Gyorshajtás

Attól még, hogy újra megismételted amit már korábban is leírtál, még a 74.§(3) bekezdéséből nem következik, hogy, ha az ügyfél a fizetés átütemezését a fellebbezési határidőben kéri, akkor azt fellebbezésként kellene elintézni. Jó szemed van, ha így olvasol a sorok között.

Sajnálom, de ez az eljárási jog.

A határozat jogerőre emelkedését követően a teljesítési határidő leteltéig - 2.200,-Ft illeték megfizetése mellett - az első fokú hatóságtól lehet kérni a közigazgatási bírság részletekben történő teljesítésének, illetve a teljesítési határidő módosításának (a továbbiakban: fizetési kedvezmény) engedélyezését, ha az ügyfélen kívül álló ok teszi lehetetlenné a határidőre való teljesítést vagy a teljesítés aránytalan nehézséget jelent.

Ezt a szombathelyiek honlapján találtam. Mivel az Ő eljárásukat is ellenőrzik, így ez a szabályos. Ide is le van az írva, hogy a jogerőre emelkedést követően lehet részletfizetési kérelmet benyújtani....

Csegi, nem tudom te mivel foglalkozol, de egy jogásznak a jogszabály szövege a kiindulási pont, nem az, hogy mit ír a "szombathelyiek honlapja". Vagyis, ha összeütközés mutatkozik a jogszabály szövegében, akkor azt sorok között való olvasással és a szokványokra hivatkozással nem lehet feloldani. Minden hatóság csak az eljárását szabályozó jogszabályok határai között működhet.

Nem vagyok jogász, (nem is vágyom rá) viszont feltételezem, hogy az ügyészség folyamatosan ellenőrzi a rendőrség munkáját. (Ez a dolguk, ugyanis.) Ha ez nem volna szabályos, akkor nem is tehetnék, szerintem már több hónapja így működik.

a

Nem az a kérdés, hogy mi a gyakorlat, azt a vitaindítóban már leírta János71. És nem válasz a kérdésére, hogy ha ez a gyakorlat, akkor ez nyilván jogszerű is így, mert az ügyészség ellenőrzi a rendőrséget.(egyébként a felügyeletet gyakorolja felette, ami nem azt jelenti)
Ha értelmesen kívánnál hozzászólni, akkor a jogszabályi alapját kellene megtalálnod ennek a vitatott gyakorlatnak.

csegi,

ez a mondtaod nem igaz!

"hogy nem „szemétségből“ tekintik a jogerőre emelkedés előtt benyújtott részletfizetési kérelmet fellebbezésnek, hanem az ide vonatkozó jogszabály szerint a határozat kézbesítése és átvétele között – az ügyfél, vagy képviselője által – benyújtott minden iratot tartalmától függetlenül fellebbezésnek kell tekinteni. A fellebbezés illetéke pedig 5.000 Ft."

Pont az a lényege, hogy kérelmet írsz, vagy kifogást. Ennek alapján a kifogás - ha nem értesz egyet a határozatban foglaltakkal - akkor kifogás, illetéke 5000 Ft, ha kérésed van, tehát egyet értesz vele, akkor 2200 Ft.

Janos71 esesetében én attól tartok, hogy nem csak részletfizetési kérelemmel fordulhatott a hatóság felé, hanem valamit kifogásolt a levelében.

A dolog menete:

Eindul egy szabálysértési eljárás. A Hatóság határozat formájában megkeres, és a törvényben szabályozott időn belül Neked van jogod fellebbezni. Ez 5000 Ft (ezt hívják fellebbezési szakasznak). Ekkor előadhatod bizonyítékaid, észrevételeid, amelyek azt segítik elő, hogy a határozat jogerősre emlekedjen-e vagy azon módosítani kell, vagy törölni azt. Vagyis befolyásolhatja a határozat kimenetelét. (pl. nem megalapozott, ellenkezőjét tudod igazolni az állításuknak, stb). Ezt tehát határidőn belül beadhatod 5000 Ft-illeték leróvása mellett. Ha nincs kifogásod, egyet értesz vele, akkor a tehát törvényi határidőn belül jogerőssé válik a határozat, amely után az végrehajtható lesz.

