Osztatlan közös tulajdon

A természetbeni megosztás csak úgy történhet, ha valamelyik fél tud produkálni egy jogerős telekalakítási engedélyt. Magát a telekalakítási tervet a bíróság nem hagyhatja jóvá és nem láthatja el a szükséges záradékkal sem, mert erre nincs hatósági jogköre.

Köszönöm az infókat. az ügyben van még pár dolog amit nem írnék le, ki tudja ki olvassa még aki az ügyben érintet lehet. Keresünk egy ügyvédet aki a részletek ismeretében részletesebb infot tud adni. Mégegyszer köszi mindent.

Társasházzá alakításra van lehetőség. Az sem fog azonban ügyvéd nélkül menni, a bíróság nem írja meg az alapító okiratot.

„ telket bírói határozattal megosztani nem lehet.”

Ezzel vitatkoznék. A közös tulajdon természetbeni megosztás útján történő megszüntetése éppen ezt jelenti.
Más kérdés, hogy a konkrét ügyben úgy tűnik, a természetbeni megosztás valóban nem lehetséges.

Közös tulajdon megszüntetésére lehet ugyan pert indítani, de telket bírói határozattal megosztani nem lehet.
A földhivatal pedig csak akkor ad engedélyt a megosztásra, ha az a rá vonatkozó jogszabályoknak megfelel. Tekintettel arra, hogy osztóvonal épületet nem metszhet, és a kétlakásos épület vélhetőleg közös határfallal és alapozással készült, a megosztás gyakorlatilag kizárt.

Ok. Kérhetek e a bíróságtol a megosztási szerződés elkészítéséhez segítséget?

Bírság nem közös, mert nem a tulajdonost, hanem az építtetőt terheli. Tulajdonost nem hiszem, hogy kötelezne a bíróság arra, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy egy bank megterhelje a telkét. Ha a bírságot a megadott határidőre nem fizeted meg, akkor az APEH fogja behajtani. Ha másképp nem megy, elárverezik a házadat.
Ha semmiképpen sem tudod a bírságot megfizetni, akkor iparkodj a 60 napon belül az engedély nélkül épített építményt elbontani és a hatóságnak ezt bejelenteni. Ebben az egy esetben engedheti el a hatóság a kiszabott bírságot.
Mellesleg, ha tudtad, hogy nem kaphatnál építési engedélyt és ezért építettél engedély nélkül, akkor alapból rosszhiszeműen jártál el, amivel nem helyezheted a tulajdonostársadat hátrányos helyzetbe.

Ezek szerint ha közös tulajdonba kerül, akkor a hozzáépített részre kiszabott bírság is közös? Hisz a tulajdonosokra rótták ki. Ezzel lehet érvelni, hogy az ő érdekük is az hogy megcsináljuk ezt a szerződést?

Nem akarlak elkeseríteni, de ezzel a dologgal nem csak az a probléma, hogy nincs írásos használati megállapodásotok, hanem az is, hogy osztatlan közös tulajdonban álló földrészletre építettél, ami további tulajdonjogi problémákat fog okozni. Konkrétan arra gondolok, hogy az épület földhasználati megállapodás hiányában szintén közös tulajdonba kerül.

Tisztelt Fórumozók!

Van egy ikerház. egy helyrajzi számon. Külön minden, bejárat (15. ill 17. házszám), víz, villany, stb. A kert kezdetek kezdete óta elkerítve. Hozzáépítettünk a saját részhez, engedély nélkül. Meg is lett a következménye, itt a bírságról a csekk a kezünkben, de meg van a fennmaradási engedély. :) Sajnos máshogy nem tudtuk volna megoldani az építést, mert nem kaptunk volna engedélyt rá. Túlléptük a beépíthetőségi határt. Máshogy nem tudunk fizetni, csak ha jelzálogot veszünk fel. És itt jön a bökkenő. Nincs megosztási szerződés, pedig mindenki ugyanakkora hányadban tulaj és a kert is így van kettéosztva. Ill a megosztásit is a valóságnak megfelelően készítettük el, csakhogy a szomszéd nem hajlandó aláírni, mivel neki erre nincs szükséke még. Így nem tudunk hitelt felvenni, és nem tudjuk a bírságot kifizetni. Kérhetünk e bírósági segítséget és ha igen milyen eredménnyel, hogy esetleg ő aláírja helyettük, vagy kötelezhetné e őket az aláírásra? A fizetési határidő 60 nap. Gondolom egy peres eljárás ilyen ügyben ezt túllépné, ezért kamatot is kellene fizetni. Rossz a viszony köztünk, és tudja hogy azért kellene a papír hogy kifizethessük a bírságot. Feltételezhető e a rosszhiszeműség emiatt, és kérhetjük e a bíróságtól hogy a kamatokat a szomszéd fizesse meg mert ellehetetlenít minket? Ha meg tudnánk oldani másképp akkor megtennénk, de sajnos ez az egyetlen út. Ennyi személyi kölcsönt egy bank se adna, más ingatlan sajnos nincs. Ill milyen egyéb jogi lehetőségünk lenne még. Vagy nem jogi. Pl: lebonthatnánk a kerítést és átmenni az ő telkére gillezni, hisz osztatlan közös tulajdon és semmivel se tudja bizonyítani, hogy az az ő használatában van.

Köszönöm!

Lehet ilyen szerződést írni.
És az ajándékozás is működik, hiszen nem kell feltétlenül a teljes tulajdoni hányadodat az édesanyádnak ajándékozni. Így nincs szükség az osztályra bocsátásos procedúrára sem.
Szerintem keress meg egy ügyvédet.

Plusz illetékköteles lenne a "vevői" oldalon.

