Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Üdv fórumozók!

Ismételt árverezett ingatlan tulajdoni lapján széljegyzetben tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem van feltüntetve.Pár napos bejegyzés. (már korábban volt egy ami elutasításra került,ugyanezen személyeknek több hónappal ezelőtt)

Okozhat e ez problémát, amennyiben megveszem az ingatlant az árverésen?

Hogyan kerülhet egyáltalán rá egy végrehajtás alatt lévő ingatlanra?
Arra tudok ,gondolni,hogy adós "eladta" az ingatlant mialatt/vagy már azelőtt ,hogy az ismételt árverés ki lett tűzve...

Előre köszönöm a válaszokat!

Én nem erőltetném ezt a "rosszhiszemű vs. jóhiszemű" témát. A végrehajtásnak egyetlen célja van, hogy kényszerrel is el kell érni, hogy az adós eleget tegyen a teljesítési kötelezettségének. A kényszer akár az adós vagyontárgyának hatósági értékesítésében (= árverés) is megtestesülhet. És egy tört tulajdoni illetőségű árverési vétel esetén elsősorban nem a vevő rosszhiszeműségét kell keresni, hanem az adósét, nevezetesen azt, hogy mindent elkövetett-e annak érdekében, hogy az ingatlan minél magasabb vételáron találjon vevőre. Tett-e azért bármit is, hogy a kikiáltási ár ne a lakott, hanem a beköltözhető becsérték legyen. Tudja-e bizonyítnani, hogy legalább megkísérelte-e az árveréssel nem érintett tulajdoni illetőség tulajdonosát rávegye, hogy az ingatlan egyben, beköltözhetően kerüljön árverésre.
És ugyanígy a tulajdonostárs magatartását is vizsgálni kell. Mert neki tudomással kellett bírnia az árverési vevő lehetőségeivel, azzal, hogy az később használati díjat követelhet az ingatlan használójától, illetve kezdeményezheti a közös tulajdon megszüntetését. És ezt elkerülendő valljon felajánlotta-e a végrehajtónak, hogy a két tulajdoni illetőség együtt kerüljön árverésre.
Tudom, furcsán hangzik, de egy ilyen ügyben nem létezik olyan hogy "ártatlan" érintett. Mindenki sáros valamennyire, legalább nyakig.

Tibor,

A többlethasználati díj is a piaci bérleti díjhoz igazodik, tulajdonrész arányosan persze. Ha nincs megegyezés, szintén csak a bíróság dönthet.

Mondjuk ha lakottan vette, akkor az, hogy nem tudja birtokba venni a részét nem érhette meglepetésként, szóval a jóhiszeműség eléggé hiányzik, ha egyből díjat szedne, túl elrugaszkodott bérleti díjjal nem fogja ezt honorálni neki a bíróság...

A közös tulajdont -megállapodás hiányában - a bíróság ítélete szünteti meg.
A megszüntetéskori forgalmi érték az irányadó, amelyet vitatás esetén az ingatlanforgalmi értékbcslő (igazságügyi szakértő) állapít meg.
A megváltáson kívül lehetséges más módokon is megszüntetni a közös tulajdont, illetve az eljárás kezdetén az alperes hivatkozhat alkalmatlan időben történt perlésre is.

Köszönöm!

Azt esetleg meg tudnátok mondani, hogy van-e rá valami szabályozás, hogy mennyit kérhet többlethasználati díjként maximum az új tulaj (főleg ilyen kis résznél, cca 5%)? Illetve a legegyszerűbb az volna, ha kivásárolnák. És ha arra mond horror árat? Akkor ez polgári peres út lenne?

Bocs. Egyébként.

Egyenként jogerős az már. A 30 nap másnak a határideje.

Ha a nagymamáék nem foglalkoznak vele, akkor te főleg nem tehetsz semmit. Az övéké, azt csinálnak vele, amit akarnak, cselekvőképes állampolgárok.

