Munkaviszony megszűntetése

Üdvözlöm!

Egy elég komplex esettel fordulok Önökhöz: több hetes vezetői áskálódás után, a mindap kaptam kézhez tértivevénnyel ellátott rendkívüli felmondásomat. Táppénzes állományomat töltöttem, mivel az elmúlt hetek idegi nyomásának hatására legyengültem, szorongtam és azóta is folyamatos mindennapi, elviselhetetlen fejfájás gyötör.

A rendkívüli felmondás mellékleteként, felsorakoztatott indokonként egy levelezésemet mellékelték, melyben a közvetlen vezető általi, hirtelen munkaidővel kapcsolatos változtatásokra apelláltam.

1. Indok: egy pénteki napon a munkaidő lejárta előtt tíz perccel előbb elmentem, azért mert nálunk az az íratlan szabály uralkodik, ha egyszer túlórázol, máskor előbb elmehetsz.
2. Szóvá tették. Válaszoltam a fent említett levélben, mégis azzal indokolják, megtagadtam a vezetőm kérését, nem válaszoltam, ráadásul előbb elmentem

Ehhez a ponthoz megjegyezném, hogy a munkáltató, ha valóban sérelmesnek tartja ezt az eljárást, akkor a többi alkalmazottra ez miért nincs érvényben ?

Az ott töltött szabadidőmet miért nem fizetik akkor ki?

3. A levél stílusára appellálnak, melynek hangvétele ugyan rideg, de száraz tényeket közöl a tekintetben, hogy a vezetőség tagjai közül senki sem folytat őszinte kommunikációt, többek közt azt, hogy közvetlen vezetőm alkalmatlan (ez valóban sértőn hathat!) munkakörének betöltésére, amikor azzal sincsen tisztában, hogy mivel foglalkoznak az alkalmazottai (ez tény, és felsőbb vezetők is tudják!)

Sem szóbeli, sem írásbeli fegyelmit, sem védekezési jogot nem kaptam.

Ezen okok együttes felmutatásával kaptam meg a rendkívüli felmondást, melynek úgy érzem 30%-jogos, többi valótlan, jogszerűtlen eljárásra ad okot.

A befejezés is különös: 2008 márciusi dátummal látták el

A keltezés feletti aláírás pedig feltehetően nem a HR szignója (úggy tudom, ennek kell ott lennie) hanem a közvetlen vezetőm vezetőjének a vezetőjéé, az oldalak margóján pedig HR-es ember szignója áll...

Mit gondol, egy esetleges jogvitában milyen esélyekkel indulnék? A viszonyoktól függetlenül az ott töltött idő alatt pár dolgot letettem az asztalra, elég nyomorult eljárásnak tartom mindezt.

Válaszát előre is köszönöm!

Georges

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

38. § (1) A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" (a továbbiakban: Igazolvány) elnevezésű nyomtatványt a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi.

A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba a megszűnést bejegyzi és az Igazolványt a biztosítottnak az utolsó munkában töltött napon átadja, aki az átvételt igazolja.

Az alábbiak kimaradtak, esetleg fontos lehet:

34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A munkaadó az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre való jogosultság, továbbá ezen ellátások összegének megállapításához szükséges adatok nyilvántartásához a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 36/A. §-ában meghatározott igazolólapot a melléklet szerinti tartalommal köteles két példányban kiállítani.

(2) Az igazolólap egy példányát a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adni, a másik példányát pedig a munkaadónak 5 évig meg kell őrizni.

Ez év január 31.-én lejárt határozott idejű szerződésem.Február 1.-én leszámoltam azzal a kis problémával,hogy a tb. kiskönyvem meg az adóigazolásaim,bu­dapesten vannak a cég központjában.Kér­désemre az ügyintéző azt mondta/írásba is adta/5 munkanapon belül kipostázzák papírjaimat.Ez még eddig nem történt meg.A helyi munkaügyi hivatal nem tud mit csinálni,írtam a cégnek tértivevényes ajánlott levelet,kiváncsi vagyok egyáltalán válaszolnak-e? Mit csináljak,nem tudok elhelyezkedni,még munkanélkülire sem tudnak felvenni -------------

TB igazolvány ügyben:

Írásban, a fentiek részletes rögzítése mellett javaslom megkeresni a Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Igazgatóját kérve, hogy a munkáltatónál kezdeményezzen hatósági cél ellenőrzést, amelynek keretében kötelezzék a foglalkoztatót a Ebtv. és a Vhr, valamint az Mt-ben előírtak betartására, azaz a TB igazolványod haladéktalan kiadására.
(Kérésedre a REP ellenőrök a helyszínen eljárva beszerzik a TB igazolványt és egy kísérőlevéllel kipostázzák a részedre + a jogukban áll a munkáltatóra mulasztási bírságot is kiszabni....

