Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Mikor,

ha árverésen, vagy árverés hatályával veszed meg az ingatlant, akkor ez nem igaz. Kivétel a távhő, és a vízmű szűkítése, de a többi szolgáltatónak szerződést KELL kötnie veled, és NEM követelhetik rajtad az előző lakó tartozásait.

Tisztelt Fórumozók!
Árverésen vettem egy beköltözhető, tehermentes házat, ami kb 5 éve lakatlan. 1-2 nap múlva emelkedik jogerőre az árverési vétel.
Itt volt szó róla már, hogy ilyen (lakatlan) esetben egyszerűbb eljárás, ha a vevő bemegy, birtokba veszi, majd bejelenti a vh-nak, hogy a birtokba vétel megtörtént.
A jegyzőkönyv aláírásakor ugyanezt mondta az ügyintéző, mint egy járható út.
De hogyan történik a közműátírás, ha nincs birtokbaadásról jegyzőkönyv?
Mire tudok hivatkozni, ha valamikor mégis megjelenik az adós ( állítólag külföldön van)?
A másik út ugye, ha kérem a vh általi átadást - erre még pár napom van. Jól rémlik, hogy ez még jócskán megosszabbíthatja a dolgot?
Van erre az esetre megoldás, hogy egyszerűen birtokbavegyem, de mégis legyen végrehajtói "igazolásom"?
Köszönöm és üdv. Anna40

„De hogyan történik a közműátírás, ha nincs birtokbaadásról jegyzőkönyv?”
154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.
Mit gondolsz, ez hogyan valósul meg? Rámutat a végrehajtó, és azt mondja, hogy "nesze b*meg"? Elárulom: nem. Készül egy jegyzőköny, amiben a végrehajtó megállapítja, hogy az ingatlant a Vht. 154. § (1) szerinti jogkörénél fogva az árverési vevő részére átadta.

:) Nem, ez nem jutott eszembe, hogy így valósul meg!
Köszönöm a választ gerbera!
Eddig csak a vh általi birtokbaadásnál készült jegyzőkönyvről hallottam. Nyilván nincs nagy tapasztalatom.
Tehát birtokbaveszem, bejelentem a végrehajtónak és kérem, hogy adja át az ingatlant, majd kapom az irodában/postán a jegyzőkönyvet.

Igen. A bejelentésedben közölheted a talált mérőóra-állásokat (gyári számmal együtt) is, és kérheted, hogy ezeket tüntesse fel az átadási jegyzőkönyvben. Ilyenkor ezek úgy kerülnek bele, hogy "az mérőóra-állások az árveési vevő bejelentése szeint: ..." Ettől ezek még lehetnek hamis adatok, de mégiscsak közokiraton szerepelnek, nem pedig valami kockás papíron, márpedig ez lényeges különbség. A felelősséget a végrehajtó azzal tolja le magáról, hogy "az árveési vevő bejelentése szeint".

Szuper, köszönöm gerbera!

Anna,

ha esetleg ez a felelősség letolás zavarna, én azt mondom, hogy amikor felírod őket, akkor vigyél két barátodat, ott a helyszínen csináljatok ti is egy mérőóra állási jegyzőkönyvet, és aláírják tanúként a haverok.

Igaz, hogy a végrehajtó közokirata "erősebb", de ha letolta a felelősséget magáról, akár jól is jöhet egy teljes bizonyító erejű magánokirat. Akár úgy is, hogy az aláírásukkal az óraállások értékét is tanúsítják (alapesetben az okirat tartalmához nincs közük, csak a Te aláírásodat hitelesítik).

ld. gerbera hzsz.

Segítséget szeretnék kérni az alábbi kérdéskörben. Az ingatlanárverési hirdetményben szereplő kölcsöntartozásról lehet-e tudni, hogy deviza-vagy forinthitelről van-e szó, ill.forintosított hitelről. (Néha felerősödnek azok a hangok, melyek a devizahitelesek kilakoltatásának, velük szembeni végrehajtásnak felfüggesztését szorgalmazzák.Az
Otp-vel szembeni tartozás forint összegben szerepel a hirdetményben. Lehet ez forintosított hitel?
Ezen kívül több milliós követelése van az Államkincstárnak az adóssal szemben. Ez mit takarhat?;pl. helyi adót, valamilyen visszatérítendő támogatást?
Az ingatlan sikeres árverése és az árverési összeg kifizetése után van-e befolyásoló hatása annak, hogy az adóssal hány kiskorú lakik az ingatlanban? Erre tekintettel mit kérhet az adós, kihez folyamodhat?
( Tehermentes, beköltözhető ing.-ról van szó).

