Nyugisan képviselhet akárkit, ellened, kinek pár tízezres tartozása van! Naná, hogy jó (adótelcsalt, számlanemadó ügyvédi) jó pénzért!! Ezt a tésztát! Meg az ÁlÜgyvédi Kamara, jó pénzért a funkciknak, Ügyvédi Kamarai Elnökök, egyéb főfelügyeleti megbízottak, kiknek munkája: eltusolni mindent, főleg a tagdíjfizető ügyvédek balhéjait!
Ők az állítólagos felügyeleti szervek. Dehát őket, az Ügyvédi Kamarákat már senki nem ellenőrzi.Bírói, Kamarai FÜGGETLENSÉG???!!! Lihegnek, ahogy bírnak, marakodnak a helyi koncért.
Minden álságos és látszat.Ámító KOMÉDIA! Ahogy a régi nóta mondja:
"Tanulj meg fiacskám komédiázni, mert minden, minden csak komédia!"
Azám.

Igaz, az is egy borzalom, amit az ellenzék művel! Ez politika? Ez demokrácia?
Csak harc a pénzért. Ideül az egyik, amoda a másik? Elvből? Nem. A pénz miatt. Mert egy frakciónak sok juttatás jár! Ha nem frakció, akkor jóval kevesebb! Hogy iparkodnak már! Helyezkednek, elvet váltanak, táncikálnak, hol jobbos, hol balos lépésekkel! Förtelem!
A szavazók? A Nép? Az Ország sorsa? Ugyan már! Nyilván a jog ezt követi. A lezüllést. A rendesek meg hagyják!