Munkajogi kérdések.

Tisztel címzett!
A kérdésem a 2018.évi CXIV. törvény alkalmazásával kapcsolatban felmerülő problémámra szeretnék választ kérni.
A munkáltatónál 1982.július 15-től dolgoztam folyamatosan közalkalmazottként.
A közalkalmazotti 25 illetve 30 év után megkaptam a jubileumi jutalmat. A fenti törvény szerint 2019.01.01- napjától a közalkalmazotti jogviszony átalakult honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyá visszamenőlegesen. A 2018.évi CXIV. törvény 78. § ( 2 ) bekezdés c) pontja már 25 illetve 35 illetve 40 év honvédelmi alkalmazott jogviszony után határozza meg a jubileumi jutalom esedékességét.
Kérdésem arra irányul hogy nekem 37 év honvédelmi alkalmazottként elismert jogviszonyom van a 35.év utáni jubileumra jogosult vagyok-e?
A kérdésem azért merült fel mivel annak a munkavállalónak akinek 34 év 10 hónap közalkalmazotti jogviszonyát ismerik el honvédelmi alkalmazotti jogviszonynak neki a 35. év betöltése után jár a 2018.évi CXIV. törvény 78. § ( 2 ) bekezdés c) pontja szerint jubileumi jutalom.

11. A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása

83. § (1) E törvény alkalmazásakor honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

1. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban,

közalkalmazotti jogviszonyban, valamint ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt,

várom válaszát

Sziasztok! Érdeklődöm, hogy munkaügyi perben elsőfokú határozat után hány nap múlva kell kézbesítenie a bíróságnak. Jelzem, hogy a bíróságon nem tudják...
Köszönöm a válaszokat!

Tisztelt méhecske!

Az attól függ, hogy:

• ítéletről

vagy

• végzésről

van szó,

a fél elektornikus kapcsolattartó vagy sem,

a közlésre kézbesítés útján vagy kihirdetéssel került-e sor, illetve ha végzésről van szó, akkor azt tárgyaláson hozták-e vagy sem.

Ettől függ a válasz a kérdésre.

Kedves rigoz!
Elsőfokon lezárták a pert, az utolsó tárgyalás végén. Szóban hírdették ki, de csak pár mondatos indoklással. Nem elektronikus a kapcsolattartás. Lehet, hogy elhangzott a kézbesítés határideje, de erre nem emlékszem.

Tisztelt Jogi Fórum!

Közalkalmazotti jogállásom van egy rendvédelmi szervnél. Több éve, távolléte idején (betegség, szabadság) helyettesítem a hivatásos állományban lévő (jóval magasabb illetménnyel rendelkező) osztályvezetőmet, Ezt beleírták a munkaköri leírásomba is. Kérdésem lenne, hogy ezt nekem minden plusz juttatás nélkül, az alapbérem folyósítása mellett el kell látnom, vagy kérhetek-e (akár visszamenőlegesen is) érte valamilyen mértékű juttatást?

Előre is köszönöm!

@méhecske:

Az alábbi határidők irányadók a kézbesítésről intézkedésig, azaz az Ön esetében a postára adásig terjedően:

• 2018. január 1-én vagy azt követően indult ügyekben:

„"A bíróság a határozatot – kivéve, ha az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésőbb harminc napon belül írásba foglalja és az írásba foglalást követő három napon belül elrendeli annak kézbesítését."

• 2018.01.01 előtt indult ügyekben:

”"A határozatot – kivéve, ha annak kihirdetését a bíróság elhalasztotta [218. § (1) bek.] – annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni és az írásba foglalást követő nyolc napon belül kézbesíteni kell.
Ha az ítélet kihirdetését a bíróság elhalasztotta, a kihirdetéskor jelen lévő feleknek a bíróság az írásba foglalt ítéletet nyomban kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti, a meg nem jelent feleknek pedig nyolc napon belül kézbesíti.
A felek részére a határozatnak nemcsak a rendelkező részét, hanem indokolását is kézbesíteni kell, kivéve, ha a határozatot a törvény szerint nem kell megindokolni."

Ha az alábbi határidőket elmulasztották, akkor eljárás elhúzódása miatti kifogással élhet, ha a kézbesítésre még nem került sor, egyébként pedig panasszal fordulhat a biróság elnökéhez.

A határidő viszont nem jogvesztő és az eljárásra egyébkénti kihatása nincs.

Nem pontosan értem, mire gondolsz jogszerűtlenre, de ez nem tűnik teljesen rendben lévőnek.

A munkaidő megkezdésére munkára képes állapotban, munkára készen kell jelen lenni.

Ehhez szokták kérni a +15 perccel előbbi érkezést, ahol az szükséges (pl. átöltözés). De pl. a munka átadása már munkaidőben történik (műszakoknál jellemzően fél-egy óra átfedéssel).

A -15 perc kevéssé érthető. Miért kellene ott vakaróznia annak, aki már nem dolgozik?

Az életszerű az, hogy az elektronikus blokkoló a munkaidőt rögzíti, előtte-utána az átöltözés magánügy, magánidő.

