Osztatlan közös tulajdon

Hát,osztatlan közös tulajdont nem tolonganak megvenni árverésen sem.
.
Sz.örökös javaslata jó,azzal egészíteném ki hogy ügyvédi úton tegyetek korrekt vételi ajánlatot,egyúttal közölve,hogy ha igy nem akkor úgy.......
.
Nekik nagyon nem lesz buli az árverés,pláne ha csak a többségi tulaj fog licitálni(lefelé).

Majordomus

„azzal egészíteném ki hogy ügyvédi úton tegyetek korrekt vételi ajánlatot,egyúttal közölve,hogy ha igy nem akkor úgy”

Én sem úgy gondoltam és ezt valóban nem írtam le - elnézést érte - hogy ők, mint társtulajdonos, közvetlenül keressék meg a másik két tulajt, hanem szigorúan ügyvéden keresztül. Én is anno úgy tudtam rendbetenni a volt ingatlanom ügyét, hogy ügyvéddel írattam két levelet a másik tulajnak. Az első levélre eléggé pökhendi válasz érkezett, viszont mikor a másodikban megemlítettem a közös tulajdon megszüntetése pert, mint nem szabadon választható lehetőséget, hanem inkább végső és visszavonhatatlan megoldást, ami neki is valószínűleg pénzébe fog kerülni, akkor mindjárt megjelent személyesen és megbeszéltük, helyre tettük a dolgokat. Úgy jöttem el végül onnan, hogy minden kérdést lerendeztünk, tisztán és gondmentesen adtam át az ingatlant.

Nos a kutya itt van elásva :

„ a mi részünk ér 400 milliót, az egyiküké 30-at, a másikuké 50-et.” , korábban pedig ez az állítás :

„mi vagyunk a tulajdonosok 60%-ban, míg van egy 25, és egy 15%-os tulajdonos.”
Ez matematikailag nem stimmel, de másképpen se.

Az osztatlan közös tulajdon terület alapú és nem érték alapú. A terület változatlan az érték váltózó.
Tegyük fel, hogy van egy ikerház. Valamikor pont egy telek egyik felére egy ház mellette egy ugyan olyan.... most az ikerház műszaki jellemzőit had ne soroljam.
A tulajdoni hányad 1/2 - 1/2.... gyengébbeknek 50 - 50 %. Telik az idő az egyik iker gondozza a házát lakását.. beruház extra fűtés ,márvány padozat tripla üveges ablakok, arany csapok stb. a végtelenségig.
A másik hagyja úgy. Az érték lehet akár 3 x -osa is a két ingatlannak, de a tulajhányad továbbra is 1/2 - 1 /2.
Anno volt egy üres telek, amire 3 db ingatlan került. Építés közben kellett volna rendezni.
Lehet igaz a 400 a 30 és az 50 millás érték. Az 480 millió, annak 60 % -a 480/100 x 60 = 288 milla és nem 400 .
Másik példa van egy család . Van egy család.. apu.. anyu 2 gyerek. A gyerekek nőnek, majd az egyik elköltözik. A másik pedig rá épít a házra egy másikat. Ugyan akkorát ugyan akkora értékben. Megnevezése 2 lakásos lakóház. Ennyi.
A szülők gondolják jó gyerekek, semmi baj, majd távoznak az élők sorából.
Majd jön az öröklés . a meg 1/2 - 1/2 arány. Tehát Pestmihálújlakon a 1522234 hrsz -u ingatlanon az örökölés a fenti testvér és a korábban elköltözött között ez.... hacsak számlákkal, tanukkal stb. nem bizonyítja az építkezést. Az előre látók ezt már az építkezés kezdetén elrendezik jogilag. Bonyolíthatja ha az egyik még gondozás címen többlet örökséget indukál magának, vagy egy válás is belekavar a dolgokba.
" Mint írtam :
” A terület változatlan az érték váltózó.
Sőt az érték eleve szubjektív. Az egyik becslő ennyit ad meg a másik amannyit
Csak annyit tudunk, hogy egy telek 1017 nm , azon 3 házikó. nyilván különféle nagyságúak , sőt értékűek és a belháború dúl.

