Eos Faktor?

A szolgáltató nem adhat el olyan követelést ami nem létezik. ( Nem jogos.) Az EOS állítólag megvásárolt egy olyan követelést 2009-ben, amire 2008-ban a helyi bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy nem jogos. Most lesz a tárgyalás hamarosan. Kíváncsi vagyok, hogy jogtanácsos úr, mit fog nyilatkozni a helyi bíróságon, ha bemutatom a 2008. januárjában jogerőssé vált határozatot? A kérdés persze költői, mert a jogtanácsos úr nem fog eljönni a tárgyalásra, hanem kérni fogja a távollétében történő megtartást. Én meg kértem, hogy a helyi televízió legyen jelen. Az ügy megfelelő publicitást fog kapni.

Egyjogász
„És mint már írtam, a követelés vevőjénél mindarra hivatkozhatsz, amire a szolgáltatónál hivatkoztál volna (nem jogos a követelés, elévült, stb.)”
Nahh igen, a kutyus itt van elhantolva :)
Hivatkozni lehet ugyan, de EOS nem fogad el semmilyen érvet. Sőt azt nem is kérték, hogy az erre vonatkozó dokumentumokkal álljunk elő, mindössze annyit, hogy a Hagyatéki végzést szeretnék látni :) :) (Persze, mert az tele van adatokkal...) Mi vitatjuk, hogy a dolog az elhunytra tartozna (tehát nem örökölhettük meg), ők meg folyamatosan a Hagyatékit kérik. Így jól elbeszélgetünk egymás mellett, de szerencsére ők futnak a pénzük után.

"Fogyasztónak esélye sem volt Szolgáltatónál fellépni"

Ha a szolgáltató eladja a követelést, nála nem is kell, hanem annál, aki megvette. És mint már írtam, a követelés vevőjénél mindarra hivatkozhatsz, amire a szolgáltatónál hivatkoztál volna (nem jogos a követelés, elévült, stb.)

Az a szolgáltató és a követelés vevőjének belügye, hogyan számolnak el egymással, ha kiderül, hogy az értékesített követelést a vevő nem tudta érvényesíteni a követelés megalapzatlansága miatt.

Egyébként az ilyen követeléseket kifejezetten bizonytalan követelésként szokták értékesíteni, így ezt szerintem a követelés vevője is nagyon jól tudja (még ha ezt nem is köti az adósok orrára).

"mi lehet az az "elévülési kifogás"?"

Az amikor az adós arra hivatkozik a bíróság előtt, hogy a követelés elévült.

"Ez eddig oké és érthető. De mi van, ha a kiindulásba csúszik hiba, tehát a Szolgáltató egy olyan követelést ad át, ami nem jogos."

A követelés megvásárlóját semmivel nem illeti meg több jog a követeléssel kapcsolatban, mint a követelés eladóját (ezért is nem kell az adós hozzájárulása a követelés eladásához, mivel az ő jogait és kötelezettségeit ez nem érinti /ill. hogy egészen pontos legyek, még az is érdekes, hogy ki értesíti az eladásról, de ebbe nem megyek bele/).

Így ha a szolgáltató olyan követelést ad el, ami nem jogos, akkor az eladástól sem válik jogossá, azaz a követelés vevője is el fogja veszteni a pert. A perben a követelés vevőjével szemben mindarra lehet hivatkozni, amire a szolgáltatóval szemben hivatkoztál volna.

Vajon mi lehet az az "elévülési kifogás"?

Tájékoztatás!
A héten született egy első fokú ítélet, amelyben az EOS keresetét elutasították és ügyvédi költség megfizetésére kötelezték. Nem jogerős ugyan- de lévén kis értékű per a fellebbezés csak jogszabály sértésre alapozható- felperesi fellebbezés hiányában hamarosan jogerős lesz.
Lényeg: elévült követelést "vásároltak", azt akarták bírói úton érvényesíteni. Nem sikerült, mert ez elévülési kifogás esetén nem érvényesíthető.

Egyjogász
„Az engedményezéssel a követelés megvásárlója lesz az új jogosult (a régi jogosult helyébe lép), ez nem adatkezelési/adatvédelmi, hanem polgári jogi kérdés/jogügylet.

