Örökölt tartozás esedékessége, elévülése

Zsoltika92

„sajnos az emberek 95%-a szerintem nem képes felfogni ezeket a jogi szövegeket, emiatt nem is igazán tudja magát képviselni egy ilyen szituációban. Innentől a saját vagyonához kell nyúlni, hogy ügyvédet fogadjon, leveleket küldözgessen, stb. Ne adj isten még szabadságot is kell kivenned, hogy ügyeket intézz.”

Ahogy írtam, nem egészen ez a helyzet. A hagyatéki eljárások többsége ügyvéd nélkül is lezajlik.
Az pedig hogy utána kell járni egy-két felmerült tartozásnak, az nyilván vele jár. Én is megtettem.

„Nem az az igazságtalan, hogy örökölsz mindent, hanem hogy ez mekkora egyéb költségeket tud magával hozni, ami nem számít bele az "örökölt vagyon erejéig" limitbe.”

Viszont pont abból a pozitív örökségből nagy valószínűséggel futja is rá. Vagy tévedek?
Ha pedig nem, akkor eleve a hagyatékin kell meglépni, hogy visszautasítod az örökséget.
Eleve előre megkapsz minden iratot róla, át tudod nézni, hogy milyen szándékkal mégy oda.

Szomorú örökös

"Miért igazságtalan? Te örökölsz mindent, nyilván a tartozásokat is, te vagy a jogutód. Ez mindenhol így van a világon."

Azért, mert sajnos az emberek 95%-a szerintem nem képes felfogni ezeket a jogi szövegeket, emiatt nem is igazán tudja magát képviselni egy ilyen szituációban. Innentől a saját vagyonához kell nyúlni, hogy ügyvédet fogadjon, leveleket küldözgessen, stb. Ne adj isten még szabadságot is kell kivenned, hogy ügyeket intézz.

Nem az az igazságtalan, hogy örökölsz mindent, hanem hogy ez mekkora egyéb költségeket tud magával hozni, ami nem számít bele az "örökölt vagyon erejéig" limitbe.

Mindegy, ez tényleg csak saját vélemény.

Zsoltika92

„a legnagyobb problémám nem azzal van, hogy örökölsz negatívat és pozitívat, hanem hogy ezzel utána neked kell foglalkoznod, megkeresni a hitelezőket”

Jó esetben a hagyatéki végzést követően meg fognak ők találni téged (titeket), ne aggódj, nem neked (nektek) kell megkeresni őket.
Addig ők se tehetnek mást, mint türelmesen várnak, mert a szerződő fél ugyebár elhalálozott, végrehajtás szerintem nem indulhat.
Az már más kérdés, hogy a te érdeked is tájékoztatni kicsit őket a halálesetről, minimum egy halotti bizonyítvány bemutatásával.
Az is kérdés, hogy mennyire vagy(tok) tisztában a tartozásokkal, de gondolom sejted, hogy ez a többi örökös dolga is, nem csak a tiéd.

„Az viszont még igazságtalan, hogy így húzhatják az időt, mennek a büntető kamatok, majd egyszer csak egy FMH és ha pl. nem vagy otthon, vagy mondjuk kórházban vagy, bármi miatt 15 napon belül nem reagálsz, akkor behajthatják rajtad akárhogy, ott már nem számít ha örökölt”

