Társasházi jog

Szeretném a segítségét kérni egy szakértőtől:
A társasházunkban 43 lakásból 13 van eladva.
Az eredeti tulajdonos a többségi a 30 szavazattal
Anyagi hátrányt okoz a benne lakó 13 lakónak.
Konkrétan:Olyan biztosítást kötött, amiben ingóságbiztosítás is szerepel évi 260 000 Ft-ért ,
amiről a többi lakástulajdonost nem tájékoztatta, így dupla biztosítása volt a lakóknak feleslegesen.
Most pedig a lépcsőház kifestését nem engedélyezi a ház ott lakóinak saját maguk által megcsinálni, amikor csak az anyag költség lenne, hanem a saját cégével akarja megcsináltatni 1 200 000.-Ft-ért.Jelzem, több szakember lakik a házban, akik tökéletes munkát tudnának végezni.Felajánlottuk, hogy a munka elvégzése után ellenőrizze le, és ha nem elfogadhatónak tartja a
festést, még mindig elvégezheti 1 200 000.- Ft-ért.
Nem egyezett bele. Mit tehetünk ellene ?
Kérem jogi tanácsaikat.

Kedves Riki05!
A th. képviselete köteles a tulajdonosokkal együttműködni. Így a szükséges adatok kiadása is a feladata.
Az elzárkózás esetén marad

1. közgyűlés összehívása a témában.
2. Peres eljárás az adatok kiadására

Részletes segítség az alábbi linken

Tisztelt jogtudorok!

Segítség kérésem tárgya a következő:
A társasházunk földszintjén egy Nemzeti Dohánybolt kezdte meg működését Június elsejével. Előtte itt egy használt ruhabolt bérelte a helyet. Mikor ők kiköltöztek és kezdődtek mindenféle átalakítási műveletek, igencsak meglepődtünk, hogy kikerült az "Itt hamarosan Nemzeti Dohánybolt nyílik" matrica. Kérdeztük az üzlethelyiség tulajdonosát, aki még véletlenül sem lakik a házban, hogy ez mégis hogyan lehet, mire ő közölte, hogy a bérlő nem közölte vele, hogy milyen jellegű boltot fog üzemeltetni. A bolttulajdonos egészen véletlenül a társasház közös képviselője, amennyiben jól tudom, mind a tulajdonosnak, mind a kk-nak kellett erről hivatalos értesítést kapnia (azaz ugyanannak a személynek). Nemrégiben úgy döntött a bérlő, hogy reggel 5-től nyitva tartja boltját. Milyen érvényesíthető jogaink vannak? Nem kellett volna lakógyűlésen (két éve nem is volt) hozzájárulnunk ilyen mértékű profilváltáshoz? Azt nem is említem, hogy a tisztelt vásárlók az ajtón kilépve elkezdenek füstölni, esetenként a lépcsőn ülve sörözni, így esélytelen, hogy ablakot nyissunk a füst és a lárma miatt...

Üdv
Nemdohányzó

Kedves nemdohányzó!

A működési engedélyt kiadó hatóság bizonyosan kérte a képviselet hozzájárulását a dohánybolt működéséhez.
A képviseletet fel kell kérni arra, higy a témába vágó dokumentumokat mutassa be.

Amennyiben a működés zavarja ingatlanának használatában, akkor birtokháborítás címén a területi jegyzőhöz fordulhat jogorvoslatért.

A képviselő által bemutatott dokumentumokban található olyan, amely a tulajdonosok nevében és megkérdezése nélkül (közgyűlési határozat), akkor a képviselő okirathamisítást követett el.
Ennek elbírálása a helyi rendőrkapitányság hatáskörébe tartozik.

Kezdeményezhet egy közgyűlés összehívását a fenti témában.
Részletes segítség az alábbi linken

Fake. Te sosem veszed észre, amikor valaki csak szórakozik?

Panem et circenses.
;-)

nemdohányzó

Nem kellett volna! Olvasgasd a Társasházi törvényt!

ragyasdezso

Olvasgattam a társasházi törvényt, ugyanakkor szerintem itt a működési engedély kiadásánál van a probléma (ahogy Mufurc_nagyon is írta).

Üdvözlettel
Nemdohányzó
PS: Nem tudom, hogy a "fake" nekem szólt-e, de bár úgy lenne....

Kedves nemdohányzó!

Igen olvasgatni élvezet.....

Ttv.

