Végrehajtási jogi fórum

Közel 70 evig ez volt a bírósági gyakorlat, de ez most mintha meginogni latszana...

"A bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. tvr.-hez fűzött kommentár alapján a tartozáselismerést/kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okirat esetében

“a teljesítés más hatósági eljárás közbeiktatása nélkül, végrehajtás útján közvetlenül kikényszeríthető, ezért elévülésének megszakítására a Ptk. 327. § (3) bekezdése az irányadó.”

....ha mód van a végrehajtási kényszer közvetlen alkalmazására, akkor csak a végrehajtási cselekményt lehet olyan célravezető jogérvényesítési lépésnek tekinteni, amely az elévülés megszakítását eredményezheti”
(Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1969., 229-230. oldal)."

A teljesség igénye nelkül ezek a hatarozatok tartalamazzak az előző poszban kiemelt reszt:

Pfv.I.20.184/2013/9.
Pfv.I.20.360/2013/6.
Pfv.I.20.639/2015/7.
Pfv.I.21.768/2016/9.
Pfv.I.21.122/2018/6.
Pfv.I.21.083/2018/9.

Ezek miatt erdekelne a Vht. 23/C. § (2) bekezdés indoklasa es magyarazata....

2022-ben viszont egy ilyen itelet született:

Pfv.I.20.876/2022/4.

“[19] Helytálló ugyanakkor az alperes felülvizsgálati érvelése, amely szerint az esedékessé vált követelés a 2012. április 13-i felmondás hatályosulásakor nem vált „végrehajtandó” követeléssé, mert nem állt fenn a végrehajtási záradék kibocsátásának a Vht. 23/C. § (2) bekezdésében előírt feltétele: a követelés esedékessé válását nem közjegyzői okirat bizonyította. Mivel a követelés – a végrehajtás elrendeléshez szükséges feltétel hiányában – nem vált „végrehajtandó” követeléssé, a követelés ekkor kezdődő elévülését nem az 1959-es Ptk. 327. § (3) bekezdése szerinti végrehajtási cselekmények, hanem az 1959-es Ptk. 327. § (1) bekezdésében említett cselekmények és események (a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, megegyezéssel – egyezséggel – való módosítása és a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése) szakíthatták meg. "

„egy másodfokon elbukott elévülesi per a konkret problema...”
Akkor az jogerős. Nyugodj bele.

(Az előbb még úgy tűnt, hogy az a probléma, hogy a munkáltató és a végrehajtó eltérően számolja a tartozásodat.)

(Ja, az nem te voltál. Bocs.)

A kérdésedre magad is tudod a választ: nem egységes a gyakorlat. Van egy olyan értelmezés, amelyet az esetedben az első fokú bíróság követett, és van egy másik, amelyet a másodfok.
De a konkrét ítélet már tényleg jogerős. Res iudicata pro veritate accipitur.

KBS!

A kérdésem nem a számolgatással kapcsolatos volt. Az a kérdés, hogy ha a munkáltató mulasztott a letiltás kapcsán ( kevesebbet vont le ) akkor van-e joga a végrehajtónak új letiltást kiadni vagy utasítani kell a munkáltatót az eredeti letiltás folytatására.

Hány tündér tud táncolni egy tű hegyén?

Amíg tartozás van, addig a végrehajtó végrehajt.

Na, végre helyes szóhasználattal kérdeztél. Persze, hogy van joga. Sőt, köteles rá. Persze, a végrehajtást kérő készfizető kezessé tehetné a munkáltatót a le nem vont összeg erejéig, de mivel nem teszi, hát rajtad kell behajtani.

KBS:

Kurian van az ügy... .ezert kerdeztem , amit....

A Kúria rddig minden ilyen nasodfoku iteletet hatalyon kivul helyezett, mrgvaltoztatott, de az ordog sosem alszik.....

Kellene a kert info egy esetleges jogegysegi panasz eljarashoz....

Bízzál a Kúriában.

Majordomus, ha 2020 lenne biznek, mert ezek az iteletek kovetik a kozel 70 eves joggyakorlatot...

Pfv.I.20.184/2013/9.
Pfv.I.20.360/2013/6.
Pfv.I.20.639/2015/7.
Pfv.I.21.768/2016/9.
Pfv.I.21.122/2018/6.
Pfv.I.21.083/2018/9.