A régi jogosult így elveszti hitelezői pozícióját, viszont a követelés érvényesítéséhez szükséges személyes adatokat átadhatja, sőt át kell adnia az új jogosult részére.”

Ez eddig oké és érthető. De mi van, ha a kiindulásba csúszik hiba, tehát a Szolgáltató egy olyan követelést ad át, ami nem jogos. Fogyasztónak esélye sem volt Szolgáltatónál fellépni, mert csak a behajtótól értesült a dologról. Tehát előállt a 22-es csapdája.

„(Tipikusan az autóra kitett mikuláscsomaghoz hasonló eset, amit a parkolóőr lefényképezés után gyorsan el is távolított, tehát autós eleve az emelt díjas kategóriában indul, az alapköveteléssel nem találkozott.)”

Ime:

"Az egyes adósságbehajtással foglalkozó cégek adatátvételének jogalapja különböző lehet, attól függően, hogy az alapkövetelés jogosultja maga, vagy jogi képviselő útján próbálja érvényesíteni a követelést, engedményezi a követelést, esetleg az alapszerződésben foglaltak alapján ruházza át követelését adósságkezelő cégre. Az engedményezési és a megbízási jogcím között az a lényeges különbség, hogy míg a megbízás esetén a követelés behajtása a szolgáltató nevében folyik, addig engedményezés esetén a behajtó cég, vagy ügyvédi iroda saját nevében szólítja fel a fogyasztót/ügyfelet teljesítésére.

Mindegyik esetben szükséges azonban, – ahogyan azt az adatvédelmi törvény 3. §-ának (1) bekezdése is megköveteli – hogy az adósságkezelő cég adatátvétele és adatkezelése vagy az érintett hozzájárulásán, vagy törvényi rendelkezésen alapuljon. A követelések behajtása érdekében a személyes adatok tehát akkor adhatók át, ha azt törvény lehetővé teszi (pl. bírósági végrehajtás, engedményezés), vagy ha ahhoz az érintett hozzájárul.

Az engedményezés szabályait a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény tartalmazza. A Ptk. szabályai lehetővé teszik a természetes személy adósok adatainak átadását. Az engedményezésről az érintettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Az engedményezett követelés kötelezettjének hozzájárulására a szerződés létrejöttéhez nincs szükség. A követelések a Ptk. 328. §-a alapján történő értékesítésekor, az adatátadáshoz a jogcímet maga a Ptk. teremti meg, így a követelésekhez kapcsolódó személyes adatok továbbítása adatvédelmi szempontból nem kifogásolható. (62/P/2008, 63/P/2008, 246/P/2008, 801/P/2008)"

Az engedményezéssel a követelés megvásárlója lesz az új jogosult (a régi jogosult helyébe lép), ez nem adatkezelési/adatvédelmi, hanem polgári jogi kérdés/jogügylet.

A régi jogosult így elveszti hitelezői pozícióját, viszont a követelés érvényesítéséhez szükséges személyes adatokat átadhatja, sőt át kell adnia az új jogosult részére.

Mint korábbi beírásomban is utaltam rá, Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos foglalt úgy állást, hogy ehhez a követelés eladójának joga van, amihez a törvényes jogalapot maga a Ptk. termeti meg.

A törvényen alapuló adatkezelést pedig szerintem nem lehet megtiltani.

egryery
A szolgáltatók ennél azért rafináltabbak, tehát ez "le van zsírozva" a szerződésben, amit aláírsz! Tehát jogod van nem aláírni a szerződést, de akkor a szolgáltató nem szolgáltat. Persze át kéne még bogarászni aláírás előtt az Általános Szerződési Feltételeket és az Üzletszabályzatot is (mindkettőre történik hivatkozás).

Pl. az én esetemben (2012 előtti szerződés E.on-nal) sok más mellett van egy olyan pont, hogy:
„XV. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ
Szolgáltató a Villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tv. (VET)151 paragrafusa alapján adatkezelőnek minősül, amelyre tekintettel a felhasználók személyes adatait a személyes adatok védelméről szóló 1992.évi LXIII. tv. rendelkezéseinek betartásával, valamint a VET-ben és az Üzletszabályzatban rögzített célból és formában jogosult kezelni, feldolgozni, továbbítani.”

Tehát nem az a gond, amikor a szolgáltató a jogos követeléséhez jogosan akar hozzájutni, hanem (mint esetemben): jogtalan követelést hajt jogtalanul.

