Munkaviszony megszűntetése

Azt tecet irni hogy kérhetem élöbb is a jubileumi pénzemet pontosan mikor.

Mivel a keresőtevékenység korlátozása nem vonatkozott rád, ezért nincs gond, viszont kérheted a nyugdíjad megemelését.
"2007. április 1-jétől (önkéntes vállalással január 1-jétől) a nyugdíjas foglalkoztatottnak is kell 8,5 százalékos, 2008. január 1-jétől 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni. Annak a saját jogú nyugellátásban részesülő személynek - ideértve azt is, akinek a nyugellátása a törvény rendelkezései szerint szünetel(t) - a nyugellátását kérelmére minden, 2006. december 31-ét követően (ha 2007. április 1-től fizetett nyugdíjjárulékot, azt követően) saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenysége 365 napja után, az általa ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja havi átlagos összegének 0,5 százalékával kell megemelni. Erre legkorábban 2008. január 1-jétől kerülhetett sor."

Ja és 47-év bejelentet össz munkaviszonyom van.

1947.03.14 Születem 57-évesen mentem nyugdijba 2004.03.14 munkaviszony megtartása mellet.

A jubileumi jutalmat a jogviszony megszűnésekor kell kifizetni az ő esetében. Persze, lehet előbb is.
kjt. 78.§
"(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a fegyelmi elbocsátás büntetés vagy a 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerinti áthelyezés kivételével - megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1), illetve (3) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni."

Rendes, vagy előrehozott nyugdíjas vagy? Ha az utóbbi, mikor mentél nyugdíjba? Nehogy gond legyen a nyugdíjaddal a jubi miatt!

Az utolsó munkában töltött napon mindent meg kellett volna kapnod.

Agusztus 31-kén jár le a 4-havi felmentésem a másik 4-havi pedig december 31-kén amitöl eltekint az ovoda.Mikor kell megkapnom a jubileumi pénzemet.

Pontosan az jár amiben megegyeztetek!
Ha még nem kaptad meg a 40 éves jubileumi jutalmat nyugdíjasként egy másik kjt. alá tartozó munkahelyen, akkor az kötelezően jár (5 havi illetmény), mert nyugdíjasként szűnik meg a jogviszonyod. Mindegy, hogy milyen módon.
Miért nem vártad meg, amíg felmondanak, akkor járt volna 8 hónap felmentési idő, fele idejére felmentés a munkavégzés alól.

Nyugdij mellet közalkalmazottként dolgozok és meg szeretném kérdezni,hogy közösmegegyezésel jövök el a munkahelyemröl hogy ilyen esetben milyen jutatások járnak és 36-éve vagyok közalkalmazott.

Köszönöm a hozzászólást, és a jó tanácsot.
Munkáltatóm egyébként tb-kifizető hely, kíváncsi vagyok a fejleményekre.

Tisztelt szakértők!

Kérdésem az lenne,ha a munkavállaló aláírta a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésére irányuló megállapodást a munkáltatóval ez ellen lehet tenni valamit abban az esetben ha ezt a megállapodást már készen elé rakták,h írja alá, tehát nem igen volt szó közös megállapodásról valamint egy havi munkabért kapott bár már négy éve ott dolgozik.lehet, h volt pszichikai kényszer is bár gondolom ezt bizonyítani elég nehéz.

előre is köszönöm

Tisztelt Szakértő!
Az alábbi problémákkal fordulok Önhöz:
Munkáltatom és köztem közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom e hó 10.-én. Az erről szóló megállapodás mely rögzítette azt, hogy járandóságomat és munkabéremet 5 napon belül a munkáltató kifizeti, illetve kiadja. Ez a megállapodás két különböző dátummal jött létre. Az egyik a munkaviszony megszűnését e hó 12-vel szünteti meg, a másik pedig az aláírás dátumával e hó 10-el. Az egyik kérdésem az, hogy melyik dátum a valós?
A másik kérdésem, hogy bár minden eszközt, és nálam található a munkáltató által rendelkezésemre bocsájtott eszközt leadtam, és közben e. hó 12.el passzív táppénzre mentem, a munkáltatóm a béremet mind a mai napig nem utalta át. Jogszerű-e ez, illetve, az hogy én passzív táppénzre mentem mentesíti-e a munkáltatót a bérfizetési terhe alól a megállapodásban foglalt 5 napos határidőn belül?
A harmadik kérdésem az alábbi lenne: Munkáltatóm-munkaviszonyom belépésekor egy személyzeti tanácsadó céget bízott meg, a bér-tb számfejtéssel. Így minden az előző munkaviszonykor megszűnt dokumentációt, ami az új munkaviszony létesítéséhez szükséges a személyzeti tanácsadónak adtam le. Így minden adatom, és dokumentáció egy külsős cégnél van, de én erről semmilyen megállapodást, nyilatkozatott nem írtam alá. A fő probléma most nem is ez, hanem az, hogy a személyzeti tanácsadó semmilyen az általam korábban leadott dokumentumot nem talál, és nem tud ki adni. Ilyen esetben mit tegyek? Hisz kilépő papírok nélkül a passzív táppénz lejártával sem elhelyezkedni, sem munkanélküli támogatásra nem vagyok jogosult. Ki ezért a felelős? A munkáltatom, vagy a személyzeti tanácsadó cég, akivel semmilyen kapcsolatom sincs?
Az utolsó kérdésem az lenne, hogyha a fenti problémák nem rendeződnek, akkor, ha közös megegyezésben szerepel is az, hogy semmilyen jogi követeléssel nem élhetek, indíthatók-e munkaügy pert?
Segítségét és válaszát előre is köszönöm.

