jelzálog alatt lévő ingatlan, és más végrehajtás

Engem is pont a végkimenetel érdekelne főleg, hogy ilyen esetben a végén törlésre kerül a végrehajtási jog vagy sem?

Tehát ebben a konkrét esetben,
amiben
nem fedezi az ár a "minden követelést" csak a felét kb.

HA az összes érintett egybehangzóan kéri
(a 3 hitelező és az adós)

akkor

a végrehajtó nem tartja meg az árverést

hanem

a vevő megveheti a kialkudott áron az adóstól.

DE!!!
a jogi hatás pont ugyanaz lesz MINTHA árverésen kelt volna el.

Jól értem?

Másként fogalmazva: A végrehajtó főszabály szerint árverésen értékesíti a vagyontárgyat. Ettől a felek kívánságára el lehet térni. Ha a vételár várhatóan minden követelést fedez, elég, ha csak az adós kéri ezt.

Ju0115,

Végrehajtási törvény, 157. §.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

A lényege, hogy ha az ÖSSZES fél (adósok és végrehajtást kérők mindegyike) egyetért abban, hogy árverésen kívül egy bizonyos vevőnek eladható az ingatlan, akkor nem kell árverést tartania a végrehajtónak (ha teljes megtérülés várható az eladásból - beleértve minden költséget is -, akkor a végrehajtást kérők engedélye nem is kell feltétlenül)

A fizetési letiltás jelenleg szünetel, mivel gyeden vagyok. Igy jutnának ők is nagyobb összegű pénzhez leghamarabb. A hitel sajnos nem opció :/ Köszönöm azért :) Az eredeti kérdéshez visszatérve, mit jelent/takar pontosan az ingatlan árverésen kívüli, árverési hatállyal történő értékesítése?

Tehát már csak arra játszol,
hogy
minél kevesebb tartozás maradjon MÉG fenn
az ingatlan árverezése után...

Nos, NYILVÁN nem fognak ÍGY kiengedni a jelzálogból!
Mert nem érdekük.

Sőt amíg van miből pénzt vonni,
addig az árverezés sem érdekük igazán.

Hisz a pénz apránként csorog, az ingatlan meg egyre többet ér :-)
Hová rohannának?

- -

Tudsz-e nekik MÁSIK jelzálogot felkínálni a MÉG MARADÓ tartozásra?!

Ha igen... akkor talán tudsz alkukat kötni velük.

Egyébként nem.

- -

Van még egy út...

HA HITELKÉPES vagy netán vagy az tudsz lenni valami módon.
(kezes, adóstárs, jelzálog adó által)

Akkor alkudsz a tartozásból és aztán hitelből kifizeted.

Aztán a hitelt előtörleszted a ház árából.
A maradékot pedig a jövedelmedből részletekben törleszted.

Mivel hitel vélhetően olcsóbb lesz,
mint
a tartozás kamatai és behajtási költségei.

Nem fedezné, kb csak a felét. Egyik esetben fizetés letiltás van, másik kettő előjegyezve.

A piaci (reális!!!) eladási ár fedezné-e a tartozásokat?
Azaz többért lehetne-e eladni most, mint amennyi a tartozások összege?

Van-e MÁR MEGINDULT végrehajtás is?
Vagy csak a jogok vannak bejegyezve egyelőre?

Üdv!

Egy 1/6-od tulajdonrésszel rendelkezem egy családi házban. Sajnos több helyről (3) van végrehajtási jog bejegyezve rá. Most lenne vevő az ingatlanra, de egy összegben nem tudom rendezni a még fennmaradó tartozásokat, a vételár rám eső része pedig nem fedezi. Kértem, hogy a végrehajtási jogot töröljék. A bevétel természetesen osztódna a bejegyzettek között. Mert így, hogy nem törlik (csak) teljes rendezés esetén, a kutya sem veszi meg. A végrehajtást kérők is több pénzhez jutnának, mert magasabb áron vennék meg, mint a becsérték. Erre az egyik féltől azt a választ kaptam, hogy a törléshez nem járulnak.hozzá, de az ingatlan árverésen kívüli, árverési hatállyal történő értékesítéséhez igen. De nem találok róla egyértelmű leírást, hogy ez mit jelent? (Ilyen értékesítés esetén a végén törlődik a végrehajtási jog, még ha nem is a teljes tartozás lett kiegyenlítve, mint az árverésnél? Vagy ugyanúgy megmarad a bejegyzés csak már az új tulajnál, mivel ez ingatlanhoz kötődik? Csak így ugye biztos nem veszi meg senki.)

Előre is köszönöm a segítséget!

