Osztatlan közös tulajdon

Az alapvető kérdés az, hogy kell-e az én belegyezésem ahhoz, hogy ő bonthasson és építhessen egy magasabbat. Erre szerettem volna választ kapni.
Nincs még építési engedélye, nem is bontott semmit, csak közölte, hogy ez a terve, én meg azt közöltem, hogy nem szeretném, hogy az ablakaim árnyékban legyenek.
Az ablakaink jellemzői megfelelnek az OTÉK 37§-ának.

drbjózsef: Köszönöm a választ!

Ez a tervem, holnap bemegyek az építésűgyi osztályra, de több forrásból tájékozódni mindig jobb.

legyozo

„kell-e az én belegyezésem ahhoz, hogy ő bonthasson és építhessen egy magasabbat”

Ha a szimplán bejelentésköteles építkezéshez meghatározott építmény-magasságot átlépi, akkor engedélykötelessé válhat az építkezési terve - bár lehet eleve nem kap rá engedélyt, ha azon a területen megszabott építmény-magasságot meghaladja - és akkor viszont már téged is meg fognak kérdezni róla, mint közvetlen szomszédot - legalábbis régen ez így volt. Hogy most hogy van, azt sajna nem tudom.

„Nincs még építési engedélye, nem is bontott semmit, csak közölte, hogy ez a terve”

Kérdés, hogy mennyire fog neked hinni, ha bemégy az irodába és utána közlöd vele, hogy ez nem is lesz számára lehetséges. Az is kérdés, hogy esetleg majd nem-e engedély nélkül vállalja be - építkezés közben tuti nem fogják leállítani, csakis utólag fogják vizsgálni - majd inkább harcol a hatóságokkal, de attól még le fog téged addig is árnyékolni. Szerintem nem lesz egyszerű... :-(

Tisztelt Fórumozók,

a következő kérdésben szeretnék tanácsot kérni.
Osztatlan közös tulajdonú telkünkön 1/2 - 1/2 arányban osztozunk tulajdonostársunkkal. A telken egy ikerház van és a másik tulajdonos bővíteni szeretne, amire építési engedélyt is kapott, amit én nem fellebbeztem meg. Írásbeli hozzájárulást viszont eddig semmihez nem adtam. Bennem utólag tudatosult, hogy az építkezés felhasználná a telekre vonatkozó beépíthetőség maximumát, így az én telekrészemen az épület a jövőben sem lenne bővíthető (legfeljebb fölfelé), így nagy mértékben értékét vesztené. Ezek után természetesen nem szeretném ha az építés megvalósulna. Mit tehetek ?

• bíróságon kell megtámadnom a hatályos építési engedélyt ? Erre milyen esélyem lenne ?
• elég ha tulajdonostársként nem adom a hozzájárulásom az építéshez fenti okok miatt ?

Mit tehet a szomszéd ? Az építési engedély birtokában perelhet-e engem valamilyen ürüggyel, és milyen eséllyel ?

Köszönöm válaszukat.

ripken76

„...építési engedélyt is kapott, amit én nem fellebbeztem meg. Írásbeli hozzájárulást viszont eddig semmihez nem adtam.....természetesen nem szeretném ha az építés megvalósulna. Mit tehetek ?”

Kiemeltem a lényeget! Utólag félek, hogy már semmit nem tehetsz ellene.
Gyakorlatilag azzal adtad épp a hozzájárulásodat, hogy nem fellebezted meg a kérelmét.
Nagyjából kb. akkor volt lehetőséged, később már nem sok mozgástered marad.

„Az alapvető kérdés az, hogy kell-e az én belegyezésem ahhoz, hogy ő bonthasson és építhessen egy magasabbat. Erre szerettem volna választ kapni.”
Nem kell.
„Az ablakaink jellemzői megfelelnek az OTÉK 37§-ának.”
Ha valóban megfelelnek az OTÉK előírásainak, akkor nem lesz árnyékolási problémád, mert az ablakaid csak szellőzés biztosítására és nem benapozás biztosítására valók.

Egyébként a szomszéd pont annyira laikus a kérdésben, mint te, így az, hogy ő mit szeretne, másodlagos. A tervező viszont talán majd érti a dolgát, és megpróbálja betartani nem csak a telepítési, hanem a tűztávolságot is.

ripken76
Az építési engedélyhez nem is kellett a hozzájárulásod. Ezen az alapon nem is tudtál volna fellebbezni, hiszen ez polgári jogi igény, melyet az építésügyi hatóság engedélye nem dönt el. Magyarán az ilyen tartalmú fellebbezést simán el kellett volna utasítania a bíróságnak.
Majd a kivitelezés előtt lesz rá szüksége a társtulajdonosnak, mert azt be kell csatolnia az építési naplóba.
Természetesen, ha nem járulsz hozzá, akkor nagy valószínűséggel bíróságra megy jognyilatkozat pótlása jogcímen.
Hogy a bíróság hogyan dönt az ügyben, azt nem lehet előre megjósolni. De talán mérlegeli majd, hogy a társtulajdonos elépítené a telek teljes építési jogát, mely nyilvánvalóan sérti a te tulajdonosi jogaidat.

