Osztatlan közös tulajdon

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Osztatlan közös tulajdonú ingatlanban (nem társasház, sajnos) 3 tulajdonos lakik 3 lakásban, ahol az egyikből korábban leválasztottak egy részt üzlethelyiségnek. A tul.lapon minden tulajdonosnak tul.hányada van megjelölve. Az üzlethelyiség nincs külön jelölve.
Kell-e beleegyező, vagy lemondó nyilatkozat a másik két tulajdonostól az üzlethelyiség bérbeadása esetén. Esetleg van-e erre valami jogszabály is.
Válaszát előre is köszönöm.

A közös tulajdon megszüntetése iránti pert minden bizonnyal megnyerné. Csak éppen az az a fajta per, ahol a pernyertesség nemigen befolyásolja a költségviselés arányát.
A perindítás előtt célszerű lenne a többi tulajdonostól a közös tulajdon megszüntetését kérni, használati díj követelés és egyéb sallangok nélkül. Hátha úgy menni fog.

Köszönöm szépen a gyors választ! Mint említettem, nagyon rossz a viszonyuk, lehetetlen megbeszélni, mindegyikük a jegyző segítségével írogatja a másiknak a levelet.(egyik rosszabb, mint a másik és ezek szerint nincs is jogalapja minden megnyilatkozásuknak).Anyósom elveszítheti a pert?Bátorítsam, vagy beszéljem le?

Használati díjat csak az a tulajdonostárs kérhet, akit megakadályoznak a használatban. Ha önként hanyagolja a jogát, akkor nem lehet díjigénye. A lakástörvény aztán végképp nem játszik, úgyhogy arra én is ugrottam volna a bentlakó helyében, kissé arrogánsnak tűnik a fellépésétek.

Természetesen többségi határozattal sem lehet senkit kizárni a tulajdona használatából, és a közös tulajdon megszüntetését is bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól.

Kedves Fórumozók!

A PTK vonatkozó részeinek többszöri átolvasása után sem világos számomra, hogy esetünkben a másik féllel hogyan egyezhetnénk meg. Örökölt osztatlan közös tulajdonú ingatlanról van szó. 5 tulajdonos van, 5 testvér. Az egyik tulajdonos ott lakik. 4-en jó viszonyban vannak, anyósom viszont szeretné a részét. valóban egyszerű többséggel a többi tulajdonos megszavazhatja, hogy a sógornő ott lakjon, és így anyósom nem is követelheti részét?Mert ügyvédi aláírassál ilyen levelet kaptunk tőle válaszként arra, hogy a lakástörvény 1993. évi LXXVIII. tv.) 20. § (1) bek.-ben foglaltak szerint többlethasználati díjat köteles fizetni, vagy vegye meg az adott részt, illetve, ha nem tudja, akkor bírósági úton eladatjuk az egész házat, és viszi mindenki a részét.Akkor hogy is van ez most? Mert már a BTK zaklatással foglalkozó részével meg is fenyegett minket a rokon.
Válaszukat köszönöm!

Köszi! Akkor árajánlatkéréssel kezdem.

Egy ilyen szakértő hatszámjegyű összegért szakért.

Szóval ezért szeretném én előbb felértékeltetni egy IGAZI igazságügyi szakértővel, mielőtt belevágnék az egészbe, hogy tudjam, megérné-e nekem. Ha tudom, mennyire becsüli egy szakértő, akkor tudom, mennyire éri meg levinnem a ház árát, hogy még nekem is megérje.

Az ügyvéd a következőt javasolja:

1. hirdessem olcsón a házat
2. jön a vevőjelölt, aki aztán szándéknyilatkozatot ad ügyvédnél arról, hogy megveszi majd a házat, és kivárja a per végét, ami elvileg kb. fél év
3. perelem a többieket közös tulajdon megszüntetésére, mivel ők nem mennek bele az olcsóbb árba.
4. a szakértő még alacsonyabb árat állapít meg, mint amennyiért megveszi a vevő
5. ugyanazon a dátummal írom az adásvételit a társtulajdonosokkal és a vevővel is.
6. több pénzem lesz a házból, mint a többieknek

Ezen győzköd már engem fél éve az ügyvéd, hogy így járnék a legjobban, mert a jogos pénzköveteléseimet a társtulajokkal szemben sajnos reménytelen behajtani, illetve többe kerülne a leves mint a hús

Bubuska, ha van ügyvéded, akkor a tények ismeretében, a kérdéseidre ő tud pontos választ adni. Remélhetőleg tud, ha nem, akkor váltani kell.
A perköltség (ha jól utána számolsz) még megosztva sem kevés, és mindenképpen veszteség. (Ha jó a szakértő, ő sem állapít meg kevesebbet, mint amennyiért az ingatlan ténylegesen eladható, így igencsak szerencsés esetben adhatod tovább „jónak látom” nagy nyereséggel.)

Azt nem értem, ha én perelem a többieket azért, hogy megvásároljam tőlük a részüket azon az értéken, amit a szakértő felbecsül, és így szüntessem meg a közös tulajdont, akkor én miért veszítenék? Utána eladhatom az ingatlant teljesen egyedül olyan áron, amilyenen jónak látom. Nem így van? A perköltség pedig minden tulajdonos közt megoszlik.
Miért írtad, hogy a peren mindenki veszít? Én mit veszítek, ha én vagyok a vásárló?

Köszönöm a segítséget!
Akkor ezen felbuzdulva megbeszélem a pert egy másik ügyvéddel is személyesen, mielőtt belevágok. Mert a pert az ügyvédem szorgalmazza. Egy másik ügyben nem jutunk dűlőre, és ő ezt látja csak járható útnak.
Még egyszer köszönöm a segítséget!

