Társasházi jog

gillyen,

Miért nem kérdezitek meg tőle?

Amúgy, persze, követelhetitek tőle, de ha úgy is renitens, a végén 3000 forintért fogjátok beperelni?

De miért fontos ez neked?
.
Tartozik a lakás? Nem fizetik a közös költséget?
.
Ha nincs tartozás,nem mindegy ki a tulaj és ki lakik benne?
.
A földhivatali tul.lapot -évente kettőt - ingyen is lekérdezheted.

drbjozsef
Az SZMSZ tartalmaz hogy 15napon belül ezt be kell jelenteni. Felszólítani fellehet? A földhivatalba lekérjük a lakás tualjdoni lapját ezen költség ráterhelhető a tulajdonosra? Ha nem lehet tovább tag akkor most rögtön össze kell hívni a közgyűlésst és új tagot választani vagy a másik két tag elegendő?

gillyen,

Ha az SZMSZ előír ilyet, akkor kellhet csak bejelenteni :

„Tht.22.§(1) A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni:

1. külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,”

Szankció általában nincs ilyenre. Mire gondolsz, nyilvános botozás, vagy komoly pénzbüntetés?

Ha nem tulajdonos a társasházban, akkor nem lehet tovább számvizsgáló bizottsági tag.

„Tht.27.§(3) A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk; az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő e törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével.”

Tisztelt Fórumozók!
Több kérdésem lenne.
Az első hogy adott egy lakó aki a tulajdonában lévő ingatlant eladta, de erről a képviselőt nem értesítette. Lehet bármilyen szankcióval élni ellene, mivel továbbra is ők laknak az ingatlanba csak a tulajdon jog került máshoz.
A másik kérdésem, hogy ugyan ez a volt tulajdonos Számvizsgálói bizottsági tag, a tulajdon joggal ez a szerepét is elvesztette vagy lehet továbbiakban is számvizsgálói tag?

Köszönöm

Konkrétan: pofa kell hozzá,hogy tartozik,és még neki áll feljebb.
.
A felszólitás összege nem lehet 31 ezer ft,max. 12-15 ezer ft.
.
Nehogy még te hibáztasd a közös képviselőt,mert elvégzi a munkáját,a trehány nemfizető tuajjal szemben.

Zalán03,

Valamelyik társasházas topikban lett ez boncolgatva egy-két hónapja elég hosszan (bár ott csak "sima" helyett az ügyvédi felszólító levél költségét nem akarta a kérdező kifizetni).

A konklúzió az volt, hogy nem teheted meg, hogy nem fizeted ki - esetedben a végrehajtás miatt egészen biztosan nem, behajtják mint a pinty -, ha szerinted ez a költség így jogtalan, akkor legfeljebb utólag, polgári peres úton követelheted a közös képviselőtől.

De ennek a pernek a kimenetele elég véleményes, még akkor is, ha a közös képviselő hibázott, kb. amiatt, mint amit az előző hozzászóló írt. Aki nem teljesíti a kötelességét, az ne nagyon ugráljon a jogaiért...

Zalán03

„A jelenlegi SZMSZ.-ben benne van, hogy ilyemkor ajánlott levelet kell felszólítani.”

Szerintem az is benne van, hogy havonta rendesen kell befizetni az esedékes összeget. Special akkor nem kéne végrehajtás útján behajtani, mert nem lenne tartozás. Ha ennyire ismered az SZMSZ-t, akkor nem csak a végrehajtásra vonatkozó résszel kellene kekeckedni. Megjegyzem, ez csak az humán részére vonatkozó megjegyzés részemről.

Kérdezném tisztelettel a segítőkész jogtudósokat:

Kezdeményezheti-e a társasház felé irányuló tartozásom behajtását a közös képviselő végrehajtó útján úgy, hogy ajánlott levélben nem szólít fel a tartozás kiegyenlítésére csak-e mail útján?

A jelenlegi SZMSZ.-ben benne van, hogy ilyemkor ajánlott levelet kell felszólítani.

Kinek kell ilyenkor a végrehajtási felszólítás díját (31000 Ft) fizetni?

Ha a közös képviselőnek, (amennyiben ő hibázott), akkor azt mi módon kérhetem tőle?

Megtehetem-e (megengedett-e ilyenkor + büntetés nélkül ) azt, hogy a felszólításban szereplő összegből levonom a végrehajtási felszólítás költségét (amely nevesítve van) és azt nem fizetem be?

Tiberis,

Ez így túl általános.
Egyrészt milyen rezsicsökkentés, mert van aki a narancsszínű rizsát érti ez alatt a számlákon, van aki az egyszeri támogatásokat is, ami pl. a gázszámláknál volt.

