Végrehajtási jogi fórum

A büntetősök nem biztos. :)

Milyen ügyiratokat kellene lekérni? Hol tart az ügy? Ellentmondtál már? (Ha nem, akkor uccu, nagyon rövid a határidő.)

Nem mondtam még ellent,pénteken vettem át a levelet.
Az első megkeresés/2021/ ,első levél után,mivel nem tudtam miről van szó erre az ügyirat számra kellett hivatkozni, de a kölcsön felvételéről,idejéről,helyéről mást nem mondtak,ebből gondoltam,hogy le kell kérni
a behajtó cégtől.

Nem kell ehhez ügyvéd. Annyit meg csak el tudsz elcsukló hangon mondani, hogy elévült, nem? Onnantól a jogosult feladata bizonyítani, hogy nem évült el. Akkor leszel bajban, ha ez sikerül is neki. De abból már egy ügyvéd se fog tudni kimenteni. Habár, valószínűleg hatékonyabban tudja például a megegyezés irányába terelni a vesztésre álló pert, mint egy laikus.

Ja, hogy közben halad a téma?
„ebből gondoltam,hogy le kell kérni a behajtó cégtől.”
Ő meg nem köteles adatot szolgáltatni. Majd a perben előrukkol a bizonyítékaival, és neked felkészülési idő nélkül kell reagálnod azokra.

Ilyenkor már nincs idő tájékozódni. El kell dönteni, hogy vállalod a tartozást, vagy megkockáztatod a vakon ellentmondást.

És emiatt a fizetendő összeg növekedését,a perköltségekkel.

KBS:
„"Akkor van ügyvéded. Hiszen kötelező.”"

Ez kizarja,hogy valaki "bekopizza" a Vht. 23/C. § (2) bekezdésének indoklasat?

KBS:

Egy kis erdekesseg.... kb. 2 honappal ezelott azt irtad szerinted a masodik kerdes jogvegzett emberekben fel sem merulhet, mert ilyen esetben a beadvanyt a birosagnak el kellene utasitania....

„Jpe.IV.60.038/2023.

Az előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztője: a Kúria P.III. tanácsa

Tárgy:

Ha a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátásának a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 23/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti feltételei fennállnak, a követelés elévülését a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 327. § (1) bekezdésében felsorolt cselkemények megszakíthatják-e, vagy ilyen esetben kizárólag a régi Ptk. 327. § (3) bekezdésében megjelöltek szerint szakítható meg az elévülés?

Ha a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátásának a Vht. 23/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti feltételei fennállnak, azonban a jogosult a közvetlen végrehajtás helyett a követelését perben érvényesíti, a követelés elévülésének megszakítására a régi Ptk. 327. § (1) bekezdése irányadó-e?”

Most sem mondok mást. Ez nem ugyanaz a kérdés. Amire végrehajtást lehet kérni, azt nem lehet perben követelni: ítélt dolog.

KBS:
Tartozaselismerest/kötelezzettsegvallalsat tartalmazo közokiratok , a birosagi itelettel azonosak VH. szempontbol ,innen nezve itelt dolog.
De mivel nem előzte meg birosagi eljaras , ezert a birosagok szerint mégsem ítelt dolog , leven vitathtóak.

Ennek az egesz birosagi paradezasnk az az apropoja, hogy a bankok , mint esetemben is , ültek a "kozvetlen" VH-t biztosito közokiratokon es csak irasbali felszolitasokat kuldozgettek,mikozben boszen szamoltak a kesedelmi kamatokat...es most ugy probaljak az 5 eves elevulesi idot (Ptk 327 (3)) kijatszani, hogy a Kj.okirat nem "itelet dolgog" ezert a kozvetlen VH. csak egy lehetoseg volt, de 5 ev elteltevel mivel ezzel nem eltek, igy indithatnak marasztalasi pert.
Magyaran ezek a Kj okiratok olyan "szuperokiratok" melyek alapjan "kozvetlen VH" indithato, mint egy marasztalast tartalmazo jogeros itelet alapjan, de megsem evulnek el 5 ev alatt ,mert amugy nem szamitanak "itelet dolognak"....ennek szentesitese miatt indult a par posztal ezelott berakott JPE.

Az én esetem még speciálisabb, mint említettem....

Valam, az a masodfok ítelete,hogy amíg a jogosult nem kéri a magánokiratban tortent felmondas kozokiratba fogalalasat (Vht.23/C. § (2) bekezdés), addig az elévülést megszakíthatja irasbeli felszolitassal. (Mert nem teljesültek a VH zaradek kiallithatosaganak specialis feltetelei)

Ha azonban közokirati formaban mond fel, vagy a tenytanusitvanyt allittat ki a felmondasrol, akkor onnantol 5 eve van VH-t inditani, mert ilyen esetben , mar teljesulnek a zaradekolhatosag feltetelei (Vht.23/C. § (1)- (2) bekezdés ) tehat az elevulest csak VH cselekmenyek szakitjak meg....

Ujabban a "közvetlen vegrehajthatosag" = "zaradekolhatosag".