Adóigazolás ügyben ugyanígy kell eljárni, azzal, hogy az illetékes APEH igazgatóját kell megkeresni.

Oka: Minden közigazgatási szerv csak a hatáskörében és az illetékességi területén járhat el, azaz jelen esetben az Eb. jogszabályok megsértését a REP, az adójogszabályok megsértését az APEH szankcionálhatja.

Íme egy kis összefoglaló egy korábbi hozzászólásomból hátha tudod használni:

--

Végül bemásolom az egyik régebbi hozzászólásom néhány részletét, azzal, hogy az nem vonatkozik minden pontjában rád, de elolvasása hátha segít vagy most, vagy egy későbbi ügyed elintézésében Válasz. 1.Három közigazgatási szervtől lehet segítséget kérni. Az egyik az APEH, a másik az OMMF, a harmadik pedig az OEP. Az általad/Ön által elmondottak szerint a foglalkoztató/volt foglalkoztató súlyosan megsértette a munkajogi és az azzal kapcsolatos egyéb jogszabályokat (pl. Munka Törvénykönyvének a munkabér fizetési, a járulék, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény bejelentési kötelezettség teljesítésére stb. vonatkozó szabályokat), ezért - a fentieket egy kicsit részletesebben leírva és az azt alátámasztó bizonyítékokat is ismertetve- írásban panasszal fordulhatsz1. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Elnökéhez (vagy a munkáltató székhelye szerinti Regionális Munkaügyi Felügyelőség Igazgatójához) Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

• A 295/2006. (XII.23.) Korm rendelet 1. § (4) bekezdése értelmében "Az OMMF-et a miniszter által kinevezett elnök vezeti,..."

2. OEP Főigazgatójához (vagy az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztályvezetőjéhez, vagy a munkáltató székhelye szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Igazgatójához) 1139 Budapest, Váci út 73/A | Telefon: 06-1-350-2001 | Fax: 06-1-298-2413 | és az 3. Az állami adóhatósághoz (APEH elnökéhez, vagy az illetékes Regionálsis APEH igazgatóság igazgatójához) 1132 Budapest, Váci út 48/C-D 1438 Budapest, Pf. 511 (A címek változhatnak ezért javasolom benyújtás előtti tájékozódást) Jó tudni, hogy az ügyfél bejelentése alapján indult hatósági ellenőrzés eredményességét nagymértékben segíti, ha a bejelentő minél részletesebben leírja a tényállást (pl. mikor, milyen körülmények között jött létre a be nem jelentett jogviszony, melyik vezető, vagy ügyintéző vette fel, bocsátotta el, milyen okmányok kiadását tagadták meg, vagy milyen okmányokat nem kapott meg – pl: munkaszerződés, „bérpapír”, a levont és befizetett járulék összegét tartalmazó igazolás, harmónika szerű TB igazolvány, szigorú számadású jövedelemigazolás stb. -…) fontos, hogy csatolják a jogviszony létrejöttét alátámasztó okmányok -pl. munkaszerződés- fénymásolatát, illetve bármilyen olyan okmányt, ami a panaszos „igazát” támasztja alá, valamint fontos megjelölni azokat a személyeket, akik szükség esetén a panaszban szereplő tényeket tanúvallomásukkal is igazolni tudják. Ha a panasz arra irányul, hogy a foglalkoztató levonta ugyan a magánnyugdíj pénztári tagdíjat, de azt hónapok óta nem utalta át az APEH-on keresztül a magánnyugdíj pénztárnak, akkor: Értesíteni kell az állami adóhatóságot (APEH), amely közigazgatási szerv - az ügyfél kérésére - egy cél ellenőrzést követően kikényszeríti a befizetést. A kérelemhez (panaszhoz) célszerű csatolni a levonás tényét igazoló okmányokat ( bérpapír, bérkarton…), valamint ha lehet a magánnyugdíjpénztár igazolását/ér¬tesítését, miszerint a számládra pl.2009.01.01-óta nem érkezett tagdíj. (Megjegyzem, hogy a fentieket elvileg „hivatalból“ a magányugdíjpénztár is megtehetné.)

