Munkaviszony megszűntetése

Köszönöm a válaszát!
Rosszul fogalmaztam.
Az utolsó 5 havi munkabért nem fizette ki.
Üdv:Szergej

Hitelezői igények bejelentése, nyilvántartásba vétele
A hitelezők a felszámolás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 40 napon belül kötelesek az adóssal szembeni követeléseiket a felszámolónak bejelenteni.

Ha az elszámolás napján a munkáltató nem fizeti ki a járandóságokat, akkor a hitelezői nyilvántartásba vételhez a felszámoló felé mivel tudom ezt igazolni?

Elég a te állításod. Itt a munkáltatónak kell bizonyítania, ha mégis kifizetett.

A ki nem fizetett járandóságoknak, munkaügyi per szempontjából, van elévülési ideje?
Ha van mennyi?

Három év.

Tisztelt Fórumozok!

Jelenleg gyeden vagyok itthon a 6 hónapos kisfiammal.A cég ahol dolgoztam januárban jogutód nélkül megszűnik.A kérdésem az lenne,hogy végkielégítést mikor,hogyan kaphatom meg? Most bemenni és közös megegyezéssel felmondani,vagy kivárni a végét? Mi biztosítja,hogy tényleg megkapom e pénzt ha kivárom a végét?2005.január óta dolgozom ott.2006 októberében táppénzen voltam,majd 2007 májusában megszületett az első gyermekem.Kb mennyi végkielégítésre számíthatok?1 havi bér +1 év szabadsága?

Köszönettel:
Marizsan

Kedves Marizsan!

A közös megegyezés általában a legrosszabb forgatókönyv, hacsak nem kínál a munkáltató valami komoly pénzt, de ez igen ritka eset, általában nem kap a munkavállaló semmit, ráadásul a lehetőségét is elveszti, hogy valaha is követelhesse. A végkielégítés nem automatikusan jár, hanem a munkában töltött évek számától függ, hogy egyáltalán jár-e. Három évi munkaviszony felett már jár egy havi, öt év felett két havi, 10 év felett 3 havi átlagkereset. Ha 2005 óta dolgozik ott, egy havi jár. De ha a munkáltató mond fel, további pénz is jár a felmondási idő és a szabadságmegváltás miatt. Ezeket aligha ajánlaná fel közös megegyezésnél, de ha akarja, próbálja meg! Üdv:

Tisztelt Fórum!

A munkahelyünkön január 01-jével átszervezés lesz, állami cég, közalkalmazottként dolgozunk.
A kolléganőnk 1953. áprilisában született (két felnőtt gyermeke van) és nyugdijba szeretne menni.Itt a cégnél 9 éve dolgozik. Azt mondja, hogy neki 40 év munkaviszonya van (állitólag a nyugdijfolyositó állapitotta meg), de a szabadsága csak 24 nap.
Azt szeretnénk kérdezni, hogy nyugdijba mikor mehet vagy ha az átszervezésnél nem fogadja el a felajánlott munkát,el tud menni nyugdijba? Esetleg munkanélkülire megy és onnan elküldik nyugdijba?

Előre is köszönjük a választ.

marizsan:

Grád Tanár Urat kiegészítve: szabadság jár a táppénzes időszakre, a TGYÁS idejére, és a GYED első évére.

Tisztelt Fórumtagok!

Nyugdíjas munkavállalónak munkáltatója felmondott a következő munkanaptól, csak a szükséges adminisztráció miatt kell megjelennie a következő munkanap a munkahelyén. Valószínű, rendes felmondással, mivel nem hozott fel kifogást a munkavállaló munkavégzésére, magatartására. Kérdésem; ebben az esetben jár-e felmondási idő és a még ki nem vett rendes szabadság?

Naná!

Köszönöm szépen az információkat!