Amennyiben nincs kifogásod a határozatban leírtakkal kapcsolatban, akkor a jogerőre emelkedést meg kell várni ahhoz, hogy utána kérelemmel fordulhass a Hatósághoz például egy részletfizetés miatt. Ez 30 napon belül kell megtörténjen a jogerőre emelkedéstől számítva. Jogerő előtt ennek semmi értelme nincsen, hiszen nincs még olyan tényező -bírságról szóló jogerős határozat-, amely miatt Neked akkor fizetési kötelezettséged állna fent. Addig kérelmezni sem kérelmezhetsz részletfizetést, ugyanis akkor még senki nem követel tőled semmit.

Ha jogerő előtt kerül elküldésre a kérelem 2200 Ft illeték megfizetése mellett, akkor annak valószínüleg a fentiek miatt az lesz a sorsa, hogy azt elutasítják a fenti indok miatt. Felesleges.

Ha a jogerőre emelkedés előtt, de a határozat kézhezvételét követően születik kérelem (pl. részfizre), akkor az 2200 Ft és kizárt, hogy szabályosan azt fellebbezésként kezeljék, hacsak a kérelem nem tartalmaz olyan gondolatot, ami fellebbezésre, tehát egyet nem értésre utal. Ilyenkor a kérelem elutasításra kerül, 2200 ft illeték nem jár vissza, a Hatóság másodfokra küldi az ügyet, és kötelezhetik a benyújtót arra, hogy még plusz 5000 Ft-ot fizessen be fellebbezési illeték címszó alatt, lévén a részfiz. kérelmet megvizsgálták, azt nem találták jogosnak, de mivel a határozat jogerőre emelkedését követően panaszt nyújtott be a kérelmező (ez itt már panasz) ezért már 5000 Ft illeték a fizetendő (ezt nem minden esetben alkalmazzák egyébként). Figyelem! a kettő nem olvasztandó össze, és nem lehet alapja a kérelem jóváhagyásának sem, hiszen a határozattal nem értettél egyet és úgy kértél részletfizetést. Ilyet pedig nem lehet!

Az ügy menete az, hogy születik egy határozat, ami fellebbezés után másodfokra kerül, ott elbírálják, és ha az elsőfoknak helyt adnak, akkor annak a határozatnak a jogerőre emelkedésétől számítva 30 napon belül kérhető a részletfizetés.

Ha az elsőfokú határozattal kapcsolatban fellebbezés nincs, vagyis megkérdőjelezhetetlenül csak részletfizetési kérelmet tartalmaz a jogerőre emelkedés utáni kérelem, akkor nem kérnek 5000 Ft fellebbezési illetéket.

HELYESBÍTEK egy szót!

"Ha a jogerőre emelkedés előtt, de a határozat kézhezvételét követően születik kérelem (pl. részfizre), akkor az 2200 Ft és kizárt, hogy szabályosan azt fellebbezésként kezeljék, hacsak a kérelem nem tartalmaz olyan gondolatot, ami fellebbezésre, tehát egyet nem értésre utal. Ilyenkor a kérelem elutasításra kerül, 2200 ft illeték nem jár vissza, a Hatóság másodfokra küldi az ügyet, és kötelezhetik a benyújtót arra, hogy még plusz 5000 Ft-ot fizessen be fellebbezési illeték címszó alatt, lévén a részfiz. kérelmet megvizsgálták, azt nem találták jogosnak, de mivel a határozat jogerőre emelkedését MEGELŐZŐEN panaszt nyújtott be a kérelmező (ez itt már panasz) ezért már 5000 Ft illeték a fizetendő (ezt nem minden esetben alkalmazzák egyébként). Figyelem! a kettő nem olvasztandó össze, és nem lehet alapja a kérelem jóváhagyásának sem, hiszen a határozattal nem értettél egyet és úgy kértél részletfizetést. Ilyet pedig nem lehet!"