---------------

A magam részéről kérdéseidnem csak egy részére szeretnék reagálni.

1.Nem, nem jogszerű. A Munka törvénykönyve szerint a dolgozóval az utolsó munkában töltött napon el kell számolni. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. Amennyiben a munkáltató a kötelezettségének nem tett eleget közigazgatási úton az OMMF-hez (Munkaügyi Felügyelőség) fordulhatsz, vagy igénybe veheted a bírói utat. (Munkaügyi Bíróságtól kérheted a jogsértő állapot megszüntetését. Amennyiben a megélhetésed veszélybe került, ezért kölcsön kellett kérned pld. valamelyik banktól annak a költségeit és kérheted megtéríteni.

2. Fő szabály szerint az okmányaidat is ki kell adni az utolsó munkában töltött napon, azonban ezek egy része szükséges a "P" táppénz folyósításához. Kérdés, hgy a munkahelyeden van-e TB kifizetőhely, mert ettől függően más-más módon kell eljárni.

3. Ha az okmányaid -a fentiek szerinti módon-elvesztek, úgy azért feléd a munkáltató felel.

Kérheted a REP-től és az OMMF-től, hogy a foglalkoztatónál járjanak el és hatósági eszközökkel
szerezzék be az "elveszett" okmányaidat. A kirótt bírság és kötelező határozat hatására többnyire előkerül az "elveszett" okmány (általában csak lusták megkeresni, lemenni az irattárba stb.) illetve ezen jogkövetkezmények elveszik a kedvét a munkáltatónak, hogy trehány módon kezeljék a dolgozók iratait, vagy hogy ilyen céggel kössenek szerződést.

Ha mégis elvesztek a leadott okmányok, úgy azok egy kis utánajárással többnyire pótolhatóak, ennek a költségeit szintén kérheted a volt (mulasztó) foglalkoztatódtól.

4. A munkaviszonyod hivatalosan azon a napon szűnt meg, amely dátum 199o-es években a munkakönyvet felváltó "Igazolás a munkaviszony megszűnésekor" elnevezésű nyomtatványban szerepel.

5. Végül bemásolom az egyik égebbi hozzászólásom néhány részletét, azzal, hogy az nem vonatkozik minden pontjában rád, de elolvasása hátha segít vagy most, vagy egy későbbi ügyed elintézésében. ----------

Az általad/Ön által elmondottak szerint a foglalkoztató/volt foglalkoztató súlyosan megsértette a munkajogi és egyéb az azzal kapcsolatos jogszabályokat (pl. Mt. munkabérfizetési, Járuléktörvény bejelentési kötelezettség teljesítésére stb. vonatkozó szabályokat) , ezért - a fentieket egy kicsit részletesebben leírva és az azt alátámasztó bizonyítékokat is ismertetve- írásban panasszal fordulhatsz

1. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez
Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85.
Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639.
Telefon: 06-1-346-9400
Fax: 06-1-346-9415
E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

3. OEP Főigazgatójához 1139 Budapest, Váci út 73/A | Telefon: 06-1-350-2001 | Fax: 06-1-298-2413 |

és az

2. Az állami adóhatósághoz (APEH elnökéhez)
1132 Budapest, Váci út 48/C-D
1438 Budapest, Pf. 511
(A címek változhatnak ezért javasolom benyújtás előtti tájékozódást)
Jó tudni, hogy az ügyfél bejelentése alapján indult hatósági ellenőrzés eredményességét nagymértékben segíti, ha a bejelentő minél részletesebben leírja a tényállást (pl. mikor, milyen körülmények között jött létre a be nem jelentett jogviszony, melyik vezető, vagy ügyintéző vette fel, bocsátotta el…) fontos, hogy csatolják a jogviszony létrejöttét alátámasztó okmányok -pl. munkaszerződés- fénymásolatát, illetve bármilyen olyan okmányt, ami a panaszos igazát támasztja alá, valamint fontos megjelölni azokat a személyeket, akik szükség esetén a panaszban szereplő tényeket tanúvallomásukkal is igazolni tudják.