Köszönöm a válaszokat.
Magyarán mindenféle hozzájárulásom nélkül megpróbálhatja a telekrész értékének tetemes részét "átszipkázni" magához, ami ellen (építési engedély szinten) nem is nagyon tudok/tudtam volna fellebbezni, majd ha nem vágok az egészhez jó képet, akkor még be is perelhet ezért, amit aztán vagy megnyer, vagy nem. Ez kb úgy hangzik hogy "adjál 10M forintot a sajátodból, ha nem beperellek". Jól látom ?

Miről beszélsz?

ripken76,

„megpróbálhatja a telekrész értékének tetemes részét "átszipkázni" magához”
Ez is egy értelmezése a helyzetnek.

De ennyi erővel persze nézhetjük úgy is, hogy eddig jelentős plusz értéket biztosított ingyen a "telekrészed"-nek azzal, hogy a szabályosan építhető épületméretet nem használta ki, és most csak ezt "veszíted" el.

"De ennyi erővel persze nézhetjük úgy is, hogy eddig jelentős plusz értéket biztosított ingyen a "telekrészed"-nek azzal, hogy a szabályosan építhető épületméretet nem használta ki, és most csak ezt "veszíted" el."

Persze én ugyanezt a plusz értéket biztosítottam neki is ennyi erővel. De miért is kéne "elveszítenem" ezt az értéket egy 50-50% tulajdonú, használati megosztást szabályozó ingatlan esetén azzal, hogy ő 72%-ot akar építeni a beépíthetőségből, nekem pedig 28% maradna. Eredeti kérdésem arra vonatkozott, hogy hogyan tudnám ezt (és milyen eséllyel) megakadályozni.

ripken76,

Bocsáss meg, én kevertelek a másik kérdezővel, és azt hittem, az ablak és a benapozás a problémád a tulajdonostársaddal.
(Megjegyzem, az "ikerház" fogalom azt jelenti, hogy két önálló telken, külön helyrajzi számon lévő területre épül egy ház vagy kettő közvetlenül egymás mellé. A tietek ezek szerint nem az)

Van írásos használati megosztási szerződésetek?

Kedves drbjozsef,

van írásbeli használati megállapodás, ami vázrajzzal rögzíti a telek (9/19 és 10/19 arányú) és a rajta levő ingatlan (1/2-1/2 arányú) megosztását és kizárólagos használati jogát a feleknek.

„és a rajta levő ingatlan (1/2-1/2 arányú) megosztását”
Akkor a használati megállapodás szerint a mostani hozzáépítésnek a fele a tied? Mert ha igen, az naon király!

Helló! Tisztelettel szeretnék segítséget kérni. Adott egy, közös tulajdonú ingatlan melynek 3 tulajdonosa közül az egyik elhunyt. Az ingatlan kulcsait viszont az elhunyt személy élettársával vannak, aki a kulcsok másolatát átadta egy ingatlan irodának már a nagynénje halála után, olyan indíttatásból hogy áruljuk a lakást. Az iroda a kulcsokat a tulajdonosok kérésére sem adja át kizárólag az élettársnak aki ugye nem tulajdonos, és sajnos ő sem adja át a kulcsokat többszörös kérés ellenére sem. Nyilván egyértelmű hogy a tulajdonosok zárat fognak cseréltetni, viszont az a kérdés, hogy milyen jogi lehetőségek vannak fellépni a bácsi, ne adj Isten az iroda ellen, ugyanis a lakás mutatását is és a szerződést is úgy intézték hogy már halott volt a nagynéném amelyről mi nem is tudtunk. Alá sem írta a szerződést, helyette az élettársa írta alá meghatalmazással. Én úgy vélem hogy mivel egy hónappal a halála után történt ez, melyet eltitkolt, így ez nem lehet érvényes, igaz? Viszont az iroda szerint ez így teljesen rendben van ahogy az is hogy a kulcsokat kizárólag a jogtalan személynek hajlandóak átadni

nagyagnes4326

„Adott egy, közös tulajdonú ingatlan melynek 3 tulajdonosa közül az egyik elhunyt.”

Akkor annak a tulajdoni része valószínűleg a törvényes örökösök között osztódik majd, nektek a leírás alapján ehhez a tulajdonrészhez nem sok közötök van. Egyébként ki a másik két tulajdonos? Ez egy fontos kérdés szerintem.

