Osztatlan közös tulajdon

Csillaghegy Residence ángolosan.
Még képek is vannak. Lent balra a piros autó helye pl. az egyik lakásé-

Ja ! Emberbarát közösköltségek.
45 nm -re 35 eft. Ugyan olyan lakásnál a Ferenc körúton 9800 ft. Mondjuk az utóbbin a parkolás meglehetősen macerás.
100 nm- es lakásé 65 eft. Nem lakbér. Az ha kiadják 280 eft min.

És sár vagy por mindenütt, a busz, hév 12 percre.

Azért ebben van egy kis finom csúsztatás.
A fiam is 43 ezer közös költséget fizet havonta egy 103 m2-es lakás (XIII.ker)után és meg van ezzel elégedve.
Ez ugyanis tartalmazza a melegviz költségeket,télen a fűtés nyáron a hűtés! költségeit,alpesi pollenszűrős cirkuláció van.
Valamit valamért.
Van olyan házam ahol tegnap volt közgyűlés,és az új tulaj sokallta a 6,760 ft közös költséget a 26 m2 után. Pedig ebben a hiteltörlesztés összege is benne van.
Minden csak nézőpont kérdése.

Sziasztok,

egy falubeli néninek szeretnék segíteni, van egy telke amit eladna, mert rossz a helyzete és megkönnyebbülne ha nem kéne gondozni még azt az 1000m2t is, a jegyző adott neki egy ügyvédi névjegykártyát aztán útjára engedte szegényt, de nincs pénze ügyvédre. A telken ő a több mint felén tulajdonos de vannak mások is akiket égen földön nem találnak meg, hogy eladhassák már végre a telket, ő kifizetné őket tisztességesen, csak nem találja őket. Kihez kell fordulni ez ügyben? Mivel gondolom így nem adhatja el.

Előre is köszönöm a válaszokat

Wazuka,

Nem tudom mennyit ért ez a telek, de ha sok embert kellene megtalálni, akkor az sok idő és pénz, vagy utánamegy ő a tulajdoni lap adatai alapján, vagy megfizet valakit erre, de ilyet szerintem nem is igen talál, nem vállalja ezt senki.

Én azt mondanám, adja el a saját részét, azt megteheti a többiek beleegyezése nélkül is (elővásárlási joguk van, az is macera lehet, de sok tulajdonos esetén, akik amúgy sem fellelhetőek, talán nem lesz gond). Én asszem ezt tenném. Aztán ha akarja majd az új tulajdonos szenvedjen az 1/1 megszerzésével.

Már ha talál ilyen vevőt.

Wazuka,

Kérj le neki a Földhivatal Online-on egy friss tulajdoni lapot. Azon rajta lesznek a tulajok címei, írjon nekik tértivevényes levelet. Ha visszajön a levél, akkor a járási hivatalban kérjen adatszolgáltatást a lakcímnyilvántartóból. Ezt a néninek kell kérnie, mert csak érintettnek, pl. társtulajdonosnak, adják ki. Akkor megkapja a bejelentett lakcímüket, írjon oda, szintén tértivevénnyel. Részletek itt:
https://nyilvantarto.hu/…tas_szemelyi

Ha a tulajokat így sem sikerül megtalálni, vagy nem válaszolnak, vagy nem akarják az ő tulajdoni hányadukat eladni, akkor csak a közös tulajdon megszüntetése iránti per marad.

De a saját részét igy is eladhatja....

Rendben köszönöm a válaszokat.

Ja.kérdés mennyiért?