Azért ennyire nem eszik forrón a kását hagyaték esetében, szerintem ezt rosszul sejted. Egyrészt ha nem tudsz rá időben reagálni és ezt igazolni tudod jogosan, hogy pl. kórházban voltál, akkor simán kifogással élhetsz és azt el is fogadják általában. A másik kérdés, hogy kétségtelenül amíg nem jutnak el a hagyatéki végzésig, addig kamatozik a tartozás, de ez jogos is, egészen addig, hogy nem rendezik. Azonban nem FMH megy, hanem értesítenek, hogy tartozás van és azt rendezni kell. Nálam special volt egy folyószámlája anyukámnak, ami sima ügy volt, mert kifizettem azt a kevés tartozást rajta és megszűntettem. Illetve volt egy hitelkártya tartozás, amire anno szerződést kötött egy bankkal, hogy az unokáját támogassa, de a kedves rokon a társkártyával a130 ezres hitelkeretnek egy év alatt a seggére vert, majd várta, hogy egyszer csak azt anyukám helyette kifizeti. Aztán jött a váratlan halála anyukámnak és ott maradt a tartozás a számlán (nem sok, kb. 130 ezer, de az akkor 14 éve nem volt kevés). Természetesen kamatozott közben egy keveset, de a bank türelmes volt, mert bár öröklési szerződéssel én örököltem egyértelmáen, a hagyatéki végzés csak később született meg. Persze az is elsőre nem végzéssel ért véget, mert mivel tudtommal anyukám kötött a számlára fedezeti életbiztosítást, úgy gondoltam, hogy nem kell majd kifizetni. Aztán kiderült, mikor személyesen bementem a bankba, hogy az a biztosítás anyukám 70. éve betöltésekor gyakorlatilag megszűnt (apróbetűs részben volt benne). Ezután már megszületett a jogerős végzés és egyszer csak jelentkezett a bank képviselője telefonon, én pedig tájékoztattam róla, hogy nem én fogom rendezni a tartozást, hanem a kedves rokonom, aki elköltötte és ezt az úr a telefonban el is fogadta. Őt kereste végül meg és szépen kifizettették vele a tartozást egyezség alapján. Rá sajnos az volt a jellemző, hogy tartozást tartozásra halmozott, sok esetben anyukám állt helyt helyette, mert ő volt a legkedvesebb unokája, de neki valahogy ez teljesen természetes volt, azonban azt éreztem, hogy az a bizonyos hála elmaradt mindig érte. Majd a kedves rokonom ezért később BAR listára is került, de ez legyen az ő baja.

„Időt és pénzt kell beleölnöd, hogy nulláról indítsd az életed: na ez az igazságtalan.”

Miért igazságtalan? Te örökölsz mindent, nyilván a tartozásokat is, te vagy a jogutód. Ez mindenhol így van a világon.

„Amit írsz, hogy a hagyatékin elintéznék, az teljesen rendben lenne.”

Hát azért ez túlságosan egyszerű lenne, de mint írtam, ez csak akkor lenne okés, ha a hagyatéki hitelezőnek minden kétséget kizáróan igazolnia kéne a tartozása jogosságát és a közjegyző dolga lenne ezt elfogadni-eldönteni, akkor pedig a közjegyzőnek még a végén dolgoznia is kéne a pénzéért. Bevallom, néha nekem ezzel van fenntartásom, hogy hivatalból hozzájuk kerül az összes adat és gyakorlatilag ők csak a tényeket közlik - szinte semmit nem kell vele dolgozniuk, csak megfogalmazni a tények alapján a hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyvét és a végzést - majd mindenféle komolyabb feladat nélkül a nem kicsi díjakat bekaszálják az ügyfelektől. Ugyebár ha a felek vitatják a hagyatékot, akkor abban a pillanatban kikerül a kezéből és áthelyezik a történetet a bíróságra, ahol a bírónak már jóval több feladata lesz vele, ott azért már kicsit gondolkodni is kell a tárgyaláson elhangzottakon.

„Talán innentől már nem lesz vita köztünk.”

Eddig se volt, csak szimplán nem értettük egymást! :-)

Szomorú örökös

A 2-es pontoddal teljesen kibékülnék, a legnagyobb problémám nem azzal van, hogy örökölsz negatívat és pozitívat, hanem hogy ezzel utána neked kell foglalkoznod, megkeresni a hitelezőket, de amikor gyerekként ez történik veled, a család fő keresete kiesik mert elhunyt, nincs senki aki a jogi háttért értené, vagy csak a közjegyző nem mondja el mi a jó döntés, pénz sincs ügyvédre, mert ugye az örökölt vagyon erejéig, de az egyéb költségek nem számítanak bele gondolom. Időt és pénzt kell beleölnöd, hogy nulláról indítsd az életed: na ez az igazságtalan. Amit írsz, hogy a hagyatékin elintéznék, az teljesen rendben lenne.
Az első pontodat megértettem, elfogadom, biztosan így van, nem értek hozzá és ezért kérdeztem. Az viszont még igazságtalan, hogy így húzhatják az időt, mennek a büntető kamatok, majd egyszer csak egy FMH és ha pl. nem vagy otthon, vagy mondjuk kórházban vagy, bármi miatt 15 napon belül nem reagálsz, akkor behajthatják rajtad akárhogy, ott már nem számít ha örökölt (ha jól tudom, javíts ki ha tévedek). Lehet ez csak nekem igazságtalan, neked nem, mindenkinek szíve joga.
Talán innentől már nem lesz vita köztünk.
Köszönöm szépen a segítséget.

