Üdv mindenkinek!
Új vagyok a témában, egy kis segítségre lenne szükségem.
Kinéztem egy lakást az mbvk oldalán, amire januárban szeretnék licitálni. Az ingatlan tehermentes, azt írják nincs olyan személy, aki sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni, a lakás beköltözhető.
Ezek azt jelentik, hogy pillanatnyilag nem lakik senki a lakásban? Esetleg ilyenkor az adós még ott lakhat? Vagy mindig csak a végrehajtó tud az adott lakásról információt adni?
Még nem voltam a végrehajtónál, előtte kicsit tájékozódni szeretnék, sokminden nem világos még a témában. Ha pl. enyém lesz a legnagyobb licit az árverés végére, ami január végén lesz, és még bent lakik az adós, akkor a kilakoltatási moratórium miatt legkorábban márciusban tudnám birtokba venni a lakást, ugye? És ha addig a kormány meghosszabbítja pl. egy évvel a moratóriumot, akkor addig sehogysem lenne enyém?
Lehet hogy amatőr kérdések, elnézést :)
Köszönöm a választ!
Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás
Szinte bizonyosan laknak benne. Ha új vagy a témában, akkor a bennlakó jó eséllyel az ujja köré fog csavarni, kitalál minden jogos és jogtalan dolgot amivel az időt húzza. Úgy is megérheti, de talán érdemesebb megvárni az áprilist, elképzelhető, hogy beindulnak a bankok és árvereztetnek mint a bolond.
Néha van olyan, hogy nem laknak ott, meg kell kérdezni a vhajtót, elmenni megnézni a lakást, beszélni a szomszédokkal, meginterjúvolni a postást...
Gabo
megoldódott a vízművekkel a problémád?
Tisztelt fórumozók!
Árverési vevőként kérdezem, hogy lehet e valamilyen rálátásom az ügyre, ha már bennt van a Fővárosi Törvényszéken másodfokon?
(volt már ott, visszadobták egy röpke 9 hónapos időtartamra, most újra ott van....)
Tapasztalatotok szerint meddig szokott ez a "végső" fázis átlagosan tartani? (a tényálláson semmi sem változott amiért visszadobták, újabb fajta fellebbezés nincs, csak a régi)
Eddig a sima kerületi bíróságon volt legalább valami rálátásom, az ügy haladására, de mostantól semmi...
Új ügyszámon fut, amihez nincs jogom az ügyfélszolgálatos szerint, illetve ott állítólag akkor se lehetne érdeklődni ha lenne hozzá jogom.
A válaszokat köszönettel,
Szöllősi Szilárd
Kedves Mindenki!
Egy garázst vásároltam, letelt a 30 nap az árverési jegyzőkönyv aláírása óta, a vételárat időben megfizettem.
Kértem a garázs birtokba adását, amire azt a választ kaptam, hogy március 1-ig nem lehetséges.
A végrehajtó arra hivatkozik, hogy zárt ingatlanról van szó (1db lakat) és vonatkozik rá a téli moratórium. Egy garázsra, ami nem lakóingatlan milyen moratórium vonatkozik?
Az árverési jegyzőkönyv aláírásakor is azt a tájékoztatást kaptam, hogy minden probléma nélkül birtokba fogják adni a 30 nap letelte után az ingatlant.
Köszönöm a felvilágosítást!
Vht. 182/A. § (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását (174. § d) pont) a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el.
Az ingatlankiürítési moratórium kizárólag lakóingatlanra vonatkozik. Tudasd ezt a végrehajtóval, kilátásba helyezve a végrehajtási kifogást.
köszönöm a megerősítést, én is így gondoltam!
Még egy ehhez kapcsolódó kérdés, lentre másoltam, amit úgy gondolok, hogy idevaló.
A végrehajtó ugyanezen ingatlan esetében tértivevények beérkezésére is vár, hogy egyáltalán a Földhivatalnak továbbítsa az árverési jegyzőkönyvet. Erre nem találtam semmi információt a törvényben. Mivel rengeteg, 20-30 végrehajtás is volt rajta, kicsit aggódom, hogy ez mennyi plusz időt jelent.
A lenti bekezdések alapján én úgy értelmezem, ha a vételár megfizetésre került és eltelt a 30 nap (már az árverési jegyzőkönyv aláírásától is), akkor jogerőre emelkedett, el kell küldenie a jegyzőkönyvet a Földhivatalnak, a vevőnek pedig birtokba kell adni az ingatlant.
Köszönöm!
----------------------- 1. 153. § (2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát
- az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése végett.
(3)480 A végrehajtó a tulajdonjog bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresésében tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot az adós adóazonosító jeléről, adóazonosító jel hiányában az adós nevéről, születési helyéről, idejéről, anyja leánykori nevéről és lakóhelyéről (nem magyar állampolgárságú magánszemélynek az útlevélszámáról), továbbá arról, hogy az árverés jogerőre emelkedett, és az árverési vételárat kifizették.
