Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

141. § (5)

Tisztelt Szakértő!
Árverés során vásároltunk lakást.
A lakás hosszú ideje nem lakott, valamilyen ingóságok
( bútorok) vannak benne.
Miután minden határidő lejárt (földhivatali bejegyzés, jegyző értesítve 70 napja...), a végrehajtó kitűzte a kiürítés határnapját. Erről értesített, továbbá azt írta, h az árverési vevő gondoskodjon a kiürítéshez szükséges munkaerőről, fuvarról, lakatosról.
Kérdéseim:

1. Valóban kötesek vagyunk ezekről mi gondoskodni?
( úgy gondoljuk, h az átadás a végrehajtó kötelessége és ha nem tudjuk kinyítni kulccsal, -mivel az adós nem adta át a végrehajtónak a kulcsot-, a végrehajtó kell kinyítassa lakatossal és átadja nekünk a lakást)

2. Ezeknek a költségeit ki fizeti meg?

3. Az otthagyott ingóságokkal 30 nap letelte után mit kezdhetek ( mihez van jogom..)?

4. Mire kell még figyelni az ingatlan átadása sorá, a leltár felvétele során, stb...?

Köszönöm válaszát!

Jól van, keményedj csak, hogy aztán majd rádöbbensz...

Tisztelt gerbera317!
Ez a válasz nekem szól???
" ...keménykedj...."

Neeem, deeehogyiiis. A 141. § (5)-nek szólt. ;-p

gerbera317

Köszönöm szépen a részletes és segítőkész válaszodat!

Üdv: Gyula

„Ezeknek a költségeit ki fizeti meg?”
Természetesen az árverési vevő. Mégpedig azért, mert: 154/A. § (13) Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik. Valamint: 34. § (1) A végrehajtás során felmerülő költséget - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.
Tehát a kiürítésre irányuló eljárásban az árverési vevőt végrehajtást kérőnek kell tekinteni. A végrehajtás költségeit pedig a végrehajtást kérő előlegezi (gy.k.: nem a végrehajtó). Az átadást követően az árverési vevőt már nem illetik meg a végrehajtást kérő jogai, tehát a vevő által előlegezett költségek a behajtási iránt nem folytatható a végrehajtás. Megjegyzem, az árverési vevő tudjon már annyira úr lenni, hogy inkább a kótyavetyén szerzett tízmilliós ingatlanának örüljön, ne pedig a néhány tízezer forintos költség miatt sopánkodjon.

„úgy gondoljuk, h (gy.k.: hogy) az átadás a végrehajtó kötelessége, (…) a végrehajtó kell kinyítassa lakatossal és átadja nekünk a lakást.”
És nem így történik? A végrehajtó adja át az ingatlant, nem más. Az, hogy a fizikai munkát elvégzőt ki fizeti ki, egyértelmű: fentebb már levezettem, ki előlegezi ennek a költségeit, illetve zárójelben azt is megjegyeztem, hogy ez semmiképpen nem a végrehajtó. Logikus, hogy lakatost sem fog fogadni. Ha a vevő annyira gyenge, hogy még lakatost sem tud szerezni, ha kéri a végrehajtót, az természetesen tud szerezni lakatost, de az addig nem kezd el dolgozni, amíg a vevő a helyszínen előre ki nem fizette a munkáját.
Aztán: 182. § (2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről – a kötelezett költségére és veszélyére – a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.
A lényeg a lényeg: Nem a végrehajtó gondoskodik az ingóságok elhelyezéséről (illetve az ehhez szükséges szállításról), hanem a vevő. Továbbá – akár elszállítva, akár a lakásban hagyva – 30 napig köteles a vevő ezeket őrizni, utána azt csinál velük, amit akar (gy.k.: hulladékként kezeli, megsemmisíti, értékesíti, megtartja, vagy mégiscsak odaadja az adósnak). Az, hogy a „kötelezett költségére”, nagyjából azt jelenti, hogy lehet követelni az adóstól, hogy fizesse meg a költségeket, mire ő ennek készségesen eleget tesz (eddig sem tett mást, mint rendesen fizetett, nemigaz?).
„Mire kell még figyelni az ingatlan átadása során, a leltár felvétele során, stb...?”
Arra kell ügyelni, hogy a vevő ne engedje ottmaradni a rimánkodó adóst, miközben aláírja, hogy a végrehajtó az ingatlant átadta.

