Osztatlan közös tulajdon

Tisztelt dr. Grád András!
Köszönöm a válaszát!
Most próbálom eladni a nagynénémnek azt a negyed részt, de a dolgok kicsit más irányt vettek. Unokatestvérem feltehetően olyan szándékkal költözött a nagymamához, amely számomra semmi esetre sem pozitív!(sajnos ez a tapasztalat...) Szeretnék mihamarabb túl lenni ezen az adás-vételen, de mindenképp megnehezítik a dolgomat...
Még egyszer köszönöm a választ!

Kedves Scanny!

Ha jól értem, az ingatlant a mama holtig tartó haszonélvezeti jog a terheli. Ez azt jelenti, hogy még a tulajdonos(társ) is csak az ő hozzájárulásával használhatja. Vagyis ha ő nem kifogásolja a kizárólagos használatát a nagynéninek, Ön semmit sem tehet (kivéve hogy megpróbálja meggyőzni a mamát magatartása helytelen volta felől, vagyis családi viszályt szítani - nem biztos hogy kellene). A mama mint haszonélvező halálát követően Önöket a tulajdoni hányadaik arányában illeti majd meg a használat, ott is lesznek még érdekességek, amennyiben az egyik tulajdonostárs többlethasználatban van, de ne vágjunk a dolgok elébe, erről majd pár év múlva, nem szép a mama halálára aspirálni. Addig is üdv:

Szép napot mindenkinek!
Édesapám halála után örököltem egy ingatlanból negyed részt. Osztatlan közös tulajdon, nagynénémnek 3/4-ed része van nekem 1/4-ed mamának holtig tartó haszonélvezeti, ő lakik az ingatlanban. Nagynéném lánya beköltözött ebbe az ingatlanba. Szükséges lenne a beleegyezésem? Ha nem egyezem bele, milyen módon kötelezhetem a kiköltözésre?
Köszönöm!

Köszönöm a gyors választ!
Lehetne egy picit részletesebben? Csak azért, hogy a közgyülésen tudjak érveket is felsorakoztatni...

1. Nem tudom
2. Nem
3. Nem
4. Nem. Igen, ha műszakilag indokolt.
5. Nem

Kedves Szakértők!
Egy XI. kerületi társasház legfölső (6.) emeletén lakom. A lakáshoz tartozik két nyitott terasz (12, ill. 16 m2-esek). A teraszok alat az 5-dik emeleti lakások egy része helyezkedik el. Mind nálunk, mind pedig a szomszédos lépcsőházaknál -ezek közül öt vagy hat lépcsőház tartozik egy társasházhoz - egyre gyakrabban előfordult, hogy az 5-dik emeleti lakások a 6-dik emeleti teraszok felől áznak. Ezért az 5-dik emeleti lakók feljelentették a társasházat a kerületi önkormányzatnál, az pedig kötelezte a házat a probléma megoldására. A gond az, hogy mi, 6-dik emeletiek rendes szigetelést szeretnénk a teraszokra, a társasház viszont a műanyag előtető kialakítását preferálja. Ezzel szemben több kifogásunk is van, melyeket a szomszédos utcában lakók (ugyanennek a háztömbnek a másik fele) elmondásaira alapozunk. Náluk ugyanis kialakították az előtetőt és ez a következőkkel jár:

• a tetőt az erős szél rendszeresen feltépi
• enyhébb légmozgásnál is hangosan nyikorog
• ha hó lepi be, teljesen elsötétíti a lakásokat
• nyáron borzasztó meleg van alatta és emiatt a lakásokban is.

A szigeteléses megoldás valamivel drágább lenne, gondolom ezért is közölte a közös képviselő, hogy új Szervezeti Működési Szabályzatot fog megszavaztatni, amely szerint a jövőben a 6-dik emeleti tulajdonosok kötelesek karban tartani a teraszokat, és ha beázás következik be, annak javítási költségei is őket terhelik. (Egyébként a tető ereszcsatornái és lefolyói is a teraszlefolyókhoz csatlakoznak, így nem tudom, hogyan lehet megállapítani, hgoy a teraszokon összegyűlt, eltakarítatlan szemét, vagy pedig a csatornából bekerült hordalék tömíti esetleg el a lefolyót?) Az új SzMSz már készen áll, egy héten belül lesz a szavazás.
Kérdéseim:

• Valóban megoldás lehet a beázásokra az előtető, vagy jogosan ragaszkodunk a szigeteléshez?
• Megteheti-e a társasház, hogy a 6-dik emeleti lakókra hárítja mostantól a teraszok javítási, karbantartási költségeit? Nem a társasháznak, illetve a ház biztosítójának a felelőssége ez?
• Jogszerű lesz-e így a SzMSz?
• Nem sérülnek-e a 6-dik emeletiek jogai a fentebb vázolt problémák miatt, amennyiben mégis előtetőt csináltatna a ház? Kötelesek vagyunk-e tűrni a tető kialakítását?
• Amennyiben akár a szigetelés kialakítása, akár az előtető felrakása előtt szavazzák meg az új SzMSz-ot, fennáll-e az a veszély, hogy az új szabályra hivatkozva a teljes költséget a 6-dik emeletiekre akarják majd ráterhelni?

Előre is köszönöm a segítséget!

Nem lehetetlen, de be kell vallanom, még nem találkoztam olyannal, hogy a bíróság telekalakítási, vagy egyéb hatósági engedélyért folyamodott volna.
Illetve egyszer, de akkor ő is építette meg. ;)

Van egy kis spéted...

Szerintem bíróság kérelmet nem pótol, max jognyilatkozatot. Pl nem nyújt be építési, használatbavételi és telekalakítási engedély kérelmet sem az illetékes hatósághoz. A Korm rendelet szerint nem is tehetné meg, hiszen neki nincsenek tulajdonosi követelései, sem tulajdonosi jogait sem szándékozik érvényesíteni.
Az meg szintén a beemelt idézetekben van, hogy bármely tulajdonostárs benyújthatja a telekalakítási engedély kérelmét. Magyarán nem igaz amit írtál, hogy egyetemlegesen kell az összes tulajdonosnak kérnie. Ha pedig kérheti, akkor tudja prezentálni a perben a jogerős engedélyt.
A másik amiért bemásoltam, mert az utolsó idézetben megtalálod, hogy van határozatra, engedélyre utaló záradék. És ez az amit a bíróság a tulajdon megszüntetési perben baromira fog keresni. ;)

(Másik fontos szabály: mindig olvasd el, amit írtál, felküldés előtt. Különben gyakran el fognak menni a ragok az állítmány mellett - mint az utolsó posztomban is.)

Arra, hogy műszakilag lehetséges, Te...

(Ha már szóba hoztad a vitatkozni tudást, fontos szabály: soha nem azért vitatkozz egy állítással, mert az állítja, aki. HA ezt nem tartod be, gyakran elő fog fordulni, hogy nem is azt vitatod, amit a másik állított, hanem azzal, amit te hallani véltél. Mint mos is.)

„A záradékolt vázrajz elég garancia?”

Természetesen nem. Ha csupán az egyik fél kérésére készült, akkor nincs rá garancia. A tulajdoni hányadok eltérhetnek a tulajdoni lapon szerepelttel. Jelen esetben a tulajdonostárs hozzájárulása nélkül történt a ráépítés, és itt nagyon is kardinális kérdés ez a része.

Ezzel mit szeretnél bizonyítani? Az, hogy "kérelemre indul" nem zárja ki, hogy bírósági ítélet pótolja a kérelmet.

338/2006. (XII.23.) Korm rendelet
17/A. § (1) A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelem tartalma szerint a telekalakítási eljárás típusai a következők:

1. telekalakítási engedélyezési eljárás,
2. egyesített telekalakítási eljárás.

(2) Az egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem alapján

1. a telekalakítás engedélyezésére és
2. a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a telek adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére (e fejezet alkalmazásában: változásátvezetési eljárás) irányuló eljárás indul meg.

(3) A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat:

1. a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa,
2. közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs,
3. aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít,
4. az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező,
5. ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek területnagyság szerinti többsége,
6. az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott.

(4) A földhivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a - 3. melléklet szerinti záradékkal ellátott - változási vázrajzot a határozathoz mellékelve küldi meg a kérelmező részére.

Ennél többet-jobbat nem tudok. ;)

A záradékolt vázrajz elég garancia?

Kénytelen vagyok ismételni magamat: a bíróság ítélete pótolhatja a fél kérelmét.

„Telekalakítási engedély kérelem benyújtásához nem kell a társtulajdonos hozzájárulása.”

Ezt elismerem, igazad van. De fenntartom, hogy a perben elég a záradékolt vázrajz.

A hagyományos értelemben vett földhivatali záradék csak annyit hivatott igazolni, hogy a változási vázrajz a helyrajzi számozás és a területszámítás szempontjából helyes.
A másik záradék az engedély meglétére utal, amit viszont csak annak jogerőre emelkedését követően lehet a vázrajzra biggyeszteni.

Telekalakítási engedély kérelem benyújtásához nem kell a társtulajdonos hozzájárulása. Azt bármely tulajdonos kérheti.
A bíróság viszont szerintem nem fog olyan ügyben dönteni, ahol nincs garancia annak műszaki megvalósítására. Arról nem is beszélve, hogy kérelmet pedig pláne nem fog benyújtani a földhivatalhoz. A telekalakítás pedig kizárólag kérelemre lefolytatható eljárás. Hivatalból nem indítható, és nem folytatható.
(kivéve a kisajátítást, de az egy másik műfaj)

Na, ezt kell még megtanulnom, ahogyan te érvelsz.

Senki sem mondha, hogy jogerős földhivatali határozatot, hanem záradékkal ellátott vázrajzot. Anélkül csupán egy rajz, de ha a földhivatal záradékkal ellátja, azt jelenti, hogy olyan formában hatóságilag engedélyezhető.

De álljunk meg egy pillanatra! Te kivel vitatkozol? Hiszen én épp azt mondtam, hogy a kívánt megosztás szerinti vázrajzot kell benyújtani. Nanemaaa állította, hogy "jogerős telekalakítási engedély" kell. (Van olyan egyáltalán?)

„Szerintem meg minden szavam aranyat ért!:P”

Ezt sem vitattam.

„A kérelem meg mint tudjuk,… egyik fél kérelmére indul.”

Ezt annál inkább. Eltekintve attól, hogy a kérelem egyáltalán nem indul - ha eljárást értünk oda, az is indulhat hivatalból és a felek közös kérelmére is. Vannak eljárások, amelyek megindításához az ingatlan valamennyi tulajdonosának a közös kérelme (vagy legalábbis hozzájárulása) szükséges, anélkül érdemi vizsgálat nélkül elutasítják. Azt hiszem, te sem vitatod, hogy ilyen például az építési engedély iránti eljárás, a szolgalmi jog bejegyzése iránti kérelem. Én pedig állítom, hogy ilyen a telekalakítási kérelem is. Vagyis nem lehetséges, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránti perben a fél jogerős földhivatali határozatot nyújtson be. Ha ilyet tudna prezentálni, akkor perre már nem is lenne szükség.

Köszönöm Drága MD!

Vagyok ááám, csak aggyon vagyok hajszolva és erőm sincs még a legkisebb vitához sem.:))

Bé!

Szerintem meg minden szavam aranyat ért!:P

Ha nincs záradékkal ellátott vázrajz, a bíróság nem tud mi alapján dönteni és nem is dönthet, mert ez szakkérdés. A földhivatal sem hasraütésszerűen dönt, hanem bevonja a helyi építéshatóságot.

A kérelem a bíróság előtt akkor megalapozott, ha azt előzetesen a földhivatal már jóváhagyta. Ez pedig nem egyenlő a hatósági eljárás lefolytatásával.

A kérelem meg mint tudjuk,.... egyik fél kérelmére indul.

„A telekalakításhoz a földhivatalnak van hatósági jogköre.”

Ezt meg senki nem vitatta. A földhivatal fogja lefolytatni a telekalakítási eljárást. Csak nem a felek közös kérelme, hanem a bíróság ítélete alapján. Másképpen: az ítélet nem a közigazgatási határozatot pótolja, hanem az ügyfél kérelmét.

„Természetesen bármelyik fél kérheti a megosztást,”
Hogy kérhetne bármelyik tulajdonostárs telekalakítást?! Érdemi vizsgálat nélkül elutasítják, ha nem valamennyi tulajdonos közösen kéri.

ááá
maculatlan Imma visszatert. Udv

Én egyébként nem is ebben látom a problémát, hanem abban, hogy a túlépítkezés a szomszéd tulajdonostárs jogát több oldalról is sérti.

A túlépítkezéssel jogai sérültek:

1. azon az ingatlanon nem lehet tovább bővíteni.
2. akarata és szándéka ellenére tulajdoni hányada kisebb lett a ráépítés folytán.