INKASSZÓ

Persze, hogy lehet. De kit panaszolnál be, és mi miatt?

Ha már inkasszóztak, akkor rég túl vagy a meghagyáson. (Ami valószínűleg nem bírósági volt, hanem fizetési - de lényegében mindegy.)

Adósnak lenni nem vidám dolog.

Szép napot kívánok! Egy olyan problémám van, hogy régebbről volt egy áruhitelem, vagy nem is tudom már pontosan mi, de a lényeg, hogy ezt a szerződést felmondta a bank. Pár évre rá, megkeresett egy behajtó cég. Meg utána másikak is, ugyanezzel. Kb. 100-150 ezer forintos tétel. Bírósági meghagyás érkezett több, mint egymillió forintról. Picikét túlzásnak érzem ezt is, de a bírósági behajtó inkasszót kért a számlámra, harminc napra. A bank átutalta nekik a teljes fizetésemet, tehát száz százalékban, illetve van a bankomnál hitelkeretem, a fizetésem háromszorosa, na azt is átutalta. Azt sosem használtam. Tehát az akaratom ellenére, adósságba vert. Van rá lehetőség, hogy bármilyen panasszal éljek ez miatt? Köszönöm a választ!

Szerintem még ha nem is feltétlen jó helyre kezdtem a posztot, ez a téma sokakat érint. Nagyon sok (főleg idős) embert megtalálnak polgárok azzal, hogy adják el az ingatlanjukat (főleg nyaralók, vikendházak), hisz nekik már nem kell.
Aztán amikor a család megtudja mi történt, szeretnék helyrehozni a dolgokat, a feltünő értékaránytalanságot kiküszöbölni, ám ha ez azzal jár, hogy vissza kell csinálni az üzletet, azt a legtöbben már nem tudják megtenni, főleg ha a pénzt vagy annak jó részét másra költötték. Így marad az, hogy aki megvette az ingatlant "méltánytalan" áron, neki kellene kényszerülnie, hogy a bíróság kötelezze arra, hogy fizesse meg azt az összeget, ami közel áll ahhoz, ami a valós érték, és aminél már a "feltünő értékaránytalanság" inkább csak "értékaránytalanság". Persze ez a mesgye nyilván vékony, mivel a jogban ha jól tudom, nincs meghatározva százalékosan, hogy mekkora eltérés számít "feltünőnek" az adott pillanathoz és piaci értékekhez viszonyítva.

gerbera

ide sikerült, és nem tudom áthelyezni máshová. A jogi fórum pedig nem szereti, ha több helyen is megnyitom ugyanazt a témát, tehát ez beragadt ide.

drbjozsef

A megerősítés, és a bemásolt anyag taglalása, hogy az gyakorlatban is valós-e, vagy csak leírva szép.

Akkor jöjjön a valós történet.

Édesanyám tavaly eladta a hétvégi házát - amely értékbecslés szerint 15 millió forintot ért az adás-vétel pillanatában - 5 millió forintért, mert rábeszélte egy rokona. Rokonnak lett tehát eladva. A rokon arra beszélte rá, hogy úgysem venné meg más, meg hogy rossz az állapota, utóbb majd csomó gondja lenne amikor az új tulajdonos visszajár hozzá számonkérések végett. Emiatt idős édesanyám belement a számára amúgy is fenntarthatatlan ingatlan eladásába a saját rokonának (unokahúga).

Ám miután a család ezen része tudomást szerzett erről, ráförmedtünk az unokahúgra, hogy ezt hogy képzelte, megkerült minket, idős, döntésre nem teljesen képes anyánkat csőbe húzta. (ehhez másoltam be azt a részt, hogy a FELTŰNŐ ÉRTÉKARÁNYTALANSÁG VÉLELME! Én megértem azt, hogy ha valaki 1 forintért elad egy 5 millós autót, az "hülye"' de a jogban olvasható, hogy azért nem eszik olyan forrón a kását, és ha egy ilyen ügylet eleve a jóerkölcs kijátszására ment rá, a szerződés támadható).

Folytatom: miután az unokahúg tehát megkapta a magáét, ismét titokban felkereste anyámat, és további 1 millió forintot kínált fel neki, melyet anyám ismét elfogadott (anyámat ne taglaljuk: ép elméjű egyelőre, de a döntést mégis így hozta meg). Viszont az újabb 1 milliós összegnél az unokahúg aláíratta anyámmal, hogy most már tényleg nincs követelése.