De egy 2022-es iteletben ez a pont szerepel... igaz nem volt kihatassal az ugyre, csak gondolta a biro, hogy fontos ezt leirnia :)

Pfv.I.20.876/2022/4.

“[19] Helytálló ugyanakkor az alperes felülvizsgálati érvelése, amely szerint az esedékessé vált követelés a 2012. április 13-i felmondás hatályosulásakor nem vált „végrehajtandó” követeléssé, mert nem állt fenn a végrehajtási záradék kibocsátásának a Vht. 23/C. § (2) bekezdésében előírt feltétele: a követelés esedékessé válását nem közjegyzői okirat bizonyította. Mivel a követelés – a végrehajtás elrendeléshez szükséges feltétel hiányában – nem vált „végrehajtandó” követeléssé, a követelés ekkor kezdődő elévülését nem az 1959-es Ptk. 327. § (3) bekezdése szerinti végrehajtási cselekmények, hanem az 1959-es Ptk. 327. § (1) bekezdésében említett cselekmények és események (a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, megegyezéssel – egyezséggel – való módosítása és a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése) szakíthatták meg. "

Tisztelt gerbera317, KBS!

Az rendben van, hogy amennyiben marad tartozás azt ki kell fizetni. De azt, hogy a 4,5 év alatt felgyülemlett kamatot is nekem kell kifizetni azt nem. A munkáltató azt állítja, hogy Ő kifizetett mindent. A végrehajtást kérő ( engedményes ) csak azt mondja tartozást tart nyilván, de levezetni számszerűen 1 év alatt nem képes.

A végrehajtó meg 5 x annyit kér mint a végrehajtást kérő, de abba a témába nem kezdek most bele az egy külön meccs...

Senki nem mondja egyébként, hogy nincs igazam,,,, A kifogásomban folglalt kérdéseket nemes egyszerűséggel még említés szintjén sem foglalkoznak. Minden végrehajtási kifogás vizsgálata lényegében azzal zárul, ha vitatom a tartozás összegét indítsak pert..

Indítanék én de milyen összegre és ki ellen?

„Kurian van az ügy... .ezert kerdeztem , amit....”
Akkor van ügyvéded. Hiszen kötelező.

„De azt, hogy a 4,5 év alatt felgyülemlett kamatot is nekem kell kifizetni azt nem. ”
Hát ki fizesse? A kamat a pénzhasználat ára. Azt a pénzt ez alatt az idő alatt te használtad.

„Indítanék én de milyen összegre és ki ellen?”
Szerintem erre egyszer már válaszoltam.

Két éve már irtam egy 30 éves kölcsön miatt/takarék szövetkezeti/, mégegyszer köszönöm az akkori válaszokat.
Most kaptam fizetési meghagyást a Moktól.
A behajtó cég a 2020-ban vette át.
Most mi a teendőm a továbiakban?
előre is köszönöm a válaszokat

Benne van a fizetési meghagyásban: Döntsd el, hogy részben vagy egészben vitatod-e a fizetési meghagyásban foglalt követelést akár jogalapja, akár összegszerűsége, akár érvényesíthetősége tekintetében, és ha ezek közül bármelyik, azt közöld a közjegyzővel. Nem telefonon, nem nem emailben de még csak nem is e papíron, és semmiképpen nem elkésve.

Elévülés miatt vitathatom?

Bármilyen alapon vitathatod. Nem tilos az.

És ha vitattam, akkor onnantól kezdve a biróságra tartozik?

Az érvényesíthetőség az az elévülés kérdése.
Ha ellentmondasz, a közjegyző perré alakítja a fizetési meghagyásos eljárást. Onnantól igen, tulajdonképpen a bíróságra tartozik a dolog, de hogy ténylegesen per legyen belőle, néhány feltételnek még teljesülnie kell. De ezeket a feltételeket nem neked kell teljesítened.

Köszönöm az eddigi válaszokat,akkor ellentmondás után a per nem garantált?

A per tulajdonképpeb garantált, de ha a jogosult nem nyújtja be az érdemi keresetet tartalmazó beadványt, akkor megszüntetik.

Ahogy gerbera mondta, nem rajtad múlik.

Köszönöm.
Ha ügyvédet keresek,ezt bárki elválalja?/Budapest/
Ügyirat lekérés,vitathatóság megfogalmazása,illetve esetleg a továbbiak.