Munkaviszony megszűntetése

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Munkajogi kérdésben szeretnék tanácsot kérni.
8 évet dolgoztam, félmunkaidőben, kinevezett, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban.
2009.januárban a munkáltatóm a közalkalmazotti jogviszonyomat
STATUS ELVONÁS miatt felmentéssel megszüntette, és
a munkáltatóm 6 hónap felmentési időt állapított meg.Azt mondta, hogy végkielégítés nem jár.
Kérdésem az, hogy jár-e végkielégítés vagy sem esetemben?
És ha igen, hol és hogyan tudok ennek érvényt szerezni?
köszönöm válaszát

írnál = írnék

Amennyiben a munkaszerződés, vagy a munkaköri leírás nem határozza meg azt, hogy ki a közvetlen felettese, úgy az igazgató utasításai szerint köteles eljárni.

Javaslatom: Jelezze a fenti visszásságot a munkáltatói jogkör gyakorlójának és kérje, hogy írásban (pl. munkaköri leírásban) jelöljék meg azt a személyt, aki jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlója nevében a részére közvetlen utasításokat adni.

Megjegyzem, hogy a közigazgatási szerveknél nincs joga még egy egy osztályvezetőnek sem a karbantartót közvetlenül, bármilyen munka elvégzésére utasítani.

Amennyiben karbantartás szükséges, úgy igényét szóban, vagy írásban jelzi az üzemeltetési osztályvezetőnek, aki az elvégzendő munkák prioritását felállítja és ennek ismeretében -a hivatalvezető rendszeres tájékoztatása mellett- dönt
a munka sorrendiségéről, ebből következően kizárólag ezen személy utasíthatja közvetlenül a karbantartót, a gépkocsivezetőket, a takarítókat, a biztonsági őröket, ill. az egyéb hozzátartozó személyeket.

A fentiekből következik, hogy az általad felvázolt probléma szabályozási hiányosságból adódik, aminek a rendezése az intézményvezető hatáskörébe tartozó feladat.

Amennyiben a szabályozás megvan, csak azt senki (igazgatóhelyettes, osztályvezető, csoportvezető stb.) nem tartja be, úgy az elsősorban az intézményvezető felelőssége, mivel neki kell érvényt szerezni a hatályos szabályoknak.

Üdv. :)

Kedves Viduci!

Én bizonyára írnál egy udvarias ajánlott, tértivevényes levelet az igazgatónak, mint a munkáltatói jogkör gyakorlójának, leírva benne a problémát, és kérve, hogy adja utasításba az alá tartozó egyéb vezetőknek, hogy vagy a közöttük fennálló szakmai hierírchia szerint kelljen a munka-utasításokat végrehajtania, vagy jelöljenek ki egy közvetlen vezetőt fölé, aki minden ilyen kérdésben dönt (és persze felelős is azért, ha más helyre küldte dolgozni, mint ami a legsürgősebb lett volna). Ez levél megvédené egy esetleges későbbi fegyelmi eljárás során. Üdv:

Érdeklődnék:
párom munkaköri leirását módosította a munkáltató,
minden lehetséges munkát beleirva a takaritástól a csempézésig, villanyszerelésig, karbantartó egyébként.
Ha nem irja alá nem alkalmazza tovább. Ő aláirta.
Most főnöke az igazg, az ig.h., a oszt.vez. ,a csop. vez,
akihez csak ő tartozik , mivel egy fizikai dolg. van az intézménynél.
Egyik elküldi hegeszteni, másik csempézni, 3.lapátolni...közben hivogatják, hogy miért nem azt végzi amit mondanak.
Melyiket, kinek a kérését teljesitse elsőként?
Igy akarják kirugatni?
Eddig az ig. kérése volt a legfontosabb és ő azt csinálta először, de a többi kisvezető összefogottt ellene?
Mit lehetne tenni?

