Társasházi jog

stilmotoros,

Szavaztál ennél a határozatnál nemmel? Akor 60 napon belül fordulhatsz közvetlenül a bírósághoz is. Hagyd ki a jegyzőt.

Tehát te érted. Akkor jó.

Kovács_Béla_Sándor

Mit nem lehet érteni?

Köszi.

domuss

Az AO-ban lévő időmeghatározás hatálytalan, feltéve, hogy van 2003 után készült SZMSZ és 6 lakásosnál nagyobb a társasház.

Az alapító okiratban nem lehet ilyen szabály, azt már rég törölni kellett volna - de szerintem így is hatálytalan.

Tisztelt Ügyvéd úr!

Társasházunk 3 éve (novemberben) új közös képviselőt választott, a közgyűlési határozatban nincs időtartam meghatározva, így gondolom határozatlan időre szól.
Az 1992-es Alapító okiratban azonban van egy pont, mely szerint a közös képviselő megbízatását 3 évente meg kell erősíteni.
Kérdéseim:
Jelen esetben is érvényes-e ez a pont, mert a kgy. határozat nem határozza meg a megbízás időtartamát és a megerősítést sem köti ki?
Erősebb-e az Alapító okirat mint a közgyűlési határozat?
Feltétlenül össze kell-e hívni novemberben a közgyűlést ez okból vagy a tavaszi közgyűlésig várhat az ügy?
Előre is nagyon köszönöm a választ.
E.Andrea18

Te érted, amit írsz?

drbjozsef

Köszönöm a választ, de ha nem okirat hamisítás, akkor pedig valótlan tartalmú magánokiratot írt a közös képviselő, ami szintén törvénybe ütköző dolog.
Ami a javasolt –kényszerítést- illeti már szinte kizárt az ügy törvény szerinti kivizsgálására, mert a nem lakástulajdonos –külsős- közös képviselő a jegyzői hivatal –közvetítésével- került a társasházba. Róka fogta csuka?

stilmotoros,

Biztosan nem okirathamisítás. Tévedés. Akkor is, ha nem akarja kijavítani, mert gondolhatja azt, hogy igaza van.

Kényszeríteni kell a javításra, ha egyszer nem megy máshogy, az alábbiak szerint :

„Tht.27/A.§(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház

1. alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
2. működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és
3. működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.

(3) A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles a jegyzővel együttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint a helyszíni ellenőrzés során a helyszínen is segíteni.
(4) Ha a jegyző a működés (2) bekezdésbe ütközését állapítja meg, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani és a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint lefolytatni. A per a társasház címe szerinti járásbíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.”

Kovács_Béla_Sándor

Köszönöm a választ, de a közös képviselő nem halandó kijavítani, mivel mint levezető elnök a jegyzőkönyvet is ő írta és a számviteli bizottság két tagja hitelesítette, ezért kötelesek vagyunk elfogadni, amit ő végre is hajt. Tudjuk, hogy szándékosan csinálta az elírást, csak nem mindenki olvasta el részletesen értelmezve. Lehet-e ezt okirat hamisításnak nevezni?

A javaslat nem kapta meg az elfogadásához szükséges támogatást. Ki kellene a jegyzőkönyvet javítani.

Üdv mindenkinek!

A közös képviselő előterjesztésére a következő határozatot fogadták el.

Jegyzőkönyv részlet.

11. Döntés a 13.számú lépcsőház bankszámlájáról.

A közgyűlés 1612.5/10 000-ed igen szavazattal,3384.5/10 000-ed tartózkodás mellett a alábbi határozatot hozza:
Gy…. Boldvai krt 000-13 sz.Társasház közgyűlésének
13/2019.(X.5) határozata:
A közgyűlés 1612.5/10 000-ed igen szavazattal, 3384.5/10 000-ed tartózkodás mellett megszavazta, hogy a Boldvai krt 13. sz.lépcsőháznak Ámon János közös képviselő nyisson bankszámlát a Gy…. Tak. Szöv. fiókjában és a ….. Banknál levő bankszámláról utaltassa át az ott lévő összeget és a számlát szüntesse meg.

