Osztatlan közös tulajdon

Köszönöm a segítséget!

OFF
Jó a mottó!
ON

Nem határozható meg. Osztatlan közös tulajdon esetén valamennyi tulajdonos az egész ingatlannak tulajdonosa (a tulajdoni hányada erejéig). A probléma ún. használati megállapodással vagy méginkább a közös tulajdon megszüntetése útján rendezhető. Ez utóbbi a felek megállapodásával is megtörténhet, de végső soron a bíróságtól is kérhető a közös tulajdon megszüntetése.
A bíróság elsősorban igyekszik természetben megosztani a tulajdonosok között az ingatlant/ingatlanokat, de ha ez nem célszerű, vagy ez ellen valamennyi érintett tiltakozik, akkor általában valamelyik tulajdonostárs tulajdonába adja az ingatlan többieket illető tulajdoni részét, természetesen a gazdagodás megváltása mellett. Ha a tulajdonostársak egyike sem tudja kifizetni a többieket, akkor végső megoldásként elrendeli a közös értékesítést, és a befolyt vételár felosztását.

Tisztelt Fórumozók!Nekem is egy kis segítségre lenne szükségem!2009-be ajándékozás útján 2 külön Hrsz-el rendelkező telek birtokába jutottunk hárman.Mindenkinek mindkét telekből 4/12 része van.Én felajánlottam,hogy az egyik telket megvásárolnám a többiektől,de úgy néz ki ők ezzel a lehetőséggel nem kívánnak élni.Én építkezni szeretnék és logikus lenne,hogy oda.A botor kérdésem és elnézést,de nem vagyok járatos a jogi ügyekben,hogy meghatározható e,hogy az egyik telekből melyik rész az enyém?!Ez felveti annak a kérdését,hogy tudok én az én telekrészemen építkezni a többiek engedélye nélkül?

Ok.Máshogy fogalmazok.Az első házban lakó személy korlátozhat azzal,hogy csak gyalogos bejáratot biztosít,vagy gk.beállást is kell biztosítania.
Nagyapám vette még valamikor a házat sajna így örököltem meg.
A nagyszülők között volt egy megállapodás, hogy hogy menjen az út,hol legyenek a telkek elválasztva.
Ezen szeretnék változtatni, hogy kocsival be tudjak állni.

Kell.

Tisztelt Fórumozók!
Adott egy ingatlan, melynek két tulajdonosa (x és y).
X tulajdonos tulajdoni hányada 8 üzlethelyiségből áll, melyeket bérbeadás útján hasznosít, ezekből az egyik sörözőként üzemel.
X tulajdonos a sörözőként hasznosított bérlemény -(mely természetesen nincs külön helyrajzi számon, csakúgy, mint a többi üzlet sem) utcai frontján falbontási munkát akar végezni.
Kérdés: a bontási munkálatokhoz kell-e a másik tulajdonos, és a bérlő hozzájárulása.

Az ingatlan nem társasház, és a tulajdonosok között nincs használati megállapodás sem.

köszönöm a gyors választ.

Upsz! Tényleg. Elkerülte a figyelmemet, hogy egy telken belül vagyunk. :(

Osztatlan közös tulajdonú telek egyes kizárólagos használatban lévő részei között a szolgalmi út (és más szolgalmi jogok) nem értelmezhető. Ahhoz két önálló telek kellene.

A lényeg, hogy a rendeltetésének megfelelő legyen.

Szép napot.
Érdeklődnék, hogy osztatlan közös telken a szorgalmi út szélességére van valami korlátozás ? - gyalogos út vagy gk.beálló szélessége - vagy kölcsönös megállapodás kérdése.
1 telken 2 ház egymás mögött.1 közös bejárat az első ház mellett.

Ha a használati megállapodás ezt külön nem tiltja, akkor minden további nélkül, de csak úgy, hogy az a másik tulajdonos tulajdonjogát vagy az ingatlanhoz fűződő egyéb jogos érdekét (pl. kilátáshoz való jog, stb.) nem sérti.

Osztatlan közös tulajdonú kertben, amire létezik használati megállapodási szerződés, lehet-e egyoldalúan kerítést létesíteni. A szerződében rajzon szerepel a telek (kert) megosztása, ennek határán szeretnénk kerítést vagy sövényt létesíteni. Megtehetem-e ezt a szomszéd hozzájárulása nélkül?