A részletfizetésre irányuló kérelmemben semmi olyat nem írtam amit panaszként, fellebbezésként értelmezhettek volna.

Még most is azt mondom, hogy a hivatkozott /1/ bek.-re hibásan hivatkoznak, ugyanis az csak arról szól, hogy miként kell elbírálni egy irományt, nem arról, hogy mikor.
A hatóság válasza szerint a kézhezvételtől számított 10. napon vált jogerőssé a határozat. Ezt követően kellett volna kérelemmel fordulnom hozzájuk, akkor lenne szerintik jogos a 2200,-Ft.

Abban szinte biztos vagyok, hogy ez nincsen pontosan szabályozva sehol, csak kialakult egy joggyakorlat, hivatkozva a LÜ sajátságos jogértelmezésére. Mivel az állásfoglaláshoz tartja magát az eljáró hatóság, így max közig bírósághoz lehetne fordulni a sajátságos jogértelmezés miatt. Szerintem....

Bár egy szakjogász véleményét meghallgatnám a témában.

Janos71

Ha nem jogerős, akkor még nincs szó bírságról, csak jogerőre emelkedés után lesz az. Azt megelőzően részletfizetést kérni nincs értelme, csak jogerőre emelkedés után. Megteszed, hogy a kéremled tartalmát (persze személyes adatok nélkül) felteszed ide?

Annyit hozzáteszek, hogy továbbra sem értem azt, hogy akkor, amikor még a határozat nem emelkedett jogerőre, miért írsz részletfizetési kérelmet fellebbezési időszakban?

A mikéntre és a mikorra törvényi szabályok vannak.

Miként: Elutasítva, hiszen fellebbezési időszakban nincs helye a kérelem elbírálásának (kivéve spec. esetek - de ez nem az -)
Mikor: a benyújtás pillanatában.

A tíz nap az nem 10 nap, hanem munkanap és az a fellebbezés benyújtására vonatkozik. Ha a 11. munkanapon adod be, akkor az hiába fellebbezés, nem elfogadható. Ha kérelmet írsz a 11.dik munkanaptól, akkor az elbírálható, de előtte nem, hiszen a határozat nem jogerős.

Segítség:

A hatarozat ellen, annak kezhezveteletől szamított tíz munkanapon belül - 5000 Ft illeteknek illetekbelyegben történő lerovása mellett fellebbezesnek van helye.

Jogorvoslat:

Az ügyfélnek joga van az első fokú határozat ellen jogorvoslattal élni.

Az ügyfél a bírságot kiszabó első fokú határozat ellen fellebbezést nyújthat be. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon (a 2011. január 1-jét megelőzően indult eljárásokban 10 munkanapon) belül lehet előterjeszteni.

A fellebbezési eljárás lefolytatásáért illetéket kell fizetni, amelyet illetékbélyeg formájában kell leróni és a beadványra felragasztani.

Fizetési kedvezmény:

A határozat jogerőre emelkedését követően a teljesítési határidő leteltéig - 2.200,-Ft illeték megfizetése mellett - az első fokú hatóságtól lehet kérni a közigazgatási bírság részletekben történő teljesítésének, illetve a teljesítési határidő módosításának (a továbbiakban: fizetési kedvezmény) engedélyezését, ha az ügyfélen kívül álló ok teszi lehetetlenné a határidőre való teljesítést vagy a teljesítés aránytalan nehézséget jelent. A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el - a fent meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Amennyiben a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás elrendeléséről.

Tisztelt Kvadra!

Lényegében én is erről beszéltem: "Ha nem jogerős, akkor még nincs szó bírságról, csak jogerőre emelkedés után lesz az. Azt megelőzően részletfizetést kérni nincs értelme, csak jogerőre emelkedés után."