A panaszban hivatkozhat(sz) a többször módosított, de jelenleg is hatályban lévő 1949. évi XX. törvény 64.§-ban foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal írásban panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra.
Néhány alapfogalom:

I. Közérdekű bejelentés
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
Közérdekű bejelentés névvel, ill. névtelenül is megküldhető.
Amennyiben bejelentését névtelenül (nevének, postai levelezési címének feltüntetése nélkül) juttatja el a panaszos, úgy annak kivizsgálása a Ket., (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 2004. évi CXL. törvény) és közérdekű bejelentésekről rendelkező 2004. évi XXIX. törvény 142. § (6) bekezdése alapján mellőzhető. Ugyancsak mellőzhető a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés is.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 53. §-a alapján az adóhatóságot hivatali eljárása során tudomására jutott minden adat, irat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. )

II. Panasz
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá.
Miután a panasz kivizsgálása személyre szabott módon történik, amelyről az érintett számára részletes tájékoztatást adnak, ezért szükséges megadni a nevét és postai levelezési címét.
A panaszt célszerű ajánlott, tértivevényes levélben elküldeni minden olyan közigazgatási szervhez, amelyiknek hatásköre van az ügyben. Előfordul, hogy egy ügyben több közigazgatási szervnek is van hatásköre, viszont mindegyik az ügynek csak abban a részében járhat el, amelyben hatásköre van.
Példa. A Munka Törvénykönyve szerint „ A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. „

Ebből az egyéb jogszabályokban előírt igazolások közé tartozik pl. a rózsaszínű TB igazolvány és a szigorú számadású jövedelemigazolás, amit ha nem ad ki a munkáltató az utolsó munkában töltött napon, úgy annak kiadásának a kikényszerítése –írásbeli panasztétel esetén- az OEP Főigazgatójának, illetve a REP Igazgatójának a feladata, viszont a ki nem adott, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt igazolások kiadásának kikényszerítése (pl. a munkakönyv helyett bevezetett „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány” , valamint az álláskeresési járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet tartalmazó igazolás stb.), már a Munkaügyi Felügyelőség (OMMF, illetve területi szerve) hatáskörébe tartozik, azaz az Ő feladata.

A „fekete” (bejelentés, illetve járulékfizetés nélküli) foglalkoztatás pedig egyrészt pl. az állami adóhatóságra (APEH), és más okok miatt viszont a OMMF-re is tartozik. (Az Apeh-ra azért, mert bejelenteni a dolgozókat az APEH-hoz kell, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség elmaradása (adócsalás) is az APEH hatáskörébe tartozik.)

Ugyancsak az APEH jogosult a magánnyugdíjpénztári tagdíj átutalásának elmaradása esetén eljárni, annak kikényszerítése érdekében akár hatósági intézkedéseket is foganatosítani.