„Az ingatlan kulcsait viszont az elhunyt személy élettársával vannak, aki a kulcsok másolatát átadta egy ingatlan irodának már a nagynénje halála után, olyan indíttatásból hogy áruljuk a lakást.”

A másik két tulajdonos nélkül el sem lehet szerintem adni, én úgy gondolom. Bár nem lepődnék meg, ha a 3. elhalálozott tulajdonos valamilyen formában - akár szabálytalanul is - átruházta-elajándékozta volna az élettársnak az ingatlant. A szabálytalant arra értem, hogy ha eladás volt, akkor a másik két tulajdonost meg sem kérdezte, holott elviekben elővásárlási joguk van.

Szóval én azért nem aggódnék, mert nélkületek nem fog tudni eladás esetén mit kezdeni. De ez csak az én laikus véleményem.

Nos elnézést igen kicsit félreérthető lett. Én és a húgom lennénk a tulajdonosok, és a vér szerinti utolsó élő leszármazottak is. Adásvételi az nincs mivel én ilyesmit nem írok alá a hagyatéki előtt. Az ingatlan irodával van szerződés hogy árulhatják melyet a nagynéném nem is írt alá mert elhunyt, helyette írta alá a bácsi, de már akkor egy hónapja halott volt. Engem az érdekelne leginkább hogy milyen jogi lehetőségeim vannak fellépni az ingatlaniroda ellen, illetve a bácsi ellen, mert hiába pattog ha örökölni is fog, jelenleg még nem az ő tulajdona. Nincs joga a kulcsokhoz sem és ahhoz sincs hogy engem ő onnan kizárjon.

Írja a József ma du.
„(Megjegyzem, az "ikerház" fogalom azt jelenti, hogy két önálló telken, külön helyrajzi számon lévő területre épül egy ház vagy kettő közvetlenül egymás mellé. A tietek ezek szerint nem az)”
Van benne valami.
Az ikerház egy olyan speciális építmény amikor kettő ház egymás mellé épült a telekközepén van a lakások határa.. Ekkor a házak teljesen önállóak műszakilag és csak a telkek vannak megosztva 1 - 1 arányban, vagy 50 -50 % ban. A telekkönyv a helyrajzi szám viszont közös .

Az egy helyrajziszámon épült kettő lakásos épületek lehetnek egy más után/mögé építve - nem ikerház, ha egymás fölé akkor sem ikerház, csak simán kettő lakásos épület. Ezeknél kell a használati leírás, ami ha a két tulaj aláír akkor használati szerződés lehet.
Ikerháznál ez értelmetlen mivel már az indulásnál minden külön van.-

Na most hogy az ikerháznál az értékek milyenek azt se lehet értelmezni, mivel lehet az egyik aranyból a másik silány anyagokból. Az ikerház a modern kor találmánya ,

Úgy a két háború között kezdték alkalmazni a telkek jó kihasználása érdekében.

Korábban is voltak egymás mellé épített házak - kettő vagy több lakással, de nem nevezték ikerházaknak. Külön hrsz volt mindig.

Az ikresítés eleve a telekkel kezdődik. Aztán az egyik épít rá házat a másik vár vagy sohasem épít, de a jog mindig fenn van neki tartva , hogy valamikor építsen.

Aztán van az un. ál ikresítés. Ilyenkor általában mindig egy tulaj épít a telkére, de úgy hogy az épület egyik széle pont a telekközepére esik. És kihasználja az adott előírások szerinti teljes beépíthetőséget. Aztán vár akár évtizedekig, majd ő vagy az örökösei árulják a telek másik részét mint építési ikertelket. Arról mélyen hallgat, hogy az a féltelek már nem beépíthető. Vagy tudatosan vagy anélkül, de lépre viszi az új vevőt.
Vegyünk egy példát.

Bp. külső részén van nagyon sok 800 nm -es telek. Erre lehet nagy házat építeni, mondjuk 50 % os beépíthetőségnél 400 nm / jó nagy ház / Mondjuk a telek ezen a fertályon pont 100 milla. Na most ha a gazdag de nem előre látó illető rádob a telekre egy 400 nm-es ami pont a közepén pöffeszkedik, akkor tovább már nem lehet semmit építeni jogilag.

Az okos az úgy gondolkodik... ikresítem a telkemet.... 50 millát kapok a leendő ikertárstól és ezt az építkezés finanszírozására fordítom de csak 200 nm-t építhet bé. Ha nagyobb ház kell neki akkor felfelé épít. Arra valameddig lehet.
A ravasz pedig úgy épít mintha ikertelek lenne... úgy látszódik, tehát a teleközepére építi a 400 nm -es házának a szélét majd úgy 10 - 15 év múlva árulja a másik felét mint ikertelket. Pedig nem az, mert már az egész telek be van építve amit a szabályok megengednek Mondjuk 50 % -ot.