Tovább: http://www.jogiforum.hu/forum/34/11569#…

Annyit fűznék még hozzá, hogy az egyik ismerősömnek nem kellett befizetnie az 5.000 Ft-os illetéket pluszban, és nem bukta el a 2.200 Ft-ot, hanem a különbözetet, a 2.800 Ft-ot kellett lerónia.....

És ahogyan János is írta, ez a joggyakorlat.

Érdekes az eset egyébként, várom, hogy mi lesz az eredmény.

„Ha nem jogerős, akkor még nincs szó bírságról, csak jogerőre emelkedés után lesz az. Azt megelőzően részletfizetést kérni nincs értelme, csak jogerőre emelkedés után”

A jogerő kérdése csak a végrehajthatóság szempontjából érdekes, a határozat közlésével a bírság az bírság, és akár azonnal is kérheti a fizetési feltételek módosítását a jogosult. A fellebbezés egy jogorvoslati lehetőség, az ügyfél részére, hogy a kifogásolt határozatot felülbíráltassa. Ennek átgondolására, eldöntésére szolgál a fellebbezési határidő. A fizetési kedvezmények és a fellebbezés logikailag csak annyiban függnek egymástól, hogy ameddig az ügyfél a bírság jogosságát vitatja, addig nyilván nem fog fizetési kedvezményt kérni, ezért arra lehetőséget biztosít számára a törvény a jogerő után is. Ez azonban a legkevésbé sem jelentheti azt, hogy fizetési kedvezményt a jogerőre emelkedés előtt ne kérhetne. Akár határozathozatal előtt is kérhet. Semmi nem indokolja, hogy ha érdemben nem vitatja a határozatot, akkor a fizetési kedvezmény kérését fellebbezésként kellene elbírálni. Ez egyébként teljesen analóg módon van a büntető eljárásban is, a fizetési kedvezményt a jogerőre emelkedéstől függetlenül lehet akár az ítélet kihirdetésekor, akár külön eljárással később kérni.

guba én azért ezzel vitatkoznék.

A bírság akkortól bírság, amikortól jogerős a határozat. a határozatok szövege is ezt monja, "a bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napobelül fizesse meg".

Egészen pontosan:

Határozat

XY-t(tovabbiakban: ugyfel), mint a(z) xy forgalmi rendszamu gepjarmii üzembentartójat 50 000 Ft, azaz otvenezer forint kozigazgatasi bírsag megfizetesere kotelezem.
A bírsagot a hatarozat jogerőre emelkedesetől szamított 30 napon belül - e hatarozathoz esatolt keszpenzatutalasi megbízason - az Orszagos Rendőr-főkapitanysag reszere kell befizetni.
Ha a kiszabott bírsagot a teljesítesi hataridőig nem fizeti meg, ugy azt az adók módjara törtenő vegrehajtas szabalyai szerint ervenyesítem.
A hatarozat ellen, annak kezhezveteletől szamított tíz munkanapon belül - 5000 Ft illeteknek illetekbelyegben törtenő lerovasa mellett, - a budapesti rendőr-főkapitanynak címzett, de a hatósagomnal előterjesztett fellebbezesnek van helye.

A részletfizetés lehetséges körülményéről, módjáról a jogszabály szerinti formában lentebb tettem említést.

csegi, az ismerősödnek "mákja" volt.
Ugyanis két külön eljárásról van szó. 2200 ft illeték az eljárási díja akkor, ha kérelmet nyújtok be, 5000 ft ha fellebbezek. Mindkettőnek eredménye születik, vagyis ha a kérelmemet elutasították, attól a 2200 ft eljárási illeték jogos, azt nem adják vissza.

Beszámítani sem szokták fellebbezési illették különbözetként, hiszen az egy másik eljárás. A kérelem elbírálása első fokon, vagy már másod fokon történik, adott hatóságnál, míg a fellebbezés az első fokról kerül a másod fokra (legtöbb esetben).