Mivel az erősebb kutya él nemi életet, így nem érdemes vitatkozni. Nyújtsd be a kérelmet az építési hatósághoz, ők meg majd szépen hatáskör hiányában átteszik a földhivatalhoz. ;)

Sziasztok,

Előre is elnézést, ha rossz topikba írok, de valaki tudna nekem segíteni?
Egy példán keresztül írnám le a helyzetet a barátommal kapcsolatban:
Tehát, van 3 testvér Mancika, Encike és Gézuka. Nekik ugye van apjuk, anyjuk csak ők elváltak. Az apa anno, hogy a három gyerekről gondoskodjon az anya nevére írva vett egy lakást – ez lényegében azt jelenti, hogy ő nem szerepel semmilyen papíron sem, csak az anya.
Na most, a helyzet a következő, anyuka úgy gondolta hogy jelen élettársával belefog egy falusi turizmusos vállalkozásba így vidékre mentek.

A két lány átköltözött a barátjához, viszont Gézuka maradt a lakásba. Bár mindenki be van oda jelentve.
Mivel Gézu elég fiatal nem rég kezdte egyetemet, így eltartott volt, mivel attól független hogy egyedül él a lakásba, eddig fizettek neki mindent, vagyis hát a számlákat kifizették. Arról viszont nem tudott, hogy ez a befizetés egy ideje megszűnt, és most 200.000 Ft értékű tartozás van a lakáson. Amit anyuka úgy gondolt, hogy majd a tanuló gyerek zsebből kifizet.

A három gyerek, egyrészt aggódik, hogy anyjuk miatt elvesztik örökségüket, szóval egyszer fenn állna a kérdés, hogy lehet-e ez ellen tenni valamit?

Illetve hallottunk már egy olyan verziót, hogy érdemes lenne átiratni a gyerekek nevére a lakást és az anyának csak a fél lakásra haszonélvezetet adni. De ilyenkor ki viselné a tartozást? A számlafizető neve az anyáé jelenleg ha ez számít valamit.

Szóval tud valaki ajánlani valamit, amit érdmes lenne megpróbálni, hogy az anya hanyagsága miatt ne a gyerekek veszítsenek el szinte mindent? Illetve, itt számítana az a banknak ha az adós jóhiszemű?

A válaszokat előre is köszönöm!

Köszönöm az újabb javaslatot. Igen, már próbáltunk vele leülni már régebben is, - de sajnos egy alkoholista emberről van szó, aki már nem tud normálisan gondolkodni, agresszív, (egyedül nem is merek oda menni), kiszámíthatatlan a magatartása, - nem enged az elhatározásából. Az ingatlanközvetítő is próbál rá hatni, semmi eredmény.
Azért kérdeztem, hogy megillet-e többlethasználati díj, mivel ez az egész ügy teljességgel az én sérelmemre folyik. Most még ezt a pert is nekem kell finanszíroznom, amiről még halvány sejtelmem sincs hogy mennyi, és mennyi idő lesz.

"Utoljára" le kellene ülni a testvérrel és megértetni vele, hogy irreálisak a vételárral kapcsolatos elvárásai, külön is figyelemmel az előzőekben általa is elfogadott 12 M Ft-ra vonatkozóan. (Szóval megértetni vele hogy lehet csak 10 M Ft-ért lesz vevő a házra., egy ingatlan árát végső soron mindig a vevő mondja meg.)

Jobban járna mindenik fél a közös értékesítéssel mint az elhuzódó és költséges pereskedés.

Csak erre koncentrálni, és az egymásközti ellenségeskedést megpróbálni időlegesen félretenni...

Kedves Monalisa1!
Nagyon köszönöm a gyors válaszát.Így már van valamilyen kiinduló pontom, merre induljak el. Most már csak egy jó ügyvéd kell.

A rendbehozott ház költségeinek felét a másiktól követelni lehet hiszen közös az ingatlan.

Bármelyik tulajdonos bírósághoz fordulhat és kérheti a közös tulajdon megszüntetését. Ha az ingatlan árában / értékében nem tudnak megegyezésre jutni hivatalból értékbecslésre kerül sor - ez egyben gátat szab a túlzott követelésnek. (Igaz egy per nincs ingyen és időigényes.)