Általában a rezsicsökkentés minden szolgáltatóval szerződést kötő fogyasztónak jár. Ha a te neveden van a mérőóra, akkor neked. Ha a tulajdonosén, akkor neki. Utóbbi esetben a tulajdonosnak nem feltétlenül kell megosztani azt veled, bár ez ritka és logikátlan, de nem írja elő semmi, leginkább attól függ, mi van PONTOSAN a bérleti szerződésben.

Tisztelt Fórum!

A fórumon bizonyára ismert a szabály, hogy ha bérbe adom a társasházi lakásom, akkor jár-e a lakásra a rezsicsökkentés. Egyáltalán, hogy működik ez a dolog? Kinek jár és kinek nem jár?

Köszönöm, ha valaki tud tájékoztatni.

Kevered a dolgokat, de nagyon. Nincs neked egy monalisa nicknevű rokonod?

Aaagabi

„Készítsünk alapító okiratot, egyáltalán utólag lehet-e, vagy van-e arra lehetőség, hogy hivatalosan is nem társasházként, hanem normál lakóközösségként éljünk.”

Úgy tudom, hogy 6 lakás alatt simán lehet a PTK alapján működnetek, nem kötelező a társasházzá alakulás, viszont így semmilyen pályázati támogatásra nem fogtok tudni jelentkezni tudtommal, mert annak a társasházi jogi forma a minimum követelménye.

„Az üzlethelyiséget már régóta árulják, az egyik tulajdonos kb. 10 éve nem járt erre, nem lakik itt, szóval nem egy összetartó, baráti közösségről van szó.”

Hát így nehéz is lenne szerintem társasházzá alakítani a közösséget, mert ahhoz azért mindenkinek akarnia kell. Így viszont esélyes lehet, hoögy egy „közös lónak túrós a háta” történet várható.

„de kiderült, hogy nem készült.”
Akkor az nem társasház. Ne mondd, hogy ez az adásvételi szerződésedből nem derült ki.

Egyébként igen, az ilyen közös tulajdonú ingatlan társasházzá alakítható.

Szakértői segítséget szeretnék kérni egy problémás ügyben. :) A társasház, ahol jelenleg is lakom 1986-ban épült, 4 lakásos,+ tartozik hozzá egy üzlethelyiség és egy különálló melléképület garázsokkal, tárolókkal. Társasházként építették, de alapító okiratról senki nem tudott a régebbi lakók közül sem, én csak 2003-ban költöztem.
Most költözött egy új lakó, az ő ügyvédje próbálta lekérni az alapító okiratot, de kiderült, hogy nem készült.
Abban kérek tanácsot, hogy ebben a helyzetben mi a számunkra legjobb megoldás? Készítsünk alapító okiratot, egyáltalán utólag lehet-e, vagy van-e arra lehetőség, hogy hivatalosan is nem társasházként, hanem normál lakóközösségként éljünk. Az üzlethelyiséget már régóta árulják, az egyik tulajdonos kb. 10 éve nem járt erre, nem lakik itt, szóval nem egy összetartó, baráti közösségről van szó.
Köszönöm előre is a segítséget!

drbjozsef!

Kedves József! Értem amit mondd, viszont azoknak a tulajdonosoknak, akik nem adósságaikat halmozzák, hanem tisztességgel a közösség és a sajat érdekeit szem előtt tartva rendezik hónapról hónapra a rájuk eső költségéket, azoknak érdeke, hogy ne kerüljön inkasszó alá a társasház, mert míg most lehet, hogy "csak" 30 ezer forinttal kell hozzájárulni más léhasága miatt a közös kasszához, ez később akar a többszörösére nőhet. Mivel ez életem első saját tulajdonú lakása, sose éltem társasházban, ezért nem látom és tudom azt, hogy milyen lehetőségek vannak ezen helyett megoldására. Ugyanakkor igen nagy kérdőjel az a fejemben, hogy az önkormányzat az előző közgyűlésen megszavazta a közös költségek emelését, annak ellenére , hogy már akkor is voltak tartozások...ilyen is és olyan is.... ezt megtehette, mert akkor is többségben volt. Akkor forgassuk a kérdést a közös képviselő irányába... milyen kötelességeit mulasztotta el, amik ide vezethettek??? Van-e felelőssége ebbe?? Ha igen, akkor ez hogy kérhető számon rajta???

előre is köszönöm

csillus001,

Ha a szavazásnál kisebbségben maradt tulajdonostársak jogos érdekét sérti a megszavazott határozat, akkor 60 napon belül bírósághoz fordulhat.