Az árverési vevő ne törődjön ilyenekkel. Neki az a dolga, hogy megvegye az ingatlant, és kifizesse a vételárat. Ha az ingatlan beköltözhető, előbb vagy utóbb úgyis birtokon belülre fog jutni. Egy most kitűzött árverés esetén legkorábban jövő tavasszal (de nem azért, mert devizahitel vagy valami más!).

Kedves gerbera! Köszönet a hozzászólásért!
Üdvözlettel

Egy kis kiegészítés: Akkor tavasszal, ha az adós ellenszegül. Hiszen abban, hogy önként és időben átadja a vevőnek az ingatlant, nem lehet őt megakadályozni.

A vh. iroda szerint a legkülönfélébb kifogásokkal élnek a birtokba adási eljárással szemben, ügyvéddel a bíróságon, amely évekig is eltarthat. Az eljárásban a tulajdonosnak részt kell vennie, ez idő alatt korlátozhatják-e a vevő jogait, a beköltözést?
Jól értelmeztem a vh.információit?
Köszönöm a válaszokat előre is!

A vh. iroda szerint a legkülönfélébb kifogásokkal élnek a birtokba adási eljárással szemben, ügyvéddel a bíróságon, amely évekig is eltarthat. Az eljárásban a tulajdonosnak részt kell vennie, ez idő alatt korlátozhatják-e a vevő jogait, a beköltözést?
Jól értelmeztem a vh.információit?
Köszönöm a válaszokat előre is!

Tisztelt Grave7, gerbera317!

Mi az eljárás menete akkor, ha egy ingatlant 1/2-ed részét árverezik, de a végrehajtó hibásan lakottan írta ki az árverési hirdetményt? (Az adós 1/2-ed részét már tavaly elárverezték egy cégnek, aki nem oda van bejelentve a tullap szerint, és az adós mostani elárverezendő 1/2-ed tulajdoni hányadát árverezik, de az sem az árverezendő ingatlan címére van bejelentve.
Felhívtam a végrehajtó irodát, és megkérdeztem, hogy van-e tudomásuk arról, hogy az ingatlanan a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik-e? Ők azt mondták, hogy azért lakottan árverezik, mert osztatlan közös, és csak 1/1-es ingatlant szoktak beköltözhetően árverezni. De ugyebár a törvény szerint (többek között) akkor kell lakottan árverezni az ingatlant c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik.
Mi van akkor, ha megnyerném az árverést, akkor nem tudom kiüríttetni az ingatlant csak bírósági úton elrendelt újabb végrehajtással?
Ha egy bérlő lakik benne, akkor nem tudom simán úgy kiüríteni a másik tulajjal összefogva, hogy kötök vele egy másik bérleti szerződést?
Mi történik akkor, ha kifizetem a vételárat, és megtámadják a végrehajtást, mert nem jól lett kiírva, akkor futhatok a pénzem után?
Előre is köszönöm a válaszokat:
Gyula

Gyula,

a Vht. 141§(3) "a" pontja szerint lesz ez lakottan árverezve, nem?

Azt írod, a végrehajtás megindulása előtti a bérleti szerződés. Akkor az lakott.

„ egy ingatlant 1/2-ed részét árverezik, de a végrehajtó hibásan lakottan írta ki az árverési hirdetményt”
Mitől "hibásan"? 1/2 ingatlant másként nem is lehet árverezni.

„az ingatlanan a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik”
Egy okkal több, hogy lakottan árverezzék. Éppenséggel úgy fogalmazol, hogy abból nem lehet tudni, mit kérdezel valójában: 1) hogy tudomásod van egy ilyen bérlőről, és azt kérdezted meg a végrehajtótól, hogy ő is tudja-e, vagy pedig 2) megkérdezted, hogy van-e ilyen bérlő.

