Osztatlan közös tulajdon

nincs erre szükség

Tisztelt Fórumozók!

El akarom adni az osztatlan közös tulajdon beli részem egy tulajdonostársamnak. A kérdésem az lenne hogy így is le kell-e hogy mondjon a többi tulajdonostárs az elővásárlási jogáról,mintha "külső" személynek adnám el, vagy mivel tulajdonostársak közt jön létre a megállapodás, nincs szükség erre?

Köszönöm a válaszokat.

Kedves Fórumozók!

Próbáltam a jogszabályban eligazodni..., de sajnos nem megy.

Adott egy kb. 2200 nm telken 140 nm 2 részból álló, de összeépített, két bejáratú családi ház.

Tulajdoni viszonyok:
papíron osztatlan közös tulajdon, melyet két család (köztük testvéri kapcsolat) 50-50%-ban birtokol. Legyenek ők C, D személyek.

A jövőre nézve, C gyermekének ajándékozná a részét, legyen Ő E. D beleegyezésével teheti csak meg?

Kérdés:
Hogyan építkezhet E a telken? (600 nm elegendő az új ingatlan építéséhez) Mármint ez esetben megmarad D tulajdonjoga is? (gondolom igen)

Hogyan építkezhet E C, D közös házára emeletráépítéssel, csak C házrész felett?

Ha megszüntetnék az osztatlan közös tulajdont, akkor olvastam ilyet:
Amennyiben olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.Ptk.

Ez mégis mit jelent?

Megoldaná-e D számára, építkezést tekintve- első olvasatra nekem nem tűnt jó megoldásnak - ha az ingatlan társasház lenne?

Aki esetleg tudna jogi tanácsadást is nyújtani, kérem jelezze.

Köszönöm, Zsuzsa

Köszönöm!

Mit jelent a gyakorlatban az, hogy birtokvédelmet kérhet?

Igen, élhet.

A hatóságnál nem kell a tulajdonostárs hozzájárulása, azonban birtokvédelmet kérhet, polgári pert indíthat.

Egy családi ház 1/3-ad részének tulajdonosa 50 éve disszidált, azóta nem fellelhető, valószínűleg meghalt. Örökösei sem jelentkeztek. Ettől a tulajdonostól anno zsebszerződéssel megvette egy másik ember, aki lassan 20 év nem él. A 20 éve elhunyt illetőtől édesanyám, a ház 2/3-adbeli tulajdonosa megvásárolta a fennmaradó 1/3-ad részt. A terheket azóta is ő viseli, ő tartja karban, ő lakja és használja az ingatlant. A tulajdoni lapon még mindig az eredeti tulajdonos van feltüntetve 1/3-ad arányban, a földhivatalnál nem lett töröltetve, merthogy nincs hivatalos szerződés. Édesanyám élhet az elbirtoklás jogával? Mennyire könnyen fogadják el az ilyet? Mennyi annak az átfutási ideje, hogy az ügyvéd pert indít és a tulajdoni lapon már az édesanyám neve 1/1 arányban szerepel?
Köszönöm a választ!

Használat megosztási szerződéssel az osztatlan közös tulajdonra való építkezés során mennyire rekesztheti meg a társtulajdonos a folyamatot? Mit kell aláírnia, mibe köthet bele jogilag? Mennyire fajulhat el a dolog?

Kérjétek a közös tulajdon megszüntetését.

100/200-ad részben az enyém, az 50/200 ad férjemé (amit vettünk) és 50/200 ad a bent lakó adós felesége/tulajdonostárs. Ikerházról van szó.
Igen, a végső cél a használat újrarendezése a tulajdoni hányadok alapján, bár félek attól, hogy mivel lakottan vettük és birtokon belül van, nehogy elveszítsük a pert.
Kérhetünk addig is többlethasználati díjat az 50/200 ad vásárolt részre? papíron osztatlan közös tulajdon az ingatlan, de a gyakorlatban osztott (ház is, kert is félbe van vágva).

Ymisar

1.beköltözöl és ha 15 évig senki sem jelentkezik, akkor elbirtoklás útján a tiéd lesz.

2 . törvényes örökös híján az állam örököl!
Meg várod míg bejegyzik, majd pert indítasz az állam ellen közös tulajdon megszüntetését kérve, s megveszed.

A használat módjának a meghatározását kérheted bíróságtól. (Elvileg a társasházzá alakítást is, de az általában nehezebb műfaj.)

És kié a maradék 1/2? És ő mit akar?

A most is bent lakó nem az adós, hanem annak volt házastársa , ugyanolyan mértékben tulajdonos, mint mi.

Jó estét,
Lakottan, árverésen vettünk osztatlan közös tulajdonban 50/200-ad házrészt. Statikailag, építészetileg megosztható lehetne, de a bentlakó nem akar beleegyezni a megosztásba.
Kérhetünk tőle többlethasználati díjat? Tulajdonjogunk már be van jegyezve.
Köszönöm a választ előre is.

Tisztelt Fórumozók!

Osztatlan közös tulajdonu ingatlannak, az egyik tulajdonos elhunyt, se rokona se hozzátartozója nincs. Kérdésem, mi az eljárás ilyenkor, és hogy tudnám megvásárolni a részét, és kihez kerül az emlitet rész.
Köszönöm válaszukat

Telekmegosztás?

Joker

Igen ! Kérheti!
Az elszámolás alapja mindig a főmérő.

