Munkaviszony megszűntetése

Bírósághoz fordulhatsz, hogy kötelezze a munkáltatódat a papírok átadására.
Hopp, Wasp gyorsabb volt.

viszel egy doboz bonbont a bérszámfejtő néninek és vigyorogsz hozzá....majd leülsz a sarokban és megvárod a papírokat :D

A munkaviszony a mai nappal megszűnik. A kérdésem a következő lenne:

16 évi munka után ha a munkáltató mond fel, akkor mennyi ideig, és milyen bér alapján járna végkielégítés.

A másik kérdésem, hogy 30 nap éves szabadság jár, ebből 18-at vettem ki, a fennmaradó időarányosan járó szabadságot kötelessége kifizetnie a munkáltatónak.

A harmadik kérdésem, mivel változott a táppénz és már csak 30 napig lehet a passzív táppénzt igénybe venni, ez milyen %-ban járna és milyen bér (bruttó, vagy nettó) alapján járna.(16 évi munka után).

A válaszokat előre is köszönöm.

Egy kilátástalan állástalan.

Kedves Kné82!

A munkaviszonya megszüntetését és a végkielégítése pontos alapját, akár a szabadsága időarányos részével kapcsolatos információkat, alapvetően, ha nem ktv. vagy ka. vagy nem egyéb egyedi (Hszt.,Hjt) stb, akkor az 1992. évi XXII. törvény A Munka Törvénykönyve megfelelő része tartalmazza;

87. § (1) A munkaviszony megszüntethető:

1. a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
2. rendes felmondással;
3. rendkívüli felmondással;
4. azonnali hatállyal a próbaidő alatt;
5. a 88. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

(2) A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.

Végkielégítés

95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés]

(3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni

1. a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint
2. a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

időtartamát.
(4) A végkielégítés mértéke

1. legalább három év esetén: egyhavi;
2. legalább öt év esetén: kéthavi;
3. legalább tíz év esetén: háromhavi;
4. legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
5. legalább húsz év esetén: öthavi;
6. legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset összege.

(5) A végkielégítésnek a (4) bekezdésben meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az (1) bekezdésben meghatározott módon

1. az öregségi nyugdíjra [87/A. § (1) bekezdés a) pont], továbbá
2. a korkedvezményes öregségi nyugdíjra

való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha az a) vagy a b) pontban foglaltak alapján korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.

A táppénzzel kapcsolatosan idézet az 1997. évi LXXXIII törvényből:

Táppénz

43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

(2) Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

(3) Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az egyidejűleg fennálló több jogviszonyból származó jogosultságra is.

A többit érdemes a két törvényre rákattintva, vagy itt jobbra a törvénytárból (az utóbbit 44.§-tól kezdődően) tovább is megtekinteni és több kérdésére azonnal választ is kaphat!

További segítség a táppénz alapjának kiszámolásához, (a többihez kattintson ide a törvényre: 1997. évi LXXXIII. törvény, mert mostmár elvileg rákattintva is megnyílik, mivel az előbbi nagy rohanásomban e törvény leírásánál, egy pont a római számok végéről elmaradt.)

48. § (1)
(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.

(6) A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha

1. a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és
2. a korábbi táppénzét a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján állapították meg.

(7) A táppénz alapjaként figyelembe vehető, a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.

Köszönöm szépen Sz.Mártonnak a válaszokat, sokat segített.

Sziasztok!

Lenne egy "komoly" kérdésem... :-) Hogy lehetséges az, hogy határozott munkaszerződéses dolgozót 1,5 év munkaviszony után létszámleépítés keretében 1éves végkielégítéssel engednek útjára egy hazai nagyvállalattól? Hol lehet ennek utána nézetni jogos-e? Korábban nem dolgozott sehol az illető.
Köszönöm a választ!

Hááát... ha a munkaszerződésében benne volt, akkor jár neki.
HOgy mire, miért, azt inkább ne kérdezd.

Esetleg a csoportos létszámleépítés okot adhat erre 1,5év után? Nem értem mert végkielégítés úgy tudom minimum 3 év munkaviszony után jár...

Most látom: határozott idejű. Akkor az valószínűleg nem végkielégítés, egész egyszerűen ki kell neki fizetni a határozott időből még hátralévő hónapokra járó bért.
Egyébként pedig, ahogy nandy írta, ha a szerződésben úgy állapodtak meg, akkor semmi akadálya nincs annak se, hogy valaki egy nap munkaviszonyt után végkielégítést kapjon.

Lásd BKV...

Nagyon köszönöm a válaszaitokat! Legalább világosabban látom a dolgot... Szép napot!

Kedves Fórumozók!

