Osztatlan közös tulajdon

Frank2022,

Azért ezen kívül is, mint ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonos, lehetne keresnivalód. Csak hát jobb lett volna azt a ráépítési jogcímen eleve tulajdont szerezni, akkor most csak a többi rész feléről beszélhetnénk. Hivatkozhatsz rá, de ha nem tudsz megegyezni az unokával, akkor neked kellene pert indítanod bíróságon. Ha tudod igazolni, hogy Te a saját pénzedből építetted a felső lakást, akkor jó eséllyel bejegyeznék az azzal arányos tulajdonrészedet. Bár ezt is inkább apád halála és az öröklés előtt kellett volna lerendezni, most már macerásabb lenne...

Tisztelt drbjozsef.Ahozzáépitést a 11.kerületben eladott lakás árából csináltuk meg,van esély,hogy a felső lakásrész a tulajdonunkba kerüljön?köszönöm a segitséget

Érdekes !
Nos ebből :
„ Nem is tudom,hogy tudom röviden leírni.30 éve volt a szülői házra ráépítettem egy 80 nm-es lakást,szüleim egyetlen gyereke vagyok,a felét már rég apám elhalálozása miatt megörököltem ,anyám az unokára íratta a részét ”

Ez a 'pénzéhes' unoka nagy valószínűséggel az ő gyereke.
Sőt az unoka ilyent is tett :

„öregek otthonába vitték a mamát ,így csak mi lakjuk a felsőrészt amit mi építettünk az alsó üres.”
Hát talán meg lehetett volna akadályozni, hogy az ember saját anyját csak úgy az idősek otthonába vigyék.... ha már az alattunk lakik.
Az ember a saját anyját csak gondozza (ha bírja ) az unokától kevésbé elvárható.
Továbbá :

El szeretné adni az egészet és a felét kéri.ez így jogos?
Hát ha tudja, a felső / a panaszos / belemegy így a legcélszerűbb. Egy 2 x 80 nm -es ingatlan így ér a legtöbbet, mondjuk egyben 80 millát, de ha csak az alsót tudja az unoka eladni az nem 40 hanem csak 35 milla.

Nagy családi belharcok dúlhatnak arra felé.
Nyilván az unoka racionálisan (érzelmek nélkül ) gondolkodik, a papa vagy a mama pedig érzések alapján.
A legtöbbet kihozni az ingatlanból akkor lehet ha az alsó és a felső rész is üres. Persze hhez áldozatokat is kell hozni.
Pl. úgy átalakítani a két ingatlant, hogy műszakilag teljesen önállóak legyenek. Külön bejáratok , külön közműves csatlakozások stb.
Sok pénz és munka.
Megéri - nem éri meg ? Innen eldönteni nem lehet.

Frank2022,

Elvileg igen. Kérni kell ráépítés jogcímen a tulajdonjogod bejegyzését, ehhez mellékelni a másik/többi tulajdonos beleegyező nyilatkozatát.

Ha utóbbit nem adják meg, akkor pert indíthatsz bíróságon, amely az ítéletével pótolhatja azt.

„Ha utóbbit nem adják meg, akkor pert indíthatsz bíróságon, amely az ítéletével pótolhatja azt.”

Ha bíróságra kerül az ügy, szerintem a bíró első kérdése az lesz, hogy igazolja, hogy mennyit költött az építkezésre harminc évvel ezelőtt. Ha megvannak a nevére szóló számlák, semmi gond. Ha nincsenek, akkor ez bizony hegymenet lesz. Mert honnan tudjuk, hogy az eladott XI. ker lakás árának nem csak a felét költötte rá?

A második kérdés az lesz, hogy mennyi volt harminc éve, az építkezéskor, a régi lakás plusz a telek értéke.

Nem lennék meglepve, ha szakértők hada keresné degeszre magát egy ilyen peren. No de hát fiat justitia, ruat coelum...