T. Fórumozók!
Segítséget, tanácsot kérnék a következő ügyben: osztatlan közös ingatlan 3 tulajdonossal. A területek elkerítve, közösen használt rész nincs. El szeretném adni a részem, használati megállapodást szerettem volna. Földmérő kijött, megállapította, hogy az egyik tulajdonostárs nagyobb részt kerített el, mindkettőnktől használ területet, ami négyzetméter arányosan nem illetné meg. Ezért a megállapodást, vagy az egyik vagy a másik tulajdonos nem írja alá. Nem lehet megegyezni velük. Hogyan lehetne egy bírósági megosztást kikényszeríteni? Milyen eredmény várható, átrakatják a kerítést, vagy úgymarad? Egyáltalan mire indítsak pert? Megszüntetésre? Több helyrajzi számra nem tehető az ingatlan, mert túl kicsi. Hogyan lehetne ezt minél hamar befejezni? Köszönöm

Perben.
Vagy a jelenlegi helyzetet mutatod be a vevőnek. Ezt használtad évekig,ez van,ez eladó igy ahogy van. Igy a leggyorsabb.
Vagy pereskedsz velük évekig.

Én valahogy nem érzek késztetést, hogy földmérési ügyekben nyilatkozzak. A földmérők miért hiszik azt, hogy ők értenek jogi kérdésekhez?

Földmérésben nem is kell. Elég ha jogilag segitesz.

Így senki nem veszi meg, pedig 3 éve árulom, nem drágán, ráadásul Buda környékén. Az a bajom, hogy az általam ismert ügyvédeknek, már elnézést, de halvány fingjuk nincs az osztatlan-közösről. Vakaróznak, félre beszélnek. Ilyet is, olyat is hallottak, de jártassága ezekben egyiknek sincs. Mégcsak azt sem tudták megmondani, mire adjuk be a pert. Jognyilatkozat pótlásra? Megszüntetésre? Területrendezésre, birtovédelemre? Azért gondoltam, hogy ide írok, hátha valakinek ez a szakterülete és csinált már ilyet.

„ Elég ha jogilag segitesz.”
Megvolt. Csak nem értitek.
Akkor bővebben: olyan földmérőt kell keresni, aki egyszerűen felrajzolja a tényleges használati határokat (gyk.: a kerítések helyét), és nem azzal foglalkozik, hogy hol "kellene lenniük. (Ilyen egyébként nincs is. Már ti. hogy valahol "kellene" lenniük.) A tényleges használati megosztást rögzítő vázrajzot mindenki alá fogja írni. (Ha nem, akkor eredményesen lehet perelni, hogy a bíróság állapítsa meg.)

(Nem mellesleg te is ezt mondtad nagyjából.)

adamovics,

Jelenleg van használati megosztási szerződés a tulajdonosok között, csak nincs írásba foglalva. (Gondolom, a használat rendje sok éve fennáll.)

Amint Majordomus és KBS írta, kérheted a bíróságtól a használati megosztási szerződés írásba foglalását a kialakult használati rend alapján. Akkor ez még közös tulajdon marad, annak minden nyűgével együtt, pl. elővásárlási jog, egy tulajdoni lap,... De jobban eladható és hitelezhető lesz.

Persze, kérheted azt is, hogy a bíróság szüntese meg a közös tulajdont, ha másképp nem megy, árverezéssel. Így pénzhez jutsz, még ha kevesebbhez is, mint a fenti úton, bár várhatóan valamivel gyorsabban.

Egyébként mi ez az ingatlan? Egy telek, amin a három tulaj kapálgat? Vagy lakóház három lakóegységre bontva, mindegyik elkülönített kerttel? Ez érdekes, mert lehet, hogy érdemesebb lenne társasházzá alakítani. Akkor mindegyik egységnek lenne önálló helyrajzi száma, stb. Eladhatóság és hitelezhetőség szempontjából talán ez a legtisztább. Ha a társasházzá alapítás feltételei fennállnak, bármelyik tulaj kérheti a bíróságtól a közös tulajdon társasházzá alakítását.

Kedves Szakértők!
Adott egy nem túl nagy telek, osztatlan közös tulajdonban 1/2-1/2 arányban.
Az ingatlanon található egy felépítmény.
Elvileg ez a lakóépület csak az egyik tulajdonos birtokában van. Ilyen létezhet? Ha megveszem az épületet és a telek felét, akkor a telek másik tulajdonosa szabadon bejárhat, mivel az ő tulajdonában is álló földön van?
Hogy kell ezt elképzelni? Megosztani nem igazán opció, mert az épület az utcafronti részen van, tehát a másik tulaj nem tudna eljutni a saját részéhez, ha csak nem biztosítok egy kis utat az én részemből.

