Osztatlan közös tulajdon

Józsika valamikor még a régi formátumban volt egy önminősítés.

A laikus paraszt. Vajon ki az ?

„ Érdekes, de sok hülyeség”. Nos nem értetted az ikerház fogalmát. Iker csak azonos hrsz -es ingatlanra /telekre / épülhet.

Két külön hrsz -re épült ház ha egymás mellé is építették az nem iker. Még ha úgy is néz ki.

Amúgy nekem vannak ikerházban lakásaim is. Építészetileg nem ikrek.. csak un. sziámi ikrek. Ráadásul az egyik hrsz-en hármas ikrek.
Természetesen sziámiak, mivel torzan fejlődtek.

Kettő teljesen önálló ( külön lakás bejáratok, külön mért és a szolgáltatókkal szerződött közművek ( víz - csatorna gáz és villany ) a Harmadik, a kistestvér viszont almérős .

95 nm - 50 nm /ami bővíthető / és a kicsi 29 nm -es kistestvér.
Nem társasház, nem ikerház csak olyan sziámi iker.

Jogilag . többlakásos ingatlan.
A tulajok ? Hát azok dinamikusan változhatnak. Halál, adásvétel és öröklés útján.

matthiasi,

Igen, igazad van, bár jogi szempontból továbbra is irreleváns az egész.
A Ptk. az irányadó és kész, jogilag nincs olyan fogalom, hogy "ikerház".
De igen, valóban az egy telken lévő épületre értik amúgy.

Dr Doboz J, köszönöm válaszát. N lakik benne. A bútorok nagymamámé voltak melyet önkényesen kisajátított még anno nagynéném. Ezenkívül a bácsi káptalan indította el az ilyenkor szokásos teendőket, de a számláját azt persze nem zároltatta, azt én megtettem helyette. Nem tudjuk hogy ki örököl. De mindenképpen meg fogom támadni a végzést ha a bácsi örökölne.

nagyagnes4326,

A nagynénéd hunyt el, és nincs más rokona?
Akkor a törvényes öröklés szerint te örökölsz a testvéreddel.
Kérdés, van-e végrendelet.
Ha tudod a nagynénéd halálának dátumát, és az utolsó lakhelyét, akkor a mokk.hu oldal keresőjén meg tudod nézni, ki az illetékes közjegyző, és meg tudod kérdezni, hogy nyújtott-e be az élettárs esetleg végrendeletet, illetve, hogy a nyilvántartásban volt-e végrendelete.

Ha igen, legfeljebb akkor érdemes megtámadni, ha láttad azt, és nem felel meg a törvényi követelményeknek.

Ha érvényes, akkor nem örököltök, és nektek még köteles rész sem jár.

Viszont az ingatlan tulajdonosaiként ugyanannyi jogotok van, mint a (leendő) örökösnek, és tulajdonképpen amíg nincs megnevezve ez a személy, addig nektek kötelességetek az ingatlant karbantartani, állagáról gondoskodni.

Ha annyira nem jó a viszony az élettárssal, én azért elgondolkoznék azon a zárcserén, és a birtokbavételen. Megfelelő gondossággal kell eljárni, de lehet, hogy érdemesebb most, így birtokon belülre kerülni, mint évekig pereskedni vele, és ki tudja mi történik addig a lakással...

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A tanácsára lenne szükségem
Egy 4 lakásos társasházban lakom 1970- ben épült.
az erkély alatt jó állapotú járdát az egyik tulajdonos önkényesen fel akarja bontani és kiszélesíteni a költségét pedig a többi lakóra is rá akarja terhelni megteheti e ha mondjuk az 51% bele egyezik nincs LSZK. alapítva és meg sem bíztuk hogy intézkedjen.
A másik kérdésem
A tető nem igazán új de nem ázik be át akarja rakatni az egész cserepet de arról is beszélt hogy le cseréli az égész tetőt és aki nem fizeti ki a rá eső részt Bírósággal fenyegetőzik meg teheti e?
Szükséges lenne egy ügyvédi irat ennek megelőzése mert ha belekezd akkor már nem tudunk mit csinálni.
Köszönöm válaszát
Krisztina

A másik topicban leirtam.....

Földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése

osztatlan@citromail.hu
+36-20-2528350

Sziasztok. Van egy 589 nm telek 3 házzal egy helyrajzi számmal. Az én részem 2-8-ad. Telekmegosztást nem lehet mert nincs 300 nm az enyém. Csak társasházá kellene nyílvátítani hogy kaphassak külön áramot mert nagyon kevés ami van nálam..Ez a célom. Ez a hivatalos. Viszont a szomszéd nem akarja mert nem akar társasházat a szabalyok miatt. De nem érdekli az se hogy 6 társashá alatt ugyanazok a szabályok mint jelenleg. A lényeg nem és kész és indok sincs..... namármost van bármi esély perelni vagy mittudomén hivatalosan valahogy kikényszeríteni a dolgot?

Gyula,

Minden további nélkül :

„Ptk. 5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése]
...
(5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.”

