Rendes felmondás / közös megegyezés / terhesség / lombik

„Főleg, hogy ha a védettséged nem ér véget, akkor nem fog tudni felmondani "X" napon amúgy sem. ”

Lala, ez azért nem egészen így van. A munkáltató ezt ott szúrta el, de nagyon, hogy már most is bármikor közölhetne rendes felmondást erabiggel, csak annyi a megkötés, hogy a felmondási idő csak a védettség lejárta után kezdődhet el. Azaz, fel tud mondani, nem csak X napon, de akár már most is (iiletve tudna, de ezek szerint nem olvasta az Mt.-t).

Szerintem a helyzet világos, az írásos felmondást megkisérelték közölni vele, a munkáltató nem szúrt el semmit, és ennek az átvételét megtagadta. Nyilván a m,nkálttó ezt jegyzőkönyvezte és/vagy tanubizonyítással fog élni.

Az átvétel megtagadása nem akadálya a felmondás hatályosulásának, csak kissé bonyolulabb jogvita esetén bizonyítani.

Erabig többször is azt írta, hogy "majd fel akarnak mondani", én ezt úgy értelmeztem, hogy előre bejelentették neki, hogy a védettség lejártakor rendes felmondással akarnak élni. Mondjuk most így visszaolvasva a legelső hozzászólását, jelentheti azt is, hogy már a rendes felmondást kísérelték meg átadni, de azt ő megtagadta. Szóval kissé félreérthető a dolog - ha még aktuális a kérdés, gondolom előbb-utóbb megtudjuk, hogy mi is történt valójában.

Én ugye az elejétől olvastam a problémát, és mivel a kérdezők rendszerint nem a jogászi szaknyelven adják vissza a történetet, ezrét mindig "fordítok" magamnak.

Jelen esetben, úgy véltem a munkáltató nyilván tisztában volt az írásbeliség kötelezettségével, és a védettségi idő alat jövőbeni időpontra írásban kísérelt meg rendes felmondást közölni, és anank átvételít aláírással igazoltatni.

Ez a kérdezőnél így hangzott "Alá akartak velem íratni egy papírt, hogy a védetség után - 03.17-től- felmondanak. "

Abból is kiindulva, hogy a jognyilatkozatokat tartalmuk szerint kell megítélni, úgy vélem hogy ez felmondás közlésének kisérlete volt.

Ugye a kérdező, ha jól nézem, egyszer sem használta a "szólt" kifejezést, ami verbális közlésre utalt volna, ez már csak a válaszolóktól jött.

Helló!
Segítséget szeretnék kérni az alábbí helyzetben: A párom édesanyjának a munkaviszonyát 28 év után a munkáltató január 1-vel felmondta, a felmentési ideje március 27-éig tart.A törvénynek megfelelően megkapta a felmentési időre járó 3 havi átlagbért,és a 6 havi végkielégítést. Időközben megbetegedett, és táppénzen van,a munkáltató azt mondta,hogy nem kaphat táppénzt, mert előzőleg már megkapta a felmentési időre járó bért.Azt szeretném kérdezni,hogy ez így jogszerű-e?Előre is köszi!!

Igen. Illetve kaphat táppénzt, ha ragaszkodik hozzá, de akkor az arra az időre járó munkabért vissza kell fizetnie. Nem lenne egy jó üzlet.

Csacsa, menjen el anyósod, márc 27-ét követő három napon belül táppénzre, 90 napig jár. Egyébként jár táppénz a felmentési idő alatt is, de két jogcimen nyilván nem. Vagy táppénz vagy felmentési időre járó átlagkereset. Egyébként, ha a járandóságok már ki vannak fizetve, azt
visszafizetni nem kell, mert a már előre kifizetett járandóságot a munkáltató visszakövetelni már nem tudja.

Annyiszor elmondtuk már: többen úgy írnak itt a "táppénzre menésről", mintha az kizárólag a munkavállaló elhatározásán múlna. Hát nem.

Hát kin múlik bécikém?