A következő problémámra szeretnék megoldást találni:
Jelenleg GYED-en vagyok, fizetés nélküli szabadságon. A GYED lejártával szeretnék újra dolgozni, de nem a meglévő munkahelyemen. Felmondási időt nem tudnék letölteni egy napot sem, mivel idő közben más városba költöztem. A munkakörömet átadtam, mielőtt szülni mentem. 2 évnyi távollétem után nem is látnám semmi értelmét sem a munkáltatóm, sem a magam részéről a felmondási időm letöltésének. Elsősorban arra szeretnék választ kapni, hogy a fentiek ismeretében hogyan kell eljárnom a munkaviszonyom megszüntetését illetően, ha a számomra legkedvezőbben és a legkevesebb anyagi veszteséggel szeretném ezt kivitelezni?
Továbbá olvastam néhány információt, melyeket érintik a fenti témát, és érdekelne, hogy ezek mennyire valósak:

1. Ha még a GYED alatt felmondanék, akkor onnantól nem lennék jogosult a GYED-re. (Tehát mindenképpen csak a GYED lejárta utáni naptól kezdeményezhetném a munkaviszonyom megszüntetését, hogy ne essek el ettől a jövedelemtől.)
2. Ha rendes felmondással élnék, teljes egészében le kellene töltenem a felmondási időmet – 55 nap – aminek, mint már írtam, semmi értelme nem lenne, és nem is tudnám kivitelezni.
3. Ha nem töltöm le a felmondási időt, azzal jogellenesen járok el, ennek pedig az a következménye, hogy a le nem töltött időre (55 napra), az ezzel arányos átlagkeresetemnek megfelelő összeget kellene befizetnem a munkáltatómnak (nem tudnám befizetni).
4. Kezdeményezhetem a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ha beleegyeznek, nem lenne felmondási idő. (De mi van, ha nem egyeznek bele?)

Mit tegyek?
Köszönök minden segítséget.

1. Dehogynem.
2. A felmondási idő ez esetben puszta formalitás, hiszen a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szépen letelik.

A többi értelemszerű.

Segítséget szeretnék kérni!

Önkormányzatnál dolgozom, és szeretnék felmondani mert egy másik önkormányzatnál fogok dolgozni. Határozott idejű munkaszerződésem van, és közalkalmazottként vagyok besorolva (pedig köztisztviselőnek kellene lennem). Az lenne a kérdésem, hogy milyen módon lehet megszüntetni a határozott idejű munkaszerződést?

közös megegyezéssel. más lehetőséged reálisan nincs, mint hogy megállapodsz a munkaadóddal, hogy legyen olyan jó fej, és engedjen el előbb...

(vagy felvállalod azt, hogy jogellenesen mész el, és ha követelik, sokat kell fizetned)

Köszszolgáról lévén szó, lehetséges az áthelyezés is. De ahhoz is kell a jelenlegi munkáltató hozzájárulása.

Szeretném kérdezni, van egy részmunkaidős munkavállalónk (heti 10 órában dolgozik főállása mellett), szeretnénk elbocsátani, jelenleg táppénzen van, a betegállomány egyben vonatkozik mindkét munkajogviszonyára, ha jól tudom?
Tehát a részmunkaidős foglalkoztatás keretében is jelenleg akkor felmondási védelem alatt áll?

Köszönöm szépen válaszukat.

Nem feltétlenül. Az orvosnak jogviszonyonként (munkakörönként) kell a keresőképtelenséget elbírálni.

Ha valakinek több jogviszonya (munkaköre) van részére betegszabadság, táppénz csak abban a jogviszonyában állapítható meg, amelybe keresőképtelenné nyílvánították.

Ahhoz, hogy mindkét jogviszonyában betegszabadságot (táppénzt) kaphasson az orvosnak ugyanarra az időre két eredeti orvosi igazolást kell kiállítani.

Ennek persze előfeltétele, hogy a beteg az orvosnak jelezze, hogy két, vagy több egyidejűleg fennálló jogviszonnyal rendelkezik.

Bővebb tájékoztatással javasolom a REP PEEO Osztályvezetőjét megkeresni.
*

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet
a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről, és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben a Kormány az alábbiakat rendeli el:

1. § (1) A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja.
(2) A keresőképtelenség elbírálása az Ebtv. 44. §-ában felsorolt esetekben történik.
(3) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell végezni.
2. § (1) Az Ebtv. 45. §-a szerinti keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására jogosult:

1. a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos),
2. a járóbeteg-szakellátás orvosa,
3. az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa,
4. a regionális egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: REP) ellenőrző tevékenysége során az eljáró ellenőrző főorvos (a továbbiakban: ellenőrző főorvos),
5. a REP-pel felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (a továbbiakban: felülvéleményező főorvos).

