ajándékozás körüli bonyodalmak

Ha női bíró lesz nem számit a kisugárzás.
Bár???
Manapság már semmi sem biztos.

Olyan szabály van, hogy minden érdekeltnek perben kell állnia. Egyes bíróságok, bírók ezt tévesen, kiterjesztően értelmezik, és mindenkit érdekeltnek tekintenek, akinek a perrel érintett ingatlanon bármilyen joga áll fenn.

De nem mindegy ez neked? A legcélszerűbb, ha eleget teszel a felhívásnak, és perbe vonod a tulajdonostársat.

Van erre magyarázat, miért kell őket is perbe hívni?

Éppen beleállhatsz, de minek?

Nincs ügyvéded? Kéne.

KÉRDÉS - AJÁNDÉKOZÁS (INGATLAN) VISSZAKÖVETELÉSE ÜGYÉBEN
Kérdésem, beadtuk a keresetet az ugyben, hogy fiamnak ajándékoztam a fél ingatlan részemet, ő értékesiteni akarja, de azóta létfenntartás miatt szükségünk van az ingatlanra. Másik fele az ex feleségemé, a fiam már nagykorú egyébként. A biró minap azt irta, hogy hivjam perbe az ingatlannal kapcsolatban álló VALAMENNYI személyt, ami KB. AZ EXEMET JELENTI. DE ő az ajándék visszakövetelésben nem érintett, az ő fél része ebben tárgytalan.
Miért kéri mégis ezt a biró? Van valami magyarázat, jogszabály erre?
Nem szivesen látom őt a tárgyaláson, ráadásul az ő szerény kisugárzásával annak ellenére hogy jól kihasznált, lehet a biróságot levenné a lábáról.

Köszönettel a választ előre is, a konkrét kérdésre kérnék segitséget... arra, hogy miért van szükség az ingatlannal érintetteket perbe hivni?

Az ajándékozás egy dolog, ahhoz a másik résztulajdonosnak semmi köze. Viszont a használati megosztás már egy a tulajdonosok között létre jövő szerződés, amihez bizony kell az egyetértése, aláírása.
De miért teszed fel ezeket a kérdéseket, ha van ügyvéded?

MD-nek.Bp..külső kerület, úgy 40 milla.

És mennyit ér az 5/24-ed rész amivel az egyik örökös nem foglalkozik?

[Bocs, osztap, nem láttalak. A fórummotor mongyon le!]

Nem lesz illeték, hiszen egyenesági rokonok. Jövedeladó meg ajándékozásnál (az ajándékozó oldalán) fogalmilag kizárt.

A többit a kolléga tudni fogja.

„a megosztásra kell-e vajon a pápai jóváhagyó szignó is?”
Persze, meg még egy áldás a dalai lámától. :)
Komolyra fordítva, érdemes a használati megosztást mindegyik tulajdonossal aláíratni, és egyben mindegyiknek kötelezettséget vállalni arra, hogy az jogutódjaira is kiterjed. Mert ugyan a Ptk. 5:78. § szerint a "többség dönt", a kisebbség (akár most, akár egy új tulajdonos évekkel később) bíróságon megtámadhatja. Emellett a bankok nem adnak használati megosztási szerződés nélkül hitelt, tehát eladni is jóval nehezebb.
Ha a másik gyerek nem akarja aláírni, akkor az apa meg a lány a bíróságtól kérheti a használat szabályozását (vagy ha már most van egy kialakult használati rend, annak írásba foglalását). Nem lesz olcsó, de legalább jó sok időbe telik, mire meglesz. Alternatíva lehet a társasházzá alakítás, akkor a két lakás külön helyrajzi számot kap, de ahhoz is kell mindegyik tulajdonos. Különben ott is a bíróságra kell menni.

„természetesen szerepelni kell benne,hogy az ajándékozott több örökségre mar nem számíthat”
Olyan szép hagyatéki per lehet ebből, hogy egy ügyvéd mind a tíz ujját megnyalja utána. Főleg, ha jó soká él még az apa. Miért: Ugyan a Ptk. 7:56-7:57 § előírja, hogy osztályra kell bocsátani, és a hagyaték értékéhez hozzá kell számítani a kapott ajándékot, ha az ajándékozó-örökhagyó ezt kikötötte. De el lehet vitatkozni, hogy a sok éve adott ingatlan a hagyaték megnyílásakor mennyit érne. Ami nem triviális kérdés, főleg, ha a lakást a lány addigra felújítja, átalakítja, eladja.
Ha az apa azt akarja, hogy a két gyereke ne egyenlően örököljön, akkor írjon inkább végrendeletet, annak formai és tartalmi követelményeit betartva. Az sem perbiztos, de ha közjegyző előtt teszi, ritka az az örökös, aki sikerrel támadja meg.

„másik résztulaj is kap egy ajándékot...a közreműködése nélkül ”
Nem lehet csak úgy rálőcsölni valakire egy ingatlant. Ajándékozási szerződést kell kötni, azt mindkét félnek aláírni, különben nem jegyzi be a földhivatal.

De legalább illeték nincs szülő-gyerek között, és az ajándék után adó sincs.

Ja, lesz egy ügyvédi díj (annyi amennyi ) és lesz e vajon illeték ?
Illetve lesz e adózási kötelezettsége az egyik megajándékozottnak ? Már 3 éve vett egy lakást. a másik csak 11 éve szerzett.

Valami technikai hiba akadt.

Az egyik rokon / fivérem / elajándékozná a többségi tulajdonrészéből a leendő örökrészét a lányának. Eddig ok, de van egy másik gyereke is, aki lerázta, hogy nem foglakozik vele. A fivérem ennek ellenére végigvinné az ügyet.

Eredeti tulajhányad : 14/24 apa, 5/24 és 5/24 a két leendő örökös.
Az új felállás 12/24 a lány, 7/24 az apa és 5/24 a másik gyerek. Ez eddig sima ügy.

Kell egy ügyvéd, készít /szerkeszt/ egy ajándékozási szerződést , bele írja amit kell és amit a megbízó kér.
Na itt merült fel előzetesen pár probléma. Első, hogy az egyik résztulaj nem akar foglalkozni vele. Ez kezelhető. A másik az hogy műszakilag kettő lakás van, egy I jelű és II jelű.
A megosztásról készült egy szöveges és egy rajzos rész. Igaz ez még nemszerződés.
Nos az ajándékozó elképzelése az hogy az ügyvéd készít a normáknak megfelelően egy ajándékozási szerződést amibe konkrétan megjelöli már hogy az ajándékozotté lesz pl..az I jelű lakás , a 12/24 hányad és másik lakás, a II.jelű az apáé és a másik gyereké / 7+5/24 rész. /természetesen szerepelni kell benne,hogy az ajándékozott több örökségre mar nem számíthat.

A kérdés az hogy a fentebb megjelölt megbízói kérés bekerülhet e az ajándékozási szerződésbe ?

A megosztás korrekt, jól dokumentált.Igaz csak kettő aláírás szerepel rajta. Az apáé (ajándékozó) és az ajándékozotté -már magában bőven többségi ( 14 + 5 = 19 /24 tulajdoni hányad.
Vagy ami ennél is egyszerűbb lenne a másik résztulaj is kap egy ajándékot...a közreműködése nélkül ?(magyarul nem foglakozik vele ).Így a felállás 12/24 - az I jelű lakás a lányé a másik a II jelű lakás 12/24 a másik gyereké(aki a korszellemnek megfelelően lehet fiú és akár lány is ). Kérdezem ezt mert a fivér epésen megjegyezte, hogy a megosztásra kell-e vajon a pápai jóváhagyó szignó is?