Tisztelt Szakértők!
Többször szóba került már a fórumban, hogy érvényes bérleti szerződés esetén, amennyiben a végrehajtás előtt készült, az ingatlant lakottan kell árverezni. Milyen időpontot kell érteni a "végrehajtás kezdete" alatt? Több esetén, a legelső végrehajtási jog földhivatali bejegyzését? A kiigazítást és a segítő választ nagyon köszönöm!

Komolyan okirat-hamisításhoz kérsz segítséget?

Grave7
Ha a kérdést nekem címezte, márpedig feltételezem: hálás köszönetem a megtisztelő feltételezésért. Ön most rágalmaz engem? Kérdezhetném, de nem ezért csatlakoztam a fórumhoz. Feltételezni bármikor, bárkiről, bármit lehet. Tisztelettel tettem fel jóhiszemű kérdésemet, egy hozzáértő válaszra számítva. Ha a kérdésem első másfél sorát kitörölném vagy eltekintünk tőle, az vajon változtatna a válaszon? Köszönöm.

A legkorábbi végrehajtás elrendelését kell nézni.

gerbera317

Köszönöm szépen a válaszát.

Tisztelt Szakértők!

Másfél év huzavona és pereskedés után végre eljutottam odáig, hogy a végrehajtó kitűzte a kényszerkilakoltatás dátumát a mai napra. Meg is jelent mindenki: végrehajtó csapata, gyám, plusz a rendőrségtől 2 fő. (Az ügyet bonyolítja, de a kilakoltatást nem akadályozza, hogy az adós felesége notórius feljelentései és zaklatásai miatt gyámság alatt áll.) Előre is tudható volt, hogy az adóst rendőri kényszer nélkül nem lehet az ingatlanból eltávolítani. A végrehajtó közölte ezt a tényt a rendőrökkel, akik a rendőrkapitányt felhívták, és ő nem adott engedélyt kényszer alkalmazására mivel ők csak a végrehajtót védhetik és csak bírói végzésre alkalmazhatnak kényszert. Erre a végrehajtó felvett egy jegyzőkönyvet arról, ami történt és ma délután elküldött egy kérelmet a bíróságnak, hogy írásban kötelezzék a rendőröket az esetleges kényszer alkalmazására, hogy a tényleges kilakoltatás megtörténhessen.
Higgyétek el, a végrehajtó is és én is ismerem ezt az adóst és 100%, hogy kényszerítés nélkül nem fogja elhagyni az ingatlant.
Kérdéseim:

1. Mi van, ha a bíróság nem kötelezi a rendőröket kényszer alkalmazására? Akkor soha nem fogom tudni kirakni az adóst az ingatlanból, ami már a nevemen van? Légyszi segítsetek, hogy mitévő legyek!
Fél legális és illegális módszereket mindenképp szeretném elkerülni, mint ajtó leszerelés, gáz- és áram kikapcsolás. A moratórium előtt szeretném elintézni. Mit tudok tenni?
Előre is köszönöm a válaszaitokat!
Üdv.: Nóri

A végrehajtó most csak figyelmeztette a rendőrt. A következő alkalommal a legmagasabb összegű (500.000 Ft) rendbírságot fogja indítványozni az intézkedést megtagadó rendőr, és a parancsnoka ellen is (Vht. 45/A. §). Ne aggódj, lesz itt kilakoltatás.

Tisztelt Gerbera!

Köszi a segítséget!

Ez azt jelenti, hogy a rendőrök jogsértően jártak el, amikor nem vállalták a kényszerkilakoltatás alkalmával a kényszer alkalmazását, és bírósági határozatra alkalmaznak csak kényszert a kilakoltatás során?