Ezt ismét megtudtuk, ismét botrány. Az unokahúg felmutatta a papírt: "anyád lemondott minden jövőbeni követeléséről, tehát már nem csak egy adás-vételim van, hanem még egy lemondó nyilatkozatom is tőle"'. De még mindig az érték egy harmadánál járunk, tehát nem kívántam annyiban hagyni.

Ekkor az unokahúg megfenyegetett, hogy "rendben, akkor perelj be, tedd semmissé a szerződést, ám én azt is tudom, hogy ha ez bekövetkezik, a fagyi visszanyal, ugyanis ez esetben az eredeti állapot helyreállítását kérhetem én, vagy a bíró, azaz anyád vissza kell adja a pénzeimet, én meg a roncs házát".

Namármost ez azért gond, mert anyámnak nincs pénze visszaadni, mivel előfizetett egy idősek otthonába, a későbbi éveire.

Tehát a kérdés az, hogy:

1. neki lehet-e menni az ügynek, hogy anyámat ilyen feltünő értékaránytalansággal hőzta csőbe az unokahúg
2. ha ezt megnyeri, valóban előfordulhat-e az, hogy a bíróság azt mondja, hogy állítsa vissza az eredeti állapotot, és az alperesből így felperes lesz, elkezdi visszakérni a pénzét, ami már nem áll rendelkezésre.

Vagy van egy 3. megoldás is, hogy az alperest kényszerítik, hogy kössön anyámmal egyezséget, és az értékkülönbözetben immár úgy állapodjanak meg, hogy az a piaci értéknek megfelelő legyen. Ekkor viszont az unokahug mondhatja azt, hogy "én ennyit tudtam adni, vagy visszaadom a házat, de többet nem vagyok hajlandó fizetni"

„Ez a weboldal egy elméleti jogászkodós oldal”
Jó-jó, de akkor miért az inkasszó oldalon elméleti jogászkodsz egy tisztán polgárjogi esetről?

Én azt nem értem, mi a kérdés, ha Te másolod be a válaszokat.

gerbera

"nem itt kéne elméleti jogászkodni."
Ez a weboldal egy elméleti jogászkodós oldal.
Tele laikusokkal, érdeklődőkkel, és talán van itt egy-két munkanélküli ügyvéd is.

Elfelejtettem megkérdezni: Mi köze ennek a témának a végrehajtáshoz, és azon belül az inkasszóhoz?

Ha sérelmez valamit az eladó, indítson pert a vevő ellen, és majd az ítélet indoklásából megtudja. A leírás alapján egyébként sincs az új tulajdonos az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. Feltéve, hogy valós az eset. Ha pedig nem valós az eset, akkor csatlakozok KBS véleményéhez: nem itt kéne elméleti jogászkodni.

(COPYPASTE)

JÓERKÖLCSBE ÜTKÖZÉS
Jóerkölcsbe ütköző szerződés esetén a „jóerkölcs” alatt az általános társadalmi értékítéletet, a társadalom által általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat kell érteni.

Ebből a szempontból a szerződéskötés időpontja irányadó, azaz azokat az erkölcsi normákat kell vizsgálni, amelyek a szerződéskötéskor uralkodtak. Fontos, hogy nem egy adott társadalmi csoport, vagy egyén által elfogadott erkölcsi értékrend alapján kell vizsgálni a szerződést, hanem az általánosan uralkodó erkölcsi normák alapján.

Nem a jóerkölcsbe ütköző szerződés esete, ha például az adott szerződés jogszabályba ütközik, tévedéssel, megtévesztéssel jött létre, vagy feltűnő értékaránytalanságot tartalmaz. Ez nem azt jelenti, hogy az ilyen szerződések nem ütköznek az erkölcsi normákba, hiszen a jogszabály többek között ezért is mondja ki e szerződések érvénytelenségét. Azonban a jóerkölcsbe ütközés egy olyan kisegítő jellegű érvénytelenségi ok, amely akkor érvényesülhet, ha a szerződés az általánosan elfogadott erkölcsi normákba ütközik, de más jogszabályhely nem mondja ki az érvénytelenségét.

drbjozsef

"szerződés semmissége"

Amikor a szerződés a jóerkölcsbe ütközik. Jóerkölcsbe ütközés miatt semmisnek mondta ki a bíróság például a kirívóan alacsony vételáron, ingatlan tulajdonjogát átruházó adásvételi szerződést.