Osztap

Nagyon szépen köszönöm neked is a segítséget.

„mert a tartozást így is, úgy is ki kell fizetni valakinek.”
Mármint a hagyatéki vagyon erejéig. Vagyis gyakran semennyit sem, amikor nincs hagyatéki vagyon.

Zsoltika92

„Nem szeretnék mindenre reagálni, mert félek ez egy Facebook szintű vitába csaphatna át, mert egyszerűen nem értünk egyet egymással.”

Nézzük csak! Szerintem te alapvetően két dologban nem akarsz vitázni,
de ettől még nem értesz egyet. És ezek egyike se lehet vita tárgya.

1. Nem akarod elfogadni a kiküldött levelek hitelességét a „nyomtatott” aláírással,
de tökéletesen megkaptad rá a választ: bizony azok hiteles dokumentumok.

2. Alapvetően nem akarod megérteni, miért örökli az örökös az adósságot. De akkor megkérdezem: ha adósság van, akkor miért is lesz egyáltalán öröklés tárgya az elhalálozott vagyona? Én leginkább már a hagyatéki tárgyaláson helyből odaadnám értékegyeztetéssel a hagyatéki hitelezőknek, ha egyértelműen és minden kétséget kizáróan tudják igazolni a jogosultságukat. És csakis azt adnám át hagyatékként az örökösök birtokába, ami ezen felül megmarad. Akkor nem lenne vita az egészről, ami valljuk be, egyébként is tök felesleges, mert a tartozást így is, úgy is ki kell fizetni valakinek.

Zsoltika92,

„Ptk. 7:96. § (1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.”

Mivel itt megvannak a hagyaték tárgyai, ezért fel sem merül, hogy értékelned kellene. Hiszen azokkal felelsz, és azt magad is elismered, hogy akármennyit is ér a tulajdoni hányad, a tartozás több. Nem a Te dolgod eladni, és szerintem megállapodás nélkül nem is jó ötlet, mert akármilyen értéket mondasz, azt a jogosultak vitatni fogják. Kérjék a jogosultak végrehajtást, árverezze el a végrehajtó, és majd megkapják a pénzüket, amennyi jut nekik. Ha nem tetszik nekik, nem veled lesz vitájuk.

Ha megállapodást akarsz kötni a tartozások jogosultjaival, akkor annyit ér, amennyiben meg tudtok állapodni. A mostani értéket venném alapul egy tárgyaláshoz, hiszen a jogosultak azt realizálnák egy árverés során. Nagyságrendileg 60-80 ezer forintért csinál egy értékbecslő egy értékbecslést, amit jó eséllyel mindenki elfogad. Ha nem, akkor majd árverezik, és annyit ér, amennyi ott befolyik. Ha pedig valaki perben közös tulajdon megszüntetését kérné, és az előbbi értékbecslést valamelyik peres fél vitatná, akkor a bíró igazságügyi szakértőt rendel majd ki, ami kb. 300 ezer forint körül lesz, amit a vesztes fél visel.

Köszönöm szépen mindenkinek az információkat.
Nem szeretnék mindenre reagálni, mert félek ez egy Facebook szintű vitába csaphatna át, mert egyszerűen nem értünk egyet egymással. De van egy kérdés amire nem teljesen világos a válasz:
Az örökölt vagyon értéke (nem az a cél hogy maradjon belőle, szeretnék nullára kijönni): tegyük fel, a maradék érték a két örökösnek egy ingatlan 1/2 része. Az örökölt adósságok kamatokkal együtt bőven magasabb értéket tesznek ki. Mit jelent az örökölt vagyon értéke ebben az esetben?

1. A hagyatékin lévő érték? Ez sok évvel ezelőtt volt.
2. Amennyiért el fogom adni?
3. Értékbecslés szükséges a jelenlegi értékre?

Ha a 3. opció nyer, felkeresek egy független értékbecslőt és annak elfogadják a szavát? Vagy hogy tudok biztosra menni, hogy ha nem tudom eladni az ingatlanrészt, de ki akarom az értékéig fizetni a követeléskezelőket?