"A jogosult a mással szembeni követelését szerződéssel másra átruházhatja, erre a "szolgáltatónak" és a "bank"-nak is joga van"

Abban az esetben is van joga, ha én a szolgáltató illetve a bank felé megtiltom az adataim harmadik félnek való átadását és kérem az adataim zártkörű kezelését???

Adatok hiányában,hogy ruházhatja át?

"A szolgáltató, illetve bank nem jogosult a követelésének eladására, mert az adós a szolgáltatóval, illetve bankkal kötött szerződést és nem a faktoring céggel."

És? Az engedményezésről nem hallottál még? (Ptk. 328-330. §) A jogosult a mással szembeni követelését szerződéssel másra átruházhatja, erre a "szolgáltatónak" és a "bank"-nak is joga van.

Az Adatvédelmi Biztos pedig (akit Dr. Péterfalvi Attilának hívtak, pont úgy, mint a jelenlegi NAIH elnökét) ezzel kapcsolatban kiadott egy állásfoglalást sok évvel ezelőtt, hogy engedményezés esetén a követelés eladója jogszerűen adja át az adós személyes adatait a követelés vevőjének, az erre vonatkozó törvényi felhatalmazás a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályaiból levezethető.

…”A faktoring cégek is teljesen jogtalanul járnak el. Követelés kezelésére sem jogosultak…”

A 2012. január 1-én hatályba lépett, új adatvédelmi törvény számos változást hozott. Ezek között olyanok is vannak, amelyek kiváltották az Európai Unió tüzetesebb vizsgálatát.

Mégis, az összehasonlításból kiderül, hogy nem sok minden változott. Továbbra is akkor kezelhető személyes adat, ha azt a törvény közérdekből elrendeli, vagy az érintett beleegyezik az adatkezelésbe.

Több szakértő véleménye szerint, amennyiben tartozás van valamilyen szolgáltató illetve bank felé, és már egy idő eltelt nem fizetéssel, - a szolgáltató illetve bank kiadja harmadik félnek a személyes adatokat, – behajtás jogcímén. Ezzel azonban, súlyos bűncselekményt követnek el!

A személyes adatkezelésről szóló törvény szerint nem adható ki személyes adat harmadik félnek, – csak abban az esetben, ha az adóst erről levélben tájékoztatják, és beleegyezését megkapják. s– A törvény 6. §.-nak 8. pontja szerint, azonban: … „(8) Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.”

Abban az estben, ha adósság kezelő faktoring cégek megkeresik az adóst, hogy a nevesített szolgáltató, vagy bank kezelésébe, illetve tulajdonába adta az adósságot, felmerülhet a kérdés, hogy vajon jogában állt-e?

A szolgáltató, illetve bank nem jogosult a követelésének eladására, mert az adós a szolgáltatóval, illetve bankkal kötött szerződést és nem a faktoring céggel.

Ezek a faktoring cégek teljesen jogtalanul járnak el. Követelés kezelésére sem jogosultak csak az a cég, akivel az adós szerződést kötött.

Ennek módja a következő; a jogosult szolgáltató illetve bank kér az adós ellen fizetési meghagyást és annak alapján bírósági végrehajtást, ez a jogos eljárás.

Tehát, amennyiben zaklatja az adóst bármilyen faktoring cég, bátran követleje nála a személyes adatainak azonnali megsemmisítését. – Valamint írjon egy feljelentést a Pesti Ügyészségre, és ennek keretében kérje az ügyészséget az illető faktoring cég felszámolására.

Mindezek megkoronázásaként a szolgáltató, illetve bank ellen, aki az szigorúan titkos adatait kiadta, – kérje a kártérítési kötelezettségük megállapítását, akár az ügyészségen is!

Ha az adós valamikor mégis szóban vagy írásban beleegyezését adta ezen adatok kiadására, írjon levelet a faktoring cégnek, hogy kéri az adatai azonnali törlését, mert nem velük szerződött, hanem a jogosult szolgáltatóval vagy bankkal. Továbbá az adós írjon egy levelet a szolgáltatónak vagy a banknak és szólítsa fel, hogy úgy rendelkezik, hogy ezentúl az adatait zártan kezeljék és megtiltja az adatok harmadik félnek való kiadását.