Ugyanakkor nem látom be, hogy mennétek ezzel valamire. Ugye nem gondolod, hogy lehet kötelezni bármelyik tulajdonost arra, hogy más tartozását fizesse ki?

Máshol pont ezért támadnák meg az olyan határozatot, amit Ti szerettetek volna hozni.

Tisztelt Fórumuzok!

Segítségeteket szeretném kérni egy számomra nagyon fontos témában.
A történet röviden: az elmúlt 1, közel 1,5 évben olyan színtű visszaesés tapasztalható a lakóközösségben és a közösképviseleti munkában, ami mára effektív csődközelbe sodorta a társasházat.
11 lakás, 48%-os önkormányzati tulajdon. Az 51 %-ban magánkézben lévő lakások közül konkrétan 2 tulajdonosnak nincsen sem közüzemi, sem közösköltség tartozása, a többiek vagy ezzel vagy azzal, de el vannak maradva, adósságokat halmoztak fel. A közös költség tartozás 1,7 millió forint, amiből 1 millió 3 éve peres eljárás alatt van, egyenlőre megoldás nélkül. A maradék 7százezer forint tartozást az aktívan a közösségben élők halmozták föl. A közüzemi díjak közül a csatornadíjak 500ezer forint elmaradásban van. A szolgáltató behajtási szakaszba tereli a kintlévőségeinek beszedését. Sürgettem egy rendkívüli közgyűlés megtartását, amin az adósok nagy része nem jelent meg ezáltal az önkormányzat többségbe került, egymaga döntött minden kérdésben. A közös költség tartozással kapcsolatosan november 15ét jelölte ki a hátralékok kitörlesztésére. Aki ezen határidőig nem fizet, azt fizetési meghagyással elkezdik behajtani. Ezzel kapcsolatban a kérdésem az lenne, hogy milyen módon lehet a képviselőt kérdőre vonni azzal kapcsolatosan, hogy a 4 adós közül 3 konkrétan több mint egy éve nem fizet, s lépések az ügyben ez idáig nem történtek. A közüzemi szolgáltató behajtási szándékát szerettük volna úgy lekezelni és ezáltal időt nyerni, hogy ázok, akik fizetünk felvállaltuk volna az egyösszegben történő, tulajdonhányadra levetített összegeket befizetni, ugyanakkor -ezzen megoldás alól az önkormányzat határozottan elzárkózott és kijelentette, hogy inkább megvárja a behajtási fázist és az azzal együtt járó kamatokat és minden egyéb büntetést, de ő nem hajlandó fizetni. Így az ő szavazatának köszönhetoen konkrétan a behajtok elé lett lökve a közösség és a ház azon fele is, akik akartak javulást.

Van mód bármilyen panasszal élni az önkormányzatot képviselő ügyintéző ellen, aki kompromisszumot nem ismerve lesepert minden megoldási javaslatot az asztalról??
Bocsánat a hosszadalmas történetért, de azt szerettem volna, ha a lehető legtöbb mindent el tudok mondani annak érdekében, hogy aki esetleg tud, segíthessen.

Válaszataitokat előre is köszönöm.

Értem, köszönöm.

Megjegyzem, a törvény is bármely tulajdonostársat ír.

Ez nem az az eset. Itt nem az az érvénytelenség oka, hogy sérti a kisebbség jogos érdekét, hanem egyszerűen az, hogy valójában nem is fogadták el a határozatot. Még az is lehet, hogy törvényességi felügyeleti eljárásban is rendezni lehetne - de én nem kockáztatnám, hogy elmúljon a bírósági felülvizsgálat határideje. Ha esetleg a bíróság a hatásköre hiányát állapítaná meg, még mindig jöhet a törvényességi felügyelet.

KBS,

Nem pont Te vezetted le valamelyik másik topikban, hogy a Tht. szerinti "kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelme" megfogalmazás a közgyűlési határozat esetén csakis a nemmel szavazó tulajdonostársakra vonatkozik?

Ha bármlyik benyújthatja, akkor minek van egyáltalán benne a "kisebbség" szó, hiszen a közgyűlés lehetett megismételt, ahol 5% jelenlévő szavaz meg valamit 2,6% (teljesre vetített) többséggel például?

Bármelyik tulajdonos benyújthatja a keresetet.

stilmotoros,

Ha van olyan tultársad, aki nemmel szavazott, és hajlandó beadni a keresetet, az is elindíthatja az eljárást a bíróságon.

drbjozsef

Köszönöm a választ, a közgyűlésen nem voltam jelen a súlyos térdsérülésem miatt.