Tisztelt Szakértők, Fórumozók!
A következőben kérnék tanácsot: ez év szeptemberében elbocsájtottak a munkahelyemről, közös megegyezésű felmondással. Ám sajnos a TB kiskönyvemet a munkaviszony megszűnte után sem kaptam meg, a cég nem hajlandó velem érdemben kommunikálni erről (azt állítják, feladták postán, de az ezt igazoló feladóvevényt vagy raktári számot nem hajlandók rendelkezésemre bocsátani, illetve az ebben illetékes személlyel nem engednek kommunikálni.)
Kérdésem, hogy ha ezt az igen fontos dokumentumot ily módon elveszettnek tekintem, hogy lehet ezt pótolni, hogy elkezdhessem a munkanélkülivé regisztrálás folyamatát. A cég felé milyen jogi lépéseket tehetek, ha tehetek egyáltalán?

Köszönöm.

Tisztelt Szakértők!
Tanácsot szeretnék kérni egy kényes ügyben. A napokban véletlenül észrevettem, hogy a cég ahol dolgozom feladott egy álláshirdetést a helyi újságban az én pozíciómra. A munkaköri leírásom szó szerint olvasható a hirdetésben. Megkérdeztem a főnökömet, hogy el akarnak-e bocsátani vagy mire véljem a dolgot, mert a munkámmal eddig probléma nem volt. Ő mindent tagadott.
Korábban voltak pletykák, miszerint az osztályon létszámleépítés lesz, úgyhogy nem valószínű, hogy plusz felvétel lenne, sokkal inkább valószínűsítem, hogy a felmondásomat az utódom megtalálása után akarják közölni velem. Nagyon bánt ez az egész, hogy így bánnak velem, holott eddig panasz nem volt rám. A főnököm szavait sem veszem készpénznek, gondolom nem fog igazat mondani, nehogy tehessek valamit a leépítés ellen.
Van esetleg valami, amit tehetnék, hogy ne kerüljek utcára?
Köszönettel
Bété

Ez szerinted egy jogi probléma?

Tisztelt Szakértők, Fórumozók!
A következőben kérnék tanácsot: ez év szeptemberében elbocsájtottak a munkahelyemről, közös megegyezésű felmondással. Ám sajnos a TB kiskönyvemet a munkaviszony megszűnte után sem kaptam meg, a cég nem hajlandó velem érdemben kommunikálni erről (azt állítják, feladták postán, de az ezt igazoló feladóvevényt vagy raktári számot nem hajlandók rendelkezésemre bocsátani, illetve az ebben illetékes személlyel nem engednek kommunikálni.)
Kérdésem, hogy ha ezt az igen fontos dokumentumot ily módon elveszettnek tekintem, hogy lehet ezt pótolni, hogy elkezdhessem a munkanélkülivé regisztrálás folyamatát. A cég felé milyen jogi lépéseket tehetek, ha tehetek egyáltalán?

Köszönöm *-

Két út áll előtted a bírói és a közigazgatási, azaz fordulhatsz bírósághoz, illetve kérheted a hatóság segítségét.

Ez utóbbi keretében:

Javasolom a fenti panaszt kicsit részletesebben, a konkrét személyek nevét is megjelölve, írásban megküldeni az illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Igazgatójának, vagy az OEP Főigazgatójának, egyben kérve, hogy a foglalkoztatónál járjon el és Őket az Mt., valamint az Ebtv. szerinti TB igazolvány kiadására kötelezze.

Ezen TB igazolvány nélkül -főszabály szerint- új jogviszony nem létesíthető, álláskeresési járadék nem folyósítható.