A közigazgatási szerv a Ket. 20.§. (1) alapján köteles a hatáskörében és az illetékességi területén eljárni, a panaszt kivizsgálni, a jogsértő állapotot közigazgatási hatósági eszközökkel (munkáltató helyszíni ellenőrzésével, bírság kirovásával, határozathozatallal stb. megszüntetni, a panaszost megillető juttatás kifizetése, okmányok kiadása tárgyában érdemben intézkedni.
Célszerű azonban a konkrét kéréseket a panaszlevélben is megfogalmazni, mivel a közigazgatási szervek hajlamosak arra, hogy amit kifejezetten nem kérnek tőlük, bár nyilvánvaló azzal kapcsolatban nem intézkednek.
Pl. Kérem a T. Hivatalvezető ( vagy Főigazgató, Esetleg Elnök) Urat/Asszonyt, hogy az ügyemben eljárni, a panaszomat kivizsgálni, amennyiben az megalapozott, úgy a foglalkoztatót a mulasztás haladéktalan pótlására kötelezni, a bejelentésemről intézkedni, a biztosítási jogviszony határozattal történő utólagos elismerése, valamint az engem megillető elmaradt munkabérem kiutalásának, illetve a jogszabály által előírt okmányok kiadása, magánnyugdíj pénztári tagdíjam átutaltatása stb. tárgyában a szükséges intézkedéseket megtenni, az esetleges jövőbeni hasonló jogsértés elkerülése érdekében a foglalkoztatóval szemben hatósági eszközökkel fellépni, az ügyintézési idő be nem tartásából eredő alkotmányos visszásságot megszüntetni, a határidőben hozott döntéshez, illetve a tisztességes ügyintézéshez való jog érvényesülése érdekében a panaszoltnál eljárni szíveskedjen! (A panasz tárgyától függően tetszés szerint variálható)
Szintén jó tudni, hogy az APEH, és a REP a Tbj. 54.§. (Járulék törvény) szerinti felhatalmazása alapján –fekete, azaz be nem jelentett foglalkoztatás esetén- utólag jogosult ezen a munkajogviszonyt (természetesen ha annak a létrejötte, fennállása minden kétséget kizáróan bizonyítható) szabályos, alakszerű közigazgatási hatósági határozattal elismerni.
Célszerű tehát ilyen esetben mindhárom közigazgatási szervet megkeresni, és kérni tőlük, hogy a biztosítási jogviszonyt a fenti jogszabály alapján utólag határozattal ismerjék el, a foglalkozatót kötelezzék az utólagos be (és ha kell ki) jelentésre, valamint az elmaradt járulékok megfizetésére.

A fentieket alátámasztó jogszabályi helyek közül néhány a teljesség igénye nélkül:
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről Eljárás a munkaviszony megszűnése,illetve megszüntetése esetén:
97. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.

(2) A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Ha a munkaviszony

1. a próbaidő alatt azonnali hatállyal,
2. rendkívüli felmondással,
3. azonnali hatályú közös megegyezéssel,
4. a 94. §-ban foglalt lehetőség alkalmazásával, vagy
5. a 101. § (1)-(2) bekezdése szerint

szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.
(3)

98. § (1) A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást állít ki.

(2) Az igazolás tartalmazza:

1. munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
2. a munkavállaló TAJ számát;
3. a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;
4. a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját;
5. a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát;
6. a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.

(3) A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozás nem terheli.
(4) Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.

Javaslom tehát, hogy a panaszát/panaszodat –a körülményeket, előzményeket- részletesen leírva küldd meg mind a 3 közigazgatási szervnek és kérd, hogy

1. A jogellenes állapotot szüntessék meg,
2. A jogszabályoknak szerezzenek érvényt,
3. A mulasztásért/jogsértésért a foglalkoztatót/volt foglalkoztatót szankcionálják,
4. Az „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány”-t,
5. Az Igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésű nyomtatványt,
6. A Munkanélküli ellátáshoz szükséges nyomtatványt,
7. A szigorú számadású Jövedelemigazolás nyomtatványt
8. egyéb okmányokat (szükség szerint kiegészíthető)

a munkáltatótól szerezzék be, valamint kötelezzék az elmaradt munkabéredet és a szabadságmegváltást –tekintettel a késedelemre- kamatostól (a jegybanki alapkamat kétszeresével) történő haladéktalan kifizettetésére, illetve a biztosítási jogviszony tartamát határozattal ismerjék el, az elmaradt járulékokat, magánnyugdíj pénztári tagdíjat utólag a foglalkoztatóval fizetessék meg. (A panasz tárgya szerint ez is tetszés szerint variálható, kiegészíthető.) ---------------------

• 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól:

Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási hatósági eljárás

• a demokratikus jogállamtól elvárható módon és mértékben juttassa érvényre az ügyfelek jogait, a kötelességek teljesítése pedig túlnyomórészt önkéntes jogkövetés útján történjék,
• az általános szabályok elsődlegességének érvényesítésével garanciális keretbe foglalja a különös eljárási szabályokat,

a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.

(3. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül.

(2) A közigazgatási hatóság:

1. a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból rendeli el,
2. hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie,

4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog ….