Kérdés : ilyen szavazati aránnyal nem megszavazta a határozatot a közgyűlés hanem elutasította, vagy nem jól gondolom?
Megjegyzem nekünk is az az érdekünk, hogy maradjuk a régi banknál, de a közös képviselőt ez érdekli a legkevésbé.
A határozat ellenében válthat-e bankot?

Akut probléma esetén (ami itt a "több éve" miatt részben nem tűnik aktuálisnak, a bűz és a vizesedés miatt részben igen) én nem gatyáznék egy percig se, két tanú plusz közös képviselő, és már nyomnám is fel az ajtót és cserélném a zárat. Azért a hivatalos út a papírmunka miatt mehet közben, de nem várnék arra, hogy a jegyző vakarózzon.

Közös költséget ki fizeti? Ingatlanra rá van-e már terhelve?

És mit csinál a közös képviselőtök? Alszik?
Már rég intézkedni kellett volna.
A jegyzőhöz fordul aki intézkedik saját hatáskörben vagy ügygondnokot jelöl ki. ( csak úgy zárójelbe, mi van az elmaradt közös költséggel?)

Tisztelt Fórum!

Olyan probléma merült fel egy társasházban, hogy az egyik lakó több éve külföldön él és a lakása üresen áll, vagyis a galambok birtokba vették. A bűz elviselhetetlen, illetve egyes szomszédoknak a fala beázik. A tulajdonost nem lehet feltalálni. Mit lehet ilyenkor tenni? Kihez lehet fordulni? Mik a jogi lépések?

Kedves Válaszadók!

A helyzet az, hogy eleinte 3 tulajdonost akartunk bejegyeztetni az órához, amit nem engedtek nekünk. Azt tanácsolták egyikőnk vegye a nevére, ami persze non-sense, még ha az óra fogyasztása 2kwh havonta....minimális. Mivel falba ütköztünk ezért nem próbálkoztunk tovább az osztott tulajdonnal.
Azt sejtettem, hogy nem vagyok 'hivatalos' közös képviselő.
Inkább az érdekelne, maradhatunk-e így NEM társasházként, amellett, hogy egy szolgáltatónál társasházként szereplünk? Büntethetőek vagyunk-e a jelenlegi helyzetben?

Köszönöm,
Nóra

Norrka!

Villamosberendezés használati jogot kellene alapítani lakásonként bejegyeztetni a tulajdoni lapra. Ez egyben kötelezettséget is jelent, fizetni kell az elfogyasztott áram költségét.
Pénzintézetnél számlát lehet nyitni amihez mindhármótoknak van hozzáférése. Számla-értesítőt mindhárman kapnátok amin látható ki teljesített ki nem. Ide fizetné mindenki a szükséges összeget. Az elektromos szolgáltató innen emelné le a havi díjakat.

„nincs SZMSZ-ünk”
Szerintem akkor közös képviselő se vagy. Vagy ha mégis, akkor SzMSz is kéne.

Norrka

Az számít, hogy mi van az Alapító Okiratban!

Elnézést, a vége valamiért lemaradt. Tehát az előzőhöz kapcsolódóan, úgy tudom hogy 6 lakás alatt a lakóközösség eldöntheti, hogy társasházként kíván-e működni. Ha nem, akkor a Ptk. vonatkozó részei lesznek érvényesek rá.

Tudnának segíteni, hogy milyen teendőm lenne ahhoz, hogy a villanyóra a társasház nevén maradhasson, de ne kelljen alapító okiratot módosani? Nem szeretnék egy publikus közös képviselő adatbázisba kerülni ha nem muszáj, viszont a törvényt is szeretnénk maradéktalanul betartani.

Köszönöm a segítséget előre is!

Üdv,
Nóra

Kedves Tagok!