*

Végül néhány részlet egy hasonló üggyel kapcsolatos, régebbi hozzászólásomból:

Az általad/Ön által elmondottak szerint a foglalkoztató/volt foglalkoztató súlyosan megsértette a munkajogi és az azzal kapcsolatos egyéb jogszabályokat (pl. Munka Törvénykönyvének a munkabér fizetési, a Járulék, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény bejelentési kötelezettség teljesítésére stb. vonatkozó szabályokat), ezért - a fentieket egy kicsit részletesebben leírva és az azt alátámasztó bizonyítékokat is ismertetve- írásban panasszal fordulhatsz

1. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Elnökéhez Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

• A 295/2006. (XII.23.) Korm rendelet 1. § (4) bekezdése értelmében "Az OMMF-et a miniszter által kinevezett elnök vezeti,..."

2. OEP Főigazgatójához
1139 Budapest, Váci út 73/A |
Telefon: 06-1-350-2001 | Fax: 06-1-298-2413 |

(A címek változhatnak ezért javasolom benyújtás előtti tájékozódást)

Jó tudni, hogy az ügyfél bejelentése alapján indult hatósági ellenőrzés eredményességét nagymértékben segíti, ha a bejelentő minél részletesebben leírja a tényállást (pl. mikor, milyen körülmények között jött létre a be nem jelentett jogviszony, melyik vezető, vagy ügyintéző vette fel, bocsátotta el, milyen okmányok kiadását tagadták meg, vagy milyen okmányokat nem kapott meg – pl:

munkaszerződés, „bérpapír”, a levont és befizetett járulék összegét tartalmazó igazolás, harmónika szerű TB igazolvány, szigorú számadású jövedelemigazolás stb. -…) fontos, hogy csatolják a jogviszony létrejöttét alátámasztó okmányok -pl. munkaszerződés- fénymásolatát, illetve bármilyen olyan okmányt, ami a panaszos „igazát” támasztja alá, valamint fontos megjelölni azokat a személyeket, akik szükség esetén a panaszban szereplő tényeket tanúvallomásukkal is igazolni tudják.

A panaszban hivatkozhat a többször módosított, de jelenleg is hatályban lévő 1949. évi XX. törvény 64.§-ban foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal írásban panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra.

Néhány alapfogalom:

I. Közérdekű bejelentés
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
Közérdekű bejelentés névvel, ill. névtelenül is megküldhető.

Amennyiben bejelentését névtelenül (nevének, postai levelezési címének feltüntetése nélkül) juttatja el a panaszos, úgy annak kivizsgálása a Ket., (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 2004. évi CXL. törvény) és közérdekű bejelentésekről rendelkező 2004. évi XXIX. törvény 142. § (6) bekezdése alapján mellőzhető. Ugyancsak mellőzhető a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés is.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 53. §-a alapján az adóhatóságot hivatali eljárása során tudomására jutott minden adat, irat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. )

II. Panasz
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá.

Miután a panasz kivizsgálása személyre szabott módon történik, amelyről az érintett számára részletes tájékoztatást adnak, ezért szükséges megadni a nevét és postai levelezési címét.

A panaszt célszerű ajánlott, tértivevényes levélben elküldeni minden olyan közigazgatási szervhez, amelyiknek hatásköre van az ügyben. Előfordul, hogy egy ügyben több közigazgatási szervnek is van hatásköre, viszont mindegyik az ügynek csak abban a részében járhat el, amelyben hatásköre van.

Példa. A Munka Törvénykönyve szerint „ A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. „

Ebből az egyéb jogszabályokban előírt igazolások közé tartozik pl. a rózsaszínű TB igazolvány és a szigorú számadású jövedelemigazolás, amit ha nem ad ki a munkáltató az utolsó munkában töltött napon, úgy annak kiadásának a kikényszerítése –írásbeli panasztétel esetén- az OEP Főigazgatójának, illetve a REP Igazgatójának a feladata, viszont a ki nem adott, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt igazolások kiadásának kikényszerítése (pl. a munkakönyv helyett bevezetett „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány” , valamint az álláskeresési járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet tartalmazó igazolás stb.), már a Munkaügyi Felügyelőség (OMMF, illetve területi szerve) hatáskörébe tartozik, azaz az Ő feladata.