(A követeléskezelők se most kezdték az ipart, mégis elég nagy arányban bukják a pereket.)

Zsoltika92,

Azoknak a kölcsönöknek volt szerződése, amik mögött voltak ÁSZF-ek. Szinte biztos, hogy az szabályozta, hogy hogyan kell a felszólítást aláírni, kiküldeni. Olvasd el. A bank nem ma kezdte az ipart, ha a bíróságokon sorra buknák a pereket emiatt, hidd el, feltűnt volna nekik.

A hagyatéki tartozásokat viszont nem annak a részére kell megfizetni, aki a legagresszívebb, hanem annak, akinek a Ptk. 7:96-98. § szerint meg kell. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Ha nem akarsz vele foglalkozni: az érkező FMH-kra, induló végrehajtásokra, mindig jelentsd be, hogy te csak az örökség tárgyaival felesz mint örökös. Tehát azt árverezheti a végrehajtó, de nem vonhatja a fizetésed, nem inkasszózhat, stb.
Ha pedig akarsz: Próbálj megegyezni a követelések jogosultjaival (pl. kérj bíróságtól perindítás előtti egyezségi kísérletre idézést, akkor talán eljön mind a tíz), ha az sikertelen, akkor pedig Te vagy bármelyik tulajdonostársad kérheti a közös tulajdon megszüntetését. Ott vagy a bíróság szabja meg a megváltási árat, vagy árverezik az egészet, és akár a tulajdonostársak is megvehetik, tehermentesen.

Zsoltika92

Egyébként a te gondolatmeneted alapján ha én ügyfélkapun keresztül kapok egy határozatot a rendőrségről közigazgatási bírságról, akkor azt sem kell befizetnem, mert nincs rendesen aláírva? Ugye te sem gondolod komolyan? Megjegyzem, ha van ügyfélkapud és gyorshajtásba szaladsz bele, akkor ma már nem postai úton fogod megkapni a határozatot, hanem ügyfélkapun keresztül kézbesítik és még csak annyira nem is digitálisan hitelesített aláírással jön. És az bizony ugyanolyan hivatalos - vagy még lehet hivatalosabb - mint a tértivevény.

Zsoltika92

„ha a hagyatékiban volt egy leltári érték a vagyonról, azt kifizetem összességében a hitelezők legagresszívabb tagjainak,
akkor továbbra is hajthatnak be rajtam a vagyon akkori értékén túl?”
Igazából újraolvasva most értettem meg ezt a kérdést, bocsi érte.
Tehát csakis az örökölt vagyonrész erejéig hajthatnak be bármit rajtad, azon felül semmit.
A korábbi magánvagyonoddal a legkisebb mértékig sem felelsz a tartozásokért.

Zsoltika92

„Az aláírás dolog onnan jött, hogy ha én kapok pl. egy fizetési meghagyást, akkor ha az ellentmondásom nyomtatva nyújtom be, azt nem elég aláírnom, de tanúk is kellenek. Ha tőlem ez minden esetben elvárás, a kedves követeléskezelőktől miért nem? Miért őket védi a törvény?”
A követeléskezelő által kiküldött nyomtatvány hivatalos iratnak minősül, mivel nem csak a szerinted „hamisított” aláírás, hanem általában a cég fejléce, pecsét is van rajta. De a legfontosabb, hogy ezek megmaradnak a cég könyvelésében, így nem csak egy „sajtpapír”, hanem komoly dokumentum. Te egy szimpla magánszemély vagy, nem pedig cég, így rád teljesen más - mondhatni enyhébb - szabályok vonatkoznak, neked pl. nem kell iktatni, lekönyvelni és megőrizni az ilyen benyújtott ellentmondásokat - bár célszerű, ha marad belőle nálad is egy példány. És őket nem „védi” a törvény, hanem pont azzal, hogy ezeket a kiküldött leveleket meghatározott formában tárolni is kötelesek, kifejezetten szigorítja.

„Szerintem ez igazságtalanság, maga az örökölhető adósság is”
Nem, nem az! De érdekes, továbbra sem az a kérdés, hogy pozitív tartalma is van az öröklésnek, hanem az, hogy a tartozást miért te örökölted? Sajnos elhibáztad, mert előtte kellett volna felmérni és még időben visszautasítani. Akkor te már régen nem volnál benne ebben a sztoriban.

„ha a hagyatékiban volt egy leltári érték a vagyonról, azt kifizetem összességében a hitelezők legagresszívabb tagjainak, akkor továbbra is hajthatnak be rajtam a vagyon akkori értékén túl?”
Minél előbb fizesd ki, mert ahogy te lettél a tartozás egyik részese, onnan kezdve szerintem folyamatosan kamatozik tovább.
Viszont ne feledd, nem te vagy egyedül a tartozásért felelős, azért ti örökösök egyetemlegesen feleltek. Olyan viszont nincs, hogy te kifizeted a magadra eső részt és máris kiszálltál belőle. Bármelyikőtökön behajthatják szerintem a teljes tartozást.

„hogyan tudok csak az örökölt vagyonommal helytállni?”
Pl. úgy, hogy a tartozás fejében felajánlod a tulajdonrészedet. Igaz, akkor megint nem marad belőle semmi jó eséllyel.

„Erre a stílusra valahogy nem számítottam, személyeskedésre pedig egyáltalán nem.”
Nem hinném, hogy bármiféle személyeskedés lett volna benne. Te kérdeztél, én pedig elmagyaráztam, hogy nem csak a vagyont öröklöd, hanem a tartozást is. Mi több, ez jóformán az egész világon így van, nem csak nálunk, még ha te ezt nem is fogadod el.

Szomorú örökös

Köszönöm szépen a kimerítő és kedves válaszod. Erre a stílusra valahogy nem számítottam, személyeskedésre pedig egyáltalán nem.

Az aláírás dolog onnan jött, hogy ha én kapok pl. egy fizetési meghagyást, akkor ha az ellentmondásom nyomtatva nyújtom be, azt nem elég aláírnom, de tanúk is kellenek. Ha tőlem ez minden esetben elvárás, a kedves követeléskezelőktől miért nem? Miért őket védi a törvény? Szerintem ez igazságtalanság, maga az örökölhető adósság is, de nem akarok belemenni. Védjük a nagyokat a kicsikkel szemben.

Én olyan szívesen odaadnám nekik az örökölt vagyont, amivel ugye tartozom, csak a baj az, hogy volt vagy 10 hitel és örököltünk 2-2 házból hányadokat, amelyekkel nem sokra megyünk - igen, nem is egyedül vagyok benne, még bonyolultabb a dolog.

Akkor még két kérdés, és csak reménykedem egy kevésbé személyeskedő válaszban: ha a hagyatékiban volt egy leltári érték a vagyonról, azt kifizetem összességében a hitelezők legagresszívabb tagjainak, akkor továbbra is hajthatnak be rajtam a vagyon akkori értékén túl? Valamint ha nem tudom eladni a tulajdoni hányadot (mert csak 1/4-ed), hogyan tudok csak az örökölt vagyonommal helytállni?

Előre is köszönöm!

Zsoltika92

„jobban megnézve a leveleket az aláírások minden esetben beszkennelt és rászerkesztett firkák, valamint az aláíró neve sem derül ki.”
Attól, hogy te „hamisnak” gondolod, még az hiteles és könyvelt fizetési felszólítás mindegyik, nyoma van a könyvelésben.
Ugye te se gondolod komolyan, hogy mindegyik ilyen levéllel személyesen bemennek az igazgatóhoz aláíratni?
Vajon hány ugyanilyen, a szolgáltatóktól érkező levelet kapsz, amelyen hasonló alárírás van? Azokért miért nem háborogsz?

„Kérdésem, hogy ilyen "hamisítottnak" kimondható levelek az elévülési idő újraindulását jelentik, csak mert tértivevényesek?”
Gondolom örökséged is marad mellette, csak neked kizárólag az kell, a tartozást meg megpróbálnád lerázni magadról.
Rossz próbálkozás, szerintem add fel! Ki kell fizetni egyben és kész!

Üdv mindenkinek!
Van egy örökölt tartozásom, amely egy, az édesapám által felvett kölcsönből maradt hátra, aki 2008-ban hunyt el és 2012-ben járt le a tartozás. Azóta elévülést megszakító események tértivevényes levelek voltak, sajnos nem telt el az események között 5 év, viszont jobban megnézve a leveleket az aláírások minden esetben beszkennelt és rászerkesztett firkák, valamint az aláíró neve sem derül ki.
Kérdésem, hogy ilyen "hamisítottnak" kimondható levelek az elévülési idő újraindulását jelentik, csak mert tértivevényesek?
Előre is köszönöm a segítséget.

NaughtiusMaximus

„inkább fizetek egy ügyvédnek, hogy válaszoljon a kérdéseimre”

Hajrá! Tőle biztosan nem fogsz ilyen tanácsokat kapni, amelyeket valljuk be, én megmosolyogtam. :-)

De akkor még egyszer mazsolázgassunk kicsit, azokból, amiket ide beírtál:

„Ameddig ezt nem zaklató, zavaró módon teszi, nyugodtan teheti. Akkor kell abbahagynia, ha például az adós mondjuk az egészségi állapotára hivatkozva jogi úton megtiltja neki azt, hogy ezzel tovább zaklassa.”

„ha az adós azonnal válaszol a közjegyző által küldött fizetési meghagyásra és az elévülésre hivatkozik (és igaza van), úgy többé már nem terelhető jogi útra az elévült tartozás. Ez az a helyzet, amiről én írtam, ekkor van az, hogy a hitelezőnek nem marad jogi eszköz a kezében arra, hogy érvényesítse az igazát.”

„Attól pedig, hogy valaki tartozik, még nem lehet ellene bűncselekményt elkövetni,
tehát nem csinálhat a hitelező semmi olyat, amivel bármilyen formában kárt okoz az adósnak...”

drbjozsef

Nem kívánok már utánakeresni, valami ügyvédi iroda tájékoztató anyagában olvastam és nagy vonalakban beszélt az elévülésről. Tehát valóban lehetséges, hogy nem jogszabályt olvastam, hanem csak valami tájékoztatót. Konkrét jogszabályra egyre emlékszem, de az valami kötelesrészre vonatkozott amiről nem tudom, hogy micsoda, de már nem is igazán érdekel. Az én esetemre az vonatkozik amit te írtál:
"Az esedékesség akkor kezdődik, amikor azt a pénzt meg kell fizetni. Törvény, vagy szerződés szerint.
Banknál például a törleszrőrészletre akkor, ami a szerződésben meghatározott fizetési határnap, de ha valaki késlekedik, és felmondják az egész hitelszerződését, akkor az a nap, amikor felmondta a bank (ekkor persze nem a törlesztőrészletet kell fizetnie, hanem az egész hitelt). Közüzemeknél a megadott fizetési határidő."
A fizetési határidőt pedig most már pontosan is meg tudom állapítani, hogy megvannak a levelek másolatai amelyeket a szolgáltató küldött az adósnak.
Köszönöm az eddigi segítséget, azt hiszem magát a fő kérdést amivel ide fordultam sikerült megválaszolni.

Szomorú örökös

Feltételezem, hogy nem jogi végzettséggel rendelkező emberek fordulnak ide segítségért, előfordulhat, hogy valaki nem pontosan fogalmaz. Láthatóan te minden alkalmat megragadsz arra, hogy beleköss az itt segítséget kérő emberekbe, nem tudom milyen lelki problémádat kompenzálod azzal a vélt dominanciával amit a stílusoddal próbálsz itt elérni, de nem is érdekel. Ha ez működik neked, felőlem csináld. Én most lelépek innen, mert egyre inkább az az érzésem, hogy így válaszokat nem fogok kapni, és inkább fizetek egy ügyvédnek, hogy válaszoljon a kérdéseimre, Magyarországon ez szerencsére nem drága dolog.

NaughtiusMaximus

„Arra vonatkozóan már olvastam jogszabályt, hogy a tartozás az adós halálakor válik esedékessé, és innen számít az elévülés.”

Belinkelnéd ezt a jogszabályt? Szerintem ez semmikor sem érvényes.

NaughtiusMaximus

„Arra vonatkozóan már olvastam jogszabályt, hogy a tartozás az adós halálakor válik esedékessé, és innen számít az elévülés.”

Ez csakis akkor érvényes, ha egyértelmű az örökös személye. A te esetedben azért ez másként volt.

„Nyilván ha az adós azonnal válaszol a közjegyző által küldött fizetési meghagyásra és az elévülésre hivatkozik (és igaza van), úgy többé már nem terelhető jogi útra az elévült tartozás. Ez az a helyzet, amiről én írtam, ekkor van az, hogy a hitelezőnek nem marad jogi eszköz a kezében arra, hogy érvényesítse az igazát.”