Ha megkövetelik a +-15 percet, akkor fizessék is ki. Az munkaidőnek számít, ha kötelez rá a munkáltató.

mikizikizi,

Ugy, nem arra gondolsz, hogy majd 3 figyelmeztetés után akár rendkívülivel is elküldhetik?

Meg. Most jobb?

(Van, aki már a kérdést se tudja.)

Nem értem. Én csak kérdeztem. De sebaj.

Pedig jó válaszokat kaptál (még a kérdésben is ott a jó válasz)

:) elüldöztük?

nem így akarta :( hanem így

Tisztelt Fórumozók!

Tényállás:
A vállaltnál 12 órás és 8 órás folyamatos munkarend is van munkaköröktől (területektől) függően. A vállalat a munkavállalókat szerződéses vállalati buszokkal szállítja munkába és haza is.

pl.: A munkavállaló 12 órás (06:00-18:00, 18:00-06:00) munkarendben dolgozik. Délután 16:45-kor a buszmegállóban várja a szerződéses buszt ami nem veszi fel Őt mert a jármű megtelt már az előző megállóban munkavállalókkal.
Közli a felettesével a történteket aki arra utasítja, hogy menjen haza és a 20:45-kor induló szintén vállalti busszal menjen be dolgozni.

Kérdés:
Köteles-e ebben az esetben a munkavállaló a későbbi szerződéses járattal bemenni dolgozni?
Mennyi ideig köteles várakozni a munkavállaló a buszmegállóban a szerződéses buszra, illetve erre vonatkozóan belső szabályzatban rendelkezhet e a vállalat akár 1 órás kötelező várakozási időről?

Köszönöm a válaszokat!

Rossz a kérdés.

Nincs rossz kérdés, csak olyan, amit fel sem tesznek! :)

Mi vele a gond?

Köszönöm!

Mert a helyes kérdés úgy szól, hogy köteles-e a munkavállaló munkaidőben a munkáltató rendelkezésére állni. És így szerintem annyira könnyű a válasz, hogy te is tudod.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm a választ ezzel messzemenőkig egyet is értek és elsőre hasonló álláspontra jutottam sajnos én is de bíztam benne, hogy 1-2 csavar lehet még a dologban és talán tudunk segíteni az illetőknek!

Egyebekben: Az előző témától eltérő esetekről van szó.
Mennyi ideig köteles várakozni a munkavállaló a buszmegállóban a szerződéses buszra, illetve erre vonatkozóan belső szabályzatban jogszerűen rendelkezhet e a vállalat akár 1 órás kötelező várakozási időről? (Természetesen semmiféle szerződés (munkaszerződés etc.) nem rendelkezik erről csak egy belső szabályzat amit a vállalat tett közzé a helyben szokásos módon a munkavállalók számára.)

Előre is köszönöm a választ!

Szerintem igen. (De akkor a munkaidő kezdetétől bér is jár.)

Jogilag értelmezhető a telefonos felmondás? Ha valakinek a főnöke a telefonba mondja be hogy ki van rúgva?

Tudom hogy mindig írásban mondunk fel még egy próbaidősnek is, pláne egy nem próbaidősnek.

Akkor az a lépés hogy valakit felhív a főnöke mobilon hogy „ki vagy rúgva“ az nem értelmezhető, egy semmis lépés? majd ha írásban is megadja a felmondást (indokkal, dátummal persze) majd az valami? Ez meg így egy nagy semmi?

Vagy már csak vergődés mert megteheti a főnök hogy szóban mobilon felmond, aztán majd ha bemegyek leszámolni majd odaadja írásban is olyan dátummal amit kedve van odahazudni? Szóval tök szabálytalan de úgyis az a vége amit a főnök akar?

Köszönöm

Lehetne egy kicsit összeszedettebben? Mi a kérdés?

Sziasztok, az lenne a kérdésem, ha a munkahelyemen megtörtént egy 2 órás figyelmeztető sztrájk, majd utána sem született bérmegállapodás ám a munkáltató az ő ajánlatával elkészítette az új munkaszerződéseket. A munkavállalók nagy része aláírta és átvette ezeket. Ezután van joguk sztrájkolni vagy csak azoknak a dolgozóknak akik nem írták alá az új szerződést?

Sziasztok, az alábbiakban szeretném a segítségeteket kérni.
Gazdasági irodán dolgozom 4 éve, az intézményvezető barátnője vagyok ,de sem élettársi kapcsolatban nem élünk.
Nincs a gazdasági tevékenységünkben olyan,amit az igazgató egy személyben engedélyezne nekem,szükséges bármilyen pénzmogáshoz még egy aláírás a fenntartó részéről.
A fenntartó bekérte a munka köri leírásomat,összeférhetetlenség miatt vizsgálódnak.
Szeretném kérni a véleményeteket és tanácsotokat.

Semmi kivetnivaló nincs abban, ha a fenntartó vizsgálja az esetleges összeférhetetlenséget.

(Pl. Áht. 37. § (2), Ávr. 60. § stb., különös tekintettel arra, hogy a Bkr. szerint az illetékes vezető köteles a kockázatokat felmérni és annak kezeléséről intézkedni. (Lásd pl. integrált kockázatkezelés...)