Telki szolgalmi jog van a telken.

Miféle telki szolgalom?

Egyébként látod, hogy létezhet.

Ez tulajdonképpn egy ház, benne két lakással és a telek végében lévő részt, amelyen nincs lakóingatlan a harmadik szomszéd használja, ő az akinek "rossz" helyen van a kerítése. Az árverezést akkor is megítélik, ha a többieknek ez érdeksérelemmel jár? Ők nagyon rosszul járnának ezzel a megoldással, nekem viszont tetszik a dolog. :)

A tényleges használatról is készült rajz. Nem írja alá az egyik, mert szerinte nagyobb rész jár neki. Már mindenféle variációt kimerítettünk, évek óta próbálok megoldást találni, nincsen.

„nekem viszont tetszik a dolog. :)”
Annyira nem buli. Ha végrehajtónak kell értékesítenie az ingatlant, az elviszi a forgalmi érték ötödét-negyedét.

„Az árverezést akkor is megítélik, ha a többieknek ez érdeksérelemmel jár? ”
Durván, a közös tulajdon megszüntetésekor a bíróság elsősorban természetben akar megosztani, utána kivásároltatni akar egy másik társtulajdonossal, de ha más nem megy, akkor árvereztet (Ptk. 5:84. §) KBS-nek igaza van, óvatosan az árveréssel. Annál anyagilag jobb a kialakult használati rend írásba foglaltatása a bírósággal. Csak utána neked kell vevőt keresni.

Esetleg két további ötlet:

1. A lakás nélküli rész közvetlenül szomszédos az azt használó társtulajdonos szomszéd telkével? A maradék telek, a két lakással, nagyobb, mint a helyi építési szabályzat szerinti minimális telekméret? Ha mindegyik igaz, akkor lehetne azt kérni a bíróságtól, hogy a lakás nélküli részt csatolja a szomszéd telekhez. A két lakóingatlanos rész meg marad közös tulajdonban, és írásba foglaljátok a használati megosztást (vagy kéred a bíróságtól, ha nem tudtok megegyezni)
2. A lakásos társtulajdonossal közösen vásároljátok ki a harmadik társtulajdonost. Őt telekárban lehet kifizetni. Aztán írásba foglaljátok a használati megosztást a lakásos társtulajdonossal (vagy bíróság, itt is)

Mondom. Add el a részedet úgy ahogy van.

Most status quo van,a kerítések mutatják a rögzült állapotot.
Ezt adod el.pont. amit pereskedésre forditanál,abból menj el nyaralni 3 hétre a tengerpartra.

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.
A természetbeni megosztás, külön helyrajzi számra vételt jelent (hrsz/1, hrsz/2, stb.), vagy magát a használati megállapodást is, amellyel osztatlan-közös marad?
Sajnos, nem elég nagy a telekméret az igazi megosztáshoz.
"Mondom. Add el a részedet úgy ahogy van." Próbáltam, nem kell így senkinek sem. Valljuk be, Te sem vennél ilyet. Volt egy kevésbé tájékozott érdeklődő, de mire szerződtünk volna, az ügyvédje lebeszélte az ilyen (ügyvédi haszn. megáll. nélküli) ingatlan vételéről.

Találtam egy ilyet is:
BH1994. 535
„A közös tulajdon megszüntetési módjainak alkalmazásánál vizsgálni kell, hogy az nem sérti-e valamelyik fél méltányos érdekeit, nem ütközik-e az okszerű gazdálkodás követelményébe [Ptk. 148. § (1)-(3) bek., PK 8. sz.].”;
Ezt az árverezéssel kapcsolatban kérdezem. A többieknek, egészen biztosan nem érdeke az árverezés.