A közigazgatási szerv a Ket. 20.§. (1) alapján köteles a hatáskörében és az illetékességi területén eljárni, a panaszt kivizsgálni, a jogsértő állapotot közigazgatási hatósági eszközökkel (munkáltató helyszíni ellenőrzésével, bírság kirovásával, határozathozatallal stb. megszüntetni, a panaszost megillető juttatás kifizetése, okmányok kiadása tárgyában érdemben intézkedni.

Célszerű azonban a konkrét kéréseket a panaszlevélben is megfogalmazni, mivel a közigazgatási szervek hajlamosak arra, hogy amit kifejezetten nem kérnek tőlük, bár nyilvánvaló azzal kapcsolatban nem intézkednek.

Pl. Kérem a T. Hivatalvezető ( vagy Főigazgató, Esetleg Elnök) Urat/Asszonyt, hogy az ügyemben eljárni, a panaszomat kivizsgálni, amennyiben az megalapozott, úgy a foglalkoztatót a mulasztás haladéktalan pótlására kötelezni, a bejelentésemről intézkedni, a biztosítási jogviszony határozattal történő utólagos elismerése, valamint az engem megillető elmaradt munkabérem kiutalásának, illetve a jogszabály által előírt okmányok kiadása, magánnyugdíj pénztári tagdíjam átutaltatása stb. tárgyában a szükséges intézkedéseket megtenni, az esetleges jövőbeni hasonló jogsértés elkerülése érdekében a foglalkoztatóval szemben hatósági eszközökkel fellépni, az ügyintézési idő be nem tartásából eredő alkotmányos visszásságot megszüntetni, a határidőben hozott döntéshez, illetve a tisztességes ügyintézéshez való jog érvényesülése érdekében a panaszoltnál eljárni szíveskedjen! (A panasz tárgyától függően tetszés szerint variálható)

A fentieket alátámasztó jogszabályi helyek közül néhány a teljesség igénye nélkül:
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről Eljárás a munkaviszony megszűnése,illetve megszüntetése esetén:

97. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.

(2) A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Ha a munkaviszony

1. a próbaidő alatt azonnali hatállyal,
2. rendkívüli felmondással,
3. azonnali hatályú közös megegyezéssel,
4. a 94. §-ban foglalt lehetőség alkalmazásával, vagy
5. a 101. § (1)-(2) bekezdése szerint

szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.
(3)

98. § (1) A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást állít ki.

(2) Az igazolás tartalmazza:

1. munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
2. a munkavállaló TAJ számát;
3. a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;
4. a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját;
5. a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát;
6. a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.

(3) A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozás nem terheli.
(4) Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól:
Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási hatósági eljárás

• a demokratikus jogállamtól elvárható módon és mértékben juttassa érvényre az ügyfelek jogait, a kötelességek teljesítése pedig túlnyomórészt önkéntes jogkövetés útján történjék,
• az általános szabályok elsődlegességének érvényesítésével garanciális keretbe foglalja a különös eljárási szabályokat,

a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.

(3. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül.

(2) A közigazgatási hatóság:

1. a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból rendeli el,
2. hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie,

4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog ….

20. § (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni.

Az eljárás megindítása 29. § (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (a továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indul meg. A tényállás tisztázása 50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Tanú és hatósági tanú 53. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. --------------------------------

2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról

A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.

(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.

(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.

(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.

142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.

(3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.

(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.

(5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.

(7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell

1. a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
2. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
3. az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
4. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

(2) A panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

(3) A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak.

-----------------------------------

• 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA:

64. §. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. -------------------------------------

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértők, szeretném segítségüket kérni.

A munkáltatóm meg kívánja szüntetni a munkaviszonyomat.
A 10.21-én felajánlott közös megegyezést, mivel rám nézve semmi előnyt nem tartalmazott, nem fogadtam el.