2. A Vht. 154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.
A végrehajtó azért vár a tértivevényekre, mert az árverés ellen jogorvoslatnak van helye, ebből senkit nem lehet kizárni, ezért a végrehajtónak vizsgálnia kell, hogy a felek és érdekeltek részére megtörtént-e a kézbesítés, vagy beállt-e a kézbesítési vélelem. Ennek legkésőbbi időpontja az első kézbesítési kísérletet követő tizedik munkanap. Ez nagyjából 14 nap, valamint az irat keltétől az első kézbesítési kísérletig is eltelik néhány nap, majd a kézhez vételtől számított tizenötödik napig lehet a jogorvoslati kérelmet postára adni. A harminc nap tulajdonképpen még kevés is. Ezért vár a végrehajtó. Semmi nem írja elő a számára, hogy a harmincegyedik napon intézkednie kell, ez inkább egy alsó korlát: 30 nap eltelte előtt semmikképpen nem intézkedhet sem a tulajdonjog bejegyzése, sem az ingatlan átadása iránt.
A szabály tehát úgy értendő, hogy ha 30 nap eltelt, és ha a vételárat megfizették, és nem terjesztettek elő jogorvoslati kérelmet.
Olvasd csak tovább a 154/A. §-t, rögtön világos lesz a dolog: a lakóingatlanban tartózkodók kiköltözési kötelezettségét és az ingatlan átadhatóságát is az keletkezteti, hogy 30 nap eltelt, a vételárat megfizették, és nem terjesztettek elő jogorvoslati kérelmet (vagy azt jogerősen elbírálták).
Hát ezért vár a végrehajtó a tértivevényekre.
Tisztelt gerbera317!
Köszönöm a részletes magyarázatot!
ó estét,
Lakottan, árverésen vettünk osztatlan közös tulajdonban 50/200-ad házrészt. Statikailag, építészetileg megosztható lehetne, de a bentlakó nem akar beleegyezni a megosztásba.
Kérhetünk tőle többlethasználati díjat? Tulajdonjogunk már be van jegyezve.
Köszönöm a választ előre is.
Jó estét,
Lakottan, árverésen vettünk osztatlan közös tulajdonban 50/200-ad házrészt. Statikailag, építészetileg megosztható lehetne, de a bentlakó nem akar beleegyezni a megosztásba.
Kérhetünk tőle többlethasználati díjat? Tulajdonjogunk már be van jegyezve.
Köszönöm a választ előre is.
Meg kell várni, míg kihal onnan.
Tulajdonjogunk bejegyzése után elindította a gyerekeinek a haszonélvezeti jog bejegyzését a saját tulajdoni hányadára. Akkor az ő kihalásukra is várnunk kell?
Mi volt az indok amiért megvettétek?
(Mert ez annyira szarosnak tűnik, csak 1/4, osztatlanban, lakottan - nyilván olcsó volt, de ez szerintem inkább cigánymaffiózónak való aki egy csicskáját beáldozza, hogy kiverje a nagyértékű ingatlanból a lakót.)
Férjem vette meg ugye árverésen az 1/4-ed, de a ház másik fele az enyém öröklés útján. És egybe szeretnénk nyitni. (nem cigó maffia vagyunk :)). Csak sajnos nem nagyon van más lehetőségünk arra, hogy a 3 gyerek külön szobába kerüljön egyszer.... :( csak így
Ikerházról van szó, osztatlan közös tulajdonban, de nyilván a 2 lakás és a kertrész teljesen osztott.
És a lakottan megvásárolt részen ki van birtokban?
a szomszéd
Az gáz. A lakottan történő szerzés azt jelenti, hogy a tulajdont szerző nem kérheti birtokba a megszerzett ingatlant. Merőben más a helyzet beköltözhetően történő szerzéskor, de olyankor eleve más a kikiáltási ár és a vételár is, kb. 40-50 százalékkal magasabb.
Sziasztok!
Saját célra gondoltam egy árveréses lakást venni, de megnézve a lezárult liciteket, egészen irreális áron végződik legtöbbjük mostanában. Természetesen nem a becsértékhez viszonyítva, hanem az adott kerületben, hasonló adottságú eladásra hirdetett ingatlanokhoz képest. Felmerül bennem a kérdés, hogy ez miért lehet? Felteszem, hogy aki licitál egy lakásra, az nem annyira hülye, hogy a piaci érték feletti összeget fizet egy olyan ingatlanra, amihez valószínűleg hónapokig nem jut még hozzá. Mi van olyankor, ha felhajtják az árát, de a nyertes nem fizet? Új árverést tűznek ki?
„Mi van olyankor, ha felhajtják az árát, de a nyertes nem fizet?”
Akkor a letétbe helyezett előlegét (a kikiáltási ár 10 százaléka) elveszíti. Ennyire senki nem hülye.
„Új árverést tűznek ki?”
Igen.
„Felmerül bennem a kérdés, hogy ez miért lehet?”
Talán, mert a vevőnek megér annyit az ingatlan.
Köszönöm a válaszokat!
Tisztelt Forumozok!
Vettünk elekrtonikus árverésen egy 90%-ban kész családi házat. Az ingatlan egy cégé volt, nem lakott, sosem volt az.
A árverés jogerőre emelkedett. A végrehajtó azt állítja, hogy csak a földhivatali bejegyzés után vehető birtokba az ingatlan a Végrahajtási Törvény értelmében. Én elolvastam a törvényt (1994. évi. LIII. törvény), de nem találtam erre vonatkozó utalást. Vagy tényleg van ilyen vonatkozású törvény csak én nem találtam?
Itt lejjebb másról sem pofázunk, jogszabályi helyeket szó szerint idézve, hogy mik az ingatlan britokba adásának a feltételei. Miért nem olvasol vissza, vagy ha az nehéz, miért nem hiszel a végrehajtónak? Mert biztosítalak, hogy nem hazudott.