„Még 11 nap van a 30 napos jogerőre emelkedésig.”
És akkor mi van?
„Mit lehet tenni ellene?”
Sóhivatalba el lehet vele menni.
Érdemben pedig: Akárki is vette meg, célja lehet vele, különben nem vette volna meg. Meg kell várni, míg közli a követeléseit. Túl sokmindent nem közölhet, csak azt, hogy 1) használati díjat kér az ingatlant használó társtulajdonosoktól, valamint 2) kezdeményezheti a közös tulajdon megszüntetését.

Üdv!

Kiderült, hogy a nagymamámék magánházának egy kis tulajdoni hányadát (5/100) sikeresen elárverezték. Nem foglalkoznak a dologgal, ezt is sajnos csak véletlenül tudtuk meg. Még 11 nap van a 30 napos jogerőre emelkedésig.

Mit lehet tenni ellene?

Ha jogerőre emelkedik, milyen következményei lehetnek? (többlethasználat, stb.) Főleg, hogy ignorálják ezt az egészet.

A tanácsokat előre is köszönöm,
T

„akkor az adhat -e okot a kifogasra?”
Kinek a kifogására? A vevőére aligha. A vevő a hirdetmény alapján, a rendelkezésre álló információk ismeretében tesz vételi ajánlatot. És megtekintett állapotban vásárolja meg. Utólag nem tehet kifogást.
A felek sokkal inkább felszólalhatnak a hirdetmény ellen, hogy az hamis adatokat, vagy pl. nem jó fotót közöl. De még akár a szomszéd is, hogy "hé, deháthiszen az az én házam".
Elolvastad akár csak egyszer is a Vht. 217. szakaszát, hogy megtudd, mi is valójában a végrehajtási kifogás? Érthető magyarsággal van leírva, ki milyen okból, hol, és mit kérve terjeszthet elő kifogást.

Sziasztok! Ha az mbvk oldalra a vh. nem arrol az ingatlanrol tett fel fotot, ami az arveres targyat kepezi, akkor torolnie kell -e az arverest? Valamint ha a leiras reszben nem irja le, hogy hany szobas, milyen allapotu, komforfokozata milyen akkor az adhat -e okot a kifogasra? Koszonom!

Koszonom Gerbera 317!

A maradékot megveszed a tulajdonosától. Egyelőre ennyi. A többit akkor, ha ez nem sikerül.

Sziasztok! Valakinek van-e tapasztalata ha tulajdoni hanyad kerul arveresre? Pl. 1/2 vagy 3/4 resz kerul arveresre. A megmarado reszen nincs haszonelvezo, csak szimpla tulajdonos, aki nem azonos az adossal. Ebben az esetben a nem arverezett reszhez az arveresi vevo milyen modokon juthat hozza? Vagy van -e esetleg olyan dolog amivel az arveresi vevo rosszul johet ki ebbol? Koszonom szepen a segitseget!

helyesbítés: én magam támadom meg az árverést (nem a végrehajtást)

Duchemin,
köszi szépen az infót. És úgy vajon lehet trükközni, hogy én magam támadom meg a végrehajtást(vagy megkérek valakit, úgy tudom bárki megteheti) mert pl. időközben, vagy az árverést követően rájöttem, hogy nem volt egyértelmű a kiírásban valami - és ez még életszerű is rengeteg esetben) ezért kifogást nyújtok be, amelyet esetleg később visszavonok ha megvan a pénz, vagy kivárom a 6-8 hónapot amíg végigmegy az ügy a bíróságon (az elutasítás).

Egyébként tudok olyan esetről is, amikor az adós a 15 napos határidőt követően nyújtott be kifogást, ennek ellenére a VH nem utasította azt el, ha nem azt is ugyan úgy továbbküldte a bíróságnak (mint határidőn belüli normál esetben), mert azt mondta, hogy ilyen esetben is a bíróság dönt(???). Ebből nekem az jött le, hogy gyakorlatilag lényegtelen a határidő is, ha valaki határidőn túl tesz kifogást azzal is el tud érni egy 4-8 hónapos csúszást a kilakoltatásig. Vagy akár milyen kamu indokkal is megtámadhatja az árverést kifogással, aminek hivatalból úgy is végig kell mennie a bírósági procedúrán ami 4-8 hónap is lehet. Tehát bárhogyan lehet 4-8 hónapot időt húzni...