Tisztelt Fórum! Van egy teremgarázs beállóm Bp-en egy olyan teremgarázsban, amiben a beállók egy helyrajzi számon vannak, minden tulajdonos ugyanazon a tulajdoni lapon szerepel megjelölve, hogy hányas beálló az övé. Összesen kb. 200 beállót tartalmaz. Amikor vásároltam kb. 5 éve, az ügyvéd az adásvételi szerződésbe beleírta, hogy a tulajdonosok nagy száma miatt tekintsen el a földhivatal az elővásárlási jog lemondásáról szóló nyilatkozatok igényéről. Ez így is történt, a nevemre került a beálló. Jelenleg azonban el szeretném adni, de a vevőjelölt ügyvédje azt állítja, hogy a tulajdonosok nagy számára tavaly év végétől már nem lehet hivatkozni. Kérdéseim:

1. Valós, amit a vevőjelölt ügyvédje állít? Ha igen, akkor ebben a helyzetben hogyan lehet legegyszerűbben az elővásárlási jogot lerendezni? 200 tulajdonosnak hivatalos levelet küldeni aránytalanul drága lenne és egy részük valószínűleg nehezen, vagy egyáltalán nem elérhető.
2. Járható út lenne az, hogy elküldöm a vevőjelöltet a földhivatalba, hogy nézze meg a helyrajzi számhoz kapcsolódó legutóbbi adásvételiket és azokból puskázzunk? Van joga megtekinteni? Honnan ismerjük fel, hogy a földhivatal nem kekeckedett az adott adásvételivel? Onnan, hogy széljegyre került, vagy onnan, hogy már a tulajdoni lap II. részében szerepel a vevő neve?

Előre is köszönöm a segítséget!

vinnie, talán ez segít:

https://www.pwc.com/…erzodes.html

Zoltanuss te félrebeszélsz. Az én területemen van egy 300 négyzetméteres fullra felújított passzív ház, míg például a másiké egy 40 négyzetméteres lepukkant, 120 éve nem volt semmilyen felújítás. Ha én eladom a részemet, az enyém sokkal többet ér nyilvánvalóan, mint az övé.

Unicorn

„Az én területemen van egy 300 négyzetméteres fullra felújított passzív ház, míg például a másiké egy 40 négyzetméteres lepukkant, 120 éve nem volt semmilyen felújítás. Ha én eladom a részemet, az enyém sokkal többet ér nyilvánvalóan, mint az övé.”

Nem beszélt félre Zoltanuss, mikor ezt állította: „Az osztatlan közös tulajdon terület alapú és nem érték alapú.”
Valóban így van, hogy a terület törtekben számolt mértéke az, ami aztán a százalékos arányt eldönti, de erről a törtalapú elosztásról semmit nem írtál. Lehet, hogy akkor is többségi tulajdonos maradsz, de esetleg jóval kisebb mértékben, mint a 60 %, ahogy azt írtad. Gyakorlatilag tök mindegy, hogy mekkora és milyen állagú az épület rajta.
Egyébként én is a volt ingatlanomnál úgy voltam, hogy a szomszédé egy lepukkant főépület volt egy kicsi, lepukkant állapotú melléképületrésszel és néhány szintén lepukkant gazdasági épülettel. Az enyém pedig egy rendbe tett főépületrész és egy engedéllyel bővített melléképületrész volt néhány gazdasági épülettel együtt. Ennek ellenére mégis csak 50 %-ban maradtam tulajdonos, mert az épületek minősége ezt nem változtatta meg.

Kb. szerintem ez az, amire Zoltanuss is utalni akart. Tehát ha leírod a törtalapú hányadokat, akkor derül ki csak, hogy mennyire és mekkora mértékben is vagy te ott többségi tulajdonos. És még az sem elhanyagolható, hogy az épületek építésének, felújításának mennyire vannak rendben az engedélyei.

Unicorn Unicorn !
Még mindig nem érted. De azért valamivel többet tudunk meg.
Tehát a tied a pássziv ház 300 nm, egy másik résztulajné egy 40nm -es. És a harmadik ?
Amúgy a pásszív ház és bármi más nem nő ki a földből, az valamikor valaki építette.

„A felépítmények sehol sem szerepelnek”,
Ja ez nekem is feltűnt, nálam ezért készítünk un. megosztási szerződést.
Akkor beidézném az első állítást :

„ Adott egy 1017 nm-es telek, amin 3 ingatlan van, a miénk a legnagyobb, mi vagyunk a tulajdonosok 60%-ban, míg van egy 25, és egy 15%-os tulajdonos.” Még ez is igaz lehet érték alapon.
Csakhogy az ingatlan nyilvántartás terület alapú.

Az 1017 nm egy jó nagy telek. Azon elfér akár egy házban 4 lakás . Úgy nevezik . többlakásos épület.
Lehet akár társasház is ha a tulajok úgy akarják.
De vissza erre a vitás 3 tulajos ingatlanra. A tulajdoni hányad ismeretlen. Feltételezzük, hogy 1/3 - 1/3 - 1/3. Ez a világ végéig így marad.