Milyen jogszabályt nyomjak a rendőr főkapitány orra alá, ami bizonyítja, hogy helytelenül jártak el?

A végrehajtó nem helyezte kilátásba a rendbírság kiszabását a rendőrök és a rendőr kapitány felé, ha nem vállalják a kényszer alkalmazását, akkor ezt kérjem a végrehajtótól, hogy tegye meg? Mert Ő csak a rendőri kényszerintézkedés elmaradását vette jegyzőkönyvbe, amit beadott ma a bíróságon.

Szóval Te mit tennél a helyemben? Légyszi segíts (részletesen, lépésről-lépésre), mert már megőrülök!!!

Üdv: Nóri

Nem kell olyan hűdenagy kényszerre gondolni. Az igaz, hogy a rendőri közreműködés abban merül ki, hogy a végrehajtót és a kilakoltatást a végrehajtó irányítása alatt végzők testi épségét vigyázzák. A leírásodból nem derül ki, mi történt meg mi nem. Azonban, ha a rendőröknek csak az hiányzott, hogy az adós és / vagy a vele levők a végrehajtót megtámadják, akkor lehet, hogy nem mulasztottak. Sokkal inkább a végrehajtó, aki nem kezdte meg a behatolást az ingatlanba, ahol, ha fizikai ellenszegűlést fejtenek ki, a rendőri erő azonnal közbelép, és rendszerint hozzábilincselik valami fix műtárgyhoz (általában korláthoz) az ellenszegülőt. Ha ezt tagadta meg a rendőri erő, akkor valóban helye van rendbírságolásnak, de előbb a végrehajtónak fel kell szólítania (és a leírásod szerint ezt elmulasztotta), hogy hagyjon fel a végrehajtást akadályozó magatartással.
A bíróság nem fogja a rendőrséget kötelezni semmire, mert csak a végrehajtó kötelezheti rá. Viszont rendbírságot szabhat ki, ha a végrehajtó azt - a megfelelő előzményeket követően - indítványozza.

Tisztelt Fórumozók!
Az év elején egy tanya árverezésében lettem nyertes. A vételárat megfizettem, a Végrehajtó kérte a tulajdonjogom bejegyzését, amit a földhivatal elutasított, mivel a végrehajtó az MBVK-n keresztül nem értékesíthette volna a tanyát, a Földtörvényre való hivatkozással. Természetesen a Végrehajtó fellebbezését a földhivatal elutasította. A Végrehajtó a vételárat "szétosztotta" a hitelezők között, megteheti-e, hogy csak akkor fizeti részemre vissza, ha mindenkitől visszakapta a ráeső részt. Kérhetek-e kártérítést, az Ő hibájából történt meghiusulás miatt.

Tisztelt Gerbera!
Nagyon szépen köszönöm a sok segítségedet, és még a véleményedet szeretném kérni abban, hogy jó-e az általad leírt segítségek alapján a stratégiám.

1. Megkérem a végrehajtót, hogy írjon ki minél előbb még egy kilakoltatási időpontot.
2. Megpróbálják kilakoltatni az adóst, persze nem sikerül, a rendőrök nem alkalmaznak kényszert a végrehajtó utasítására sem.
3. A végrehajtó a 45/A. § (2) bekezdés alapján a rendőrség és az adós a figyelmét felhívja, hogy hagyja abba a jogsértő magatartást, különben bírságot helyez kilátásba. A végrehajtó a felhívást jegyzőkönyvben rögzíti, annak eredménytelensége esetén a szükséges iratok megküldésével indítványt tesz a bíróságnál a rendbírság kiszabására. (Elvileg erről gyorsan dönt a bíróság)
4. Ha az adóst a bíróság rendbírsággal sújtja, akkor (az én olvasatomban) megnyílik a lehetőség a 182/A. § (1) bekezdés alkalmazására, magyarul a kilakoltatási moratórium alatt is kilakoltathatja a végrehajtó az adóst.
5. Elvileg a rendőrséget is felszólítja a bíróság arra (45/A. § (1) alapján), hogy fejezze be a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást.