Martiny

A helyi szabályoktól függ. De ha más nem, társasházzá lehet alakítani.

Tisztelt Fórumozók!

Lenne egy problémám, mellyel kapcsolatban szeretném kikérni a véleményüket.

Adott egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan. Az ingatlanban van három lakás. A megoszlási arányok a következők 42/100 az én tulajdonom (3 szobás lakás kb. 100 m2), 32/100 (2 szobás lakás, kb. 72m2), illetve 26/100 (2 szobás lakás, kb. 60 m2), ezek másik két családé. Tehát három tulajdonos van, a fenti részletezett megoszlásban.
Az ingatlanhoz tartozik egy vízmérő (Főmérő), ami az én nevemen van, illetve külön a 3 lakáshoz egy-egy almérő, ami természetesen hitelesítve van. (Tehát az én nevemen van a főmérő, meg a lakáshoz tartozó 1 db almérő). A vízmű nem a főmérőre számláz, hanem a 3 db hitelesített almérőre, melyek után mind a három lakás fizeti is az alapdíjat. (a három fogyasztása megegyezik a főmérőjével, ezzel nincs is gond). A problémát az okozza, hogy az egyik tulajdonos a 32/100 -as tulajdoni hányadú felhalmozott 30 ezer forintnyi vízdíj tartozást...

A kérdésem, hogy ilyen esetben a vízmű követelheti e tőlem, akinek a nevén van a főmérő, illetve a másik szintén rendesen fizető tulajdonostársamon a nem fizető tulajdonos vízdíját? Hiszen mint említettem hitelesített almérők vannak és a vízmű is azok alapján számláz és az alapdíjakat is szedi mérőnként.

Mi lenne a megoldás?

Köszönöm a válaszukat.

Üdv.

Kedves Fórumozok!

Ingatlan vásárlás előtt állok.
Ikerház felet szeretnék venni, de sajnos kiderült, hogy osztatlan közös tulajdonú a telek. 1044 négyzetméter az össz terület.

Érdeklődni szeretnék, hogy ezt soha sem tudjuk az osztatlant megszüntetni?

Köszönettel:

Martiny

Kedves Fórumozók!
1 ha 8242 m2 területű „szántó, erdő, legelő, fásított terület, saját használatú út” művelési ágú, osztatlan közös tulajdonú külterületi ingatlan 24/ 40 részével rendelkezem.
Több mint egy éve megindítottam volna az osztatlanság megszüntetését, de kiderült, hogy a társtulajdonos örökös nélkül meghalt! Közjegyzői végzés értelmében az államra szállt a társtulajdon!
Mit kell, tegyek jelen helyzetben, hogy ezt az áldatlan állapot megszűnjön!
Megvásárolni nincs szándékomban, nem is tehetem, nem vagyok, nem leszek földműves!
Felajánlanám megvételre az államnak, aminek sok esélye nincs!
Közösen felajánlhatnánk megvételre!
Kit, milyen igazgatási szervet kell, megkeressek kérésemmel? Tudtok tanácsot adni?

Közhiteles nyilvántartás

„A használati megállapodás, akkor is érvényes, ha azt én és a rokonok szülei(az akkori tulajdonos társak, most már nincs tul. részük) írták alá?
A leendő vásárlóra is kiterjed ez a megállapodás?”

Elvileg igen. Gyakorlatban pedig még inkább, ha a vásárló maga is hasonlóképpen használja az ingatlant, mert az önmagában is (ráutaló magatartással) a használat rendezése lenne külön írásos szerződés nélkül is.

„Tehát, ha jól értem az általam épített új családi ház(Ráépítéssel) nincs a teljes tulajdonomban?
A rokonoknak 58/100 tul. hányadban van részük az általam épített házban?”

Hát, ha a tulajdoni lapon ez van, akkor igen.

ObudaFan
A telekmegosztást a helyi szabályok nem teszik lehetővé.
A használati megállapodás, akkor is érvényes, ha azt én és a rokonok szülei(az akkori tulajdonos társak, most már nincs tul. részük) írták alá?
A leendő vásárlóra is kiterjed ez a megállapodás?

Társasház 2 albetéttel?

Köszönöm a válaszokat.
#MajorDomus
Igen, a ráépítéssel szereztem 30/100 tul. hányadot, erről szól a Megállapodás. A 30/100 be is lett jegyezve a tulajdoni lapra.

#ObudaFan
Igen a megállapodás módosította tul. hányadokat.
A 30/100 be is lett jegyezve a nevemre a tulajdoni lapra.
Tehát, ha jól értem az általam épített új családi ház(Ráépítéssel) nincs a teljes tulajdonomban?
A rokonoknak 58/100 tul. hányadban van részük az általam épített házban?

Ha egy helyrajzi szamon van az egesz ingatlan, akkor mindenkinek az egeszen all fenn tulajdonjoga, es ez csak egy hasznalati megosztas. Hasznalati megosztast nem lehet feltuntetni a tulajdoni lapon. Ha viszont a megallapodas a tulajdoni hanyadokat is modositotta, azt fel kellene. Egyebkent lehet gondolkodni telekmegosztasban, ha a helyi szabalyok lehetove teszik, vagy tarsashazban, esetleg a telektulajdon es a felepitmeny tulandonjoga elvalasztasaban, ha kulon helyrajzi szamot szeretnetek.