Erről (a k.m. el nem fogadásáról) a munkáltató jegyzőkönyvet akart aláíratni, amit nem tettem meg.

A munkáltató 11.04-ig fizetett szabadságot rendelt el számomra.

Mai napon telefonon tájékoztatott, hogy a mai 11.03. nappal elkészítette a munkáltató általi rendes felmondást. Menjek érte, megkapom az október hóra járó fizetést, de a papírjaimat és egyéb járandóságaimat még nem tudja holnap kifizetni, csak később.
Valamint, korábban a szeptemberi fizetésemből levont egy összeget, egy általam elkövetett hibára hivatkozva. Erről írásbeli értesítést nem kaptam, a fizetési papírt (amelyen a teljes összeg szerepel) természetesen nem írtam alá. Most szeretné, ha aláírnám ezt is.

Mit tegyek, mit ne tegyek? Mire ügyeljek?

Dödölle 1, köszönöm a segítséget. A probléma már közel áll a megoldáshoz, fenyegetőzésemre utánanéztek, a kiskönyv náluk van, egyszerűen elhányták. A sűrű bocsánatkérésük nem ér semmit, ettől még szerintem simán megérdemelnének egy feljelentést.
Azt hiszem, lesz még egy csatám velük az utolsó havi fizetésemért is, már bőven itt lenne az ideje az utalásnak, és semmi.

Kérdésem még, érdemes-e feljelenteni a céget emiatt az OEP-nél. (Márminthogy késlekedtek az okmányaim és a fizetésem kiadásával, nem kommunikálnak, stb...)
Nekem így már több mint 2 hete késik a munkanélkülivé regisztrálásom...
Kártérítés is jogos lenne, de azt hiszem, a per ennél sokkal többe kerülne nekem.

Van valakinek tapasztalata munkaügyi perekben?

Köszönöm.

Tisztelt Szakértők!
Szeretném segítségüket kérni.
7 hónapi táppénz után üzemorvosi vizsgálaton alkalmatlannak találtak a munkavégzésre.
Az lenne a kérdésem,ha közös megegyezéssel írom alá a felmondást jár-e végkielégítés vagy csak akkor ha a cég mond fel. Köszönöm

eandrea: a közös megegyezés attól közös megegyezés, hogy az van benne, amiben a két fél megállapodik. Ha megállapodtok, hogy jár neked a végkielégítés, akkor foglaljátok bele a közös megegyezésbe. Egyébként neked mint munkavállalónak nem érdeked aláírni a közös megegyezést, hacsak nem ajánl jobbat, mint a felmondás.

Köszönöm a tájékoztatást.
Még egy kérdésem lenne, ha kapok végkielégítést jár-e a munkanélküli vagy csak a végkielégítés hónapjai után. Köszönöm

Ha közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszonyod, akkor 90 nap után jár munkanélküli segély (mai nevén álláskeresési járulék), ha munkáltatói rendes felmondással, akkor a munkaviszony megszűnését követően, azaz a felmondási idő lejártával. A végkielégítés ebből a szempontból nem számít.

Start-kártyás kérdésem lenne, mindenhol néztem, de választ nem kaptam sajnos, ugyhogy idefordulok hátha valaki biztosra tudja. :)
2009. júniusában kiváltottam a start kártyám és megkezdtem életem első munkahelyét, de azóta ez a munkaviszony megszünt október elejével. Két évig érvényes a kártya azt tudom, de úgy érvényes még hogy első start-kártyás munkaviszonyom megszünt. Mondhatom azt magamról hogy rendelkezem még start kártyával? mert én eddig úgy tudtam h ha az első munkahely él a kártya lehetőségével akkor utána már a következő nem élhet vele, (hiába két évre szól).
Tehát? Most akkor hogy van?
Köszönettel: H

Tisztelt szakértő!
Azt szeretném még megkérdezni,hogy 6éves munkaviszony után hány havi végkielégítés jár?
Köszönöm

2 hónap jár.