„Vagy ha aláírtam, hogy kivehetik a vesémet, akkor kivehetik. És pont.”

Nem. Olyat írhatsz alá, amit nem tilt törvény. Ezt tiltja.
Márpedig a házad eladását egymillió forintért nem tiltja.
Hülyének lenni nem tilos.

„Lehetőleg jogász válaszát várnám, kommenteket nem kérek, köszönöm.”

Még jó, hogy idáig is elolvastam.
Akkor azt megkaptad KBS-től.

Bár szerintem ez a kérdés javarészt nem jogi. Gyámság alá szakorvos véleménye alapján helyeznek valakit (hogy több kárt már ne tegyen)

Ne "gyakorlati példát" írj, hanem a konkrét tényállását. Ha pedig olyan nincs, akkor ne tornáztasd a népet.

Üdv a joghoz ÉRTŐKNEK

Ha van egy szerződés, amely bizonyíthatóan, hátrányos helyzetbe hozza az egyik felet, ám utóbb születik még egy nyilatkozat, amelyben a hátrányba hozott személy aláírja, hogy nincs követelése (annak a személynek a nyomására írja alá, aki eleve az első szerződéssel őt egyértelműen hátrányba hozta, és amely szerződés több ügyvéd szerint is támadható, és egyértelmű), de mégis van egy utóbb, nyomásra aláírt másik iromány, amiben a hátrányos személy nyilatkozik, hogy nincs több követelése, attól még támadható az első szerződés, vagy sem?

Gyakorlati példa. Valaki megszorul anyagilag, és eladja a 10 milliós ingatlanát 1 millió forintért, mert én ráveszem, rábírom őt ilyen-olyan alakoskodással, ügyeskedéssel.
Miután az illető ráébred, hogy mekkora ökörséget követett el, és hogy ez nyilván támadható (mert azért az aláírás nem minden, a szerződések semmisnek, támadhatónak is kell lenniük (wikipedia), de a rafinált személy aki hátrányba nyomta az ingatlan tulajdonosát, aláírat még egy papírt (további 500 ezer forintért), hogy már akkor tényleg nem tartozik semmivel, attól még támadható az eredeti szerződés vagy mindkettő?
Vagy ha aláírtam, hogy kivehetik a vesémet, akkor kivehetik. És pont.
Lehetőleg jogász válaszát várnám, kommenteket nem kérek, köszönöm.

gerbera,

Ez nem teljesen van így, szeptember óta határon átnyúló szolgáltatással Bank lett Magyarországon is a Revolut, azóta kérhető a banki ügyfél státusz.

Lásd:
https://www.mnb.hu/…ank-ugyfelei

https://kiszamolo.hu/…a-a-revolut/

Ezt Andinak szántam.
Frankné: Nem. A revolut nem is számla, csak annak nevezik.

Elég kusza egy tényállás ez. Nem futsz neki újból, de úgy, hogy tényleg érthető is egyen?

Kedves gerbera317!

Szüneteltett végrehajtás volt a végrehajtó által és a megállapodás szerint fizettem volna még vagy 6 hónapig, mert a megállapodás megkötésekor nem sikerült jól kiszámolni a tartozást. Most hirtelen efogyott a tartozás, ami persze jó dolog, de erről értesíteni kéne a kedves adóst is, vagy nem!? Elhiszem, hogy több számlaszám is van, csak nem értem, hogy miért két különbözőre szólt a befizetés, így most várhatok, míg eldöntik, hogy mi a helyzet a visszafizetéssel. Az általam elutalt összeget látták tegnap, csak a másikat kell megnézni......gondolom, hogy ez egy hétig fog tartani. Legalább is a telefonba ezt mondták. A kérdésem csuppán az volt, hogy egyszerre felszólíthatnak-e engem a végrehajtási jutalék befizetésére (amit határidőre teljesítettem is), miközben inkasszálják a számlám ugyanarra az összegre, de ezek után nincs több kérdésem. Köszönöm a válaszod, további szép napot! Üdv, Andi

