Osztatlan közös tulajdon

KBS!

Az árverezés sem szükségképpen lenne áron aluli, mert - ha nincs a felek között megegyezés - csak a szakértő által megállapított ár fölött lehet eladni; lefelé csak akkor lehetne menni, ha abban minden tulajdonostárs egyetértene.

• Hogy is van ez? A szakértő által megállapitott ár fölött? Ez birói gyakorlat? Hol van ez leirva?

Válaszodat előre is köszönöm.

silwy

Ha pereskedésre kerül a sor,az neki is pénzbe fog kerülni,vagy csak nekünk,akik elindítjuk?

• Először a felperesnek /aki elinditja a pert/ kell a költségeket/illetéket megelőlegeznie. Közös tul.megszüntetése esetén a birói gyakorlat szerint a költségek megosztásra kerülnek.

Jól értelmeztem e azt,hogy ha perre kerül a dolog az utolsó lépcső az az,hogy elárverezik a házat,tehát mindenképp meg tudunk szabadulni,még ha áron alul is?

• A biróság a közös tulajdont /ugy tudom/ mindenképpen megszünteti. A megszüntetési módok közül azt nem választhatja, mely ellen mindegyik fél tiltakozik. Tehát a válasz: igen.

Nem igen számít, hogy ő akarja vagy nem. Hiszen ha akarná, miért kellene bírósághoz fordulni?

Köszönöm a gyors reagálást!
Nem akarja megváltani.Felajánlottuk neki,hogyha ragaszkodik a házhoz,akkor vegye meg a részünket,de én azt érzem,hogy neki ez direkt jó,hogy folyton keresztbetesz.Mikor mondtuk neki,hogy nem választhatja le a házat,mert ez nem így megy,arra az volt a reakció,hogy őt nem érdekli a törvény.
De akkor ezek szerint mindenképpen eladható lesz a ház,tehát nem csinálhatja ezt a végtelenségig?
Én a saját 25%-omat egyáltalán nem is tudom használni.
Az a baj,hogy nem lehet vele értelmesen megbeszélni semmit.Többször próbáltam,de mint a mellékelt ábra mutatja,sajnos eredménytelenül.

Birtokvédelmet lehet kérni, egyébként pedig a közös tulajdon megszüntetését. Az nem feltétlenül jelent árverezést, szóba jön az is, hogy a nagybátyád váltsa magához a tulajdoni hányadaitokat. Az árverezés sem szükségképpen lenne áron aluli, mert - ha nincs a felek között megegyezés - csak a szakértő által megállapított ár fölött lehet eladni; lefelé csak akkor lehetne menni, ha abban minden tulajdonostárs egyetértene.

Kedves Fórumozók,Hozzáértők!

Szeretném a segítségeteket kérni egy vitás üggyel kapcsolatban.
A történet a következő,kicsit hosszú lesz:
Édesapám sajnos 2 éve elunyt.Volt egy házuk közösen a nagybátyámmal 50-50% tulajdonban.Édesapám részét megörököltük a testvéremmel 25-25 % arányban.A gond az,hogy nagybátyámtól mindketten szabadulnánk,mert igen agresszív,kezelhetetlen ember.
Megegyeztünk mindhárman,hogy eladjuk a házat,és mindenki megy amerre lát.Nagybátyám kért meg arra,hogy beszéljek ingatlanközvetítővel is,hogy mihamarabb túllegyünk az egészen.A közvetítőnek kellett volna mindhármunktól írásbeli meghatalmazás.Ezt nagybátyám már nem volt hajlandó megtenni,úgyhogy ez a lehetőség ugrott is.
A házra kitettem egy eladó táblát.Legutóbbi ottjártakor ezt is leszedte.Ő Ausztriában dolgozik,a házban jelenleg a testvérem lakik,de mikor nagybátyám hazajön havi rendszerességgel,akkor a testvérem is inkább csak aludni jár haza.
Most nagybátyánk kitalálta,hogy nem adjuk el a házat,hanem majd ő azt leválasztja magának,merthogy ő többségi tulaj és megteheti.Egy másfél szobás házról beszélünk egyébként...A telek egy részét már elkerítette magának ,és tákolt rá egy faházat is,ezeket persze engedély nélkül de ennek már több éve.Igazából semmiféle megoldásra nem hajlandó.
Egyszer ezt akarja,másszor azt.
A kérdéseim:
Jól értelmeztem e azt,hogy ha perre kerül a dolog az utolsó lépcső az az,hogy elárverezik a házat,tehát mindenképp meg tudunk szabadulni,még ha áron alul is?
Ha ő most elkezdi a házat leválasztani,akkor hívhatok e rendőrt,hogy akadályozza meg,vagy van e erre más lehetőségem?
Mi a helyzet azzal a résszel,amit már önkényesen lekerített?
Ha pereskedésre kerül a sor,az neki is pénzbe fog kerülni,vagy csak nekünk,akik elindítjuk?
Ügyvédnél még nem jártunk.De az állapot már kezd tarthatatlanná válni.