Ezért írtam : "macerás lesz"
Nyilván azonnal kellett volna.
De hát ezért van a bíróság. Majd eldönti.

:)

Sőt! Fiat iustitia et pereat mundus!

„Sőt! Fiat iustitia et pereat mundus!”

Az szerintem a második per lesz. :)

Mert ha a földhivatal bejegyzi az új tulajdoni hányadokat (tegyük fel, 7/10 lesz a végén a kérdezőnek, 3/10 az unokának), attól még a kialakult használati rend nem változik. Azaz hiába nőtt a kérdező %-a, a tulajdoni hányadának a piaci értéke nem nőtt, hiszen ő még mindig csak a fölső lakást használja, az unoka meg csak az alsót.

A tulajdonosok szótöbbséggel döntenek a közös tulajdon hasznosításáról. Mivel a kérdezőnek 7/10-e lesz, és meg akarja változatni, hogy hogyan használják az ingatlant, az ő döntése számít. Ez ellen mehet perre az unoka, ha úgy gondolja, hogy az érdekeit lényegesen sérti. Hogy ott mit ítél a bíróság, az jó kérdés... De ez sem tűnik egy rövid, olcsó, egyszerű pernek.

osztap,

A saját tulajdona jogán használja a felső részt.
De ha örökléssel szerez ezen felül tulajdonrészt, akkor, mint az alsó rész használójának jogutódja, pont ugyanolyan használati jog lesz ott is, mint a másik örökösnek, vagy megajándékozottnak. Ez nem kérdés bíróság előtt.
Legfeljebb az, hogy ezt hogyan kényszerítse ki...

Jó reggelt kívánok.Köszönöm a tanácsokat,jelenleg csak a felsőrész van használva az alsó lakatlan.Úgy értettem a tanácsokat ez per nélkül nem fog a felső rész a nevünkre kerülni.

Frank2022,

Amíg ez közös tulajdon, addig soha nem fog a "felső rész a nevedre kerülni". Nincs is olyan, hogy melyik rész kinek a nevén van.
Ha társasházzá alakultok, akkor lehetne albetétesíteni a két lakást, és akkor lehetne a neveden az egyik.

Amíg közös tulajdon, addig a ráépítéssel az osztatlan közös tulajdon értékét növelted, és ezért az EGÉSZ ingatlanból egy nagyobb ESZMEI HÁNYAD jár neked belőle. Hogy a használat módja milyen, az már más kérdés.

De egyébként igen : VAGY közös megegyezéssel, a többi tulajdonos hozzájárulásával jegyzi be nagyobb hányadot neked a földhivatal, VAGY ennek hiányában csak a bíróság ítéletével.

drbjozsef,

„mint az alsó rész használójának jogutódja, pont ugyanolyan használati jog lesz ott is, ”

Jogos! Igazad van.

Sziasztok!
A segisegetekre volna szuksegem a tisztan latas vegett...
Adott egy ikerhaz melynek telke osztatlan kozos tulajdonu a 16. keruletbem a garazsok ernek ossze oldalt, igy a hatso resz is ezek altal "hatarolt".
Nem tul nagy resz kb 8m hosszu es 4m szeles mert a garazs meghosszabbitasa a telek tulajdonkeppen.
Keritest anno nem huztunk, gyerekeknek nagy terulet ugyis egyutt jatszanak stb.
Szomszed gondolt egyet es beepitett egy 20m2 es fahazat a vonalra (szinte vegig er azon a 8m hosszan) ami igy kvazi teljesen lekeriti azaz elvalasztja a hatso reszt kb.2,4 m magassagban elveve a napot a teret (ha kerites volna max 1,8m ha jol tudom) es doboz bezart hangulatot tremetett nekunk erre a reszre.(a sajat hazunk fala a masik oldal)
Mivel rajtott, hogy a fahaz nyaron meleg lesz felszerelt egy klimat a hatuljara ami felenk fujja majd a forro levegot a zajrol nem is beszelve...es mivel ezt majd "muhelynek" hasznalja aprilistol ejjel-nappal megy majd a klima egesz oktoberig.