Látod, ez megint egy orbitális marhaság. Ha te elévülésre hivatkozva vitatod a tartozást, akkor jön a bíróság, aki ezt hivatalból meg is állapíthatja. De az, hogy te közlöd a végrehajtóval, hogy szerinted elévült, attól még a végrehajtó bizony nem fogja csak úgy elengedni a tartozásodat.

„Attól pedig, hogy valaki tartozik, még nem lehet ellene bűncselekményt elkövetni, tehát nem csinálhat a hitelező semmi olyat, amivel bármilyen formában kárt okoz az adósnak...”

Jah, persze! Te okozhatsz egy szolgáltatónak, banknak kárt, de mikor ezt végrehajtják, akkor az már nem áll a végrehajtó rendelkezésére, ugye ezt gondolod? Te egyre viccesebb vagy! De legalább jól szórakozunk! :-D

„Erre találták ki a bíróságot - ami elévült tartozás esetén már nem áll a hitelező rendelkezésére.”

És ismét egy súlyos tévedés! Szerintem ezt baromi gyorsan felejtsd el! A bírósági végrehajtás intézménye nem elérhető, de hogy valóban elévült, azt kizárólag a bíróság állapíthatja meg határozatában.

Ez egy egyszerű behajtócég, nem bírósági végrehajtó.

Mit tehetek akkor, ha én "úgy vélem", hogy ez a tartozás elévült? A végrehajtó céggel már közöltem, hogy mivel elévült a követelésük, ezért a tartozást nem ismerem el, és a teljesítést megtagadom. Innentől válaszoljak minden levelükre, akkor is, ha hetente küldenek valamit? Vagy hagyjam őket figyelmen kívül egészen addig, amíg közjegyzőtől vagy bíróságtól kapok levelet?
Ha a közjegyzőn keresztül szólítanak fel fizetésre, és ekkor arra hivatkozok, hogy elévült a tartozás, és ekkor nem hoz fel bizonyítékot ennek az ellenkezőjére a behajtó, akkor onnantól azért már tudhatom, hogy elévült vagy sem?

Nem a követelés nyuszik, hanem a követelés elévülése nyugszik. Nem ugyanaz, sőt.

„2020-ban viszont a fia is elhunyt, és innentől egészen 2023-ig a követelés behajthatatlan volt. ”

Nem. Ha jól értettelek, és póthagyatékról nem volt szó, akkor a jogosult az eredeti hagyatéki végzésben már láthatta volna a jogutódot, még ha nem is talált meg. Ilyenkor már nem nyugszik. (vagy, legalábbis nem feltétlenül, lehetnek olyan körülmények).

Ha ez egy 3 éves elévülési idejű közüzemi számla, akkor 2019 óta akár el is évülhetett, ez nyilván a hagyatéki eljárások idejétől is függ, de fél évnél ritkán hosszabbak. De mint mondtam, te ezt biztosra sose tudhatod. Mármint, hogy elévült-e.

„2024 Októberében megkeresett egy végrehajtó cég,”

Akkor pontosítsunk itt is, mert ez is fontos. Egy végrehajtó keresett meg (önálló bírósági végrehajtó), vagy egy "egyszerű" behajtócég, amelyikre a követelést engedményezte a jogosult?

Köszönöm a választ, én is így tudtam, hogy az esedékesség akkor kezdődik, amikor a pénzt meg kell fizetni. Az én esetemben valóban nem tudtam erről a tartozásról 2024-ig, hiszen 2023-ig még magáról az örökségről se tudhattam. Azzal a fogalommal csak most találkoztam először, hogy a "követelés nyugszik".
Jól értem, hogy ez a nyugvás maximum 1 évig tarthat (3 éves elévülés esetén)? Vagy rosszul értelmeztem valamit?
Vagy az elévülés nyugvása után maximum 1 évig érvényesíthető a követelés?