Előre is köszönök minden hozzászólást!
Szilvi

A képviselet hiánya nem eredményez perbeli cselekvőképtelenséget. Ahogy KBS írja, az álképviselő eljárása utólag jóváhagyható.

Nincs itt semmi gond, a képviselt az álképviselő eljárását utólag jóvá hagyta. Jogászkodás helyett inkább fizettél volna idejében.

Vélem azóta már ismét hivatalosan jár el a kk. a közgyülés általi újraválasztással, és bizonyára újra megkaptad a tartozásra vonatkozó felszólítást.

Valószínűleg nagyobb lehet a felhalmozódott tartozás és annak késedelmi kamata, mintsem a kk.-őt ujra megválasztani - és "a" jogosulatlansága miatti időszakra eső kamatszámítás.

monaLuis
laikus hozzászóló

Itt valami nem kerek...

A lejárt jogosítású "előljáró" már nem intézkedhet semmilyen ügyben, annál is inkább, mert nincs bírtokában a szükséges íratoknak valamint a közösségi pecsétnek.

Ettől még a tartozásod- és annak okán a késedelembe esésed valós lehet., mielőbb tisztázni kellene a jelenlegi kk.-vel.

Ha a rokonod- mint az ingatlan kizárólagos (?)tulajdonosa engedélyezi, hogy a telekre bejárj és parkolj az autóddal, akkor a szomszéd maradjon csöndben - most és a későbbiekben ugyszintén.

Ha a telek netán osztatlan közös tulajdonú (?!) a szomszéddal, akkor sajnos kell az ő hozzájárulása is., mondjuk fizess neki havi kisebb összeget "garazsirozás" címén...

Erről készüljön írás, és a pénzt mindig postán add fel.

Ha az autódat netán megrongálná, tegyél feljelentést a rendőrségen, az okozott kár -számlával igazolt- helyrehozási költségét vasald be rajta.

monaLuis
laikus hozzászóló

Tisztelt Szakértők!

Jelenlegi lakóhelyemen 2éve lakom, ez egy házrész, egy nagy osztatlan udvarral. Be vagyok ide jelentkezve, a tulaj a rokonom.
Nemrég vásároltam egy személygépkocsit amit hátul az udvarban árnyékos részen elhelyeztem, úgy hogy senkit ne zavarjon a közlekedésben.
Persze akadt egy öreg szomszéd aki már 30éve ott lakik és azt hiszi, hogy mert ő tulaj, ő szabja meg , hogy hova parkoljak. Azt mondta ha mégegyszer oda állok, annak következménye lesz. Ismerem a jogaimat, ő viszont nem az övéit. Félek, hogy kárt tesz az autómban.
Mit tanácsolnak? Faggassam ki és rögzítsem, hogy milyen következménye lesz ha oda parkolok?
Majd hova lehet fordulni feljelentést tenni? Bíróság, vagy önkormányzat birtokháborítás?
Egyéb tanács?
Köszönöm!!

Nagyon szépen köszönöm a választ.:)

Korrekt! :)

Köszönöm szépen a választ.

Ha jól értelmezem akkor előbb egy tervező által csinált tevnek kell elkészülnie, utána én egy beleegyező nyilatkozattal "igazolom" hogy ok, hozzájárulok ahhoz hogy a tervnek megfelelően megépítsék amit akarnak. Ezután mennek ők a műszaki osztályra és kérnek építési engedélyt????

Jól értem?

cajmi
Nem az engedélyt kell aláírnod, hanem tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot. A nyilatkozat az építési engedély iránti kérelem kötelező melléklete kell, hogy legyen, így az általad felvetett utólagos hozzájárulás lehetetlen.
Az építtetőnek viszont mindenképpen kell tervet készítenie. Annak semmi akadálya, hogy a nyilatkozatodban hivatkozz a tervre (pl. XY tervező által Z. időpontban készített terveknek megfelelően). Az építési engedélyezési eljárás keretében te ügyfél leszel, ami annyit is jelent, hogy bármikor bemehetsz a hatósághoz és élhetsz az iratbetekintési jogoddal, ezen belül nyilván a beadott terveket is megtekintheted.
A bíróság akkor pótol jognyilatkozatot, ha úgy ítéli meg, hogy az építés téged nem akadályoz az ingatlan zavartalan birtoklásában, és egyéb jogaid sem csorbulnak (magyarán indokolatlan volt a hozzájárulásod megtagadása).

Monalisa!

Tulajdoni hányad megosztás van 1/3 - 2/3 de osztatlan közösbe. Semmilyen kerítést vagy jelzést sem hajlandó a másik fél "elviselni". Ha viszont nincs kerítés akkor a zárak ellenére folyamatosan lopások történnek a házból. Ugyanakkor a tulajdoni hányad ellenére évtizedek óta egy kapavágást nem csinál - tudom ez a bíróságon nem érv mert az ki nem sz...ja le, hogy te csináltad meg az állagmegóvásokat mert nem lett volna kötelességed. Igen de ha nem lapátolom el a havat akkor kitöröm a nyakam, ha nem nyírom a gazt akkor nem tudom megközelíteni a saját tulajdonom és még meg is büntetnek mert nem tartom rendeben a közterületet előttem. De tudom ez nem számít.
Az egyik ügyvéd szerint ilyenkor is van elbirtoklás a másik szerint nem - de paragrafusszámokkal mindegyik alá tudja támasztani csak azt nem tudom kinek van igaza.
Felajánlottuk a közös tulajdon megszüntetését de nem AKARJA . ( így írta a bírósági keresetben)

Kedves Fórumozók!