Nagyjából a fenti eset úgy nézne ki, hogy én írok egy fellebbezést, leróvok 5000ft-ot illetékben, amit elutasítanak, közlik velem, majd írok egy kérelmet és a lerótt 5000 Ft illetékből kérem, hogy tegyenek át 2200 ft-ot a kérelem elbírálása miatt az 5000-ből, és én innentől kezdve nem róvok le 2200 ft-ot. - ja és még kérem vissza a különbözetet is?- Ez nem lehet a joggyakorlat!

Persze egy eset előfordulhat.

Az, hogy a jogerő előtt írt kérelmet rfellebbezésként kezelik, így a lerótt 2200 ft illeték ott kerül beszámításra és még kérnek 2800 ft-ot illetéken leróni.

De! Ebben az esetben kérelmi elbírálás -részletfizetés elbírálás- nem történik, ugyanis nem volt még mit elbírálni a beérkezés pillatában, hiszen nem volt jogerős határozat. Így kérelemről nem beszélhetünk.

Kérelemről akkor beszélhetnénk, ha létezne méltányossági elbírálás (régen ezt jogerő előtt is be lehetett adni), de bírság eltörlés, mérséklés (ami ebbe a körbe tartozhatna) már nem létezik Mentesülés van, az is csak feltételes módban, amit pedig a kozuti koz1ekedesrő1 szóló 1988. evi I. tv. 2l/A. §-aban fog1altak szerint kezelnek. Ez lehet kérelem jogerő előtt, de ezt mentesülési kérelemnek is nevezik (vagyis használatba vételt igazoló dokumentum fellebbezési időn belüli benyujtása) mellett lehet igénybe venni. Olyankor, ha a gépjárművet használatba adtad másik félnek és ő követte el a szabálysértést, mert akkor őt illeti a bírság, vélhetően. Ezért is feltételes.

Üdvözlöm

A kérdésem az lenne, hogy 40-es táblánál 57-el mértek be.
A 30000 ft-os bírság mellett, bevonják-e a vezetői engedélyemet?
A Nógrád megyeu RFK küldött egy levelet részemre, melyben adatkérő volt, hogy ki vezette az autót és a tárgyban az volt, hogy szabálysértési eljárás megindítása.
Most közigazgatási vagy szabálysértési eljárás???

Köszönöm a választ

Tisztelt Morobi!

Az Ön által leírtak alapján szabálysértési eljárás, bár párhuzamosan lefolytatható a szabálysértési és a szabályszegési eljárás is. Nem tartom valószínűnek, hogy bevonják a jogosítványát, viszont büntetőpontot, illetve pénzbírságot kaphat, amelynek összege jóval alacsonyabb, mint a közigazgatási bírságé.

Ha megindítják a közigazgatási eljárást, akkor arról Szombathelyről kap értesítést.

Üdv: Csegi

Üdvözlöm

Tehát a gyorshajtás nem minden esetben a Vas megyei RFK hatáskörébe tartozik?
Úgy tudtam, hogy ha valakit a traffi lefotóz, azt Vas megyében szankcionálják.

Tisztelt Morobi!

Nem minden gyorshajtás tartozik oda. Aki az előírt sebességet 15 km/óra sebességgel meghaladja, az szabályszegés, és közigazgatási hatósági eljárás indul (első körben) a gépjármű üzemben tartója ellen. Ezzel a vasiak foglalkoznak.

A 15 km/óra alattiakkal a helyi/megyei rendőrkapitányságok foglalkoznak, az szabálysértési eljárás.

Ettől függetlenül folyhat a kettő párhuzamosan is.

Tisztelt Csegi

40 helyett 57-el mentem. Tehát 15 km/h-át meghaladó.
Egyáltalán, ki szankcionálja ezt? Az elkövetés helye szerinti Rendőrkapitányság vagy a lakhely szerinti Rendrkapitányság?
Én, Borsodi vagyok, de Nógrádban követtem el.
A párhuzamos eljárás mit takar? Azt, hogy közigazgatási bírság kiszabása, plusz szabs. eljárás miatt még valami?

