Örökségről lemondás, visszautasítás?

Ha már egyszer elfogadtad a hagyatékot, akkor utólag már nem tudod visszautasítani.

ui.:Rajtam kívül még van két örökös,az ő javukra mondanék le.Emellett az elhalálozott élettársa igényt tert a temetési költségre az örökösödés mennyiségének arányában.ha lemondok akkor ugye ezt sem kell fizetnem,mivel nem leszek örökös?
üdv

Helló!
Kérdésem a következő:ha a hagyatéki tárgyalás után MÉGISCSAK úgy döntök,hogy lemondok az örökségről akkor azt megtehetem-e még ,ha igen meddig és von-e maga után újabb kölcséget?(pl lesz-e újabb tárgyalás illetve kell-e pluszban fizetni a közjegyzőnek)2009 május 26.-án volt a hagyatéki tárgyalás a közjegyzőnél.
Választ köszönöm!
zoltán

Nincs mit.

Köszönöm szépen a választ !

Igen, de ahhoz, hogy a gyermek visszautasíthassa, a gyámhatóság hozzájárulása kell. A gyámhatóság akkor fog hozzájárulni, ha a tartozások valóban elérik a hagyaték értékét.

Tisztelt ObudaFan!
Köszönöm a választ! A kérdésem még az lenne ezzel kapcsolatban hogy ha az"örökség" szinte csak adósság vagy csak nem "kell" a leszármazónak akkor arról lemondhat ill. visszautasíthatja? Így a megelőlegzés visszafizetését is?

sagit

A hagyaték értékének erejéig igen.

ejnye, ejnye !???

T. Fórumozók!

A kérdésem ez lenne:

Van a különélő szülő aki nem fizet gyt-t. Helyette az állam előlegezi meg és fizeti ki azt. Időközben ez a szülő elhalálozik és az utána maradó örökösök ezt a tartozást is örökölni fogják?
Vagyis a gyerek a számára juttatott megelőlegezett gyt-t vissza kell fizesse az államnak?

A pontosság kedvéért:

Ptk. 677. § (1) Hagyatéki tartozások kielégítésének sorrendje

1. az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
2. a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
3. az örökhagyó tartozásai;
4. a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
5. a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

(2) A hagyatéki tartozásnak ezen a minőségén és fennállásán nem változtat, hogy az - akár az öröklés megnyílta előtt, akár utóbb - az örökös, mint hitelező javára keletkezett.
Ptk. 678. § (1) A hagyatéki tartozások sorrendje szerint előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat.

A "b", a közjegyző költségei, az örökösödési illeték,

az "e", amikor az örökhagyó egy tárgyat juttat egy meghatározott részére. Ha ez egy ingatlan, akkor csak azután szabad kiadni, ha az örökhagyó tartozásai már kiegyenlítésre kerültek.

Amikor azt írtam, hogy nincs különbség, akkor kifejezetten a tartozások (köz- és magán)sorrendiségére gondoltam.

Ptk. 603. § (1) Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben egészben vagy részben lemondhat az öröklésről.
(2) A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt ugyanúgy lehet megtámadni, mint a végrendeletet.
Ptk. 604. § (1) A lemondás csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés fejében történt.
(2) A meghatározott személy javára való lemondás kétség esetében csak arra az esetre szól, ha e meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása kétség esetében csak a többi leszármazó javára szolgál.
Ptk. 605. § (1) Az öröklésről való lemondás - ellenkező megállapodás hiányában - a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás azonban nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.
(2) A lemondás ellenkező megállapodás hiányában kiterjed arra is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik, úgyszintén arra a vagyonra, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve ha a szerzés az örökhagyó vagyonában olyan rendkívüli növekedést idézett elő, amelynek ismeretében a lemondó nyilatkozatát nem tette volna meg.

Nincs különbség a tartozásoknál, a hagyaték értékéig zaklathatnak a jogosultak.

Ha az örökös nem volt az örökhagyóval pénzügyi összefüggésben kezes, adóstárs, kedvezményezett, stb. hasonló, amikor visszautasítja az örökséget akkor az adósságban nem lesz kötelezett. Egységesen mindent vissza kell utasítani, (vagy korábban még az örökhagyó életében lemondandani az öröklésről) egyedül a termőföld amit külön vissza lehet utasítani, hiszen annak a művelése speciális terheket ró az örökösre, de ezt az örökösödési ügyekben jártas kollégák majd bőven kiegészítik...hát még a tapasztalt közjegyzők hiszen ezek csak gyors infók.

Végintézkedés hiányában a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át, ha csak egy örökös van, ha olyan egyezséget kötöttek, amely alapján a hagyaték átadható, vagy póthagyatéki eljárásban, illetve ha ötszázezer forintot nem haladja meg a csak ingóságból álló vagyon. Az örökös kérheti tárgyalás kitűzését a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt.

Az államra száll a hagyaték, ha nem maradt ismert örökös az örökhagyó után. A közjegyző hirdetményben felhív mindenkit, hogy igényét harminc napon belül jelentse be. a hirdetményt az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye ( tartózkodási helye) szerint illetékes polgármesteri hivatalnál kell tizenöt napig kifüggeszteni .

/Egyébként a 6/1958 számú IM rendelet rendelkezik a hagyatéki eljárásról/

Még az örökhagyó életében lemondhatsz az öröklésről, de az örökséget visszautasítani, csak az örökhagyó halála után tudod.