Kedves Kriszti12

Próbálj meg arra törekedni, hogy a „munkaértekezlet során a sorozatos hibák kiküszöbölése” által utalt szóbeli jelzés alapján a hibákat kerüld el, mert ma még könnyebben találhat a munkáltató okot a rendkívüli felmondásra. Akkor viszont nemcsak munkahelyet, de felmondási/felmentési időt és végkielégítést is veszíthetsz.
Üdvözöllek Veci

Köszönöm Veci a válaszodat! szerencsére nem kaptam fegyelmit se bérmegvonást - nincs is kilátásba. A munkáltató egy munkaértekezlet során a sorozatos hibák kiküszöbölése végett vetette fel a bérmegvonást én pedig tájékozódni szerettem volna.
Még egyszer köszönöm!

Munka Törvénykönyve
Rendkívüli felmondás

„96. § (1) A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A rendkívüli felmondás indoka tekintetében a 89. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
(3) Kollektív szerződés, illetve munkaszerződés - az (1) bekezdés keretei között - meghatározhatja azokat az eseteket, amikor az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezménynek van helye.
(4) A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a rendkívüli felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják.
(5)
(6) Rendkívüli felmondás esetén - e törvényben előírt kivételektől eltekintve - a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók.
(7) Az (6) bekezdéstől eltérően, ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is. ”

89.§
„(2) A munkáltató - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.”

Úgy gondolom, hogy a bérmegvonásról írásban hoztak határozatot, amiben megindokolták az okát és az időtartamot. A Munka Törvénykönyve 109. § vonatkozik a fegyelmi vétségre. Itt található a Mt.
http://www.jogiforum.hu/torvenytar/113
„109. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetére kollektív szerződés - az eljárási szabályok meghatározása mellett - a 96. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül egyéb jogkövetkezményeket is megállapíthat.Kollektív szerzodés
(2) A kollektív szerződés hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonyhoz kötődő hátrányokat állapíthat meg, amelyek a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát nem sértik. Hátrányos jogkövetkezményként pénzbírság nem írható elő.
(3) Nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedést hozni, ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetése óta egy év már eltelt.
(4) Hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedés csak írásbeli, indokolt határozatban szabható ki, amely tartalmazza a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást is.
(5) Hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárásban biztosítani kell, hogy a munkavállaló védekezését előadhassa és jogi képviselőt igénybe vehessen.”

Azt írtad, hogy nálatok nincs kollektív szerződés, de valamilyen belső szabályzat, pl. SzMSz van, amely a jogkör gyakorlóját megnevezi a fegyelmi felelősségrevonás kezdeményezésére.

Arra a kérdésedre, hogy „Meg van az határozva valahol, hogy a munkáltató hány szóbeli fegyelmi után adhat írásbelit illetve mondhat fel?” Szerintem nem ezt a kérdést kellene feszegetned, hanem azt megvizsgálni, hogy miért kerültél olyan helyzetbe, hogy szóbeli fegyelmit kaptál. Honnan bizonyítható az, hogy szóbeli a fegyelmi, hát szerintem onnan, hogy le van írva (vagy nincs? akkor a bérmegvonást mi alapján kaptad?). Ha már több "szóbeli" volt, akkor lehetne változtatni a vétség elkerülésért, s nem megvárni az írásbeli, mert az akár rendkívüli felmondást megalapozza. Személyes véleményem szerint a harmadik vétségnek már az írásbeli a következménye, s a munkáltató indoka a szóbelik után adott.

Javaslom olvasd el az itt leírtakat:
http://www.consultationmagazin.hu/index.php?…

És még egy kérdés! Meg van az határozva valahol, hogy a munkáltató hány szóbeli fegyelmi után adhat írásbelit illetve mondhat fel?
Köszi

Kedves Fórumozók!

A segítségeteket szeretném abban kérni, hogy a munkáltató a munkavállalót munkakörében elkövetett mulasztásért bérmegvonással " büntetheti - e " ?Valamint ezt hol kell leszabályozni ha lehetséges. Nekünk kollektív szerződésünk nincs a Munka Törvénykönyve szabályai vonatkoznak ránk.
Válaszotokat előre is köszönöm!