Bocsánat; engem kérdezel?

Igen. Nem értem igazán okfejtésedet.

Rendben, csak megzavart az a fura megszólítás.

Táppénzre az a biztosított jogosult, aki betegség miatt munkaképtelen. Az meg, hogy valaki munkaképtelen-e, egy objektív körülmény, nem az ő szubjektív akaratától függ. (Most tekintsünk el a parafenoménektől.)

Kedves Béla,
nem akartalak megbántani a megszólitással. Gondoltam, hogy a tiszta jogi értékelésre gondolsz. Viszont a felmentési (felmondási) idő felére a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni, azért, hogy új munkahelyet tudjon keresni. Ha viszont megbetegszik ebben akadályozott, a felmondási idő viszont telik. A munkaviszony csak márc 27-én szűnik meg, tehát a közbeni keresőképtelenségének idejére is jár táppénz(egyébként betegszabadság), viszont nem jár akkor a felmondási időre az átlagkereset. Ezt az utolsó munkában töltött napon történő kifizetésnél kell rendezni. Itt viszont a munkáltató nem az utolsó munkában töltött napon fizette ki a járandóságokat (márc 27), hanem már a felmondás közlésekor. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló elméletileg felléphetne táppénzigényével is, a munkáltató pedig az előre kifizetett járandóságokat visszakövetelni nem tudja. Más kérdés tudja-e érvényesiteni. Perelni ökonómiailag nincs értelme. Én is úgy gondolom, hogy a kérdés elsősorban erre a tisztán jogi részre irányult, viszont 28 éves munkaviszony után nehéz új munkahelyet találni betegség miatt, ezért javasoltam a táppénzre menetelt, amit ilyen helyzetben mindenki ki szokott használni "objektive".

Stimt. Azzal a kis pontosítással, hogy jelen esetben a felmondás napja valószínúleg egyúttal az utolsó munkában töltött nap is volt. Egyebekben nincs vita köztünk.

sziasztok!
Egy kérdéssel fordulok ismét hozzátok. Az lenne a kérdésem, hogy mik a munkavállalói felmondás tartalmi kellékei, mit kell beleírni a felmondásba.
Mielőbbi válaszaitokat előre is köszönöm!

Gabesz

Kedves Gabesz24, irásban, és a felmondásra irányuló szándék kiderüljön belőle. Indokolni nem kell. Egyoldalúan nem vonható vissza.

Rendes felmondással felmondták a munkaviszonyomat 2007. 02. 23-án. Jövedelmem elég magas volt, 3 havi végkielégítést kaptam. Kérdésem az, hogy az egyéni nyugdíjjárulék plafont hogyan kell számolni? 2007. 01.01-02.23.ig, vagy a kapott végkielégítés idejét (3 hónap) is be kell számítani?

Úgy, hogy meg kell állapítani, hogy mikor ér véget a munkaviszony (mikor telik le a felmondási idő). Eddig a napig kell figyelembe venni a napok számát * a napi maximum (valami 18k körül van mostanában).

A végkielégítés nem hosszabbítja meg a munkaviszony idejét, tehát a 3 hónap itt nem játszik.

De:

Mt. 94. § A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni.

Magyarul eldöntheted, hogy mely napig tartson a munkaviszonyod. Nyilván azon napokra, melyeket le kéne dolgoznod, de emiatt már nem tudod, azokra nem kapsz fizetést (a kötelező felmentés idejére, és az esetleges ki nem vett szabadságra jutó fizetést ugyanúgy ki kell fizessék).

Köszönöm a válaszodat Kedves _Lala_!
Valóban, a felmondási idő végéig tart a munkaviszonyom, tehát addig a napig kell számolni a napi max.-ot (18.490.-Ft-ot).
Még valamit szeretnék kérdezni. Az ily módon számított ny.járulék felső határt meghaladó jövedelem után kell fizetni különadót? Ez most 4%, vagy 14%?

A felmondási idő teljes egészére felmentettek a munkavégzés alól. A felmondási időre kapott bér rendszeres, vagy nem rendszeres bérnek számít?