Ja, természetesen lehet olyat írni, hogy a törlesztőrészlet fejében "lemondasz" a tulajdonrészedről, csak azt adásvételi szerződésnek hívják és nem úgy megy, hogy "írok egyet", mert a földhivatali bejegyzés nélkül nem sokat ér és annak pedig kelléke az ügyvédi közreműködés.

KBS által sugalt megoldás lehet:

Ajándékozzad az édesanyátoknak, majd ő ajándékozza tovább a testvéreidnek. Illeték 0. Csak ügyvédi költség és némi eljárási díj terheli a tranzakciót. (Persze felmerül a kérdés, nincsen-e szó színlelt szerződésről és így utólag mégsem mondja azt a NAV, hogy fizessél csak illetéket, hiszen tulajdonképpen a testvérednek ajándékoztál! - Nincs valakinek még ilyen irányú tapasztalata?)

De ekkor lényegében ingyenesen lemondtál a tulajdoni hányadodról, tehát csak akkor javasolt, ha tényleg az ajándékozás szándéka vezet! Esetleg lehet cizellálni a dolgot, annyiban, hogy a kedves mama (mondjuk részben) osztályra bocsátási kötelezettséggel ajándékozik.

Szóval lehet olyan papírost írni, amiben az szerepel, hogy kölcsöntörlesztés fejében a tulajdonrészemről lemondok, avagy sem? Mert ha ez adott esetben jogilag megállja a helyét, akkor írok egyet - had nyugodjon meg a kis lelkük. Nekem elég rizikó az is, hogy ha nem fizetik a saját részüket sem, akkor minden hiteltörlesztés marad az én nyakamban.... :-)

A ház egy része eredetileg az anyám nevén volt, és most irassam vissza rá? Minek? Nem menne bele úgyse...

De ott az anyja is. Neki meg mindegy, nem?

Testvéreknek ajándékozásnál terheli.

Ez komoly? Ha ajándékozási szerződéssel átíratom a házamat, nem terheli illeték? Én úgy tudtam, hogy csak az egyenes ági leszármazottakra vonatkozik ez, tehát mondjuk szülő ajándékozása gyerekre... Ezek meg a féltestvéreim...

„házrész átiratása (azaz elajándékozása) rájuk nem megoldás, hiszen nagy illeték terheli.”

Ja. Nagy nulla.

Üdv, hozzáértők! Az alábbiakban kérném a segítségeteket:
Nemrégiben 1/3 tulajdoni részt szereztem két testvéremmel együtt a nagyszüleim házán, amiben jelenleg a nagyszüleimen kívül az anyám és az egyik testvérem él. Kisebb házfelújítást terveznek, amihez 1.000.000 Ft hitelt szeretnének felvenni, ehhez kérnék a beleegyezésemet, mivel a hitel fejében ugye jelzálog kerül bejegyzésre a házon. A nagyobb gond, hogy elvánák, hogy a törlesztőrészletbe is majdan szálljak be, csakhogy jelenleg az én anyagi körülményeim ezt abszolút nem teszik lehetővé – a ház, amiben én lakom a párommal és két kicsi gyerekemmel, devizahitellel terhelt, ráadásul nekünk négyünknek aztán tényleg kijutott az utóbbi időben a jóból (munkanélküliség, betegség, stb.), ami miatt most abszolút nem vagyok abban a helyzetben, hogy ilyesmibe beleugorjak. A testvéreim azzal érvelnek, hogy a felújítás növeli a ház értékét – azaz az én tulajdonrészem értékét is, és valahol igazat is adok nekik… De nem megy, és kész. Én a tulajdonrészemhez nem ragaszkodom, megvan a saját lakásom. Viszont a házrész átiratása (azaz elajándékozása) rájuk nem megoldás, hiszen nagy illeték terheli. Van arra mód, hogy esetleg egy olyan papír szülessen, amiben nyilatkozom, hogy amennyiben a rám eső törlesztőrészletet ők helyettem fizetik, akkor a felújítás arányában az én tulajdonrészemet a ház eladásakor ők kapják meg? Vagy valami hasonlót, remélem értitek, mire akarok kilyukadni…
A segítséget előre is köszi!

Tovább: http://www.jogiforum.hu/forum/23/4622?…

Nem kell. Ha a zálogjogosult beéri azzal, hogy a joga csak az 4/5 hányadot terheli, akkor a tulajdonostárs hozzájárulása nem kell. Ugyanígy a vételi jog létesítéséhez sem, de tudni kell, hogy ha a jogosult érvényesíteni akarja a vételi jogát, akkor a tulajdonostársaknak elővásárlási joga van.

Persze.

Tisztelt Fórumozók!

Egy osztatlan közös tulajdonú telek (felépítmény nincs rajta)80%-os tulajdonosa szeretné a részét jelzálogjoggal vagy vételi joggal megterheltetni (korábbi kölcsönszerződés fedezeteként). Az lenne a kérdésem, hogy kell a jelzálogjog és a vételi jog bejegyzéséhez a többi tulajdonos hozzájárulása?

Köszönöm!!

Igen, van határidő!

A bírói gyakorlat alakította ki, nagyjából arról szól, hogy az elővásárlási jogod megsértéséről való tudomásszerzéstől számított ésszerű időn belül érvényesítened kell az elővásárlási jogodat. Tehát nem fordulhatsz bírósághoz most mondjuk azzal, hogy Te egy 2002-ben kelt adásvételi alapján élnél az elővásárlási jogoddal, ha már akkor tudomást szereztél, vagy elvárható lett volna, hogy tudomást szerezz az adásvételről.

Úgy, hogy "X hónap", nem meghatározható a határidő. De cselekedj gyorsan, fordulj ügyvédhez!