Kft ügyvezetői minősége

Sziasztok!

Nem boldogulok egy problemaval, kerlek segitsetek.
Egyszemélyes kft-ben az egyetlen ügyvezető lemond tisztsegerol, hivatkozva arra, hogy nem latja biztositva a cég működéséhez a tovabbiakban az anyagi fedezetet.Mivel erre tobbször felhivta a tag figyelmet, de uj forras nem jött lemond. Feladatat munkaviszonyban latta el.
A munkaviszonyt meg aznap közös megegyezéssel megszüntetik.
Gt. szerint amennyben a ceg muködése megkivanja az ügyvezetoi lemondas az uj ugyvezeto kinevezesevel de legkesobb 60 nap mulva hatalyosul.
Kerdesem az, hogy ez a 60 nap a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés esetén is fent áll, Itt nemi összeütközest erzek a Gt. és Mt. között?
Azert problemas, mert a tag nem akar uj ügyvezetot nevezni.
SOS-ben segitsetek legyszi!

Kedves pazs!
Nagyon köszönöm a segítséget, a gyors és korrekt hozzászólást, a sok jogszabályi helyre utalást.
Mindent nagyon szépen köszönök!
Üdvözlettel
Reális

Kedves Reális,

legyél csak nyugodt, az ügyvezetőre ebből a szempontból ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amit írtam a zrt. igazgatósági tagokra.

Megbízási szerződésre nincs különösebb formalitás, nyilván szerencsésebb, ha írásban van, de szóban is létrejön egy ilyen szerződés a társaság és az ügyvezető között. A tisztség egyébként az elfogadó nyilatkozattal jön létre, annak viszont írásban kell lennie (de enélkül be sem jegyzik a cégjegyzékbe az ügyvezetőt).

Hogy le kell-e mondani, az a társaság helyzetétől függ.

Fórumokon általános a tegeződés.

Kedves pazs!
Amit a Kft.-re vonatkozóan írt/írtál amiatt nem vagyok nyugodt. Úgy tudom a kft. ügyvezetője a magánvagyonával felel a társaság kötelezettségeiért (ez igaz?), ezért ha ez igaz akkor le kell mondani, de azonnal, ugye Ön/Te is így látja?
A megbízásnak egyébként milyen formában kell jelentkeznie? Megbízási szerződés vagy társasági szerződés elég hozzá?
Szerintem többet már nem kérdezek, remélem...
Ismét köszönöm!!!

Szívesen :)
a másik kérdésére: alapesetben nem felelnek a magánvagyonukkal, ám van kivétel:

30. § (2) A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal - és ha e törvény kivételt nem tesz -, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért.
(3) A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.
(4) Együttes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselők, illetve testületi ügyvezetés esetén a vezető tisztségviselők gazdasági társasággal szembeni kártérítési felelőssége a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges. Ha a kárt a testületi ügyvezetés határozata okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

Röviden: ha a társaság érdekeinek figyelembevételével járnak el, illetve csődközeli helyzetben akkor a hitelezők érdekeinek figyelembevételével, akkor nem felelnek a magánvagyonukkal. A zrt-nek okozott kárért viszont felelnek, ha azt felróható magatartással okozták (ami nagyjából azt jelenti, hogy tudták, hogy azzal megkárosítják a zrt-t), ez a felelősség a zrt-vel szemben áll fenn.

A másik kivétel csak egyszemélyes zrt. esetén játszik (azaz amikor egyetlenegy részvényes van):
Gt. 22. § (5) Egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag (részvényes) a vezető tisztségviselő részére írásban utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő végrehajtani köteles, de ez esetben mentesül a 30. §-ban foglalt felelősség alól.

A zárójeles mondatod második felét nem értem, milyen osztalék? milyen bank? Ki tart pisztolyt a fejükhöz, hogy aláírjanak?

Kedves pazs!
Nagyon köszönöm a gyors és minden igényt kimerítő választ és amint látom jó helyen kopogtatok így még az alábbi kérdésre kérem válaszát:

• Zrt.-ben az igazgatósági tagoknak milyen felelőssége van ha a cég becsődöl? (magánvagyon tárgykörre különösen , mert osztalék a bank miatt állítólag nincs, de aláírni azért kell!)

szintén jogszabályival ha lehet...
Köszönöm!!!

persze hogy lehet.
Megoldás a Gt.-ben:
21. § (3) A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el.
22. § (2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -

1. a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
2. a munkaviszonyra irányadó szabályokat

kell alkalmazni.

A Ptk. szerint pedig a megbízás lehet ingyenes (478 § (1) bek.).

Osztalék csak a tagoknak jár, az ügyvezetőnek pedig nem kell tagnak lennie (mert jogszabály nem írja elő, így erre nem tudok jogszabályi hivatkozást említeni).

Nagyon örülnék neki ha egy nagyon hozzá értő meg tudná nekem mondani, hogy lehet-e valaki Kft. ügyvezetője úgy, hogy

• a Kft-ben nem alkalmazott,
• úgy, hogy mivel nem alkalmazott nem is kap fizetést,
• úgy, hogy semmilyen jövedelme, nyeresége, osztaléka, stb... nem származik a Kft-től.

Érdekesnek találom.
Mivel nem vagyok ügyvéd és nem tudom kitől kéne ezt megkérdeznem, ezért kérem aki tudja írja meg és írja le a hiv. jogszabályt is hozzá. Köszönöm.