TCsabi,

Nem köteles megadni, saját döntés. Én mindig kérek 60 napot, bármilyen kicsi is az összeg, mert ha jogorvoslattal megtámadja az adós az árverést, a pénz meg már be van fizetve, akkor ott áll a határozatig, ami ki tudja hány hónap is lehet.
Ha viszont megtámadják, de még nincs kifizetve, akkor ahogy te is írod, a határozatig nem is kell fizetni.

Volt végrehajtó aki pár százezerre is megadta, és volt aki közel 10M-ra se. Ilyen ez sajnos.

Szóval legyen meg a pénz az a biztos.

Igen, valaki. Ez a szó kimaradt az előző posztomból. Tehát az elhalt adós jogán továbbra is lakhat valaki az ingatlanban, akinek az MNV ezt meg is engedi (bérleti díjat szed tőle). Ilyenről tudok. Azt, hogy ilyenről nem tudok, arra írtam, hogy az ilyet aztán kényszerrel kellett kirakni.

Kedves Gerbera!

Köszönöm! De akkor elvileg lehet olyan, hogy valaki bennmarad abban a lakásban? Ilyenkor azért gondolom az MNV is megteszi a lépéseket, hogy felméri és lezárja a lakást (közművek leolvasása stb).

Ha az adós jogutódja a Magyar Állam, akkor ő a tulajdonosa is az ingatlannak. Az ilyen ingatlanok rendszerint üresen várják a sorsukat, a kulcsuk a helyi MNV Zrt-nél vannak, ilyenkor az átadás zökkenőmentes.
Ha viszont az elhalt adós jogán továbbra is az ingatlanban lakik, akkor ugyanúgy kényszerkiürítésre van szükség. Én nem is tudok ilyen esetről.

Kedves Fórumozók!

Lehet volt már ez a kérdés, de nem találtam a választ, köszönöm, ha valaki felvilágosít. Ha az adós az állam, akkor az azt jelenti, hogy volt egy adós, aki meghalt, és nem volt örököse, és az államra szállt a lakás a tartozással együtt? Ebben az esetben kisebb az átadás körüli nehézségek, kellemetlenségek lehetősége? Köszönettel: Tamás

Tisztelt Szakértők!
Vételár kifizetésének határidejével kapcsolatban kérném a segítségüket, tanácsukat. Tv. szerint az árverést követően 15 napon belül kell a vételárat kifizetni a VH-nak, de több helyen olvastam, hogy lehet 60 napos haladékot kérni, sőt olyat is, hogy bizonyos esetekben az árverés jogerőre emelkedéséig is kitolható a teljes vételár kifizetés. Előbbit a VHT-be meg is találtam, de feltételes módban, hogy „adható”. Ez mit jelent, hogy az adott végrehajtó dönti el hogy megadja-e vagy sem? Mi alapján mérlegel ilyenkor a végrehajtó?
A 60 napot a jogalkotó gondolom a hitelügyintézési idő figyelembevételével határozta meg (ált. az is 60 nap alatt szokott meglenni). Nem nagy vételárösszegről van szó egy 8 milliós belterületi beépítetlen területről, ennek ellenére 4 millióra szükségem volna a teljes vételár kifizetésére, vagy kb. fél év alatt össze tudnám innen onnan hozni a per pillanat hiányzó 4 milliót, de ameddig nem lehetek biztos benne, hogy biztosan megadja nekem a végrehajtó a 60 napos haladékot, esetleg a jogerőre emelkedésig a haladékot a teljes vételár kifizetésére (erre való utalást viszont nem találtam a VHT-be), eddig nem merek belevágni, mert ha mégsem kapom meg ezeket a haladékokat, akkor ugye bukom az előleget és még lehet többet is. E kérdésben szeretnék kérni a szakavatottak tanácsát, segítségét.
köszönettel Csaba

Köszönöm szépen.

Vicces egy kérdés. Az ingatlannak két "papírja" áll rendelkezésére a végrehajtónak: a tulajdoni lap és az adó- és értékbizonyítvány. Valami fogalomzavar van nálad: kevered a végrehajtót az ingatlan közvetítővel.