@adós2018

Ne azzal foglalkozz, jogszerű-e az újabb intézkedése (mert az!), hanem inkább azon gondolkozz el, miért intézkedett újból, és közölt becsértéket! Mert nyilván nem szórakozásból tette. Azt is vedd észre, hogy ezerrel pörög az árverési piac, és ha 9 év nem volt elég, hogy megfizesd a tartozásodat, most még két hónap, és nem lesz lakásod. Stopper indul...

„Vht. 57. § (4) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.”

A törvény sem ír ennél többet. Minden végrehajtási cselekmény, ami az adósság behajtására irányuló intézkedése a végrehajtónak.

Szerintem egy értékbizonyítvány kikérése az. Van kiterjesztő értelmezés is, ami szerint az akta végrehajtó általi fellapozása is már végrehajtási cselekmény. De egy konkrét intézkedés, egy másik hatóság megkeresése, még ha utána nem is történik más, az szvsz végrehajtási cselekmény.

Kedves Fórumozók!

Azt szeretném kérdezni, hogy végrehajtási cselekmény-e az, ha a Végrehajtó 4,5 évvel a végrehajtás megkezdése után kikéri az Önkormányzattól az Adó- és Értékbizonyítványt, majd 4,5 évig semmit nem tesz vele.Nem értesít róla senkit, nem folytatja az eljárást. Azután újból kikéri,és ezt már kiküldi az érdekelt feleknek... Az elévülés szempontjából kérdezem, mert 9 év alatt mindössze ennyit tett az ügyben.
Válaszokat, tanácsokat előre is köszönöm!

Tisztelt gerbera317!

Bocs, hogy csak most reagálok. Köszönöm a választ! Én csak 1 éve, 2017 júniusától vagyok küldött a körzetben (házban). Hogy mit csinált az elődöm, azt én is kérdezhetném (talán nem véletlen, hogy leváltották). A lakásszövetkezeteknél nem egyszerű a helyzet. Ugyanis a tartozás jogilag a lakásszövetkezet felé áll fenn, de a szövetkezet továbbhárítja arra a körzetre amelyhez tartozik az illető (azaz a körzet (ház) felújítási keretéből elveszi). Így jogilag, csak a szövetkezet (ill. annak elnöke) intézkedhet. Eddig az elnök még attól is elhatárolódott (személyiségi jogokra hivatkozva), hogy részletes információt adjon a körzethez tartozó nem fizetőkről. Időbe telt, míg átnézve az alapszabályt, és a lakásszövetkezeti törvényt, rá tudtam venni az elnököt arra, hogy részletesebb információkat adjon. Nekünk arra van jogunk, hogy részközgyűlési határozattal "megkérjük" a szövetkezetet (elnököt) a radikálisabb lépésre. Sajnos a lakók is tájékozatlanok voltak (sokan az alapszabályról sem tudtak). Részközgyűlést viszont csak a szövetkezet, vagy a felügyelő bizottság elnöke hívhat össze (ha a körzet több mint 10%-a kéri, akkor kötelező összehívni). Az elnök számára nem sürgős a behajtás, mert legfeljebb leemeli a fizetők által összehozott felújítási keretből. Ennek a gyakorlatnak szeretnék véget vetni. Véleményem szerint a lakásszövetkezeti törvénynek komoly hiányosságai vannak.

Ha jelzálogos fogyasztói kölcsön is van a végrehajtásban, akkor a becsérték alatt nem lehet csak érvényes ajánlatot tenni. Úgy nem túl vonzó.

Ha tíz évnyi a hátralék, akkor öt évnyi már el is évült belőle. Sebaj, egy próbát akkor is megér, valószínűleg benyalja az adósotok a fizetési meghagyást, úgyhogy miért ne? Tehát: 1) fizetési meghagyás a hátralékra és mindenre, amivel tartozik, 2) jogerő után végrehajtás, végrehajtási jog a jelzálogjogok rangsorába, és szorgalmazni a minél hamarabbi ingatlanárverést. Ha előnyös ranghelyen vannak a jelzálogjogok, akár még jól is jöhettek ki belőle. További kérdés, hogy tifelétek pörög-e az ingatlanpiac. Mert egy zsákfalu végén egy laktanyából kialakított lakótelepen nem biztos, hogy a fél ország ott akar majd árverési vevő lenni. De egy megyeszékhely, az már valami. A végrehajtási költségeket a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.
Az elévüléssel azért nem kell foglalkozni, mert ha az fmh jogerőre fut, akkor utólag már nem hivatkozhat az adós elévülésre.
Egy magánjellegű kérdés: Mi a sz@rt csináltatok eddig?