„akkor nem tudom kiüríttetni az ingatlant csak bírósági úton elrendelt újabb végrehajtással?”
Igen. De hajlok rá, hogy nincs ilyen körülmény, csak te fogalmazol irtó hülyén.

drbjozsef, igen rosszul fogalmaztam, a végrehajtó tudomása szerint nincsen bérleti szerződés.

gerbera317, "1/2 ingatlant másként nem is lehet árverezni." ezt mire alapozod? Az én olvasatomban:
141. § c) pontja alapján csak akkor kell lakottan értékesíteni, (mivel az 1/2-ed tulajdonrész is osztatlan közösnek számít) ha a nem adós tulajdonostárs abban lakik.
Na most ebben a konkrét esetben a nem adós tulajdonostárs nem az árverezendő ingatlanban lakik a tulajdoni lap szerint.
(3) * Lakottan kell árverezni az ingatlant,

1. ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,
2. ha abban - a 137. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - haszonélvező lakik,

c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,

4. ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy
5. ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,
6. ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.

Gyula

Mivel csak írod a fórumot, de nem olvasod, ezért nem szállok vitába veled. Oldd meg a kínodat magad, ha ennyire okos vagy! Egyébként pedig valamelyik topokban részletesen ki lett tárgyalva, hogy a "lakik" csak a jogalkotó szóhasználata, de azon egyáltalán nem azt kell érteni, hogy 'életvitelszerűen ott lakik', de még csak azt sem, hogy 'lakik'.

„nem az árverezendő ingatlanban lakik a tulajdoni lap szerint.”

Nem írtam már valahol, hogy az ingatlanügyi hatóság nem lakcímnyilvántartó?

„Nem írtam már valahol, hogy az ingatlanügyi hatóság nem lakcímnyilvántartó?”

megint jajj Istenem... és még csak 10.03 perc van.

ráadásul az sem mindegy, hogy cím,vagy lakcím nyilvántartás

gerbera317
Én komolyan elismerem, és tisztelem a legtöbbször segítőkész hozzáállásodat.
Sajnálom, hogy úgy jött le, hogy nem olvasgattam a fórumot, ez nem igaz.
Elég sok árverésen vagyok már túl, és nagyon sokat segítettek a szakértő hozzászólásaid.
Remélem a jövőben is megtartod ezen jó szokásod, és próbálod a személyeskedést és a lenéző sértegetést kiiktatni az értékes válaszaidból.

Amúgy felhívtam megint a végrehajtót, és Ő továbbra is azzal az indokkal állt elő, hogy azért lakottan írta ki, mert 1/2-ed tulajdoni hányad.
Megkérdeztem, hogy a lakcím nyilvántartás szerint a tulajdonostárs az árverezendő ingatlanba van-e bejegyezve, amire azt válaszolta, hogy nem, mert az egy cég, és nem oda van bejelentve.
Na puff...

Gyula,

(a tulajdoni lapon lévő cím legfeljebb a szerződésből kerül be, gyakran az pont nem az ingatlan címe, hiszen akkor veszi az ember, aztán azt nem vezetik ott át. de ez mellékszál.)

A végrehajtásban a "lakik" szót nem úgy értik, hogy életvitelszerűen ott él, eszik, alszik, kakil. (Megjegyzem, a lakcím nyilvántartásban szereplő címen se feltétlenül biztos, hogy ilyen értelemben "lakik" valaki) Hanem úgy, hogy "joga lenne ott lakni", tehát ha van bárkinek ilyen joga (tulajdonostárs, haszonélvező, bérlő, szívességi lakáshasználó, akárki), akkor az lakottan lesz árverezve és punktum. Pont ilyen a résztulajdon. Ez szerepel néhány topikban már néhányszor, ezért gondolhatta gerbera, hogy nem nézted át.

Egyébként meg : ha jól értem, helyesen lett lakottan kiírva, mert van bérleti szerződés. Vagy az csak egy kérdésed volt a végrehajtótól?

Kedves drbjozsef!

Na végre köszönöm a felvilágosítást, ezt nem tudtam!
Nincsen bérleti szerződés.
De akkor hogyan fordulhat elő, hogy jó néhány esetben a résztulajdon is beköltözhetően van árverésre kiírva?

Gyula