Rendes felmondás / közös megegyezés / terhesség / lombik

Nem kell megindokolnia, és le kell töltenie a felmondási időt. A szabadságát kiveheti - ha a munkáltató kiadja neki.

Azután érdeklődöm, hogyha a munkavállaló rendes felmondással felmondja a mviszonyát, akkor azt meg kell indkolnia? Illetve a felmondási időt mindenképp munkában kell töltenie, és az időarányosan járó szabit kiveheti ez idő alatt?

• "és mivel a munkáltató is ismeri a jogszabályt"

Ha ez így általánosságban igaz volna, igencsak kevés munkaügyi per lenne, márpedig a munkaügyi bíróságok túlterheltek.

• munkáltat és munkavállaló megegyezése valóban lehetséges ( és megoldás is lehet sok esetben) de nem ez volt az alapkérdés, hanem, hogy jogszerű-e a felmondás adott esetben.
• valóban a leggyakoribb a felmondás "kézbenyomása" de nem tipikus
• példámban jeleztem, hogy nem felmondás közlésének kísérlete van, hanem átvetetik a felmondást ( az is gyakori- bár nem tipikus-hogy nem mondják, hogy mit vesz át, csak adják a papírt, hogy "ezt vedd át").

OK. Akkor mégegyszer:

Az Mt. rögzíti a felek együttműködési kötelezettségét. Valóban nem írja elő, hogy mikor kell bejelentei a terhességet DE azt előírja, hogy a felek kötelesek együttműködni, egymásnak megadni a tájékjoztatást amely amunkaviszonnyal összefüggően releváns lehet, és egyúttal tiltja a joggal való visszaélét és a rendeltetésellenes joggyakorlást.

No, mindezekből következik az, hogy legkésőbb a felmondás közlésének kísérletekor tájékoztatnia kell a munkáltatót, hogy állapotos (természetesen ha ő sem tud róla, akkor az más eset). A felmondást valóban írásban kell közölni, de a tipikus az, hogy személyesen nyomják a munkavállaló kezébe (és mivel a munkáltató is ismeri a jogszabályt, tanuk előtt - hogy később legyen aki igazolni tudja, hogy pl. a munkavállaló megtagadta az átvételt).
Ezen túl a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munkavállaló beleegyezésével visszavonja a felmondását (ha mondjuk írásban postán közölte a felmondást és a munkavállaló a kézhezvételt követően jelzi, hogy felmondási tilalom alatt áll) és ezzel mentesíti magát az egész bírósági hercehurca alól.

Értem a célzást!!
:-)
De én nem a saját esetemmel érvelek, hanem a joggal ÉS a logikával!
:-)

" Például abból a mondtarészből, hogy: "felmondás közlése után derül ki - a munkáltató számára -"
Ebből nekem két dolog túűnik valószínűnek: a nő már tudta, hogy terhes; a munkáltató a felmondás közlésekor még nem."

Van olyan előírás, jogszabály, mely szerint munkavállalónak azonnal közölni kell a munkáltatóval, hogy terhes?
Tudomásom szerint nincs!

Mondjuk munkavállaló tudta, hogy terhes, de nem közölte MÉG, mert nem volt ilyen kötelezettsége, meg hát egy idő múlva úgyis látszik majd.:-)
Munkáltató meg küldött neki egy felmondást.
Akkor ez hatályos volna.?
Szerintem nem.
Persze a "szerintem" az csak egy álláspont!
:-))

Például abból a mondtarészből, hogy: „felmondás közlése után derül ki - a munkáltató számára -”
Ebből nekem két dolog túűnik valószínűnek: a nő már tudta, hogy terhes; a munkáltató a felmondás közlésekor még nem.

Erdeklodoo: hidd el, nem minden eset olyan, mint a tied.

Kérdés, hogy ez hogyan bizonyítható ( mármint az, hogy nem közölte).

Ezen kívül munkáltató csak írásban mondhat fel.
Ha levélben teszi, akkor már csak a felmondás kézbesítése után tudja munkavállaló közölni, hogy terhes.
De gyakorlatilag ugyanez a helyzet, ha személyesen adják át a felmondólevelet: munkaadó átadja, munkavállaló átveszi ( átvevőpéldányon igazolja), majd elolvassa.
Ekkor jelzi, hogy ő terhes.
Viszont a felmondás már megtörtént.
És jogszerűtlen.