Tudok e valamit tenni?
Szabalyos e , hogy a beleegyezesunk nelkul csinaltak mindezt?
milyen lehetosegeim vannak?
Nagyon koszi!
A telek beepithetosege az ikerhazzal maxon van...
Koszonom Nektek!

„Szabalyos e , hogy a beleegyezesunk nelkul csinaltak mindezt?”
Valószínűleg nem, de ezt ennyiből biztosra nem lehet tudni.

„milyen lehetosegeim vannak?”
Elsőre a jegyzői birtokvédelem adódik.

Sziasztok!
Én egy osztatlan közös tulajdonban levő telken lakom egy ikerház egyik felében ezen a telken 50% ban tulajdonos vagyok
a másik ikerházban lakó pedig a másik 50% ban tulajdonos.Kérdésem az lenne ,hogy van e bele szólásom ha ő elköltözik és kiadja
idegeneknek az ő ikerházát és e miatt nem fog életvitel szerűen ott lakni.
Válaszotokat előre is köszönöm.
Üdv:Laci76

Laci76,

Nincs.
Jó esetben van egy írásos használati megosztási szerződés közöttetek, hogy melyikőtök az épület és a telek melyik részét jogosult használni, hasznosítani, egyben erre vonatkoznak elsősorban a kötelezettségei (karbantartás). Még jobb esetben ebben benne van rendelkezés a hasznosításról, változtatás jogáról, közös részek (autóbeálló, tető) karbantartásáról, meg ilyesmi részletekről.
Ha nincs ilyen, akkor ez a szerződés attól még létezik, csak nincs írásban : ráutaló magatartással jött létre, ahogy most használjátok az ingatlant.

Akinek kizárólagos használati joga van az ingatlan egy bizonyos részére, arra hasznosítási joga is van egyben : bérbeadhatja, vagy szívességi lakáshasználatot is biztosíthat bárkinek.
Ahogy ő sem járhat be hozzád a te wécédre, és nincs köze hozzá, hogy - a normál együttélési szabályok határain belül - hogyan használod az ingatlanrészedet.

drbjozsef nagyon szépen köszönöm a segítséget!

Van valakinek tapasztalata osztatlan közös tulajdonnál, közös tulajdon megszüntetése iránti perben? Most egyeztetünk az ügyvéddel, szeretnénk mielőbb elindítani a pert. Megpróbálom röviden leírni a helyzetet. Adott egy 1017 nm-es telek, amin 3 ingatlan van, a miénk a legnagyobb, mi vagyunk a tulajdonosok 60%-ban, míg van egy 25, és egy 15%-os tulajdonos. Ők összefogtak ellenünk, és semmiben nem hajlandóak együttműködni, visszaélnek az aláírásukkal. Írok két példát: szerettünk volna társasházzá alakulni, hogy legyen saját tulajdoni lapunk, ez semmilyen változással nem járt volna a használatban, és nem lett volna közös költség sem, továbbra is mindenki a saját területéért lett volna felelős, ahogy most. Kértük, hogy írják alá, minden költséget mi fizetünk, ki is hívtuk a műszaki felmérőket, de ők nem engedték be, és közölték, hogy nem is írnak alá semmit. Tehát őket kár nem érte volna, de az ő tulajdonrészük értéke is nőtt volna. Még 60 évvel ezelőtt az önkormányzat elcsatolt a telkünkből egy részt, úgy hogy nem fizettek érte, mert utat akartak ott építeni, de ez végül nem valósult meg. Az önkormányzat ingyenes visszaszabályozná hozzánk, de mindhármunk aláírása kellene hozzá, amit ők szintén nem hajlandóak aláírni. Ezzel igen nagy anaygi kárt okoznak nekünk. Kérdésem, mire lehet számítani? Mi szeretnénk az ő részüket is megvenni, maguktól nem hajlandóak eladni, többször tettünk ajánlatot.