Kivel kötötted a "részletfizetési megállapodást"? Mert ha a végrehajtást kérővel, az a végrehajtót nem köti, és ha ő nem állapított meg szünetelést, akkor teljesen jogszerű az, hogy továbbintézkedik.
A végrehajtónak valóban több számlaszáma is van (legalább kettő), de ezen nem kell fennakadni.
„Felháborító, hogy a rendesen fizető állampolgárokkal is hogy bánnak”
Mivel a végrehajtási költségre csak utólag gondoltál, holott a törvény szerint annak jó része a végrehajtást kérőt megelőzve illeti meg, a maradék pedig a végrehajtást kérővel egyidejűleg, de semmiképpen nem utólag, ezért nem jogos a felháborodásod. Keresd csak vissza a végrehajtó legelső, neked küldött intézkedését: arra szólót fel, hogy fizesd meg _nála_teljesítve_ a tartozásodat, mégpedig egyösszegben és haladéktalanul. Arra nem szólított fel, hogy kössél különmegállapodásta végrehajtást kérővel. Ami most történt veled, az annak a következménye, hogy te ezekkel nem gondoltál. Van még kérdésed?

Önálló bírósági végrehajtással kapcsolatos a kérdésem. Két ügyem van, melyekre részletfizetési megállapodásom van/volt érvényben, a részleteket minden hónapban határidőre teljesítettem. Az egyikről május 25-én vettem át a postán a kimutatást, hogy nincs tartozásom, lezárták az ügyet, csak a végrehajtási jutalékot utaljam el egy bizonyos számlaszámra 8 napon belül. Ez megtörtént, június 3-án reggel, majd ugyanezt az összeget levonta a bankom és elutalta egy másik bankszámlára június 4-én a késő délutáni órákban (az ügyiratszám és az összeg teljesen azonos, csak a számlaszám különböző). Tegnap reggel felhívtam a végrehajtói irodát, ahol közölték, hogy ha látják mindkét összeget, akkor egyszer csak visszautalják (gondolom napi kamatok nélkül), egyébként meg amire felszólítottak, hogy fizessem be, arra hatósági átutalási megbízást (inkasszót) is kiküldtek a számlavezető bankomnak. A két különböző számlaszámra az volt a magyarázat, hogy van nekik több számlaszámuk is. A másik ügy is részletfizetéses, valószínúleg erről kaptam értesítést június 4-é, amit majd csak június 10-én tudok átvenni a postán. Erre ma reggelre eltűnt 26 ezer forint a számlámról, a tranzakciókban persze nem szerepel semmi a levonásról. Felhívtam a bankot, ahol csak annyit közöltek, hogy inkasszó, de semmi egyebet (ki küldte, mi az ügyiratszám) nem állt módjukban közölni. Kérdésem a következő: inkasszálhatják-e a számlámat úgy, hogy a részletfizetési megállapodásban rögzítetteket maradéktalanul teljesítettem, a végrehajtási jutalék befizetésére vonatkozó határidőt nem várták meg, így az első ügynél pl. dupla kifizetés történt, a visszautalásra meg várhatok, majd megkapom, ha kedvük lesz utánanézni!? Felháborító, hogy a rendesen fizető állampolgárokkal is hogy bánnak!!! Köszönöm a választ előre is! :)

Én nem látok párhuzamot a kettő között.
A dematerializált értékpapír végrehajtás alá vonása egy kétkörös mutatvány, látványosan gyors térüléssel.

gerbera317

Amit írtál a hozzászólásodban:

„99. § (2) Dematerializált értékpapír lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalásról értesíti az adós értékpapírszámláját vezető befektetési szolgáltatót, aki a lefoglalt értékpapírt az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint a végrehajtó további intézkedéséig zárolt alszámlára helyezi.”

Magyarul ha jól értem, ez pontosan olyan, mint gépjárműlízingnél a tulajdonjogi igény lefoglalása? Ráteszik a kezüket és onnan kezdve csakis az övéké lehet? Nyilván a bank használatában van a pénz a lejáratig, addig nem tehetnek vele semmit. Viszont akkor...:

„131. § (1) A névre szóló, tagsági jogról szóló vagy egyébként korlátozottan forgalomba hozható értékpapír értékesítése céljából a végrehajtó befektetési szolgáltatót bíz meg azzal, hogy az értékpapírt zárgondnokként kezelje, és a belőle származó jövedelmet utalja át a végrehajtói letéti számlára. Dematerializált értékpapír értékesítésével elsősorban a számlavezető befektetési szolgáltatót kell megbízni; ha ez nem lehetséges, bármely befektetési szolgáltató részére adható megbízás.”

Tehát jól értem, hogy ez hasonló eljárás?