Osztatlan közös tulajdon

Nem ismerem a szomszédot, így nem tudhatom, mi hat rá meggyőzően. Csak általánosságban tudom mondani, hogy az értelmesebbjének - vagy a hiszékeny fajta butának - elég a jogszabályi hivatkozás, de van olyan, akinek az ügyvéd is hiába mond bármit.

Koszonom szepen a gyors valaszt. Meg egy gyors kerdesem volna. Tudna-e tanacsot adni, hogy hogyan tudom alatamasztani es a szomszedunk tudomasara hozni a fentiekben leirt valaszat. Ertem ez alatt a PTK-ra, vagy mas jogi dokumentumra torteno hivatkozast, vagy celszeru ugyvedhez fordulni?

Szerintem építményt nem létesíthet egyoldalú elhatározással a kizárólagos használatában lévő részen sem. A kerítés valamivel bonyolultabb, azt elvileg felhúzhatja, az ellen nem a közös tulajdonjogi szabályok, hanem a birtokvédelmi rendelkezések alapján lehet fellépni, ha akadályoz vagy zavar a saját rész használatában.

Kedves Forumozok!

A kovetkezo a problemam. Ketto eve vasaroltunk egy ikerhaz felet. Az ikerhaz kertje osztatlan kozos tulajdonban van, de a hazfelek birtokosainak kizarolagos hasznalataban, amely az adasveteli szerzodesben is szerepel.
A kerdesem a kovetkezo: epithet-e a szomszedunk az kizarolagos hasznalatu osztatlan kozos tulajdonban levo telken barmilyen felepitmenyt ( jelen esetben egy fahaz kerult felepitesre, amely nagy mertekben rombolja az utcakepet es a kilatasunkat is), tovabba emelhet-e a beleegyezesunk nelkul ketto meteres tomor keritest a kizarolagos hasznalatu telekreszek kozott?

Valaszokat elore is koszonom.
Ui: Elnezest, de nincs magyar billentyuzetem

Köszönöm válaszát.

Köszönöm a segítséget!

OFF
Jó a mottó!
ON

Nem határozható meg. Osztatlan közös tulajdon esetén valamennyi tulajdonos az egész ingatlannak tulajdonosa (a tulajdoni hányada erejéig). A probléma ún. használati megállapodással vagy méginkább a közös tulajdon megszüntetése útján rendezhető. Ez utóbbi a felek megállapodásával is megtörténhet, de végső soron a bíróságtól is kérhető a közös tulajdon megszüntetése.
A bíróság elsősorban igyekszik természetben megosztani a tulajdonosok között az ingatlant/ingatlanokat, de ha ez nem célszerű, vagy ez ellen valamennyi érintett tiltakozik, akkor általában valamelyik tulajdonostárs tulajdonába adja az ingatlan többieket illető tulajdoni részét, természetesen a gazdagodás megváltása mellett. Ha a tulajdonostársak egyike sem tudja kifizetni a többieket, akkor végső megoldásként elrendeli a közös értékesítést, és a befolyt vételár felosztását.

Tisztelt Fórumozók!Nekem is egy kis segítségre lenne szükségem!2009-be ajándékozás útján 2 külön Hrsz-el rendelkező telek birtokába jutottunk hárman.Mindenkinek mindkét telekből 4/12 része van.Én felajánlottam,hogy az egyik telket megvásárolnám a többiektől,de úgy néz ki ők ezzel a lehetőséggel nem kívánnak élni.Én építkezni szeretnék és logikus lenne,hogy oda.A botor kérdésem és elnézést,de nem vagyok járatos a jogi ügyekben,hogy meghatározható e,hogy az egyik telekből melyik rész az enyém?!Ez felveti annak a kérdését,hogy tudok én az én telekrészemen építkezni a többiek engedélye nélkül?

Ok.Máshogy fogalmazok.Az első házban lakó személy korlátozhat azzal,hogy csak gyalogos bejáratot biztosít,vagy gk.beállást is kell biztosítania.
Nagyapám vette még valamikor a házat sajna így örököltem meg.
A nagyszülők között volt egy megállapodás, hogy hogy menjen az út,hol legyenek a telkek elválasztva.
Ezen szeretnék változtatni, hogy kocsival be tudjak állni.

Kell.

Tisztelt Fórumozók!
Adott egy ingatlan, melynek két tulajdonosa (x és y).
X tulajdonos tulajdoni hányada 8 üzlethelyiségből áll, melyeket bérbeadás útján hasznosít, ezekből az egyik sörözőként üzemel.
X tulajdonos a sörözőként hasznosított bérlemény -(mely természetesen nincs külön helyrajzi számon, csakúgy, mint a többi üzlet sem) utcai frontján falbontási munkát akar végezni.
Kérdés: a bontási munkálatokhoz kell-e a másik tulajdonos, és a bérlő hozzájárulása.

Az ingatlan nem társasház, és a tulajdonosok között nincs használati megállapodás sem.

köszönöm a gyors választ.

Upsz! Tényleg. Elkerülte a figyelmemet, hogy egy telken belül vagyunk. :(

Osztatlan közös tulajdonú telek egyes kizárólagos használatban lévő részei között a szolgalmi út (és más szolgalmi jogok) nem értelmezhető. Ahhoz két önálló telek kellene.

A lényeg, hogy a rendeltetésének megfelelő legyen.

Szép napot.
Érdeklődnék, hogy osztatlan közös telken a szorgalmi út szélességére van valami korlátozás ? - gyalogos út vagy gk.beálló szélessége - vagy kölcsönös megállapodás kérdése.
1 telken 2 ház egymás mögött.1 közös bejárat az első ház mellett.

Ha a használati megállapodás ezt külön nem tiltja, akkor minden további nélkül, de csak úgy, hogy az a másik tulajdonos tulajdonjogát vagy az ingatlanhoz fűződő egyéb jogos érdekét (pl. kilátáshoz való jog, stb.) nem sérti.

Osztatlan közös tulajdonú kertben, amire létezik használati megállapodási szerződés, lehet-e egyoldalúan kerítést létesíteni. A szerződében rajzon szerepel a telek (kert) megosztása, ennek határán szeretnénk kerítést vagy sövényt létesíteni. Megtehetem-e ezt a szomszéd hozzájárulása nélkül?

Mivel az erősebb kutya él nemi életet, így nem érdemes vitatkozni. Nyújtsd be a kérelmet az építési hatósághoz, ők meg majd szépen hatáskör hiányában átteszik a földhivatalhoz. ;)

Sziasztok,

Előre is elnézést, ha rossz topikba írok, de valaki tudna nekem segíteni?
Egy példán keresztül írnám le a helyzetet a barátommal kapcsolatban:
Tehát, van 3 testvér Mancika, Encike és Gézuka. Nekik ugye van apjuk, anyjuk csak ők elváltak. Az apa anno, hogy a három gyerekről gondoskodjon az anya nevére írva vett egy lakást – ez lényegében azt jelenti, hogy ő nem szerepel semmilyen papíron sem, csak az anya.
Na most, a helyzet a következő, anyuka úgy gondolta hogy jelen élettársával belefog egy falusi turizmusos vállalkozásba így vidékre mentek.

A két lány átköltözött a barátjához, viszont Gézuka maradt a lakásba. Bár mindenki be van oda jelentve.
Mivel Gézu elég fiatal nem rég kezdte egyetemet, így eltartott volt, mivel attól független hogy egyedül él a lakásba, eddig fizettek neki mindent, vagyis hát a számlákat kifizették. Arról viszont nem tudott, hogy ez a befizetés egy ideje megszűnt, és most 200.000 Ft értékű tartozás van a lakáson. Amit anyuka úgy gondolt, hogy majd a tanuló gyerek zsebből kifizet.

A három gyerek, egyrészt aggódik, hogy anyjuk miatt elvesztik örökségüket, szóval egyszer fenn állna a kérdés, hogy lehet-e ez ellen tenni valamit?

Illetve hallottunk már egy olyan verziót, hogy érdemes lenne átiratni a gyerekek nevére a lakást és az anyának csak a fél lakásra haszonélvezetet adni. De ilyenkor ki viselné a tartozást? A számlafizető neve az anyáé jelenleg ha ez számít valamit.

Szóval tud valaki ajánlani valamit, amit érdmes lenne megpróbálni, hogy az anya hanyagsága miatt ne a gyerekek veszítsenek el szinte mindent? Illetve, itt számítana az a banknak ha az adós jóhiszemű?

A válaszokat előre is köszönöm!

Köszönöm az újabb javaslatot. Igen, már próbáltunk vele leülni már régebben is, - de sajnos egy alkoholista emberről van szó, aki már nem tud normálisan gondolkodni, agresszív, (egyedül nem is merek oda menni), kiszámíthatatlan a magatartása, - nem enged az elhatározásából. Az ingatlanközvetítő is próbál rá hatni, semmi eredmény.
Azért kérdeztem, hogy megillet-e többlethasználati díj, mivel ez az egész ügy teljességgel az én sérelmemre folyik. Most még ezt a pert is nekem kell finanszíroznom, amiről még halvány sejtelmem sincs hogy mennyi, és mennyi idő lesz.

"Utoljára" le kellene ülni a testvérrel és megértetni vele, hogy irreálisak a vételárral kapcsolatos elvárásai, külön is figyelemmel az előzőekben általa is elfogadott 12 M Ft-ra vonatkozóan. (Szóval megértetni vele hogy lehet csak 10 M Ft-ért lesz vevő a házra., egy ingatlan árát végső soron mindig a vevő mondja meg.)

Jobban járna mindenik fél a közös értékesítéssel mint az elhuzódó és költséges pereskedés.

Csak erre koncentrálni, és az egymásközti ellenségeskedést megpróbálni időlegesen félretenni...

Kedves Monalisa1!
Nagyon köszönöm a gyors válaszát.Így már van valamilyen kiinduló pontom, merre induljak el. Most már csak egy jó ügyvéd kell.

A rendbehozott ház költségeinek felét a másiktól követelni lehet hiszen közös az ingatlan.

Bármelyik tulajdonos bírósághoz fordulhat és kérheti a közös tulajdon megszüntetését. Ha az ingatlan árában / értékében nem tudnak megegyezésre jutni hivatalból értékbecslésre kerül sor - ez egyben gátat szab a túlzott követelésnek. (Igaz egy per nincs ingyen és időigényes.)

Végső soron elrendelik az ingatlan árverezését, egyben meghatározzák azt az összeget mely alá nem lehet licitálni - ez általában 85%. (Bármelyik tulajdonostárs licitálhat, illetve akár külső személy is.)

Ha nincs pénz a másik részének kivásárlására meg kell próbálni hitelt felvenni ill. a jelenlegi lakhatást értékesíteni és akkor abból a vétel.

Az hogy van kulcsod de nem költözöl be, a használati korlátozást / akadályozást egy külön per során bizonyítani kell.

monaLuis
laikus hozzászóló