(2) A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett háziorvos a keresőképtelenség elbírálására és igazolására akkor jogosult, ha a háziorvosi tevékenységre az illetékes REP-pel szerződést kötött.
(4) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett orvos (szakorvos) a keresőképtelenség elbírálására abban az esetben jogosult, ha e feladat ellátására a REP-pel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte. A keresőképtelenség elbírálására jogosult szakorvosok adatait a finanszírozási szerződés melléklete tartalmazza.
(5) A járóbeteg-szakellátás orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes.
(6) Amennyiben a keresőképtelenséget nem a biztosított vagy gyermekének háziorvosa állapítja meg, úgy erről az eljáró orvosnak - a megállapítással egyidejűleg - a biztosított vagy gyermekének háziorvosát írásban haladéktalanul értesítenie kell.
(7) Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget............

köszönöm szépen, de ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás keretében is felmondási védelem alatt áll?
Gondolom, ha az egyik munkajogviszonyában betegállományban van, akkor ezt "meghazudtolná" az a tény, hogy egyébként mégis csak tud dolgozni (igaz kevesebb időtartamban)?

Erről már többször volt itt a fórumon szó.

Ha valakinek van egy főállása az REP-nél, ahol osztályvezetőként dolgozik, de mellette van egy 10 órás munkaviszonya, amelynek keretében egy étterem fekete mosogatójában dolgozik és otthon a konyhakéssel mélyen elvágja a kezét, akkor attól az osztályvezetői feladatait még eltudja látni, viszont a fekete mosogatóba garantáltan keresőképtelen lesz.

Tehát azért mert az egyik jogviszonyában (munkakörében) keresőképtelen attól még a másikban lehet keresőképes.

Ennek az elbírálására azonban a tv-ben nevesített orvos jogosult.

Kérdésedre a válasz: de ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás keretében is felmondási védelem alatt áll?

Álláspontom szerint -a fentiek alapján- csak akkor, ha a részmunkaidős állásában is keresőképtelen állományba vette az orvos.

Különben mint foglalkoztató honnan tudod, hogy keresőképtelen? Mivel igazolta? Milyen jogcímen van távol? Mire (milyen bizonylatra) fizetsz neki betegszabadságot? Orvosi igazolás nélkül hogy valósul meg a számviteli törvény bizonylatolási elve? Pénzt kifizetni, könyvelni, csak eredeti bizonylatra lehet!
Üdv. :)

Üdv. :)

Kedves Dödölle!

Ezzel kapcsolatban megint lenne egy kérdésem :))
Ha Osztályvezetőként továbbra is dolgozik, és bért kap, akkor a mosogatói állása után jár a táppénz? Vagy csak a keresőképtelenség igazolására alkalmas az orvosi igazolás?

Kedves Kovács Béla Sándor Úr!
Köszönöm szépen a válaszát.

sziasztok!
Az alábbi munkaügyi problémával kapcsolatban kérek felvilágosítást:
2002 októberétől egy kft. alkalmazásában állok. Évről évre 1 évre szóló határozott idejű munkaszerződésem van, immár 7 éve folyamatosan megszakítás nélkül. Tudomásom szerint ez törvénysértő, ez az állapot nem tartható fenn 5 évnél tovább.
(nem tudom hogy van-e jelentősége, de 2005-től másodállású egyéni vállalkozó lettem.)
A munkaszerződé­semben szerepel továbbá, hogy munkaviszonyom egyéb feltételeit a munka törvénykönyve és a kollektív szerződés tartalmazza. A kollektív szerződést sohasem láttam.
Az ötödik év végétől kezdve a munkaszerződésem átalakult határozatlan idejű munkaszerződéssé?
Ha igen, akkor egy jogi vitában van-e jelentősége a hatodik és hetedik évi aláírt szerződésnek?
Feltételezem, hogy ezeket a szerződéseket (6–7 évi) semmisnek kell tekinteni.
A munkáltató vagy a munkavállaló oldalán áll a jog ilyen esetben?
Amennyiben megszűnik a munkaviszonyom (munkáltatói felmondással) úgy számíthatok-e végkielégítésre, és ha esetleg igen azt melyik évtől kell számolni?
köszönöm

Határozott idejű szerződés legfeljebb 5 évre köthető. De ez csak egy szerzősére igaz, ha újat kötnek minden alkalommal, akkor újra indul az ötéves korlát.
Neked azt kellene bizonyítanod, hogy igazából semmi sem indokolta a határozott idejű szerződés állandó hosszabbítgatását.