Ycal,

Közokiratba foglalt tartozáselismerést vitatni? Ott tényleg valami nagyon extra dolognak kellene lennie. Hüvelyszorítóban volt az ujjad, vagy ilyesmi?

„csak irasbali felszolitasokat kuldozgettek,mikozben boszen szamoltak a kesedelmi kamatokat”
A beste. Tartozol neki, nem fizetsz, ő pedig, bízva a felszólításban, várja a teljesítésedet. Hallatlan.

Nem lenne egyszerűbb egyezkedni???

drb:
Lehet szerencsesebb lett volna "kötelezettség vállalást" irni, de hivjak, igy is, ugy is.

„"Ott tényleg valami nagyon extra dolognak kellene lennie. ”"
Igen nagyon extra dolgok is lehetnek. Pl: a közokiratba foglalt követelés nem jött létre ervenyesen. Ez is sok okbol lehet, de gondolom ezt nem kell felsorolnom.

„"A beste. Tartozol neki, nem fizetsz, ő pedig, bízva a felszólításban, várja a teljesítésedet. Hallatlan."
”
Nem az a baj,hogy felszolitast küldözget, hanem ,hogy 7 ev után , az elévülesi per hatásara, indított VH-t. (Kj.okirat zaradekoltatasa)

Ennyi jogirodalmat már kiturtam , de a Vht 23 C (2) bekezdes indoklasat még keresem.

15.P.XXI.21.207/2021/12/II.

“A bíróság álláspontja szerint éppen az teremtene jogbizonytalanságot, mely az Alaptörvény általános céljával is ellentétes lenne, ha a jogosult végtelen számú lehetőséget kapna még a végrehajthatóvá vált követelése tekintetében is csupán fizetési felszólítással az elévülés megszakítására, kitolására, ezzel akár a jogszerűség határán is túl tolva a bizonytalanság fenntartását.

Figyelemmel arra, hogy a teljesítési határidő leteltével a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség kapcsán további hatósági eljárás közbeiktatására jelen ügyben sem volt szükség, ezért az elévülés kezdeteként egyetlen egy időpont vehető figyelembe - ahogy arra az eseti döntés és több arra épülő határozat is utal – az okiratba foglalt teljesítési határidő eltelte, mivel ettől az időponttól már bármely öt évben belüli időpontban a jogosult kérheti a végrehajtás elrendelését.”„

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7971. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről

”“Az elévülés megszakítására vezető jogi tények közül a Javaslat elhagyja a „követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást”. E megszakítási ok ellentétes az elévülés intézményének lényegével: nem az igény érvényesítésére, hanem az igényérvényesítési idő (és az azzal járó bizonytalanság) meghosszabbítására ösztönöz. A jogbiztonságot szolgálja, ha önmagában egy ilyen aktus nem eredményezi az elévülés megszakítását.”

“Az elévülés jogpolitikai indokait az 1959.évi IV. törvényhez fűzött miniszteri indokolás is részletezi: a huzamosabb ideig bizonytalan helyzetek rendezésére törekszik a jog, amelynek egyik esete, hogy a követelés érvényesítésére határidőt (elévülési határidőt) szab. A huzamosabb idő elteltével a követelés fennálltának vagy fenn nem álltának a bizonyítása is sokkal nehezebb, így az elévülési határidő egyrészt az adós védelmére, továbbá a bíróságok mentesítésére is szolgál.„Végül a joggyakorlás jelentős időn át való elmulasztása joggal enged következtetni arra, hogy a jogosultnak az igényhez fűződő érdeke is csökkent vagy éppenséggel megszűnt.””

“ Önmagában az a körülmény, hogy a teljesítésre való felszólítás gyakorlására, eredeti céljától ellentétesen, tehát visszaélésszerűen, pusztán az elévülési határidő kitolódása érdekében is sor kerülhet, még nem jelenti, hogy minden esetben a kötelezett akarata erre irányul.”

“A jog gyakorlásával való indokolatlan késlekedés nem pusztán azért kerülendő, mert bizonytalan helyzetet teremt (a jog, igény érvényesítésére vonatkozó akarat esetleg már nem áll fenn) a kötelezett hátrányára, hanem mert a jog, igényhelyzet felállítása mögötti jogalkotó szándéknak mond ellent. Így a joggal való nem élés, annak indokolatlansága visszaélésszerű magatartást is megvalósíthat. A Ptk. ezért számos helyen az igény, jog elévülésétől, megszűnésétől függetlenül az indokolatlan késlekedéshez valamiféle hátrányos jogkövetkezményt fűz. “

Vadsuhanc:

„A munkáltatóm 5 éven keresztül vonta a meghatározott összegeket ezután a levonást 2017. decemberével bezárólag befejezte mert az abban foglalt tartozás ki lett fizetve. Legalábbis engem erről tájékoztatott.”

Alapvető hiba az, hogy a munkáltató "úgy gondolta". Ilyen nincs. Az eljáró végrehajtó a letiltást visszavonja, a munkabért a foglalás hatálya alól feloldja, amennyiben a végrehajtást kérő nyilatkozata alapján a követelése megtérült és nincs egyéb költség. A végrehajtó a hivatalos személy, végrehajtási eljárási cselekményeket foganatosít. Ahogyan előttem is említették: Vht. 79. §. Perelje be a munkáltatót, majd annak az ügynek a végrehajtást kérőjeként a követelése megtérülhet. Ameddig ez nem valósul meg: Ez van.