„Az ily módon számított ny.járulék felső határt meghaladó jövedelem után kell fizetni különadót? Ez most 4%, vagy 14%?”

4%, és azt a teljes évre kell számolni, foglalkoztatástól függetlenül (azaz mindenképpen 365/366 nap * napi érték lesz a határ), és az SZJA bevallásban feltüntetendő összevont adóalapot kell nézni.
Azaz kb. úgy viselkedik, mintha bevezettek volna még egy sávot az SZJA-ban, a 36%-os fölött egy 40%-osat.

„A felmondási időre kapott bér rendszeres, vagy nem rendszeres bérnek számít?”

Ilyen fogalom hol szerepel? Ha az adóelőleg miatt kérdezed, akkor érdemes kérni a göngyölítéses módszert (ha eddig nem tetted).

47. § (1) A kifizető által kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleg egyenlő a bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték) szorzatával.

(2) A magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában nyilatkozhat arról, hogy

1. a kifizető az adóév elejétől összesítse az általa kifizetett (juttatott), a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapokat, és az egyes kifizetett (juttatott) bevételeket terhelő adóelőleget - az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - az adóelőleg-alapok így meghatározott összege alapján a (4)-(5) bekezdés szerint állapítsa meg (göngyölítéses módszer); ekkor a magánszemély e nyilatkozata alapján a kifizető az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az adóelőleget göngyölítéses módszerrel állapítja meg;

48. § (8) A munkáltató, a bér kifizetője a magánszemély nyilatkozata alapján - az (1)-(7) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása helyett - jogosult a göngyölítéses módszer alkalmazásával eljárni az adóelőleg kiszámításánál, ha valószínűsíti, hogy ezáltal az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető.

(17) Ha a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés, továbbá az állami végkielégítés megosztásának szabályát kell alkalmazni, mert a magánszemély a kifizetést megelőzően nem tett írásban nyilatkozatot a munkáltatónak a megosztás mellőzéséről, az említett végkielégítés összegéből - az (1)-(16) bekezdésben foglaltaktól eltérően - 18 százalék adóelőleget kell levonni.

Kedves _Lala_!
Nagyon sokat segítettél, most már minden tiszta. Nagy kincs vagy Te nekünk.

Kedves _Lala_!
Még egy kérdésem lenne a pontosítás érdekében: az, hogy a felmondási időre kapott bér rendszeres, vagy nem rendszeres bérnek számít-e, a TB szempontjából érdekelne.
Pontosan: Megkapom a felmondási időre járó béremet a munkában töltött utolsó napon. A TB kifizetőhely által kiállított jövedelemigazoláson a rendszeres jövedelmek között (a sorszámozott nyomtatványon, tömbben), vagy nem rendszeres jövedelmek között ( a pótlapon) kell szerepeltetni?
Szerintem rendszeres jövedelemként kell szerepeltetni, havi bontásban, a sorszámozott nyomtatványon.
Továbbá, befolyásoló tényező-e az, hogy a teljes felmondási időre felmentettek a munkavégzés alól?
(ui: Végülis nem velem történt az eset, de ez lényegtelen - úgy gondolom)

Sziasztok!

A kérdésem az lenne, hogy ha a munkahelyemen, ahol majdnem 3 éve dolgozok, rendes felmondással mondok fel, (szerződésem határozatlan idejű, és nem tartalmaz semmi konkrét utasítást a felmondásra vonatkozóan), akkor maximum mennyi lehet a felmondási idő?
Bocsánat, ha erről már volt szó, kerestem, de nem találtam még választ a kérdésemre.
Előre is köszi.

Ha még nincs meg a három év, akkor 30 nap ( de ez nem maximum, hanem ennyi és kész).

Hacsak a szerződésben nem kötöttek ki ennél hosszabb felmondási időt (de legfeljebb 1 évet). A felmondási időre vonatkozó Mt. szabály szerintem diszpozitív.