A panaszban hivatkozhat a többször módosított, de jelenleg is hatályban lévő 1949. XX. törvény 64.§-ban foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal írásban panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra.
Néhány alapfogalom:

I. Közérdekű bejelentés
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
Közérdekű bejelentését névvel, ill. névtelenül is megküldheti.
Amennyiben bejelentését névtelenül (nevének, postai levelezési címének feltüntetése nélkül) juttatja el, úgy annak kivizsgálása a 2004. évi XXIX. törvény 142. § (6) bekezdése alapján mellőzhető. Ugyancsak mellőzhető a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés is.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 53. §-a alapján az adóhatóságot hivatali eljárása során tudomására jutott minden adat, irat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
II. Panasz
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá.
Miután a panasz kivizsgálása személyre szabott módon történik, amelyről az érintett számára részletes tájékoztatást adnak, ezért célszerű megadni a nevét és postai levelezési címét.
A panaszt célszerű ajánlott, tértivevényes levélben elküldeni minden olyan közigazgatási szervhez, amelyiknek hatásköre van az ügyben. Előfordul, hogy egy ügyben több közigazgatási szervnek is van hatásköre, viszont mindegyik az ügynek csak abban a részében járhat el, amelyben hatásköre van.
Példa. A Munka Törvénykönyve szerint „ A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. „ Ebből az egyéb jogszabályokban előírt igazolások közé tartozik pl. a rózsaszínű TB igazolvány és a szigorú számadású jövedelemigazolásokat amit ha nem ad ki a munkáltató az utolsó munkában töltött napon, úgy annak kiadásának a kikényszerítése –írásbeli panasztétel esetén- az OEP Főigazgatójának, illetve a REP Igazgatójának a feladata, viszont a ki nem adott, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt igazolások kiadásának kikényszerítése (pl. a munkakönyv helyett bevezetett „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány”) , illetve az elmaradt munkabér kifizetésének elérése már a Munkaügyi Felügyelőség hatáskörébe tartozik, azaz az Ő feladata.

A fekete foglalkoztatás pedig egyrészt pl. APEH-ra, és más okok miatt viszont a OMMF-re is tartozik. (Az Apehra azért, mert bejelenteni a dolgozókat az APEH-hoz kell, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség elmaradása (adócsalás) is az APEH hatáskörébe tartozik.)

A közigazgatási szerv köteles a hatáskörében és az illetékességi területén eljárni, a panaszt kivizsgálni, a jogsértő állapotot közigazgatási hatósági eszközökkel (munkáltató helyszíni ellenőrzésével, bírság kirovásával, határozathozatallal stb. megszüntetni, a panaszost megillető juttatás kifizetése tárgyában intézkedni.
Célszerű azonban a konkrét kéréseket a panaszlevélben is megfogalmazni:
Pl. Kérem a T. Hivatalvezető Urat, hogy az ügyemben eljárni, a panaszomat kivizsgálni, amennyiben az megalapozott, úgy a foglalkoztatót a mulasztás haladéktalan pótlására kötelezni, a bejelentésemről intézkedni, az engem megillető elmaradt munkabérem kiutalásának, illetve a jogszabály által előírt okmányok kiadása tárgyában a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjen. (A panasz tárgyától függően tetszés szerint variálható)

---------------------

• A fentieket alátámasztó jogszabályi hely közül néhány a teljesség igénye nélkül:

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól: Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási hatósági eljárás

• a demokratikus jogállamtól elvárható módon és mértékben juttassa érvényre az ügyfelek jogait, a kötelességek teljesítése pedig túlnyomórészt önkéntes jogkövetés útján történjék,
• az általános szabályok elsődlegességének érvényesítésével garanciális keretbe foglalja a különös eljárási szabályokat,

a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.

(3. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül.

(2) A közigazgatási hatóság:

1. a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból rendeli el,
2. hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie,

4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog ….

20. § (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni.

Az eljárás megindítása 29. § (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (a továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indul meg. A tényállás tisztázása 50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Tanú és hatósági tanú 53. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. --------------------------------

2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról

A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.

(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.

(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.

(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.

142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.

(3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.

(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.

(5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.