Tehát ha valaki vesz egy fél ikertelket, járjon utána ,hogy valóban az.
Az ikertelek egy jogi és egy műszaki fogalom. Jellemzője az egy hrsz és a beépíthetőség feleződik.
Az hogy egy vagy több a tulaj, az indiferens.

Mint írtam a ravasz az mindig birtokolja az egész telket, majd beépíti amit lehet, de úgy hogy ikernek látszódjon... majd évekkel később a gyanútlan lépre megy.
Vesz egy ikernek vélt, de a valóságban már nem beépíthető telket,
Az már nem ikertelek csak egy tekerész Napozhat rajta, kertészkedhet. Ha nagyon úgy érzi, hogy átverték akkor a másik telekrész tulaját elagyabugyálhatja.
De aki eladta az lehet, hogy szóban ikertelekről beszél de a szerződében már erről említés nincs. Nem írják le hogy ikertelek.

• Az a tulaj akinek a telkén vannak a mérők- kegynek veszi ha a tulaj , a másik ellenőrizni akarja a mérőit.. nincs e folyás, nincs é fagy veszély stb.

nagyagnes4326

„Nincs joga a kulcsokhoz sem és ahhoz sincs hogy engem ő onnan kizárjon.”

Sajnos azt tudomásul kell venni, hogy jelenleg ő van birtokon belül, ő birtokolja a kulcsokat, mint élettárs és ezt el kell fogadni.
A hagyatéki tárgyalás után majd visszább vesz a tempóból, de addig szerintem sok lehetőség nincs ellene sajna.

„Engem az érdekelne leginkább hogy milyen jogi lehetőségeim vannak fellépni az ingatlaniroda ellen”

Én alapból azt csodálom, hogy az ingatlaniroda nem is ellenőrizte a tulajdonjogát az élettársnak az ingatlan meghirdetése előtt.

Kedves matthiasi,

nagyon érdekes amit ír az ikertelekről. Ezek szerint ez egy olyan osztatlan közös tulajdon forma, ahol automatikusan teljesül a beépíthetőség feleződése. Hol van az ikresítés ténye/megtörténte nyilvántartva? Honnan tudhatom meg, hogy a saját telkem ikertelek-e? Kizáró tényező a telek nem 50-50 hanem mondjuk 52-48 arányú megosztása ?

Nincs birtokon belül nem lakik benne. Hálistennek.

"Én alapból azt csodálom, hogy az ingatlaniroda nem is ellenőrizte a tulajdonjogát az élettársnak az ingatlan meghirdetése előtt." De tudták hogy ő nem tulajdonos, ő csak mint meghatalmazott járt el. De valóban furcsa hogy ezt így hagyták, holott például a társasház közös képviselője rendszeresen kizavarja őt az irodájából.

ripken76,

„van írásbeli használati megállapodás”
Az jó.
És ez a megállapodás nem tér ki a karbantartás, építkezés, bővítés, változtatás témakörére?
Ha igen, aszerint kell eljárni, jó esetben valóban kell a beleegyezésed aszerint.
Ha nem, akkor a Ptk. XIX. fejezete kell eljárni, ami szerint megintcsak közösen kell döntenetek a közös tulajdont érintő kérdésekben.

ripken76,

„nagyon érdekes amit ír az ikertelekről.”
Érdekes, de sok hülyeség. Nem számít esetedben, mert közös osztatlan a telek.

nagyagnes4326,

Küldesz az ingatlanirodának egy tértis levelet, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot.
Kijelented, hogy a törvényes örökös te (és unokahúgod) lesz, akik most is társtulajdonosok, a meghatalmazott élettárs volt, ő nem lesz törvényes örökös. A kivonaton látható az elhunyt halálának a napja, ezzel a nappal a meghatalmazás érvényét vesztette, ezért az általa kötött szerződés is érvénytelen. Azonnal távolítsák el a hirdetést mindenhonnan, és a továbbikra megtiltjátok annak hirdetését, bemutatását, és az ingatlanba belépést is. Ha ezt nem teszik meg, akkor a polgári per mellett az élettárs és az iroda ellen is büntetőfeljelentést is tesztek, tekintve, hogy a kivonat alapján mostantól az iroda is tud arról, hogy a meghatalmazás érvénytelen volt, tehát az élettárs visszaélt vele.

A zárcsere, és birtokbavétel határeset, ugyanis a birtokban tartáshoz nem kell az, hogy ott lakjon. Nála van a kulcs, ezért ő van "birtokon belül". Tudjátok, mi van az ingatlanban? Biztosan nem ott lakik?