Ha az egyik épít rá egy palotát.... konkrétan egy passzív házat Ennek értéke most a tulaj szerint 300 milla. Ha learanyozzuk a padozatot, arany stukkók, exra full berendezés, lehet akár 480 milla, sőt akár 990 milla. a telekkönyvi hányadok nem változnak.

Ja az a 300 millás ház akár meg is semmisülhet. Egy alapos tűz tudja dolgát.

Tisztelt Szakértők!

Ingatlanvásárlás előtt állok. Adott egy ház, amiben összesen 5 db lakás van. Családi házként van nyilvántartva, használati megosztással. Az 5 db lakásból 4 db egy család tulajdonában áll, az 5. (tetőtéri) lakás valaki másé. A tulajdonosok kötöttek egy használati megosztást, mivel a háznak van egy kertje, így abban állapodtak meg, hogy a kertet csak az a család használhatja, akiké a 4 db lakás.

Jelenleg ez a 4 db lakás eladó, amit a tulajdonosok egyben szeretnének eladni. A tetőtéri lakás idén év elején cserélt gazdát, a használati megosztást még tavaly év végén írták alá, tehát a tetőtéri lakás mostani tulajdonosa nem írta alá, az előző tulajdonos írta alá.

Ha jól tudom, pusztán a tulajdonosváltás nem indokolja, hogy új használati megosztás szülessen. A kérdésem a következő:

A 4 db lakásból 2 db-ot vásárolnánk meg és egybenyitnánk őket. Ezekhez jelenleg tartozik kertrész a használati megosztás szerint. Az érdekelne, hogy a tetőtéri lakás tulajdonosa megtámadhatja-e a használati megosztást, vagy az olyan erejű, mint egy szerződés? Illetve újra kell-e írni a használati megosztást, ha mondjuk a 4 db kislakásból 2 db nagylakás lesz (tehát nem csak tulajdonosváltás történik, de az ingatlanok darabszáma is változik)?

„Az érdekelne, hogy a tetőtéri lakás tulajdonosa megtámadhatja-e a használati megosztást, vagy az olyan erejű, mint egy szerződés?”

Úgy gondolod, hogy egy szerződést nem lehet felmondani, módosítani? Azt is lehet. A tetőtéri tulaj meg is támadhatja. Az más kérdés, hogy mit ítélne a bíróság.

Kedves wers, köszönöm a választ! Igen, végülis egy szerződést is meg lehet támadni, tehát nincs értelme annak, hogy a használati megosztás és a szerződés között párhuzamot vonjak.

Abban kérhetnék segítséget, hogy a használati megosztást milyen esetben kell újraírni? Ez nem világos nekem. Az én érdekem ebben a helyzetben vevőként az lenne, ha nem lenne szükséges a használati megosztást módosítani a jövőben.

„milyen esetben kell újraírni?”

Kelleni nem kell. Ha valkinek nem felel meg, kezdeményezheti a módosítást. Ha nincs közös megegyezés, bírósàghoz fordulhat.

Ha neked megfelel így, nincs mit tenned.

bevasarlotura

• osztatlan közös tulaj.

„ A tulajdonosok kötöttek egy használati megosztást, mivel a háznak van egy kertje, így abban állapodtak meg, h....”
Sokkal sarkalatosabb érdek a használati megosztásnál a közművek. Így a vízközmű, az elektromos - közmű bekötés , a gáz közmű bekötés. Mert lehet főmérős és lehet almérős megoldás És a csatorna.
Az a jó ha ezeknek külön - külön mérőik vannak és ráadásul olyanok amit a szolgáltatók is elismernek. Azaz szerződés van a szolgáltatókkal.

A kert csak egy harmadrangú valami.
Nagy valószínűséggel a tulajdoni lap csak annyit tartalmaz, hogy lakóépület... több lakással.
Nem árt az építési terveket is elkérni és tüzetesen tanulmányozni.
Természetesen lehet módosítani azt a használatmegosztási szerződést. De ajánlatos a vétel előtt, mert később nehezen állhatnak rá.

Minden megállapodás, szerződés megváltoztatható.... ha felek úgy akarják.
Van azért néha ,hogy valamelyik fél vélt vagy valós ok miatt nem akarja.

T. bevasarló.... !

„ Az én érdekem ebben a helyzetben vevőként az lenne”,

Az érdeked az lenne, hogy alaposan megismerd az épületet, benne a megvásárlandó lakásokat. Továbbá megismerd a tulajdoni viszonyokat.. a közmű adottságokat és még a használati megosztási megállapodást is.