A társasházi törvény szigorítása miatt számos kérdés merült fel bennem és tanácstalan vagyok hova is fordulhatnék segítségért.
Tavaly egy frissen épült 3 lakásos sorházba költöztünk. A 3 lakás 3 külön albetét és az alapító egyértelműen jelzi a kizárólagos használatú telekrészeket. Az autók parkolására használt tér közös valamint egy kapunyitásra használt motor áramköltége közös, melyet egy külön mérőóra számlál.
Amikor beköltöztünk csupán azért választottunk meg engem közös képviselőnek, hogy a közös használatú villanyóra a társasház nevére kerülhessen. Én, mint "kapcsolattartó/közös képviselő", rendezem a költségeit és időközönként a többi lakótól tulajdoni hányad arányában elkérem a tartozást. Ez az 1 darab jegyzőkönyv készült el a teljes együttélésünk alatt, mert az elmű-nek csatolni kellett, hogy elfogadják az óra tulajdonosának a társasházat.
Nos mivel nem működünk társasházi jeleggel (nincs SZMSZ-ünk, felújítási alapunk) jóformán a közös költség is negyedévente 300Ft/lakás, emiatt én úgy értelmeztem a törvénymódosítást, hogy ilyen kis lakóközöségeknek (

Tisztelt Szakértők!

65 lakásos társasházban kezdeményezték a tulajdonosok, hogy rendkívüli Közgyűlést hívjon össze a Közös Képviselő és az SZVB, a gondnokkal való szerződés felmondása miatt, mivel nem értenek egyet ezzel a döntéssel.
A felmondásra egyébként a számviteli szabályok sorozatos és súlyos megsértése (fiktív számlák, illetve számlaadási kötelezettség elmulasztása) miatt került sor.
Azonban úgy tűnik,hogy a kezdeményezés tartalmilag nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, pl.: összehívás oka nem egyértelmű, a tervezett napirendi pontok és az eldöntendő kérdésekben a határozati javaslatok hiánya.
Mivel a ház üzemeltetésével kapcsolatos gondnoki és takarítói szerződések megkötése, illetve azok felmondása a Közös Képviselő kompetenciája, tudomásom szerint ebbe a tulajdonosok nem szólhatnak bele.
Ha emiatt, nem hív össze Közgyűlést a Közös Képviselő, vagy az SZVB a megadott időn belül, lehet valamiféle informális tájékoztatót tartani, hogy a tulajdonosok feltehessenek kérdéseket és azokra válaszokat kaphassanak? Egyáltalán kell-e magyarázatot adni a döntés miatt?
Elképzelhető esetleg, hogy a Közös Képviselő írásban tájékoztassa a a tulajdonosokat a körülményekről?

Egyáltalán ilyen esetben mi a teendő?

Mit lehet tenni, ha a volt szövetkezeti elnök után több milliós hiány van? Most az új vezetőség a legkönnyebb megoldást választotta és kirótt minden lakás tulajdonosára több százezer forintot, rám pl. 300 ezret, ráadásul egy év alatt kell megfizetni, azzal, hogy a bank nem vár. Arra csak ígéretet kaptunk, hogy ha majd kifizettük, akkor beperli a pénzt eltüntető elnököt talán, meg majd lesz közgyűlés a témában. Kérdezni ettől az új elnöktől sem lehet, egyből agresszív lesz. Lefogadom, ha kifizettük, akkor az lesz, hogy hagyjuk a fenébe, ne pereljünk.

A 42. § csak a peridnítás okát és határidejét tartalmazza, és a közgyűlési határozatot simán érvénytelennek nyilvánítja a bíróság, ha a közgyűlés nem szabályosan volt összehívva.

Értem, köszi.
Így szerintem is jogos.
Bár ez esetben én laikusként azt gondolnám, hogy nem a 42§(1) alapján meszelte el a bíróság, hanem azért, mert maga a közgyűlés szabálytalanul lett összehívva, érvénytelen volt, és az összes határozat eleve érvénytelen kell legyen. Lusta vagyok most megkeresni a tht-ban az idevágó passzusokat.