18. § (1) A lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használatához - a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti eltéréssel - a közgyűlés hozzájáruló határozata nem szükséges.
(2) Ha a lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez vagy kizárólag üzletben forgalmazható termék
(üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, a hatóság az engedélyről a (3) bekezdés szerinti - határidőben meghozott - közgyűlési határozat figyelembevételével dönt, feltéve, hogy a határozatban foglaltak az engedélyezés során alkalmazandó jogszabályokat nem sértik.
abályokat nem sértik.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a hatóság fellhívására a közgyűlés - harmincnapos határidőn belül meghozott -határozattal

1. a 17. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén - a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseivel és az erre vonatkozó külön jogszabályokkal összhangban - megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását,
2. a lakhatás nyugalma - így a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése érdekében - a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja vagy ahhoz az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltétellel is hozzájárulhat; a határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát tartalmazó magatartások részletezését és ennek alapján a közgyűlési döntés indokolását.

A nemzeti dohánybolt vajon nem telephely engedély köteles;-)

Miért akarod becsapni a kérdezőt? Bosszú a fake-kérdésért?

Ad poenitendum properat qui cito iudicat.

Mufurc_nagyon

Nem. Éppen ezért nem érkezik hatósági felkérés. Szóval már megint nem jött össze!

Kedves ragyasdezso!

Az baj és hiba, ha nem érkezett felkérés.

Tekintetttel az árusítóhely kötelező külső megjelenésére.
Ezek (kör alakú kilógó tábla, nemzeti dohánybolt felirat) a th. tulajdonát képező homlokzaton helyezhetők el és ehhez a közgyűlés határozata szükségeltetik (jogkövető magatartás esetén) ;-)

Istenem...

Kedves KBS!

Tévedés.

Szólitson csak Gábrielnek;-)

Kedves Kovács Béla Sándor!

Az alábbiakban kérném tanácsát.
A társasházunk felső lakója úgy döntött, hogy beépíti a tetőteret. A társasházi szerződésünkben a tetőtér egyetlen egy társasházi tulajdonos külön tulajdonaként SEM került feltüntetésre, a felső lakó külön tulajdonaként nem látható a szerződésben, kizárólag az alépítmény melynek a területe pontosan megegyezik az alépítmény területével. Továbbá a földhivatali bejegyzési adatok szerint is kizárólag az alépítményben szereplő helyiségek és területi adatok szerepelnek. A társasház tetőtér alatti tulajdonosa azt állítja, hogy az Ő adásvételi szerződésében úgy szerepel, hogy az alépítményt tetőtér beépítési lehetőséggel vásárolta meg.
Kértük, hogy állítását igazolja, de nem volt hajlandó a szerződést megmutatni.
Voltunk a földhivatalba, de ott nem tekinthettünk be a szerződésbe, mivel azt állították kizárólag a tulajdonos tekinthet be. Így egy olyan patthelyzet alakult ki amivel nem tudunk mit kezdeni.
Első kérdésem, hogy a beépítési lehetőség az megegyezik a tetőtér tulajdonjogával?
Második kérdésem, milyen egyéb formán tudunk betekinteni az adásvételi szerződésbe?
Harmadik kérdésem, a tulajdoni arányok kialakítása mi alapján történik? (Amennyiben nm2 akkor kiszámítható pontosan)

Válaszát előre is köszönöm
Ferenc

Ha volt szerződés, azt a tulajdonostársakkal kellett megkötni, alapszabálytól függően 3/4-es vagy 4/5-ös többséggel, szavazás után. Tehát tudnod kellene róla.

Az alapító okiratba betekinthettek. Abban közös tulajdonú a tetőtér?

Tisztelt Kovács Béla Sándor !

• 22.00h elvileg de ez a gyakorlatban van mikor hosszabb. Minden létező zajt hallunk. A székek tologatása, hangos beszélgetés, ajtó csapkodás és még sorolhatnám. Valószínű, a hangszigeteléssel is vannak problémák a háznál. Mikor megvettük a lakást a kávézó már üzemelt. Eddig nem próbáltam nem venni tudomást róla. Most viszont nagyot változott az életem. Született egy kisfiam aki hála Istennek teljesen egészséges, de 33 hétre született és nagyon fontos lenne a nyugalom. Ez most nagyrészt kivitelezhetetlen.

Tisztelt Obudafan!

A társasházi szerződésbe beletekinthetek, mivel abból van egy példányom, viszont a többi lakó egyedi adásvételi szerződésébe nem.
A társasházi szerződésben a tetőtér nem szerepel egyetlen lakó külön tulajdonaként feltüntetve. Viszont közös tulajdonként sincs feltüntetve. Közös tulajdonként kizárólag a tetőszerkezet szerepel.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Az alapító okiratba betekinthetünk, mivel van egy példányunk belőle. Abban a tetőtér nincs megemlítve, se külön se közös tulajdonként. Közös tulajdonként kizárólag a tetőszerkezet szerepel.