Úgy általában a vevők ezt egy vagy két látogatás alkalmából nem ismerik/ismerhetik meg... ezért kell segítség, rokon ,szakember stb.
Amit néha az eladók nem szeretnek. De ügyesen, cselesen minden megtudható

Nagyon köszönöm mindenkinek a segítséget!

Üdvözlök Minden Fórumozót!
Segítséget a következő ügyben szeretnék kérni:
Adott egy 5 lakásos társasház, zárt (kapuszínes ajtó), bekerített udvari résszel. A lakások mindegyikének külön helyrajzi száma van. Az udvar pedig osztatlan közös tulajdon. Az udvarban vannak még garázsok is, melyek mindegyikének külön helyrajzi száma van. Most az egyik lakást szeretnék eladni, a garázs nélkül. A kérdésem az lenne, hogy ha a garázs is eladásra kerül és olyan valaki veszi meg aki nem lakástulajdonos, akkor a többi lakó megtagadhatja-e azt hogy idegen, (nem lakástulajdonos) bejárkáljon az udvarba?
Válaszokat előre is köszönöm!

Őszikék57,

„hogy idegen, (nem lakástulajdonos)”
Helyesen : NEM idegen (nem lakás-, de garázstulajdonos)

Ha már külön helyrajzi számon vannak (valóban) a garázsok (amelynek kitalálóját finoman meg kellene cirógatni egy kihegyezett karóval, hogy az a végbelétől balra hatoljon be, a jobb kulcscsontjától picit jobbra pedig ki), akkor azok pontosan ugyanúgy a társasház külön tulajdoni részét képezik, mint a lakások. Társasházi tulajdonostárs, bejárhat a garázsába, használhatja, pont úgy, ahogy te a lakásodat. És pont úgy használhatja társtulajdonosként a közs udvart is, mint te.
Ez ellen sajnos csak 100% tulajdonosi egyetértéssel, alapító okirat módosítással tudnátok fellépni. (vagyis a garázsok közösbe vételével, ami a társasháznak jelentős kiadással járna, hiszen meg kellene azokat vásárolnia a tulajdonosaiktól)

Érdekes lenne hogy a külsős tulaj nem közelitheti meg a garázsát ahol az autója van.

Mi az hogy "bemászkál"?
Használja a tulajdonát.

Felénk nem csak a garázsokat, a teremgarázs helyeket, de az udvari placcot is külön eladták.
Így elvileg a placc is értékesíthető, bérbe adható.
Tény hogy nem 5 lakás hanem kb. 60 db. van, ezért a tulajok nem ismerik egymást.
Észak- budai lakópark.

Mohó beruházó mindenből pénzt csinál.

„.....az udvari placcot is külön eladták”
Ami teljes egészében törvénysértő, hiszen az ingatlan-nyilvántartásba be sem jegyezhető, így a beruházó saját zsebre kap ajándékot ismeretlenektől. Gondolom szülinapjára. ;)

„Ami teljes egészében törvénysértő, hiszen az ingatlan-nyilvántartásba be sem jegyezhető”

Miért? Ha fel tudja úgy osztani (ez tényleg nem könnyű szabályosan, de nem lehetetlen), akkor az "épülethez tartozó földrészlet" lehet akár csak a konkrétan az épület alatt lévő föld is.

Egyébként Zöldövezeti esetén feltételezem, hogy azért nem törvénysértő, mert a lakópark különböző ütemei, különböző épületei, nem egy társasház, hanem több. A közöttük lévő magánterülettel, pedig azt kezd a beruházó, amit csak akar (de éghetne a pokol egy külön bugyrában persze azért).

A telek mindig a társasház osztatlan közös tulajdona. Annak egyes részei önálló albetétbe nem vehetők ki. Olyan nincs, hogy az osztatlan közös tulajdonú teleknek más a tulajdonosa, mint a társasházi tulajdonos, aki egyébként szerepel valamelyik albetétben is, mint tulajdonos. Volt erről a kúriának is döntése, ha jól emlékszem. Pont ezen oknál fogva, hogy a vállalkozók telken kialakított parkolókat adtak el. Egy megoldás lehetséges, ha a társasház az szmsz-ében kizárólagos használati jogot engedélyez valamely tulajdonosnak akár hosszú távra.

Ez így van!
Én is alakitottam ki parkolókat a zöldterületen és 10 évre megkapták kizárólagos használatra 250 ezer ft befizetése ellenében.
Ehhez előzőleg módositottuk az szmsz-t.

Pedg így van.

Bp. Csillaghegy Redizent lakó park. A goole térképen megnézhető !