Sziasztok Arthur vagyok.Azt szeretném kérdezni hogy van valaki aki már a végére járt ennek az eosos dolognak?Ha igen hogyan fizetett vagy nem?Előre is köszönöm a válaszaitokat.

Hm... Ez egy jó kérdés, hogy lehet EOS zaklatását (hívás, sms) leállítani?
PSZÁF csak akkor illetékes, ha pénzügyi szervezet megbízásából teszi ezt a behajtó.
Ki lenne a felettes szerv, ha valamilyen szolgáltató megbízásából tevékenykednek?
Ez különösen akkor érdekes, ha a követelés nem jogos (eleve félreértésen, félreszámlázáson alapul, már rég lejárt, elévült...), mert ők azzal nem foglalkoznak, a szolgáltatótól megvették a követelést, tehát "hajtanak". Ott a 22-es csapdája, hogy a szolgáltató meg azt mondja, átadták az ügyet behajtónak, tárgyaljon az ügyfél velük... (Én most épp a Magyar Energia Hivatal válaszát várom E.on-nal kapcsolatban...)

Üdv Mindekinek!

Én is kaptam tőlük levelet, egyszerre 3-at, ugyanarról az összegröl, de 3 egymásutáni napi dátummal. Persze egyiket sem fizetem be, de gondolják vki nem figyeli, h 2-3 azonos csekkről van szó és befizeti mindet?! Ez vmi trükk az eosnál?

Üdvözlöm a fórumozókat!
A történetem az EOS faktor Zrt-hez köthető.Bár itt a fórumon már sokszor elhangzott,hogy a tőlük érkezett fenyegető/felszólítő leveleket a kukába dobni, nem szóba állni velük telefonon stb-, - az volna a kérdésem,hogy köteles-e egy ember eltűrni,hogy megalázzák, folyamatosan pszichés terrorban tartsák,zaklassák és a halottai emlékét megsértsék, vagy megteheti-e ő az első lépést,mint felperes a cég ellen? Miért kellene megvárni,hogy esetlegesen 5 évig is eltartson egy megalázó,normális emberekhez méltatlan,pszichésen terhelő nyomás?
Történetem a következő:
Édesapám 4 éve meghalt,a vállalati bérlakást amiben lakott
átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében a kulcsokkal átadtam
a tulajdonosnak.
A jegyzőkönyvben szerepelt,hogy a lakást tehermentesen, közüzemi
számla tartozás nélkül adtam át.
Szolgáltatóknál a halálesetet bejelentettem,az EON-nál is.Halotti
anyakönyvi kivonat, befizetett számlák stb. kíséretében.Ezek
után az értesítésem nélkül az EON a villanyórát leszerelte és
elvitte.(Az óra a lakáson kívül, a lépcsőházból volt
hozzáférhető).
Kb. 1 évvel az eset után, egy fenyegető,felszólító levél
érkezett az EOS nevű zrt-től,hogy az elhunyt Édesapámnak
tartozása van az Eon felé és mivel az Eon eladta nekik a
követelést, ímmár nekik utaljak 4.000,-Ft-ot
5 napon belül, de a tartozásról semmilyen számlát, igazolást nem
voltak hajlandóak bemutatni. Sorozatos
zaklatások,fenyegetések,felszólító levelek után, befizettem
csekken az akkor már 8666,-FT-os követelésüket.
Ezzel az ügy lezárva,közölték telefonon.
2013.március 11-én fenyegető levelet kaptam (4 évvel Édesapám
halála után),hogy 5 napon belül utaljak 75.000,-Ft,vagy
végrehajtó elvisz,kipakol, letilt,stb..
Felhívtam az ügyintézőt, aki közölte hogy Édesapám tartozik.
Felhívtam figyelmét,hogy pár éve azt a dolgot már rendeztük.
Akkor is jogszerűtlenül szerintem,de többet ért a nyugalmam. A
hölgy felvilágosított,hogy még 1-2 számla előkerült és az
Eonnak joga van
évekkel később behajtatni. Egyetlen egy levelet sem,
felszólítást sem
kaptam az Eontól soha. A személyes adataim kiadva, zaklatásnak,
fenyegetésnek,Édesapámmal kapcsolatosan állandó
kegyeletsértésnek vagyok kitéve.
Soha bírósági ügyem nem volt, köztiszteletben álló,szorgalmas
emberek vagyunk,nem szeretném a pénzem ilyen maffiózók zsebébe
tenni. Azonban szó nélkül eltűrni sem szeretném tovább ezt a
megalázó és méltatlan állapotot.
Megköszönök minden észrevételt,tanácsot. Köszönöm.