Tisztelt Fórum!
Mint egy (sok körzetből álló) lakásszövetkezet egyik lakókörzetének küldöttje szeretnék információkat kapni a köv. döntéshozatalhoz: A körzetünkben van egy tag (lakástulajdonos), aki kb. 10 éve nem fizeti a rá jutó közös költséget. Már kb. öt éve nem is él a lakásban, állítólag rokonai élnek benne. A szövetkezet többször bejegyzett zálogjogot a lakásra az elmaradt közös költségek miatt. Tavaly volt egy energetikai felújítás a házban. Az állami és önkormányzati támogatáson túl az önrészre a szövetkezet kölcsönt vett fel, amit minden tulajdonos (lakásméretével arányosan) plusz közös költségként törleszti. Mivel önkormányzati szolgáltatónál is elmaradásban van (víz, hőszolgáltató), ezért a lakásra jutó önkormányzati támogatást sem kapta meg. Ez is növelte a lakásához tartozó önrészt, ami az jelenti, hogy ő fizetné a legtöbbet (ha fizetne). Mivel nem fizet, ezért a rá jutó közös költséget a körzethez (házhoz), tartozó felújítási alapból veszi ki a lakásszövetkezet (azaz mi fizetjük). Utánanéztünk, és kiderült, hogy a lakáson annyi teher van, hogy az már elvileg nem is az övé (bankok, szolgáltatók, stb.). Gyakorlatilag ott tartunk, hogy elárvereztetnénk a lakást, hogy elzárjuk ezt az állandó "pénzszivattyút", akár azon az áron is, hogy az eddig erre költött pénzünk egy része elveszik. Azonban felmerül néhány kérdés: Kb. mennyi ideig tart egy ilyen eljárás? Ki finanszírozza az eljárás költségeit (valószínű a kezdeményező átmenetileg)? Az árverésből befolyt összegnél mi a prioritása az eljárás költségeinek. Bízhatunk-e abban hogy legalább az abba fektetett pénz megtérül?

Èrtem nagyjából.Köszönöm a válaszokat

???
Nincs ott mit tárgyalni. A te hányadod eladási ára - a végrehajtói jutalék levonása után a tiéd, az övéből meg kifizetik a hitelezőket, köztük téged. A gyerektartás még a jelzálogost is megelőzi.

Èrtem.Esetleg annyi lehetősègünk van hogy a volt fèrjemmel a vègrehajtó előtt megtárgyaljuk hogy ki hogy fog járni

Viszont a végrehajtót esetleg kérheted, hogy árverezze a te részedet is. Úgy talán lesz vevő is.
(Az is lehet, hogy ezt is lekésted már.)

Hogy adhatnád el azt a hányadot, amelyik nem a tiéd?

Nem,nem volt elszámolás mivel hogy nem jelent meg a tárgyaláson.
Sokáig azt hittem hogy az egèsz ház az enyèm a gyerektartás fejèben.De a leveleket amit a bíróság küldött volt anyósom nevère ment mert neki is ugyanaz a fèrjezett neve mint nekem volt anno.Ès ő nem adta át nekem.A jelenlegi párommal pár èvvel kèsőbb utánnajártunk a dolgoknak de már kèső volt így már az államtól se tudtam igènyelni a gyerektartást.Így mivel a fele ház a volt fèrjem nevèn van így ráterheltèk az ingatlanra.

A váláskor nem volt elszámolás a közös vagyonnal?

Egyébként az egy dolog, hogy el szeretnéd adni, de amíg jelzálog, vagy végrehajtási jog van rá bejegyezve, addig nem nagyon fog menni...

Tiszteletem.
Azzal a kèrdèssel fordulok hozzátok/Önökhöz,hogy az előző házasságomból lèvő ingatlanban èlek 4-ed magammal.A fèrjemtől elváltunk már 10 ève ès 1/2 arányban van az ingatlan azóta is felosztva.A volt fèrjem gyerektartás vègett valamint egy másik tartozása vègett ráterheltèk ezeket a tartozásokat a házra.Viszont el szeretnèm adni az ingatlant.
Az lenne a kèrdèsem hogy ha teszem fel 1.5 millióèrt eladnám hogyan oszlana el az ingatlanèrt járó összeg,valamint kerülhetne ez nekem valamibe?
Válaszokat előre is köszönöm!

Köszönöm a válaszod, gerbera317. Amennyiben mégis megszüntetné - első fokon - a foganatosító bíróság a vh-t, akkor a másodfokú bíróság (tehát a bekapcsolódás engedélyezése iránti perben döntő bíróság) mit tehet szerintetek a Pp. alapján? Felfüggeszthet 2. fokon, egy soron kívüli pert?

Ami azt mondatja velem, hogy felfüggesztheti a pert a perbíróság az az, hogy egy előkérdésről van szó az alapügy megszüntethetősége vagy meg nem szüntethetősége tekintetében.

Ami azt mondatja velem, hogy nem függesztheti fel a pert a perbíróság az elsősorban a Pp. másodfokú eljárásához fűzött
kommentárok és a gerbera317 által is említett Vht. 55. § (1) a), továbbá az, hogy a vh-költségeket meg kell fizetnie a megszüntetést kérő vh-kérőnek.