Kriszti

...és ráadásként gyeden vagyok. Ez idő alatt fel lehet mondani?

SZeretnék tanácsot kérni. Mit lehet tenni egy olyan esetben, amikor a munkaszerződést határozott időre írják meg úgy, hogy valaki helyére helyettesítőnek vesznek fel, és nincs feltüntetve rajta az időpont konkrétan, hogy meddig szól a szerződés? mindezek ellenére felmondtak a munkahelyemen. Ez legális dolog? és még a szabadnapjaimról sem szóltak.

az alábbiakban kérem a segítséget
én egy Bt ügyvezetője vagyok, egyben az egyik beltag. van egy másik, nyugdijas beltag és 2 kültag.
eddig én működtem közre csak személyesen a Bt-ben, én fizettem magam után a TB-t.
miután csak ősszel és télen van munkánk, ezért a tb miatt meg szeretném szűntetni a munkaviszonyomat.
lehetséges lenne-e hogy én maradjak az ügyvezető, de akkor a munkáltató jogkört a másik, nyugdijas beltag gyakorolja? van-e erre lehetőség hogy a másik beltag a Bt nevében közös megegyezéssel felmondjon nekem?
vagy akkor ő lesz az ügyvezető és neki kell majd a Tb.-t fizetni? hogyan lehet ezt megoldani, hoyg a Bt ne szűnjön meg arra az időre mikor nincs munka?
várom válaszukat. előre is köszönöm.

Kedves bekica!

Tekintettel arra, hogy a csoportos létszámleépítésről a felmondási idő megkezdése előtt 30 nappal a munkáltatója írásban értesítette, így nincs felmondási védettség a táppénz miatt, mivel akkor nem volt táppénzen, amikor megtörtént a közlés..

Olvassa el a Mt. 86-101 §-t, ebbem a 94/A §-tól található a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályok. Kattintson ide és itt olvasható:
http://www.jogiforum.hu/torvenytar/113
„94/E. § (1) A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalót a rendes felmondás, illetve a 88. § (2) bekezdése szerinti jognyilatkozat közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A tájékoztatás másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek, illetve az állami foglalkoztatási szervnek is.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének időpontjában a munkavállaló a 90. § (1) bekezdésében meghatározott védelem alatt áll, a rendes felmondás csak a védelem megszűnését követően közölhető. ”

A felmondási idő szerintem megkezdődik akkor, amikor a közléstől eltelt a 30 nap. Az orvosnak mondta-e, hogy írásban közölték önnel a leépítést? A férjem munkahelyén egyik munkatárs is a közlést követően került táppénzre, és a munkáltató közölte a háziorvossal, hogy felmondási időn van a dolgozó, s ezért nem lehet táppénzen is, meg felmondási időn is.
Sajnos, csak akkor lett volna felmentési védelem alatt, ha az írásbeli közlés időpontjában táppénzes. Ez azt jelenti, hogy a felmondási védelem letelte után kezdődhet meg a felmondás.

90. §
(5) A (2) és (4) bekezdés rendelkezései a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során nem alkalmazhatóak.

Ha 3 évnél hosszabb a munkaviszonya, akkor végkielégítést is kap.
„95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
(4) A végkielégítés mértéke

1. legalább három év esetén: egyhavi;
2. legalább öt év esetén: kéthavi;
3. legalább tíz év esetén: háromhavi;
4. legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
5. legalább húsz év esetén: öthavi;
6. legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset összege. ”

Ha letelik a felmondási idő és beteg lesz, akkor 45 nap passzív táppénre mehet. Utána regisztráltassa magát a Munkaügyi Központba.