Inditsatok pert a közös tulajdon megszüntetése érdekében.
Ha nem tudtok megegyezni,árverezés lesz a vége.

De ha van ügyvéded akkor minek van ha erről nem világosit fel?

Nem ez volt a kérdésem, ezeket már tudom, hogy megy, most állítjuk össze a peranyagot. Az érdekelne, akinek már volt ilyen pere, mi lett a vége? Mi szeretnénk, és ki is tudjuk vásárolni a másik két tulajdonost.

Amit leírtam.
A biróság eldönti hogy ki vásárolhatja ki a többiek tulajdonrészét vagy elrendeli az árverezést.

Azért a leírás eléggé hézagos.

„Adott egy 1017 nm-es telek, amin 3 ingatlan van, a miénk a legnagyobb, mi vagyunk a tulajdonosok 60%-ban, míg van egy 25, és egy 15%-os tulajdonos.”
Adott a telek, konkrét nm -ben, de a rajta lévő ingatlan felépítményről semmi. A tulajdoni hányadot amúgy természetes törtben adják meg.

Lehet perelni, de azt meg is kell nyerni. Az árverésnél pedig mindenki rosszul jár.
Jobb az észszerű megegyezés.

Törtben van megadva a tulajdoni hányad, én csak az egyszerűség kedvéért írtam %-ban, hogy látható legyen mi vagyunk a többségi tulajdonosok. A felépítmények sehol sem szerepelnek, éppen ezért szerettünk volna társasházzá alakulni, hogy legyen pontos tulajdoni lapunk. Mint írtam, a kisebbségi tulajdonosok semmiben nem hajlandóak együttműködni, mindent bizonyatni tudunk, így a per kimenetele nem kétséges. Árverésről szó sem volt, nem tudom honnan veszitek. Mi szeretnénk megvenni a másik két tulajdonrészt is!!! Ezzel a két tulajdonossal semmilyen megegyezés nem lehetséges, pláne nem ésszerű. 4 éven át nem jutottunk velük semmire, nem írnak alá semmit, többször tettünk vételi ajánlatot, eladni nem hajlandóak!

Majordomus!

Miért kéne árverezni, amikor mi szeretnénk megvenni a többiek részét is? A többiek nem szeretnék a miénket, mert nincs annyi pénzük. Csak hogy érzékeltessem a dolgokat, a mi részünk ér 400 milliót, az egyiküké 30-at, a másikuké 50-et. Egyedül mi vagyunk abban a helyzetben, hogy kivásároljuk a többieket, és ezt is szeretnénk.

Unicorn

Zoltanuss ezt írta neked:
„Lehet perelni, de azt meg is kell nyerni. Az árverésnél pedig mindenki rosszul jár.”

Nos, közös tulajdon megszüntetése érdekében indított perben nincs győztes és vesztes. Mindenki a tulajdoni arányának megfelelően fizeti a perköltség rá eső részét, ergo te fogok kifizetni belőle a legtöbbet a 60 %-od után és ahogy én tudom, eléggé drága maga a perköltség is, talán az ingatlan értékének 6 %-a. Mivel meg kell határozni az ingatlan értékét, ezért szakértőt fognak ezzel megbízni, aminek a költségét is ki fogjátok fizetni. Sőt az se biztos, hogy piaci áron fog elkelni, ha árverésre kerül a sor. Kérdés, hogy mi fog maradni a végére belőle.

Szóval be kéne lengetni nekik ezt és megkérdezni őket, hogy biztosan kitartanak-e még így is, vagy inkább eladják még per előtt neked a részüket. Igaz akkor költözniük kell, de lehet még jobban járnak, mint a pert követően.