(7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell

1. a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
2. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
3. az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
4. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

(2) A panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

(3) A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak. -----------------------------------

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA: 64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. -------------------------------------

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértő!
Az alábbi problémákkal fordulok Önhöz:
Munkáltatom és köztem közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom e hó 10.-én. Az erről szóló megállapodás mely rögzítette azt, hogy járandóságomat és munkabéremet 5 napon belül a munkáltató kifizeti, illetve kiadja. Ez a megállapodás két különböző dátummal jött létre. Az egyik a munkaviszony megszűnését e hó 12-vel szünteti meg, a másik pedig az aláírás dátumával e hó 10-el. Az egyik kérdésem az, hogy melyik dátum a valós?
A másik kérdésem, hogy bár minden eszközt, és nálam található a munkáltató által rendelkezésemre bocsájtott eszközt leadtam, és közben e. hó 12.el passzív táppénzre mentem, a munkáltatóm a béremet mind a mai napig nem utalta át. Jogszerű-e ez, illetve, az hogy én passzív táppénzre mentem mentesíti-e a munkáltatót a bérfizetési terhe alól a megállapodásban foglalt 5 napos határidőn belül?
A harmadik kérdésem az alábbi lenne: Munkáltatóm-munkaviszonyom belépésekor egy személyzeti tanácsadó céget bízott meg, a bér-tb számfejtéssel. Így minden az előző munkaviszonykor megszűnt dokumentációt, ami az új munkaviszony létesítéséhez szükséges a személyzeti tanácsadónak adtam le. Így minden adatom, és dokumentáció egy külsős cégnél van, de én erről semmilyen megállapodást, nyilatkozatott nem írtam alá. A fő probléma most nem is ez, hanem az, hogy a személyzeti tanácsadó semmilyen az általam korábban leadott dokumentumot nem talál, és nem tud ki adni. Ilyen esetben mit tegyek? Hisz kilépő papírok nélkül a passzív táppénz lejártával sem elhelyezkedni, sem munkanélküli támogatásra nem vagyok jogosult. Ki ezért a felelős? A munkáltatom, vagy a személyzeti tanácsadó cég, akivel semmilyen kapcsolatom sincs?
Az utolsó kérdésem az lenne, hogyha a fenti problémák nem rendeződnek, akkor, ha közös megegyezésben szerepel is az, hogy semmilyen jogi követeléssel nem élhetek, indíthatók-e munkaügy pert?
Segítségét és válaszát előre is köszönöm.

rolandbakter!

A munkáltatód is nézi a törvényt:(
Ezért igyekezett a felmondást úgy rendezni, hogy az 57. születésnapod előtt történjék.

Tisztelt szakértök a szabadságra vonatkozó kérdésem aktuális mert azt egy koleganöm kérdezi aki ennél a kft - nél dolgozik ezért akkor ismét feltenném

Tisztelt szakértők
szeretnék érdeklödni hogy a kft ahol dolgozom ki adhatja -e a fennmaradó 25 nap szabadságomat egyben munka hiány címén ?
kérdésemre amikor a késöbbi munkahiányra utaltam mi lessz a megoldás azt a feleletet kaptam hogy állás időt fog fizetni attol félek hogy az állás időt ha fizeti is de az idelyi évben bármikor várható a kft bezárása a szabadságomat idő arányosan pénzben vissza fogja vonni igy még nekem fog kelleni fizetni az állás idő és a szabadság közötti anyagi különbözetet a döntését a vezetőség úgy indokolta szóban hogy amig szabadság van addig nem fizethet állás időt és különben is most többet ér forintban nekünk a szabadság kiadása mint ha állás időt fizetne ez érvényes a kft összes dolgozójára kivétel azokat a személyeket akik már eddig 8–10 –12 nap szbadságot elhasználtak saját jogukon én személy szerint 4 napot használtam el az idei évben .
válaszukat előre is köszönöm

Kedves Rolandbakter!

"2009.május 22-én megszünteték a munksviszonyomat július 31-ig felmondási idő alatt álok"

Gondolom 05.22-én a rendes felmondást kapta kézhez, amely szerint a munkaviszonya 07.31-én megszűntetésre kerül.

Ha Ön 2009.08.30-án tölti az 57. életévét és a munkaviszony megszűntetésének napja ezt megelő bármely napra esik, akkor nem jogosult a + 3 havi végkielégítésre.

Kedves Rolandbakter!

Jól értelmezte a Munka törvénykönyvét, valóban emelt összegű végkielégítés jár Önnek, tekintettel arra, hogy 5 éven belül jogosult lenne a nyugdíjra. Az emelt összegű végkielégítés a rendes végkielégítés melett +3 havi átlagkereset összege.Ha ezt a munkáltatója nem fizeti meg Önnek, munkaügyi bírósághoz tud fordulni.