Sziasztok!

Érdeklődni szeretnék, amint látom elég sokan vagyunk itt.

A mai napon kaptam egy levelet eme szépnevő cégtől, hogy állítólag az Invitelnél ( mint kiderült a volt Fibernetnél ) lévő internetes szolgáltatás három havi díjával tartozom, mely 45.000 Ft. körüli összeg. Ezen tartozás még 2009. éveleji tartozás, mely jelenleg náluk van. Az összeget 5 napon belül fizessem be.

2009. év végén elköltöztünk a címről, sem akkor, sem azóta sz új címre nem jött levél. A Fibernetes szerződéseket tavaly nyáron persze már kidobáltuk, mivel gondoltuk úgysem kell.

Felhívtam őket ( most már tudom kár volt ) és kérdeztem, hogy a szolgáltató hogyan nem talált meg, Ők hogyn, de erre nem akart válaszolni, csak fújta a magáét.

Érdeklődöm, hogy ezen tartozás elévült már?? Mi van ha kifizetem békénhagynak?

Illetve amennyiben tovább hivogatnak feljelenthetem-e a céget zaklatásért, illetve az adataim jogtalan megszerzéséért?

Előre is köszönöm. egy sorstárs

Valami baj lehet az EOS-nál. Ügyfelem tegnap kap egy MOKK-os levelet (FMH). Ügyvédi képviselő a jogosulti (EOS) oldalon márciusi keltezéssel az a személy, aki a budapesti ügyvédi kamara nyilvántartása szerint 2013. január 09-től szünetelteti ügyvédi tevékenységét.Sőt mi több egy a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt folyamatban lévő perben, mint jogi előadó nyújtott be képviseleti meghatalmazást.
Nem tudja az EOS, hogy ugyanazt a személyt ügyvédként megbízza vagy jogi előadóként alkalmazza?

Várom én is a "fehér suzukis" legendájának végkifejletét.
Köszönöm, ha megosztja velünk.

guba: igen, igazad van tulajdonképpen, mert így is, úgy is átvenném, pont az általat írtak miatt: vagy azért, hgoy ellentmondjak, vagy azért, hogy az eosos embert felrúgjam a holdra - merthogy ez utóbbi a valószínűbb.

Előbb ugyanis felhívott (!!!!! végrehajtó/kézbesítő csinál ilyet?!), hogy ő szombaton érne rá kihozni újra.... Én meg nem érek rá szombaton, merthogy hosszú hétvége jön, vagy mifene.... Válasza: ööö... köszönöm, hogy szólt, tényleg, a hosszú hétvége nekem eszembe sem jutott, akkor majd önre csörgök, hogy mikor ér rá ön is és én is" - MIVAN??! (de azért felvettem, amit beszéltünk......)

Itt tart a "fehér suzukis legendája"... Pedig ma már nagyon tudni akartam, mi ez.

„guba! ha visszaolvasnal, lathatnad, h nem a fizetesi hajlandosagommal van a baj. termeszetesen at fogom venni, de ha ez csak az eos trukkje, az erdekes lesz...”

Ha értelmezed amit írtam, akkor rájössz, hogy a fizetési hajlandóságodról én egy szót sem szóltam. És azt sem javasoltam, hogy fizess, ha nem tartod jogosnak. Egyszerűen felesleges dolgon hezitálsz. Ha fizetési meghagyás, akkor azért kell átvenni, hogy adott esetben ellent tudj mondani, ha meg nem az, akkor meg eleve miért ne vennéd át?

Viszont kívánom Béla.

"Óvakodj a törpétől" c. film után beleivódhat a köztudatba, hogy "Óvakodj a fehér suzukistól"
Remélem nem olvasunk olyan hírt, hogy egy fehér suzukist ért inzultus.Megnéztem a tőzsdei árfolyamokat. Ezen topic hatására a fehér suzukik árfolyama 10%-kal csökkent.