20. § (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni.

Az eljárás megindítása 29. § (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (a továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indul meg. A tényállás tisztázása 50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Tanú és hatósági tanú 53. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. --------------------------------

2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról

A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.

(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.

(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.

(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.

142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.

(3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.

(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.

(5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.

(7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell

1. a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
2. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
3. az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
4. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

(2) A panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

(3) A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak. -----------------------------------

• 1997. évi LXXX. törvény

a társadalombiz¬tosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről: Ellenőrzés 54. § (1) Az igazgatási szervek – jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára a. a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbizto¬sítási szerv, b. a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni jogorvoslatra a Tny. tv., az Eb. tv., illetőleg az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazgatási szervek – igényelbírálási eljárásuk során – ellenőrizhetik a járulékfizetési kötelezettség teljesítését és a mulasztásról értesítik az állami adóhatóságot. ------------

• Késedelem, mulasztás következményei 56. § (1) Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben, a Tny. és az Eb. tv.-ben, valamint az Mpt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a a. járulékok (tagdíj) megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezmé¬nyeivel, b. járulék (tagdíj) kötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban, c. Tny., az Eb. tv. és az Mpt. szerinti megtérítési és visszafizetési kötelezettség, mulasztási bírság, késedelmi kamat, korengedményes nyugdíjtartozás megfizetésére, behajtására, végrehajtására, a behajthatatlan tartozás törlésére, a végrehajtáshoz való jog elévülésére, továbbá a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésére.1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA: 64. §. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. -------------------------------------

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Ez év január 31.-én lejárt határozott idejű szerződésem.Február 1.-én leszámoltam azzal a kis problémával,hogy a tb. kiskönyvem meg az adóigazolásaim,budapesten vannak a cég központjában.Kérdésemre az ügyintéző azt mondta/írásba is adta/5 munkanapon belül kipostázzák papírjaimat.Ez még eddig nem történt meg.A helyi munkaügyi hivatal nem tud mit csinálni,írtam a cégnek tértivevényes ajánlott levelet,kiváncsi vagyok egyáltalán válaszolnak-e?
Mit csináljak,nem tudok elhelyezkedni,még munkanélkülire sem tudnak felvenni...

62-éves leszek aug.24-én. 67%-os rokkant nyugdíjas vagyok. Egy rehabilitációs üzemben dolgoztam, 5 éves munkaviszonyom betöltéséhez 1 hónap hiányzott már csak. Munkaadóm közös megegyezéssel megakarta szüntetni minden ott dolgozó munkaviszonyát, mivel fizetésképtelenné vált. Munkabérünk kinem fizetése miatt nem írtuk alá a közös megegyezést.
Tudni szeretném milyen jogaim vannak a munkáltatómmal szemben, mivel aug-ban elérem az öregségi nyugdíjkorhatárt.

A védelmi idő lejártától.

Kedves Szakértők, szeretném újból a segítségeteket kérni. A múlt héten lejárt a GYES-em, jelenleg a 30 napos védelmi idő 8. napját töltöm. A munkáltatóm postán fogja kiküldeni a felmondásomat. Azt szeretném megtudni, hogy ha átveszem a levelet, akkor melyik naptól indul a felmondási időm?
Válaszotokat előre is köszönöm.

A felmentési időnél az összes közalkalmazotti jogviszony idejét figyelembe kell venni.
A felmentési időd 8 hónap a 37 év miatt, 4 hónapra kötelesek felmenteni a munkavégzés alól. Emelt összegű végkielégítés illet meg.
Aug. 15-ig a 37 év szolgálati időd is meglesz a felmentési idővel(ha jan. 15 után mondtak fel), így jövőre nyugdíjba is mehetsz. Addig meg a végkielégítéssel eléldegélsz, persze, ha nappali felsőfokú tanulmányokat is folytattál, az még növeli a szolgálati idődet.

Jogos az a munkáltatói kérés, hogy vigyem be a munkakönyvemet? Gondolom, a végkielégítésnél számítható éveimet kívánja ebből összeszedni.

Szerintem felmentési időnél is csak az adott munkáltatónál eltöltött folyamatos jogviszony számít.