Gondolom, hogy a munkaviszonya megszűnésére tekintettel a szabadságra vonatkozó kérdése már nem aktuális a lent írt formában, igaz?

Tisztelt szakértök

segítségüket kérem hogy tisztán lássak a jogaimban és a lehetőségeimben mivel 2009.május 22-én megszünteték a munksviszonyomat július 31-ig felmondási idő alatt álok és ezen kivül 4 havi végkielégítést kaptam érzésem szerint csak azért mondott fel a kft aki az idei évben valószinű meg fog szünni mert belépnék a védet korba 1952.08.30.-án születtem mivel 60 évesen mehetnék előnyugdijba 62 évesen teljes jogú nyugdijba azért érzem úgy hogy ez a momentum miatt mondtak fel.
szeretném tudni hogy ilyen esetben jár-e a plussz 3 hónapos végkielégítés mert a munka törvénykönyvének olvasásánál ezt értelmeztük fordulhatok-e valamilyen jogi forumhoz?

válaszukat elöre is köszönöm

Tisztelt szakértők

szeretnék érdeklödni hogy a kft ahol dolgozom ki adhatja -e a fennmaradó 25 nap szabadságomat egyben munka hiány címén ?

kérdésemre amikor a késöbbi munkahiányra utaltam mi lessz a megoldás azt a feleletet kaptam hogy állás időt fog fizetni attol félek hogy az állás időt ha fizeti is de az idelyi évben bármikor várható a kft bezárása a szabadságomat idő arányosan pénzben vissza fogja vonni igy még nekem fog kelleni fizetni az állás idő és a szabadság közötti anyagi különbözetet a döntését a vezetőség úgy indokolta szóban hogy amig szabadság van addig nem fizethet állás időt és különben is most többet ér forintban nekünk a szabadság kiadása mint ha állás időt fizetne ez érvényes a kft összes dolgozójára kivétel azokat a személyeket akik már eddig 8-10 -12 nap szbadságot elhasználtak saját jogukon én személy szerint 4 napot használtam el az idei évben .

válaszukat előre is köszönöm

Ha van ötletetek, nagyon várom.

Köszönöm

A tárgyaláson a bíró (aki nagyon segítőkész) azt mondta, h alapos indok kell a nagy összegű (9 havi) kártérítés igénylésére. Adjatok ötleteket légyszives!
Előre is köszönjük!

nem kell különösebben indokolni - ez átalánykártérítés, tehát akkor is megillet, ha valós károd nem keletkezett.

Ha viszont e fölötti összegben károd származott a munkáltató felróható magatartásából, akkor azt is érvényesítheted, csak ott bizonyítanod kell a kárt, és a munkáltató felróható magatartásával való összefüggést.

Tisztelt Szakértők!

Segítsetek kérlek nekünk. Táppénz alatt mondott fel a munkáltató. Nem ismerték el ezért munkaügyi bíróságra került az ügy, amit ott megállapítottak, hogy jogszerűtlen volt. A bíróság előtt a munkáltató jogi képviselője kijelentette, hogy visszavesznek, mert "ugye nincs harag" köztünk. Nem akarok visszamenni a céghez, mert ha egyszer megcsinálták velem, legközelebb is megfogják. A munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt 2-12 havi átlagkeresetre tarthatok igényt. A kérdésem az, hogy mivel indokoljam a kártérítési követelésem, hogy minél nagyobb legyen az összeg??! Babát várunk, már túl vagyunk a felén, de vissza nem akarok menni..
Köszi a gyors segítséget!

vagy közös megegyezés, vagy felmondás.

közös megegyezés esetén a javaslatod bármikor megteheted (és vagy elfogadják, vagy nem), felmondás esetén legalább annyival az utolsó munkában töltött nap előtt kell megtenned a nyilatkozatot, hogy a letöltendő felmondási idődet le tudd dolgozni.

Üdvözletem!

Ha közös megegyezéssel szeretném megszüntetni a munkaviszonyomat, akkor az utolsó munkában töltött nap előtt minimum hány nappal kell benyújtanom a felmondásomat?

S ha június 18.-a lenne az utolsó munkanapom, akkor ezzel a dátummal írom a megállapodást a közös megegyezésre? (pl: Kérem a munkaviszonyom megszüntetését június 18.-i hatállyal) Vagy június 19.?

A fenti kérdések számomra a passzív táppénz igénybevételének kezdete miatt is fontosak.

Üdv:
Freya