A kérdésem a következő lenne: Mikor "kell" aláírni egy építési engedélyt?
Azért kérdezem mert osztatlan közös tulajdonban élünk és a szomszédom építeni akar. Célzott rá hogy ha nem írom alá az engedélyt akkor bíróságra megy és majd úgy épít.
Én tulajdonképpen nem megakadályozni akarom csak megelőzni azt hogy fusiban, engedély és rajz nélkül tegye. És nem akarok olyan papírt sem aláírni ahol nincs letisztázva hogy hova és mit és mekkorát épít.
Ezért kérdezem hogy milyen "fázisban" írható alá. Mondjuk kérhetem hogy előbb szerezzék be a műszaki osztály engedélyét és csináltassanak vmiféle hivatalos rajzot hogy mit képzelnek el és hova vagy nélkülem megreked az egész az elején?
És ha bíróságra megyünk akkor ők kötelezhetnek-e arra hogy aláírjam az engedélyt?

A válaszokat előre is köszönöm.

Gondolkodj jelképes kerítésben pl. alacsony sövénynövényzet, mely jelzi, hogy "a" közösből mekkorát tekintesz prívát használatúnak.

Mivel az osztatlan közösből semmi csak a tiéd - a lakáson kívül, ahhoz elbirtokolni nincs mód.

monaLuis
laikus hozzászóló

Tisztelt Szakértők!

Végigolvastam a topicot és a következő kérdésem lenne.

Azt írták többször is, hogy osztatlan közös tulajdonú telken lehet kerítést építeni Ha azzal a másik tulajdonos nem akadályozza a használatban vagy kilátásban vagy stb.....
Mit jelent az akadályozás? Pl ha a kerítésen zár van akkor az az - gondolom. De ha nincs, tehát akkor jár ki- be amikor akar akkor is az vagy nem?
És lehet -e elbirtoklás osztatlan közös tulajdon esetén? Ellentmondó információkat kaptam, nem tudom pontosan kinek "higgyek".

Közös tulajdon megszüntetését lehet kérni bíróságtól. A másik kérdést nem értem. (Mert hogy nem nagyon van neki értelme.)

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi problémára keresek megoldást. Idős szüleim egy osztatlan közös tulajdonú telek résztulajdonosai. A telek területén egyedül nekik van házuk, de másik 2 tulajdonos is van a telken. A 2 tulajdonos közül az egyik meghalt 10 éve, és ráhagyta az 5 gyermekére a telek hányadi részét.A gyerekek Amerikában élnek, és senkinem tud róluk információt. Viszont így az öröklésről sem tudnak, azaz az illetéket sem fizették ki,ami ezáltal jelzálogként a telekre került. Kérdés az, hogy hogyan lehetne megvenni a telek azon részét, melyet az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonosok birtokolnak.
A telekkel kapcsolatos másik kérdés, hogy Édesapám szülei kb 35 éve rosszul mérték fel a tulajdoni hányadokat, és pár éve derült ki, hogy Édesapáméknak a jelenleg használt (azaz 35 éve használt) területét el szeretnék adni. El lehet a beleegyezésük nélkül?

Válaszokat előre is köszönöm!

Üdvözlettel,
Meszlac

Tyrone, a szívességi lakáshasználó ugyanúgy nem birtokolhat el, mint a bérlő.

Trisy: a tulajdoni hányad idegeníthető el, természetben meghatározott rész nem. (A tulajdonostársnak elővásárlási joga van.)

Eladható-e egy osztatlan, fele - fele arányban közös tulajdonú 3 szobás lakás fele megosztási szerződés nélkül? Előre is köszönöm a válaszokat.
Trisy

Szép napot Kívánok

Egy kérdésem lenne elbirtoklással kapcsolatban.
van e precedens lakóingatlan elbirtoklásra társasháztól!?
Volt IKV-s szolgálati lakásról van szó amivel kapcsolatban nincs bérleti vagy más egyéb szerződése a házzal a most ott lakó személyeknek. A rendszerváltás előtt volt még bérleti szerződés az akkor állami tulajdonú ház szolgálati lakása bérlakás volt, de a rendszerváltáskor a ház 100 százalékban magánkézbe ment át. Ekkor egyszerűen nem lett kötve semmilyen szerződés a Társasházzal a lakást illetően.
A tulajdoni lap szerint a lakás maga 22 éve osztatlan közös tulajdont képvisel de a most ott élők fizetnek minden közüzemi díjat és a lakással kapcsolatos minden költséget, beleértve a fűtést is.
Várom valaki segítségét, tanácsát ez ügyben
Előre is köszönöm

Tamás