Bocsánat, még egy kérdés: a felmentési idő ugye nem rövidül? Ott nem olvastam kitételt.
(2) Ha hosszabb felmentési idben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerzdés sem ír el ilyet, a hatvannapos
felmentési id a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

1. öt év után egy hónappal;
2. tíz év után két hónappal;
3. tizenöt év után három hónappal;
4. húsz év után négy hónappal;
5. huszonöt év után öt hónappal;
6. harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik. Kollektív szerzdés 8 hónapnál hosszabb felmentési idt nem állapíthat meg.

Kedves kbs!
Csak bíztam valamiben... No, de ilyen egyszerű, el kell hinnem, amit olvasok.
Erősíts meg, a +4 hónap tuti (52-es születésű nő vagyok).

Igen.

Kedves Fórumozók!
A következőben segítsetek. Kimásoltam a kjt. néhány sorát:
(4) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a (6) bekezdésben meghatározott idtartamú
közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál – az
áthelyezést kivéve – nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idt.
A kérdés: az 1973-tól mai napig is folyamatos a közalkalmazotti jogviszonyomban 1991. október 24-i dátummal van egy munkaviszony megszűnés, miközben 1991. augusztus 16-tól munkába álltam. Tehát nem áthelyezéssel kerültem új munkahelyemre. Ez azt jelenti, 1973 helyett 1991-től kell számolni, és így nem 8, hanem 6 havi végkielégítésre (+ 4) számíthatok?

Köszönöm pazs-nak is a válaszokat.

Mert nem bono et equo ítélt; hanem - valószínűleg a munkavállaló rosszul értelmezett védelme érdekében - egy életidegen, rendkívül merev jogértelmezést alkalmazott.

Bocs. Nem pazs-t akartam bántani, hanem a bírói gyakorlatot írtam le - gondolom én.
De miért is tévedett az LB Tanácsa?

Szerimtem nem pazs tévedett, hanem az LB tanácsa.

Korábban kérdeztem, hogy az egészségügyi alkalmatlanság miatt a munkáltatóm rendes felmondássalmegszünteti a közalkalmazotti jogviszonyom. A felmentési idő mind a nyolc hónapjára felmentett a munkavégzés alól, ugyanakkor a felmentési idő alatt a bent lévő szabadságomat akarta letöltetni, mert a felmentési idő felére munkára kötelezhetne. Kérdeztem, hogy lehetek-e egyszerre szabadságon és közben tölthetem-e a felmondási időmet?
Pazs válaszolt, hogy igen.
Tévedett. A LB álláspontja szerint, ha a munkáltató úgy rendelkezett a felmondó intézkedésében, hogy felment a felmondási idő teljes tartamára a munkavégzés alól, akkor e döntésével megszünt annak a lehetősége, hogy a munkavállaló szabadságát a felmondási időben kiadja. Ezért a munkavállaló a ki nem adott szabadsá pénzbeni megváltását igényelhetik.(Legf. Bír. Mfv. II. 10.007/2006.)

HItelezői igény, amit a felszámolás allatt lévő cégtől követelsz, és a felszámolónak kell bejelenteni.

Mi az a hitelezői igény és hol kell bejelentenem ?????

A munkaszerződést csaka felek akaratából lehet módosítani.
Ezzel az indokkal jogszerüen nem mondhat fel.Jogtalanul pedig bármit tehet de akkor irány a bíróság.

Helló. Az lenne a kérdésem hogy ha nem írom alá a szerződésmódosítást akkor a munkaadó felmondhat nekem az én hibámból? (végkielégítés nélkül...)

evike1980: öngólt lőttél, mert a betegség miatti keresőképtelenség ideje alatt valóban nem lehet rendes felmondással megszüntetni a munkaviszonyt, sőt, (azt hiszem) 15 napot meg nem haladónál a táppénzes napok számáig, 15 napot meghaladónál még a visszatéréstől számított 30 napig is védett a munkavállalód.
Esetleg, ha nem jogos a táppénz, akkor ennek felülvizsgálatát kérhetitek az OEP-nél, és ha szerintük is jogtalan (azaz nem beteg az illető), akkor megállhat egy rendkívüli felmondás, de szerintem ezt nem akarjátok megtenni a munkavállalótokkal, másrészt eléggé időigényes az eljárás.