Az én esetemben az esedékesség 2019-ben kezdődött. A követelés az örökhagyó fiának a haláláig behajtható volt, tehát kb 6 hónapig biztosan nem nyugodott. 2020-ban viszont a fia is elhunyt, és innentől egészen 2023-ig a követelés behajthatatlan volt. Ezek szerint ez alatt a 3 év alatt végig nyugodott?
Nekem arról vannak bizonyítékaim, hogy ezalatt az idő alatt a szolgáltató végig az eredeti adósnak írogatott leveleket, tehát nem volt tudatában annak, hogy az adós elhunyt és a követelés behajthatatlan. Ekkor is tekinthető úgy visszamenőleg, hogy a követelés nyugodott?
A hitelezőnek kellene bizonyítania azt, hogy a követelés nem évült még el - mert például az nyugodott. De ha jól értem, akkor legfeljebb amikor én megkaptam a hagyatéki végzést, a követelés újra behajthatóvá vált. Ebben az esetben ugyanott folytatódik az elévülési idő, ahol ez abbamaradt, vagy már csak maximum 1 évig tarthat?
Ha feltételezzük az adós halála és az örökségem átvétele között végig nyugodott a követelés, és a 3 éves elévülési idő csak ekkor kezdődött el, akkor biztosan nem évült még el a tartozás. Viszont ha ekkor csak 1 éves elévüléssel lehet számolni, akkor már eltelt az is mostanra.
Az elévülés biztosan nem szakadt meg, mivel nyilvánvalóan a hitelező nem kommunikálhatott semmit az elhunyttal, és velem sem történt semmilyen kommunikáció egészen mostanáig. Tehát most már csak azt lenne jó megtudnom, hogy milyen hosszú ideig nyugodhat egy követelés, és a nyugvás után milyen hosszú lehet az elévülés folytatása. Ez egyértelműen kiderítené számomra, hogy elévült-e vagy sem.

„Az, hogy ezt most "pót-hagyatéki tárgyalásnak" nevezzük-e vagy valami másnak, igazából lényegtelen.”

Nem az, mert a póthagyatéki eljárás egy konkrét Hetv. szerinti cselekmény, külön fejezettek.
Jogi kérdésnél számít a pontosság. Mert ha nem számít, akkor nem mindegy mi az az "esedékesség"?

Egyébként egy konkrét követelés esedékessége biztos nem az örökös örökésének hagyatéki végzése.

Az esedékesség akkor kezdődik, amikor azt a pénzt meg kell fizetni. Törvény, vagy szerződés szerint.
Banknál például a törleszrőrészletre akkor, ami a szerződésben meghatározott fizetési határnap, de ha valaki késlekedik, és felmondják az egész hitelszerződését, akkor az a nap, amikor felmondta a bank (ekkor persze nem a törlesztőrészletet kell fizetnie, hanem az egész hitelt). Közüzemeknél a megadott fizetési határidő.

Aztán hogy az elévülés innen telik, megszakad, vagy nyugszik, az más kérdés, és egyvalamiben biztos lehetsz : az adós (vagy jogutódja) bizonyosan ezt soha, senkitől nem tudhatja meg. Feltételezheti, ellentmondhat a fizetési meghagyásnak, állíthatja, hogy elévült - mert az elévülést - a többi jogi esettel szemben - kivételesen nem a kötelezettnek kell bizonyítania, hanem a jogosultnak azt, hogy az elévülés nem telt el, vagy megszakadt, vagy nyugodott.

Tipikus esete az elévülés nyugvásának az adós halála és a jogerős hagyatéki végzés között eltelt idő, mert ilyenkor a jogosult nem tudja a jogutód nevét, akitől követelheti a tartozást.

Természetesen az, hogy egy tartozás nincs a végzésben, nem számít. Nem lett bejelentve, de az - az örökség mértékéig - természetesen terheli a jogutód örököst. Hogy meg kell-e fizetnie, mert esetleg elévült, az más kérdés.

"Azért nem tartanak póthagyatéki eljárást, hogy neked kézbesítsék a hagyatékátadó végzést. Nem az a funkciója."

Nem tudom, hogy ezt tárgyalásnak hívják-e, netán csak eljárásnak. A hagyatéki tárgyalás egyik célja az, hogy a hagyaték átadásra kerüljön - és ekkor módjában áll az örökösnek az is, hogy visszautasítsa a hagyatékot. De fizikailag tárgyalásra nincs szükség egyáltalán, ha az örökös egészében elfogadja az örökséget. Ekkor van az, ami az én esetemben is történt, hogy a közjegyző küld neki egy jogerős végzést postán.