Közös tulajdon megszüntetése iránti pert kell indítanod.
Érdemes felhívni a tulajdonostársak figyelmét arra, hogy közösen megegyezve, és ügyvéddel létrehozva az alapító okirat bár nem olcsó mulatság, de ha bíróság is kell hozzá, az még sokkal drágább lesz, nekik is.

Köszönöm

Gyula ezt témát már többször több formában felraktad !
Nahát alias Gyula a kérdező ezt már több mint egy hónapja feltette.
„ nahat78#Jelentem!2022.01.29. 15:37

Ime :
A telek alapterületére pontosan emlékszel, de hogy mi lett írva arra nem. Vagy nem találtál oda
„ Lenne egy 589 nm közös udvaros hely házakkal.”

Van telek, vannak rajta házak, miért ne lehetne megosztani ? Tény hogy telekkönyvileg nem, de fizikailag igen.
Ha egyedüli tulaj vagy még egyezkedni se kell, csak saját ízlés szerint kialakítod az elválasztást, ha több van akkor leűltök és megegyeztek az új határokban és a használt ingatlan részekben. Természetesen az észszerűségnek vannak határai. Ha a képződmény torz, akkor a későbbi értékesítésnél lehetnek problémák. Mondjuk az építményekről se ártana némi info.
De mint írtam úgy osztjátok ahogy akarjátok. Viszont a HRSZ marad.

Most pedig társasházat szeretnél belőle.

Saját vélemény .
Ez a 589 nm -es telek nem hogy nagy telek, nem is közepes hanem egy kimondottan kicsi telek.

Ettől függetlenül lehet rajta 3 lakás, hogy az 3db. házban lenne ? Hát nem tudom, de eléggé torz képződmény. Persze házikók valamikor odakerülhettek.
” Az én részem 2-8-ad., azaz 1/4, nem egy izmos rész. És a tulajdonosok , Csak annyi ,hogy te egynegyed résztulaja vagy, de a többi ?

Igen, ugyanaz a helyről van szó. Amúgy miért lennék ugyanaz a személy....mindegy.
Részletekbe felesleges belemenni. A lényeg nem lehet telekmegosztás...mivel csak valós adatokkal lenne hivatalasosan és nem kamuzva az egyik fél későbbi esetleges kárára.
A társasházat pedig a szomszed nem akarja mert nem. Ez a válasza. A kérdés az,hogy jogi úton mit lehet innentől kezdve. A választ megkaptuk ennyi . Köszönöm.

Sziasztok!

Van egy 1/3 részre felosztott családi hazunk, ahol anyum, nővérem, nővérem elettarsa, és mamám lakik! Történt egy olyan hogy a nővérem bejelentette tudtunk nélkül az élettársát, ez által a sajat házunkból nem tudjuk kirakni se, és az élettársa miatt elkezdődött egy egy rossz irányba menni az egész dolog. Ugyan is a szomszédunkban van egy "cigány család" és hat volt dolguk a törvénnyel nem kevés....
És a nővérem élettársa elkezdett velük barátkozni, amit nem kellett volna mert mar most olyan szinten van ez a probléma hogy nekik mar átjáró ház a miénk...
Én mar nem lakok ott és tesom sem pont ez miatt.
Nem régiben jártam a háznál és eléggé tönkrr van teve, gazos a kert, lovait áthordja a szomszéd, a ház belső része mint egy putri,nincs takarítva, a szemet zsakostul a házban, be menni is nehezemre esett...
Szóval ez ellen mit tudunk tenni? Én ugy gondolom a probléma megoldásához a nővérem élettársának kirakása jelentené, nővérem nem egyezik velünk hogy ki rakjuk persze, neki jo a mocsokban élni, de én meg bátyám mashogy lassuk ezt... Nővérem és az élettársa sem dolgozik mamánk nyugdíjából élnek. Próbáltuk normalisan kirakni "kényszer kijelentéssel" de nem sikerült, Kérdezem én hogy milyen törvényeink vannak, hogy egy sajat tulajdonomban lévő csaladi házból, nem tudok kirakni egy idegent! Felháborító!

Istvan1998.

Ilyen ez az osztatlan közös tulajdon. Túros a háta...

Ha a nővéred is tulajdonos az ingatlanban, akkor az ő jogán jogszerűen lakik ott az élettársa.

Istvan1998

„a nővérem bejelentette tudtunk nélkül az élettársát”

Nem kellett hozzá az engedélyetek, a nővéred a saját tulajdonjogával engedélyezhette ezt.

"ez által a sajat házunkból nem tudjuk kirakni se

Ez special már nem a ti dolgotok. Anyukádat és mamádat is írtad, hogy ott lakik. Ők hogy viszonyulnak ehhez? Amivel legjobban ebből ki lehetne szállni, az a közös tulajdon megszüntetése per, de az elég drága lesz minden tulajdonostársnak. Viszont akkor már nem lesz kötelező közös tulajdonban maradnod a nővéreddel, mi több, ez a közös tulajdon meg is fog szűnni vagy úgy, hogy valamelyik másik tulajdonos kifizet, vagy pedig úgy, hogy elárverezik az ingatlant. És ez utóbbiról nem fogják a nővéred véleményét kérdezni. Sőt, a perköltség tulajdonjogi arányban osztódik szét, nincs olyan, hogy pergyőztes vagy pervesztes.