Ha a nő már tudta a felmondás közlésekor, hogy terhes és ezt nem közölte a munkáltatóval legkésőbb a felmondás közlésekor, akkor ez a felmondás jogszerűségét nem érinti.

Sziasztok!
A következő kérdésem volna: Ha egy nőnek felmondanak, és csak a felmondás közlése után derül ki - a munkáltató számára -, hogy a nő terhes, a munkáltatónak kötelessége továbbra is alkalmazni?

O pardon :)

by mongoose: „szerződésem határozatlan idejű, és nem tartalmaz semmi konkrét utasítást a felmondásra vonatkozóan)”

Hacsak a szerződésben nem kötöttek ki ennél hosszabb felmondási időt (de legfeljebb 1 évet). A felmondási időre vonatkozó Mt. szabály szerintem diszpozitív.

Ha még nincs meg a három év, akkor 30 nap ( de ez nem maximum, hanem ennyi és kész).

Sziasztok!

A kérdésem az lenne, hogy ha a munkahelyemen, ahol majdnem 3 éve dolgozok, rendes felmondással mondok fel, (szerződésem határozatlan idejű, és nem tartalmaz semmi konkrét utasítást a felmondásra vonatkozóan), akkor maximum mennyi lehet a felmondási idő?
Bocsánat, ha erről már volt szó, kerestem, de nem találtam még választ a kérdésemre.
Előre is köszi.

Kedves _Lala_!
Még egy kérdésem lenne a pontosítás érdekében: az, hogy a felmondási időre kapott bér rendszeres, vagy nem rendszeres bérnek számít-e, a TB szempontjából érdekelne.
Pontosan: Megkapom a felmondási időre járó béremet a munkában töltött utolsó napon. A TB kifizetőhely által kiállított jövedelemigazoláson a rendszeres jövedelmek között (a sorszámozott nyomtatványon, tömbben), vagy nem rendszeres jövedelmek között ( a pótlapon) kell szerepeltetni?
Szerintem rendszeres jövedelemként kell szerepeltetni, havi bontásban, a sorszámozott nyomtatványon.
Továbbá, befolyásoló tényező-e az, hogy a teljes felmondási időre felmentettek a munkavégzés alól?
(ui: Végülis nem velem történt az eset, de ez lényegtelen - úgy gondolom)

Kedves _Lala_!
Nagyon sokat segítettél, most már minden tiszta. Nagy kincs vagy Te nekünk.

„Az ily módon számított ny.járulék felső határt meghaladó jövedelem után kell fizetni különadót? Ez most 4%, vagy 14%?”

4%, és azt a teljes évre kell számolni, foglalkoztatástól függetlenül (azaz mindenképpen 365/366 nap * napi érték lesz a határ), és az SZJA bevallásban feltüntetendő összevont adóalapot kell nézni.
Azaz kb. úgy viselkedik, mintha bevezettek volna még egy sávot az SZJA-ban, a 36%-os fölött egy 40%-osat.

„A felmondási időre kapott bér rendszeres, vagy nem rendszeres bérnek számít?”

Ilyen fogalom hol szerepel? Ha az adóelőleg miatt kérdezed, akkor érdemes kérni a göngyölítéses módszert (ha eddig nem tetted).

47. § (1) A kifizető által kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleg egyenlő a bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték) szorzatával.

(2) A magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában nyilatkozhat arról, hogy

1. a kifizető az adóév elejétől összesítse az általa kifizetett (juttatott), a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapokat, és az egyes kifizetett (juttatott) bevételeket terhelő adóelőleget - az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - az adóelőleg-alapok így meghatározott összege alapján a (4)-(5) bekezdés szerint állapítsa meg (göngyölítéses módszer); ekkor a magánszemély e nyilatkozata alapján a kifizető az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az adóelőleget göngyölítéses módszerrel állapítja meg;

48. § (8) A munkáltató, a bér kifizetője a magánszemély nyilatkozata alapján - az (1)-(7) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása helyett - jogosult a göngyölítéses módszer alkalmazásával eljárni az adóelőleg kiszámításánál, ha valószínűsíti, hogy ezáltal az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető.