Üdvözlöm Veci

Kérem szépen valaki segítsen, mert nem tudom mit tegyek?
A munkahelyemen csoportos létszámleépítés kezdődött meg az előző hónapban. Sajnos én is kaptam egy papírt, melyben tájékoztattak arról, hogy 30 nap múlva valószínűleg megkapom a felmondásomat. Egy héttel később felmentettek a munkavégzés alól, mert kevés volt a megrendelése a cégnek. A jövő héten kellene bemennem a felmondásért, viszont megbetegedtem. A háziorvosom táppénzre vett. Jeleztem a munkáltatómnak, hogy beteg vagyok.
Az lenne a kérdésem: ha nem gyógyulok meg addigra, mikorra letelik a 30 nap és nem tudok bemenni a felmondást átvenni, akkor azt kipostázhatják vagy meg kell várniuk, amíg újra munkaképes leszek és bemegyek leszámolni?
Ilyen esetben mikortól kezdődik meg a felmondási időm?
A táppénzes időszak beleszámít? Vagy miután meggyógyultam kezdődik el?

Kérem adjon tanácsot valaki!

Előre is köszönöm!

http://www.apeh.hu/…_080109.html

T. latamata!

A közigazgatási határon kívüli munkábajárással kapcsolatos költségtérítést a 78/1993. Kormány rendelet szabályozza.
Ez alapján a munkáltató köteles a munkavállaló helyközi utazási költségeit (napi, vagy hétvégi) megtéríteni az állandó vagy ideiglenes lakóhelye és a munkahelye között (jegy, bérlet).
Akkor fizetheti az SZJA Tv-ben foglalt költségtérítést, ha

1. a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
2. a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
3. a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.

Ha a munkábajárás tömegközlekedési eszközzel megoldható, érdemes lenne a jogszabályra hivatkozva elérni a munkáltató fizetési kötelezettségét.

Keresőképtelen munkavállaló felmondási védelem (munkáltatói rendes felmondás) alatt áll, ez alatt időszak alatt közölt jognyilatkozat jogszerűtlen.

latamata!
Nézzétek meg mi van a munkaszerződésben. Ha abban az áll, hogy a munkáltató biztosítja az utazás feltételeit, akkor bizony ő követ el szerződésszegést. Ragaszkodjatok a régi szerződéshez, az újat viszont nem vagytok kötelesek aláírni, így kénytelen lesz felmondani. Ha ez a helyzet, akkor érdemes munkajogász tanácsát is kikérni.

Sajnos a munkáltatót nem érdekli, hogyan utazik a munkavállaló. nem az Ő érdeke ez. Ahol én lakom sokan önköltségesen utaznak a munkahelyre.
„90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:178

1. a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
2. a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
3. a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
4. a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],179
5. a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának181
6. a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított
7. a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes524

időtartama.
(2) A felmondási idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama

1. a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
2. a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap

elteltével kezdődhet el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].182
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó. ”

Kedves Veci!
Mi is arra gondoltunk,hogy 5 személlyel 9ft/km-el bevállalnák,de ezt nem engedi a munkáltató(csak 1x9ft/km-t fizet),viszont ha az az ember el is vinné a többieket,az Ő szabadsága,táppénze stb alatt megint nem jutnának el a munkahelyre.
Hivatalos értesítést még nem kaptam hogy megszűnne a helyük,ezért is kérdeztem,hogyha most elmennek táppénzre akkor azalatt felmondhat-e a munkáltató nekik?
Itt sajnos kevés a munkalehetőség,és ez a falu már kiesik a megszabott km körből ahova a munkáltató még kiküldi a buszt.
Köszönöm a tanácsait,sajnos ez tényleg a 22-es csapdája.

Kedves latamata!

Hát ez a 22-es csapdája. Valóban 3 nap igazolatlan nap esetén felmondhat a munkáltató, a szerintem ezt akarja kiprovokálni, ekkor találhat okot a rendkívüli felmondásra, s így nem jár felmondási idő és végkielégítés.
Próbálják átgondolni, négyen a 9ft/km benzinpénz térítése mellett nem tudnák vállalni az átjárást arra a településre, ahonnan busszal a munkahelyre szállítanák. Sajnos ma már egyre több munkáltató egyáltalán nem vállalja az útiköltség térítést. Hiszen az a helyzet, hogy találnak munkaerőt közelebb is, mivel sajnos egyre több a munkanélküli. Így az ön barátnői kiszolgáltatottá válnak, ugyanakkor gondolom nincs elhelyezkedési lehetőségük. Az 1 főre jutó költséget próbálják elvállni a munkahelyük megőrzése miatt, ha nincs más elhelyezkedési lehetőség. Van ahol csökkentett munkaidőben dolgoznak emberek, s azt is vállják.
Felmondás-táppénzre:
szerintem, mivel már tudják, hogy felmondás tényét (csak nem írták alá), nem gondolnám, hogy táppénz esetén van védettség. A munkaviszony megszűnése után 3 napon belül van arra lehetőség, ha indokolt.