Szomorú örökös

Anyum és mamám is ellenzi az ott lakását!

Igen gondolkodtunk rajta hogy kérelmet nyújtunk be a földhivatalba hogy osztott legyen a tulajdon!

15.000ft a kérelem benyújtása, akkor ezen kívül még van több költsége is? Vagy esetleg mas megoldás?

Istvan1998

„gondolkodtunk rajta hogy kérelmet nyújtunk be a földhivatalba hogy osztott legyen a tulajdon”

Micsoda???? Ilyen szerintem nincs, már megbocsáss.
Olyan van, hogy használati megosztást készítetek ügyvéddel - na azt lehet beadni a földhivatalba később - és abban rögzíteni lehet, hogy melyik rész kinek a kizárólagos használatában van. Onnan kezdve már a nővéred csakis a saját részét használhatja, másét nem. De ettől még marad osztatlan közös tulajdon, amit csakis bírósági úton lehet megszüntetni, de akkor a legvégső esetben van az árverezés, ami ha sikeres, akkor mindenki megkapja a költségek levonása után a saját részét pénzben.

De ezt a használati megosztást is minden tulajdonosnak el kell fogadni az aláírásával...na ahogy sejtem, ez nem lesz könnyű.

Használati megosztás milyen költségekkel jár? Valaki le tudná írni nekem.

Istvan1998

Az ügyvéd munkadíja, plusz az eljárási díj a földhivatalnál.
De mint mondtam, azt mindenkinek akarni kell, az pedig nálatok eléggé nehézkes lenne.

„Nem kellett hozzá az engedélyetek, a nővéred a saját tulajdonjogával engedélyezhette ezt.”

Ez így ebben formában nem igaz.
A közös tulajdonnal rendelkezés esetén a tulajdonosoknak szavazniuk kell - ha a nővér megkérdezi a családját, a 2/3 birtokában a másik két tulajdonos le is szavazhatta volna.
Ugyanakkor, a lakcím bejelentésnél, több szállásadó esetén elég egyiknek az aláírása, a törvényi vélelem az, hogy ebbe a többi is beleegyezett.
De mivel ez csak egy deklaratív eljárás, már fiktiváltatni nem tudják, amíg ténylegesen ott lakik. Kitenni meg szintén nem, így, hogy birtokon belülre került.

Mármint : jogszerűen.....................

Ezt a családi házat örököltük, és volt egy értékbecslés. Erről az értékbecslésről készült akkor valami papír,vagy esetleg le kérhető ez a papir valahonnan?

Istvan1998,

Konkrétan nem. Azt az önkormányzat állította ki, adó- és értékbizonyítvány a neve, és a közjegyzőhöz nyújtották be a hagyatéki eljrárásban.

A hagyatéki végzés maga egy közokirat, abba eszerint került bele az ingatlan értéke. Keressétek meg a hagyatéki végzést, ha nincs meg, az eljáró közjegyzőtől kérhettek róla másolatot.

De mire akarod ezt használni?

Istvan és a teso.

Csatát csak a helyszínen lehet nyerni

Én mar nem lakok ott és tesom sem pont ez miatt.

Ez a hajó már elment.

Tisztelt Fórumozók!

Szeretném a segítségüket kérni. Van egy osztatlan közös kivett beépítetlen belterületi telek két tulajdonossal. A telek két utca között helyezkedik el. Alulról a Rózsa utcával határos, fenti része a Gyári utca felé néz. A hivatalos bejárat a Rózsa utca felől van, mivel a telek és a Gyári út között van egy magánterület (kivett ipari vasút, amit már felszámoltak, a töltés viszont még ott van). Szinte mindenhonnan azt a választ kaptuk, hogy onnan nem lehet hivatalosan bejáratot nyitni és emiatt a telket felosztani, mert az Önkormányzatnak át kellene minősítetni úttá a kivett ipari vasutat, amit nagy valószínűséggel nem fog megtenni. Az új társtulajdonos viszont hivatalosan is szeretné kettéosztatni ezt a telket úgy, hogy az ő része a Gyári utca felől lenne bejárattal. A Rózsa utca felől az Önkormányzat kisajátít a telekből egy 19 m hosszú és 3 m széles részt (nem fizet kártérítést az önkormányzat, örüljünk hogy egyszer meg lesz csinálva az út). Az új telektulajdonos amiatt, hogy elvileg az ő telekrészét az útszélesítés nem érintené, nem akar belőle károsulni, csak a mi telekméretünk kárára történne meg az útszélesítés.
Megteheti ezt úgy hogy, hogy még nincs felosztva (lehet nem is engedik), külön helyrajzi számokkal jelölve a terület?
Ha nem sikerül felosztani a területet, akkor nekünk kellene a másik tulajdonosnak magánutat biztosítani, hogy a telekrészére bejusson?
Válaszukat előre is köszönöm!