Végső soron elrendelik az ingatlan árverezését, egyben meghatározzák azt az összeget mely alá nem lehet licitálni - ez általában 85%. (Bármelyik tulajdonostárs licitálhat, illetve akár külső személy is.)

Ha nincs pénz a másik részének kivásárlására meg kell próbálni hitelt felvenni ill. a jelenlegi lakhatást értékesíteni és akkor abból a vétel.

Az hogy van kulcsod de nem költözöl be, a használati korlátozást / akadályozást egy külön per során bizonyítani kell.

monaLuis
laikus hozzászóló

Tisztelt Jogi Fórum!
Segítséget szeretnék kérni kissé bonyolult ügyemben.
Testvéremmel közös tulajdonban családi házunk van, amelyet kizárólagosan csak ő használ. Az ingatlanba úgy költözött be, hogy előzőleg eltartási szerződést kötött a szüleinkkel. Ennek nem tett eleget, ezért hozzám, a lányukhoz költöztek. Közben testvérem elfoglalta a házat.
Peres eljárás folyamán csak édesapám révén megnyertem a pert a fele házra, (mivel édesanyám közben elhalálozott).
Sajnos a testvéremmel már ekkor megromlott a viszonyunk.
Az ingatlanhoz kulcsunk van, de oda a rossz viszony miatt sem, és az ő magatartása miatt sem költözhetünk oda. Tisztességgel fel lett szólítva mindkét tulajdonos, - én és a testvérem - az ingatlan egymástól való megvásárlására.
Ezt egyikünk sem tudta a másikkal szemben teljesíteni. Ebben az iratban szerepel az ingatlan ára: 12 millió forint, amelyet ő reálisnak tartott. Ezt ügyvédje által megerősítette, erről van dokumentumom. Ő akkor az értékesítésbe beleegyezett, de mégis ellehetetleníti az eladást: az említett összegnél jóval felette határoz meg összeget, amiért nem lehet értékesíteni. Ráadásul teljesen lelakta a házat beázások stb. romlott a ház állaga.
2007. márciusban nyertem meg a pert, azóta csakis ő használja ingyen a házat.
Kérdésem, hogy milyen jogi megoldás lehetséges számomra a ház értékesítésével kapcsolatosan, illetve arra, hogy ingyen használja az én részemet.

Osztatlan közös tulajdon. Minden tulajdonos és haszonélvező hozzájárulása kell.

Tisztelt Fórum!

Egy nagyon nagy (több hektáros) erdő, osztatlan közös tulajdonban álló terület kb 1%-át kívánja használni vállalkozó ideiglenesen (útépítéshez munkaút).

A tulajdonosok száma 74.
Legjobb tudomásom szerint a tulajdonosoknak képviselője nincs.

Valóban minden tulajdonost meg kell keresnem, és 51%-uk jóvá kell hagyja a használatot, vagy létezik valami egyszerűbb út is?

Sürget az idő sajnos.
Az érintett területen fát nem kell kivágni.

köszönettel.

Tisztelt dr. Grád András!
Köszönöm a válaszát!
Most próbálom eladni a nagynénémnek azt a negyed részt, de a dolgok kicsit más irányt vettek. Unokatestvérem feltehetően olyan szándékkal költözött a nagymamához, amely számomra semmi esetre sem pozitív!(sajnos ez a tapasztalat...) Szeretnék mihamarabb túl lenni ezen az adás-vételen, de mindenképp megnehezítik a dolgomat...
Még egyszer köszönöm a választ!

Kedves Scanny!

Ha jól értem, az ingatlant a mama holtig tartó haszonélvezeti jog a terheli. Ez azt jelenti, hogy még a tulajdonos(társ) is csak az ő hozzájárulásával használhatja. Vagyis ha ő nem kifogásolja a kizárólagos használatát a nagynéninek, Ön semmit sem tehet (kivéve hogy megpróbálja meggyőzni a mamát magatartása helytelen volta felől, vagyis családi viszályt szítani - nem biztos hogy kellene). A mama mint haszonélvező halálát követően Önöket a tulajdoni hányadaik arányában illeti majd meg a használat, ott is lesznek még érdekességek, amennyiben az egyik tulajdonostárs többlethasználatban van, de ne vágjunk a dolgok elébe, erről majd pár év múlva, nem szép a mama halálára aspirálni. Addig is üdv: