Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Sziasztok! Remélem jó,ha ide írok,ma már több fórumot is átolvastam itt...

Olyan kérdésem lenne, hogy a Végrehajtónàl milyen iratok lehetnek a házról illetve hogyan és mikor tudhatom meg, hogy milyen papírokkal rendelkezik? Amikor a jegyzőkönyvért megyünk, akkor szolgáltatja csak ki? Ha egyáltalán van ilyen? Vagy a licitálás alatt is lehet érdeklődni (már ha sikerül elérnem,mert eddig nem ment)?

Igazából arról lenne szó, hogy az árverés adataiban lakóház megnevezés szerepel,de a tulajdoni lapon kivett beépítetlen terület. Jó lenne tudni rendelkezik-e az ingatlan (lejàrt) építési engedéllyel, tervekkel, esetleg lakhatási engedéllyel, amit nem jegyeztek be a tulajdoni lapra.

Úgy tudom építésügyi hatóságnàl is ki lehet ezt tudni!? Viszont ha semmi engedély nincs meg rá akkor meg nem szeretném megkockáztatni, hogy esetleg elbontatjàk.
Vagy a térképmásolaton is làtszana már az építési terv is ha volt rá engedély?

Egyébként bízom abban, hogy szabàlyosan épült,mert úgy is néz ki. Nagyon szépen köszönöm,ha valaki tud tájékoztatást adni!

Szerintem ezt nem kell külön szabályozni. Attól, hogy speciáis esetre szól a rendelkezés, az indoka is van neki. És és mivel a te esetedben éppen nem telejsül, ami indokolja a rendelkezést, ezért nálad ezt nem lehet alkalmazni. És itt akár az Alaptörvény 28. cikkéig is vissza lehet menni.

Tudom.Hasonló érveket hozott fel a végrehajtó is.

Én ezzel érvelek: Álláspontom szerint a fenti jogszabályhely alkalmazhatóságának egyetlen egyetlen (pozitív) feltétele van, jelesül az, hogy az adós az államháztartás alrendszerébe tartozzon. Ez a feltétel pedig vitán felül állóan beállt, hiszen a végrehajtás a Magyar Állammal szemben van folyamatban.
Sem a jogszabály, de még a végrehajtó által hivatkozott indokolás sem tartalmaz a Dsz. 15. § (2) vonatkozásában olyan normatív jellegű (!) negatív feltételt (pl. csak és kizárólag számlapénzre vezetett végrehajtás esetére történő alkalmazhatóságot, ingatlan végrehajtásban történő alkalmazhatatlanságot/kizártságot), amelyet a jogbiztonság érdekében egyébként is jogszabályban kellene egyértelműen szabályozni.

Meglátjuk. 1 év alatt talán el is döntik 2 fokon, nah az is egy "vicc"

„Kicsit tartok a 2. foktól”
Szerintem jó okod van rá. A végrehajtás ugyanis nem 1 százalékos végrehajtásnak indult. A 15. (2) a konkrét rendelkezésen túl hivatkozik a 8. § (4)-(5)-re is, kvázi analógiaként. Márpedig ha akként tekintünk ezekre, észre kell vennünk, hogy ezeknél eleve erre irányult a végrehajtási kérelem, és a végrehajtó is eleve tudja, mire számítson. A te sérelmednél a végrehajtás nem 1 százalékosnak indult, hanem te akarod mondvacsinált okkal, egy utólag felmerült körülményre hivatkozva azzá tenni, amivel sérül a jogbiztonság elve.
És van itt más is, nevezetesen a jogalkotói szándék. Sőt, ez az igazi ok almi alaptalanná teszi a sérelmedet. Az államháztartás alrendszereibe tartozó adós esetén az 1 százalékos jutalék célja a költségvetés kímélése. Mert ha az adós telejsít, vele együtt jutalékot is kell teljesítenie, ami fáj az adósnak, a költségvetésnek, és végső soron az adófizetőknek. Nem úgy az itt tárgyalt esetben, ahol az adóst semmilyen teljesítési kötelezettség nem terheli, az nem fog senkinek sem fájni. Egyszerűen csak túrnie kell, hogy a végrehajtó a kéretlenül megörökölt vagyontárgyat elárverezze, és a vételárból kielégítse a költségeket és a hitelezőket. Ezért sem látom alaposnak a sérelmedet.

igen, első sorban arra gondoltam. Köszi a részletes okfejtést, így nekem is tisztább.

más: első körben nyertem a Dsz. 15. § (2) re alapozott vh. kifogásomat, amelyről egyszer már értekeztünk. (Magyar Állam örökös jogutód, árverési vevő úgy is mint jelz jogosult) 1% behajtási jutalékot szeretnénk elérni, elsőfok megsemmisítette a felosztási tervet, de a vh fellebbezést nyújtott be. Kicsit tartok a 2. foktól :)

Akkor te a 154. § (1) szerinti átadást hívod birtokba adásnak. Az is történhet irodai intézkedéssel, vagy helyszíni jegyzőkönyvvel. Előbbinek postaköltsége van, ami belefér a költségvetésbe, utóbbinak helyszíni munkadíja és költségátalánya, ami 8500 vagy 9500 Ft. Rendes helyen ez is belefér a költségvetésbe.
A 154/A. § szrinti kényszerátadás járulékos költségei (tkp. készkiadásai) mindenképpen a vevőt terhelik, a helyszíni kényszercselekményt viszont, már nem köteles ingyen elvégezni a végrehajtó. Ugyanis a hivatkozott szakasz (13) bekezdése szeirnt az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik, tehát a helyszíni eljárás munkadíját és költségátalányát is a vevő köteles megfizetni, mégpedig előre. És ez logikus is, hiszen ha már készült felosztási terv, akkor a végrehajtó abban nem kalkulált kényszerkiürítéssel. Ha még nem készült felosztási terv, a "rendes" végrehajtó legyint egyet költségekre, és valóban a vételárból elégíti ki azokat.

@gerbera

Pontosan úgy, ahogy írtad. Vh. kifogás kilátásba helyezésével.

Nem tetszett a vh úr hozzállása, és megkérdeztem egy másik irodában dolgozó vh helyettes barátomat náluk "mi van benne az árban" és ő azt mondta, hogy ők bizony át is adják az ingatlant. Annnyit pontosítanék, hogy lehetnek járulékos költségek, amelyeket esetlegesen viselni kell (lakatos, szállító, tárolás), bár ő azt modta, hogy ők a felosztási tervben az elől álló vh költségekhez mindezeket hozzácsapják, így a vevőnek náluk "csak" az árverési vételárat kell megfizetni. Több vh iroda leszerződött egy vh-val aki terepezik, és ő adja át az ingatlanokat. Szerintem ez az ügyfélbarátibb megoldás, végig viszik az ügyet.

@drEZ
„a birtokátadás benne van az árverési vételárban”
Alapesetben nincs benne. Meg attól is függ, mit nevezünk "birtokátadásnak". A végrehajtás ennek legalább 2 (kettő) fajtáját ismeri.
Elárulod, hogyan lett "végül igazad"?

@Bori
drEZ posztjának semmi köze a kérdésedhez. A fő problémád az, hogy nem a végrehajtó nem akarja a 154. § (1) szerint átadni az ingatlant. Nos, végrehajtási kifogást is kilátásba helyezve közöld a végrehajtóval, hogy ez nem opció, illetve csak a 154/A. §-hoz képest az. Azt is megsúghatod neki, hogy nem ragaszkodsz a helyszíni eljáráshoz, hanem megelégszel egy irodai jegyzőönyvvel, amiben átadja neked az ingatlant. Feltéve persze, hogy saját erőből képes leszel birtokba venni azt.

egyszer ezt velem is megpróbálták akként, hogy extra 50-60-et szeretett volna a vh. azért, hogy átadja az ingatlant. Én azon az állásponton voltam, hogy a birtokátadás benne van az árverési vételárban. Végül nekem lett "igazam". Ne hagyd magad!

Köszi.
Azt mondta a végrehajtó helyettes, hogy majd megküldik, mikor jogerős lesz. Aztán adott egy fénymásolatot, amin csak az én aláírásom van. Mondtam, nekem ez nem felel meg, ezzel kitörölhetem a seggem, aláírva kérem. A végrehajtó nincs itt, se tanúk, se végrehajtó aláírása. Kattogott, cöcögött, akkor mondtam, hogy én nem az adós vagyok, próbáljuk meg a stílust ennek megfelelően megválasztani. Hogy igazolom, hogy a megadott időpontban megjelentem, aláírtam? És ha eltűnik ez a semmit nem érő papírka? Szerinte olyan nem lehetséges, és különben is a kamera is itt van. Mondtam, akkor most kérem a felvételt. Mind a ketten tudjuk, hogy nem kapnám meg soha. Végül kaptam egy jegyzőkönyvet aláírva, hogy megjelentem aláírni. Az ingatlant sem akarják átadni, szerinte azt az adós meg a vevő intézi egymással. Szóval van még egy körünk.

@Bori Bori: Az "Ingatlanügyek" témában volt a kérdés, negyed óra különbséggel.
https://www.jogiforum.hu/forum/32/30249

Címszavakban mi is az ügyed?

Kedves fórumozók! VH ügyekben jártas, tapasztalt ügyvédet keresek. Jöhet privátban is ajánlás. Köszönöm

Duchemin 2019.03.22. 11:01 kérdésére melyik topikban van a válasz? Nem találom. Ugyanis nálam is pont ugyanez történt.

Elmélet - ez jó! :D

Volt egy ilyen elméletem is, de hirtelen nem találtam sehol ezért megkeveredtem. :-) Köszönöm szépen!

Egyik sem. Az árverés ellen előterjesztett jogorvoslati kérelem postára adási határideje az árverési jegyzőkönyv kézhez vételétől vagy a kézbesítési fikció beálltától számított 15. nap. Csak mint mindig.

Sziasztok! A jogorvoslat benyújtásának határideje, minden esetben az árveréstől számított 30 nap, vagy ha fizetési halasztást kért a vevő, ezzel az idővel meghosszabbodik? Köszi!

Kaptál választ a másik topikban.

Kedves Forumozok!

Ma reggel alairtam egy arveresi jegyzokonyvet, de nem kaptam rola semmilyen igazolast. Eddig minden vegrehajto adott legalabb egy masolatot alairva, majd megkaptam az eredetit postan.

Rendben van ez igy? Tulajdonkeppen bizonyitani sem tudom, hogy ott voltam...

Koszonom a valaszokat.

thx

Köszi gerbera! A fellebbezést azért írtam kérdésként, mert arról csak kaptunk volna valamit a végrehajtótól.Na akkor megpróbáljuk a lehetetlent bemegyünk hozzá. Mert elérni sehogyan nem lehet..

Nincs.

Uff, gyors kérdés

A megnyert árverés után az "elállásnak" (hátralékos vételár meg nem fizetésének) az előleg elvesztésén és az esetleges későbbi sikeres árverés vételárkülönbözetének megfizetésén túl lehet-e/van-e más jogkövetkezménye?

Nincs határidő. Legkorábban az árverstől számított 30 nap elteltével intézkedhet. Egyébként pedig, ha a feltételek fennállnak.
Azt pedig, hogy megtámadták-e az árverést, nem itt kéne megkérdezni...