(17) Ha a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés, továbbá az állami végkielégítés megosztásának szabályát kell alkalmazni, mert a magánszemély a kifizetést megelőzően nem tett írásban nyilatkozatot a munkáltatónak a megosztás mellőzéséről, az említett végkielégítés összegéből - az (1)-(16) bekezdésben foglaltaktól eltérően - 18 százalék adóelőleget kell levonni.

Köszönöm a válaszodat Kedves _Lala_!
Valóban, a felmondási idő végéig tart a munkaviszonyom, tehát addig a napig kell számolni a napi max.-ot (18.490.-Ft-ot).
Még valamit szeretnék kérdezni. Az ily módon számított ny.járulék felső határt meghaladó jövedelem után kell fizetni különadót? Ez most 4%, vagy 14%?

A felmondási idő teljes egészére felmentettek a munkavégzés alól. A felmondási időre kapott bér rendszeres, vagy nem rendszeres bérnek számít?

Úgy, hogy meg kell állapítani, hogy mikor ér véget a munkaviszony (mikor telik le a felmondási idő). Eddig a napig kell figyelembe venni a napok számát * a napi maximum (valami 18k körül van mostanában).

A végkielégítés nem hosszabbítja meg a munkaviszony idejét, tehát a 3 hónap itt nem játszik.

De:

Mt. 94. § A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni.

Magyarul eldöntheted, hogy mely napig tartson a munkaviszonyod. Nyilván azon napokra, melyeket le kéne dolgoznod, de emiatt már nem tudod, azokra nem kapsz fizetést (a kötelező felmentés idejére, és az esetleges ki nem vett szabadságra jutó fizetést ugyanúgy ki kell fizessék).

Rendes felmondással felmondták a munkaviszonyomat 2007. 02. 23-án. Jövedelmem elég magas volt, 3 havi végkielégítést kaptam. Kérdésem az, hogy az egyéni nyugdíjjárulék plafont hogyan kell számolni? 2007. 01.01-02.23.ig, vagy a kapott végkielégítés idejét (3 hónap) is be kell számítani?

Kedves Gabesz24, irásban, és a felmondásra irányuló szándék kiderüljön belőle. Indokolni nem kell. Egyoldalúan nem vonható vissza.

sziasztok!
Egy kérdéssel fordulok ismét hozzátok. Az lenne a kérdésem, hogy mik a munkavállalói felmondás tartalmi kellékei, mit kell beleírni a felmondásba.
Mielőbbi válaszaitokat előre is köszönöm!

Gabesz

Stimt. Azzal a kis pontosítással, hogy jelen esetben a felmondás napja valószínúleg egyúttal az utolsó munkában töltött nap is volt. Egyebekben nincs vita köztünk.

Kedves Béla,
nem akartalak megbántani a megszólitással. Gondoltam, hogy a tiszta jogi értékelésre gondolsz. Viszont a felmentési (felmondási) idő felére a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni, azért, hogy új munkahelyet tudjon keresni. Ha viszont megbetegszik ebben akadályozott, a felmondási idő viszont telik. A munkaviszony csak márc 27-én szűnik meg, tehát a közbeni keresőképtelenségének idejére is jár táppénz(egyébként betegszabadság), viszont nem jár akkor a felmondási időre az átlagkereset. Ezt az utolsó munkában töltött napon történő kifizetésnél kell rendezni. Itt viszont a munkáltató nem az utolsó munkában töltött napon fizette ki a járandóságokat (márc 27), hanem már a felmondás közlésekor. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló elméletileg felléphetne táppénzigényével is, a munkáltató pedig az előre kifizetett járandóságokat visszakövetelni nem tudja. Más kérdés tudja-e érvényesiteni. Perelni ökonómiailag nincs értelme. Én is úgy gondolom, hogy a kérdés elsősorban erre a tisztán jogi részre irányult, viszont 28 éves munkaviszony után nehéz új munkahelyet találni betegség miatt, ezért javasoltam a táppénzre menetelt, amit ilyen helyzetben mindenki ki szokott használni "objektive".

Rendben, csak megzavart az a fura megszólítás.

Táppénzre az a biztosított jogosult, aki betegség miatt munkaképtelen. Az meg, hogy valaki munkaképtelen-e, egy objektív körülmény, nem az ő szubjektív akaratától függ. (Most tekintsünk el a parafenoménektől.)