KÉREM, aki ebben járatos, írjon róla, mert nem szeretném latamata barátnőit félre tájékoztatni.
Hogy érdemes-e munkaügyi bíróságra menni? Nem tudom, de jó lenne egy munkajogászt megkérdezni. Sajnálom, ha nem tudtam megnyugtató dologgal tájékoztatni.

Üdvözlöm Veci

Kedves Veci!
Átolvasom a belinkelt oldalt.
Kérdéseim még lennének:
Nem mondanak fel,nem fogadják(írják alá) a közös megegyezéses felmondást,na de mivel a busz nem jön el értük,ők meg nem tudnak elmenni a 40 km-re levő munkahelyre így mit tegyenek?
Ha 3 napig nem jelennek meg a munkahelyen azonnal felmondanak nekik,nem?
május 4-el szűnne meg a munkaviszonyuk,még nem írtak alá semmit.Ha most elmegy táppénzre,akkor a táppénz alatt felmondhat a cég a dolgozónak?Vagy ha felmondanak neki a tp alatt akkor aznaptól passzív tp-é alakul?
Aki végkielégítést kapna a másik 3 dolgozó,azoknak érdemes a munkaügyi bíróságra elmennie?
Tehát 4-én hétfőn (éjszakai műszak) mit csináljanak?

Kedves Lilla13!

Remélem tudtam segíteni. Most még azt javasolom, hogy próbáld a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ügyfélszolgálatát megkeresni:
Személyesen: Bp, V. Akadémia u. 3.
H-Cs: 9-15, P: 9-13
Telefonon:
Szociális ügyek: 428-9944
Munkajog: 428-9941
Kapcsolatfelvétel:
online.
http://www.szmm.gov.hu/main.php?…

Sajnálom az este megírtam a választ, de most látom, hogy nem küldtem el. Nem értek a joghoz, csak azt tudom megírni, amit a magam számára is felkutattam. Estleg, ha van valami kérdés az e-mail címre küld el.

Üdvözöllek Veci

Kedves latamata

Ne menjenek bele a közös megegyezésbe, mert akkor azonnal megszűntethető a munkaviszonyod. A munkáltatónak nem az a célja, hogy a munkavállaló jöjjön ki jól.
Ha tényleg nem tudják az utazást számukra is elfogadható módon (anyagilag) megoldani, ők ne mondjanak fel.
A rendkívüli felmondásra: nem eszik olyan forrón a kását!!!
Alaposan olvasd el a Mt. 86-101 §-t. Ez a munkaviszony megszűntetésére, ezzel kapcsolatban a felmondási módjára, időre, végkielégítésre ad választ. Itt találod meg: http://www.jogiforum.hu/torvenytar/113

Rendkívüli felmondás
„96. § (1) A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A rendkívüli felmondás indoka tekintetében a 89. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

89 § (2) A munkáltató - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.
”
Ne hagyjátok a munkáltató zsebében a pént. Megértjük az ő helyzetét is, de a törvényes úton járjon el. Akine 10-12 éve van ennél a munkáltatónál, annak 30+25 nap felmondási idő és 3 hónap végkielégítés jár, a 2,5 évre a felmondási idő 30 nap, végkielégítés nem jár csak 3 év után.
Ha lejár a felmondási idő, indokolt esetben még el mehetnek passzív táppénzre, 45 nap. Regisztráljanak a Munkaügyi Központba.
Üdvözöllek Veci