Tisztelt Jogtudorok!

Helyzetünk tovább bonyolódik... Érdeklődtünk a városi önkormányzatnál, hogy miért nem kaptunk értesítést a dohánybolt létesítésről, mire közölték, hogy minden a NAV hatásköre, ők engedélyeket nem adnak ki önálló dohányboltokra.
Ezt találtam a NAV oldalon:

2013. július 1-jétől a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásához nem működési engedély, hanem vámhatósági engedély megléte szükséges. A vámhatósági engedélyt a koncessziós pályázat elnyerése és a koncessziós szerződés megkötése után kell igényelni.
A vámhatósági engedély iránti kérelem mellékleteként az alábbi okmányokat kell csatolni:

koncessziós szerződés eredeti példánya,
a telephely használati jogcímének megállapítására alkalmas okirat
helyszínrajz
az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylat,(készpénz-átutalási megbízás esetén a feladóvevény eredeti példánya)
a gazdasági társaság társasági szerződése (alapító okirat, alapszabály)
A vámhatósági engedély iránti kérelem elbírálásához más dokumentumok is szükségesek, azonban ezek rendelkezésre állnak más hatóságok, illetve a NAV nyilvántartásaiban, ezért benyújtásukra a kérelmező nem kötelezhető. Ezeket az okmányokat az eljáró igazgatóság fogja beszerezni az engedélyezési eljárás során, amely idő azonban nem számít bele az ügyintézésre rendelkezésre álló 30 napos időbe. Amennyiben az alább felsorolt okmányok a kérelmező rendelkezésére állnak és azt csatolja a kérelemhez, az eljáró igazgatóság azt befogadja, ami által rövidülhet az ügyintézési határidő, így a dohány-kiskereskedelmi tevékenység is hamarabb kezdhető meg.

Ezek az alábbi okmányok:

cégkivonat vagy vállalkozói igazolvány/nyilvántartásba vételi igazolás,
ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem dohányboltban, hanem egyéb üzletben kizárólag az erre elkülönített helyen fogják végezni – csak olyan településen lehet, ahol a lakosok száma kevesebb, mint 2000 fő - szükséges az üzlet működési engedélye, illetve a működés megkezdésének önkormányzathoz történő bejelentésének igazolása,
a kérelmet benyújtó egyéni vállalkozó, illetve gazdasági társaság székhelye szerint illetékes önkormányzat igazolása arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a kérelmezővel szemben jogerősen 1 millió forintot meghaladó adóbírság, vagy 200 ezer forintot meghaladó mértékű mulasztási bírság kiszabására nem került sor.

Ez alapján úgy tűnik, hogy a NAV kiadja az engedélyt, és senkit nem kérdez semmiről. Tehát a társasházi törvény értelmében jogunk lenne azt mondani az önkormányzat felé, hogy nem szeretnénk ilyen boltot, csak furcsa módon nem ők az eljáró hatóság...

Üdv
Nemdohányzó

Szép napot Mindenkinek!

Fűtöm az utcát, de nem önszántamból!
Egy hete bekapcsolták a fűtést, igaz csak éjszakára, de nappal még langyosak a radiátorok.
Tegnap felhívtam a közös képviseletet, némi felvilágosításért, a következő választ kaptam: a hozzájuk tartozó társasházakban jó pár lakó kérte, mivel fáztak, de október 15. hivatalosan is beindul a fűtési szezon az pedig nincs messze. Elismerte, hogy sok a reklamáció a korai fűtés miatt, a reklamációkat továbbítja a mi társasházunk közös képviselőjének. Ennyi!
Idáig abban a hitben voltam, a külső hőmérsékletnek köze van a fűtési idényhez, ha tartósan 15 fok alá csökken a hőmérséklet napközben, akkor kezdenek el fűteni.
Nem jók az értesüléseim, vagy valamelyik törvény megváltozott?

Köszönöm!

Kedves Soma 2!

Az alábbi linken megtalálja a törvényeket és választ is nyerhet ;-)
. A 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról
A 2008. évi LXVII. Törvény a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről
A 2008. évi LXVII. Törvény a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről

bocsi

Az 189/1998. (XI.23.) Kormányrendelet a központi fűtésről, és melegvíz-szolgáltatásról