De miért nem egyeztetsz a végrehajtást kérővel?

Üdvözlök mindenkit!

Kérdésem a következő lenne:
Páromnak több kisebb összegű - nagyságrendileg 2 millió kamatokkal - lévő tartozása van, amik már végrehajtónál vannak.
Szeretnénk ezeket kifizetni,, és tiszta lappal indulni.
A követeléskezelőnek tehetünk úgymond "ajánlatot" ? Ha elfogadják 1-2 hónapon belül a pénzükhöz jutnának. Évek óta nem történt végrehajtási cselekmény, külföldön dolgozott, így letiltást a bérből nem tudtak foganatosítani. Most adódott a lehetőség, hogy "kitisztázzuk " őt.
Lehet szerencsénk, hogy a követeléskezelő belemegy az általunk ajánlott összegbe?

ui. A tavasszal már egy követelést kifizettünk, majdnem 5 milliós adósságból kiengedtek 510.000 Ft-tal. De ott a követeléskezelő keresett meg bennünket ajánlattal.
Köszönöm

Az adósnak kell megkeresnie a teljesítési ajánlatával a követeléskezelőt. De ne az legyen az ajánlat, hogy "ha te elengedsz ennyit, akkor én hajlandó vagyok megfizetni annyit". Hanem az legyen az ajánlat, hogy "ha én megfizetek ennyit, akkor te elengeded-e a maradékot".
Sőt, ezt lehet fokozni is: "Én most leteszek az asztalra ennyit [és tényleg le is teszi], te pedig légyszi, engedd el a maradékot". Nem magyarázom el, miért nem mindegy.

Egyezkedni nem tilos...

Cidri,

Nem csak lehet, érdemes is.
Normál esetben is jelentős elengedést lehet elérni, de ha megnézitek a dátumokat, és van olyan időszak, amikor bőven több mint 5 év van egyben, amikor szerinted nem kerestek, nem volt végrehajtási cselekmény, akkor esetleg akár el is évülhetett a követelés - de ezt ti soha nem tudhatjátok biztosra. Ilyen esetben nem behajtható a követelés, akár meg is úszhatnátok, csak ahhoz peres eljárás kellene, és ti azt nem is tudjátok elindítani, csak a jogosult.

Érdemes megpróbálni, vesztenivalótok nem nagyon van. Ahogy gerbera javasolta, aszerint járj el. Hogy mi az összeg, amit érdemes letenni az asztalra, az sok mindentől függ, főleg a fentiektől.

„de ezt ti soha nem tudhatjátok biztosra. ”
De. Ezt biztosra lehet tudni. Csak utána kell járni.

Köszönöm a válaszokat.
Megpróbálok utánajárni, hogy volt e 5 év egybefüggően, amikor nem történt végrehajtási cselekmény.

Nem nagyösszegű tartozások amik még fennállnak, a tőke nem több 600.000 Ft-nál, kamatokkal együtt kb. 2.000.000 Ft.
Ha "ajánlatot" teszünk, van e valami "józan" százalékos érték, amit "illik" felajánlani? Mit "merjünk" ajánlani?

Még egy kérdésem lenne:
Az egyik tartozás megszűntként van nyilvántartva a khr listán, veszteségként leírva., 2011 óta.
Erre is adjunk ajánlatot esetleg, vagy ezzel már ne foglalkozzunk?
Köszönöm

Cidri,

Bocsánat, igaza van KBS-nek, végrehajtási szakban már (relatíve) könnyen megtudhatod, hogy elévült-e a követelés : bemész a végrehajtóhoz, belenézel az aktába, és ha ott a listában van két olyan egymást követő dátum, ami között eltelt öt év, akkor a követelés elévült.

„Az egyik tartozás megszűntként van nyilvántartva a khr listán, veszteségként leírva., 2011 óta.”
Szerintem ez az eredeti jogosult szempontjából leírt, mert eladta a követeléskezelőnek. Ettől nem szűnt meg a tartozás.

„Ha "ajánlatot" teszünk, van e valami "józan" százalékos érték, amit "illik" felajánlani? Mit "merjünk" ajánlani?”
Túl sok mindentől függ. A követeléskezelők néha pár százalékos áron vásárolnak fel ilyen leírt tartozásokat, pláne, ha ők is tudják, hogy elévült. Ha csak kettő fizet százból, már jól járhatnak.
Próbálkozz be azzal, hogy a tőkét ki tudod fizetni, ha elengedik a kamatokat.

drbjozsef

Köszönöm válaszát.

Igen, fel fogjuk keresni a végrehajtót.

Az az egy tartozás ami megszűntként van nyilvántartva, az egy követeléskezelő cég által került oda, gondolom, a bank nekik adta el. Ezzel kapcsolatban már kerestem őket, azt válaszolták, valóban veszteségként leírták, de bármikor "aktiválhatják".