Érthető? Jól gondolom? Tudom, hogy bénán fogalmazom, de légyszi még ebben segíts, és javítsd ki a stratégiámat, ha valahol hibádzik vagy teljesen hülyeség!
Üdv: Nóri

@spilo:
A végrehajtónak a rendőrkapitánnyal meg kellene beszélnie, hogy az 1994. évi LIII. törvény 5. § (3) bek. alapján a végrehajtó utasítására a rendőrség köteles fizikai kényszert alkalmazni a kilakoltatás során, ugyanis a végrehajtás eredményes befejezése másként nem biztosítható.

1994. évi LIII. törvény
5. § (3) Az adós személye elleni kényszercselekményt - a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján - a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek.

.
@foci08: Végrehajtási kifogást terjeszthetsz elő a végrehajtó intézkedésével szemben.
Ha károd származott ebből, kérhetsz kártérítést, majd perelhetsz is akár.
Mindkét esetben a bíróság dönt.

Sziasztok!

Ugyemben a birtokbaadas (kenyszeratadas) a moratorium utanra csuszik, az ados alapvetoen egyuttmukodo, de nem tud/akar lelepni, most annyiban maradtunk, hogy fizet nekem berleti dijat a moratorium alatt. Van ennek valami jogi akadalya/hatranya? Hatarozott ideju szerzodessel gondoltam aprilis 30-ig.

Toporodott

@Töpörödött: Nincs akadálya, jó is neked ha legalább kapsz pénzt amíg bent marad. Ettől függetlenül, remélhetőleg határidőben kérted a végrehajtótól az ingatlan birtokba adását.
Ha aláírja a határozott idejű bérleti szerződést, az kifejezetten jó.

sziasztok.

másfél év huzavona után árverési vevőként még semmilyen információt nem kaptam volna hivatalosan, ha nem járok utána a dolgoknak.
jogszerű ez?

másfél év alatt annyi történt h az adósok fellebbezését másodfokon elfogadták, és visszadobták döntésre a járásbíróságnak az ügyet. vajon a határidőket hogy számolják ott, ha már annak is 110 napja?

köszönettel.

Sziasztok

Tegnap részt vettem egy licitáláson egy ingatlanra az MBVK honlapján. A licitálás után derült ki számomra, hogy az ingatlanról az MBVK honlapján hibás adatok szerepeltek. Az MBVK honlapján az szerepelt, hogy az ingatlan tehermentes, de az árverés után letöltöttem a tulajdoni lapot (ügyfélkapuról), és a tulajdoni lapon haszonélvezeti jog van bejegyezve. Tehát az MBVK honlapja és a tulajdoni lap mást-mást mond ugyanarról az ingatlanról.

Ezek az adatok szerepelnek az MBVK honapján az ingatlanról:

1. sikeres árverés esetén sem törölhető jogok = minden jog törölhető (tehermentes)
2. beköltözhető = igen
3. Sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni = nincs ilyen személy

Kiderült, hogy a fenti mindhárom hivatalos írásos információ hamis az MBVK honlapján.

Az árverési jegyzőkönyvet még nem írtam alá.

Most mit tegyek? Mit tehetek? Forduljak bírósághoz hogy a végrehajtó eljárása törvénytelen?

És a 137. § (2)? A hirdetményből kiderül. Ja persze, azt nem is nézted, csak a "honlapot", mert nem baxi... Vagy meg sem kérdezted a végrehajtót? Még pótolhatod, de az előleget már buktad.

Tisztelt Gerbera

A hozzászólása nekem túl tömör volt és nem nagyon értem. Mi pontosan az a 137 és hogyan derül ki hogy az játszik? Miért buktam az előleget, még van időm aláírni, én még nem mondtam hogy nem írom alá, még nem találkoztam, még nem beszéltem a végrehajtóval.