218/1999 (XII.28.) Korm. rendelet kimondja, hogy szabálysértési eljárás esetén csak sebességhatár jelentős túllépése esetén van helye járművezetéstől eltiltásnak.
Hiába volt 2 éven belül hasonló miatt pénzbírság kiszabva. Ez maximum a jelenlegi pénzbüntetés mértékét növelheti.
Tehát 40-es táblánál legalább 60 km/h sebességgel kell közlekedni ahhoz, hogy ezt valaki megvalósítsa.

Tisztelt Morobi!

Én is írtam, hogy szerintem nem tiltják el a vezetéstől.

Szabálysértést az elkövetés helye szerinti rendőrkapitányságok szankcionálnak.

Igen, a párhuzamos eljárás azt takarja, hogy ugyanazon vétségért közigazgatási bírság kiszabására és szabálysértési eljárás lefolytatására is sor kerül.

Véleményem szerint itt párhuzamos eljárás lesz. Azonban (ismerőseim tapasztalatai szerint) nem pénzbírságot fognak kiszabni a szabálysértésért, hanem büntetőpontokat.

Azonban, ha nem kap értesítést Szombathelyről, akkor nem indítottak közigazgatási eljárást. De ebben az esetben szerintem a nógrádiak telefonon tudnak felvilágosítást adni, hogy megküldték-e a képeket Szombathelyre.

Tisztelt Csegi!

Köszönöm a válaszokat.

Kedves Fórumozók!
A segítségüket kérem fellebbezés ügyben. Rendőrségtől kaptam egy gyorshajtásról szóló büntetést a szokásos jogi hivatkozásokkal. Az első levél kézhezvételét követően, amiben az eljárás megindításáról tájékoztatnak írtam egy fellebbező levelet. Illetékbélyeget nem tettem rá mivel ennek lehetőségét sem említették a levélben. Ezt követően kaptam egy Közigazgatási bírság kiszabásáról szóló levelet. Ebben írnak a fellebbezési jogomról 5000Ft illeték mellett. Mielőtt ezt megírnám, szeretném kikérni szakértők és tapasztalt emberek véleményét. Nem ismerem az összes jogszabályt, amit felsorolnak és a sorok között sem tudok olvasni.
A bizonyítékként internetre feltett fényképet megnéztem és azon egyértelműen látszódik, hogy a kapaszkodó sávban halad egy zárt kisteherautó, ami mellett elhaladok. A 60 as sebesség korlátozó tábla takarásban volt. Nem láthattam. A trafit is észleltem. Mivel a 90 el lehetet közlekedni az úton korlátozást nem láttam nem lassítottam. 88km/h val mértek be. Kiderült tévedtem. Első levelemben leírtam ezeket. Figyelmen kívül hagyták és egy csomó jogszabályt felsorolnak. Ahogy kivettem a levelükből nem érdemes fellebbeznem, mert csak akkor fogadnak el bármit, ha bizonyítani tudom, hogy ellopták az autómat, vagy kölcsönadási szerződésem van és nem én vétkeztem. Érzékenyen érint mindkét összeg. Nem szeretném elbukni az 5000Ft sem. Nem érzem jogosnak a büntetést, mivel fizikai képtelenség volt észlelni a táblát. Miért nem helyeztek ki a szembe jövő sávban is sebesség korlátozó táblát, hogy a belső sávban is látható legyen a korlátozás.
A napokban a napilapban szerepelt egy cikk. Sokan nem értették miért kellett kitenni a korlátozó táblákat. Arra hivatkoztak, hogy az útpatak hibái indokolják. A középső sáv ezek szerint nem veszélyes. Tudom ez már magyarázkodás. És nincs törvény, ami ezt indoknak elfogadja.
Kérem a véleményüket. Írjam e meg a fellebbezést, vagy esélyem sincs a büntetés felmentése alól?