A bíróság az igazságügyi szakértői listából jelöl ki valakit. A felek tehetnek javaslatot, de a bíróság csak akkor veszi figyelembe a javaslatot, ha a felek egyetértenek.

A perrel mindenki csak veszít. (Az eljáró ügyvédeket kivéve.)

Köszi szépen a választ.
Két éve felértékelték a hagyatékihoz, ennek megfelelően alakítottuk ki az árat, ehhez ragaszkodnak.
Újabb értékbecslés közösen nem megy. Semmiféle egyezkedés nem megy.
Mindenképpen per lesz, csak előbb az értékbecslői szemmel látott értékét szeretném megtudni.
Az lehetséges, hogy aki a hagyatékihoz értékelte fel, az dolgozik a bíróságnak is?

Sehogy. Azt viszont megtehetnétek, hogy megállapodtok egy szakértő személyében, akinek a becslését mindenki elfogadja. Olcsóbb lenne, mint a per.

Sziasztok, a segítségeteket szeretném kérni!
Irreális áron próbálunk eladni egy osztatlan közös tulajdont. Az eladásban mindenki benne van, az árcsökkentésben már nem. Így pedig nem fog menni.
Magamhoz váltanám a többiek tulajdonjogát egy közös tulajdon megszüntetése iránti perben. De addig nem vágok bele, amíg nem tudom, hogy a bírósági szakértő, értékbecslő mennyire becsüli majd fel az ingatlant.
Ezért konkrétan azzal a szakértővel értékeltetném fel az ingatlant, akit ugyanaz a helyi bíróság is meg szokott kérni eme feladatra, hogy a per során ne érjen meglepetés.
Hogyan találok rá erre az igazságügyi szakértőre?

Most őszintén: te szeretnél egy ilyen ember osztatlan közös tulajdonú ingatlant? :)

Kösz!
Ismerem a vevőt is, eladót is, csak a szomszéddal nem találkoztam eddig.
Ma találkoztam vele, de eleve elutasítóan jött át. Beszélni sem lehetett vele, mert üvöltözött.
Csak úgy hajlandó megegyezni, ha mindenben az ő elképzelései valósulnak meg, de úgy, hogy ő egy fillért sem akar ebbe beleadni.
Már majdnem összeverekedtek. :-((

Meg kell egyezni vele, a beleegyezése nélkül semmiféle építési munka nem végezhető. Az osztatlan közös már csak ilyen. (Ha a vevő nevében kérdeznél, mondanám is, hogy felejtsd el.)

Üdv Mindenkinek!
Segítségre lenne szükségem, ismerőseim eladnák osztatlan tul.ban levő fél házukat. A tul.társ nem tudja megvenni, viszont feltételei vannak. A ház régen egy lakóé volt,( egy kocka ház, amit válás miatt "megfeleztek", minden külön van, -víz, villany...- egyedül a padlás nincs elválasztva és a padlásfeljáró ismerőseim felén van. Eladás előtt szeretnék leválasztani a padlást, kötelesek-e ők megépíteni a padlásfeljárót? Ráadásul a tul.társnak nem is akármilyen kell, nem jó a külső "kutyaól" feljáró, a lapos tetőt kellene megbontani és afölé építeni egy kis tetőrészt, mert ő öreg és nem kívánhatják tőle, hogy kívülről járjon fel.
Plusz két kémény van, amit ismerőseim használnak és fizetnek, de neki az egyik "visszajár"-mondja. Sosem volt az övé.
Mit lehet ilyenkor tenni? Kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak?
Várom a segítséget!
Köszönöm!

Biztos nincs tilalom, mert ahhoz 1. önkormányzati rendelet kellene, 2. nem lehetne kibújni alóla egy telekalakítással.
Viszont valóban láttam már olyan építési hatóságokat, akik lustaságból, tudatlanságból.... (ki tudja miért még), de az építési törvénynek az építési telek kialakítottságára vonatkozóan ilyen sajátos jogértelmezését alkalmazzák. Könnyebb így elhárítani az ügyet, és nem kell vele érdemben foglalkozniuk.

Egyébként így néz ki a hivatkozott jogszabályhely:
„36. § (1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha

1. a tervezett építési tevékenység megfelel a 18-22. §-ban, és a 31. § (1) bekezdésében előírtaknak,
2. az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a 23. és 24. §-ban, a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént,
3. a tervezett építmény vagy építészeti-műszaki megoldás megfelel

ca) a 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek,
cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,
cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az előzetes hatósági eljárásokban előírt követelményeknek,
cd) az építészeti minőség és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, valamint

4. az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely

da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná,
db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné,

5. az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges

ea) járulékos építmények (közművek, utak, burkolatok, parkolók stb.), illetőleg
eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás, valamint
ec) a közmű- és energiaellátás
a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a használatbavételi engedélyezéskor rendelkezésre áll,

6. a tervezőként megjelölt személy - a névjegyzéket vezető szerv által igazoltan - jogosult a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre,
7. az építtető - az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével - az építési tevékenységre jogosult,
8. a tervező nyilatkozott arról, hogy az általa elkészített építészeti-műszaki tervdokumentáció jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványokkal azonos vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldást tartalmaz,
9. az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak, és tartalmuk megfelel az a)-h) pontok előírásainak.”

Ezért kérdeztem. Szerintem olyan norma, amelyre ő hivatkozott - hogy tudniillik a szabályozási tervben meghatározott telek - nincsen.
Az lehet, hogy építési tilalmat rendeltek el az érintett telkekre.

Vélhetőleg az építési törvényre gondol. Ott az engedély megadásának feltétele az építési telek kialakítása.
Jelen esetben viszont véleményem szerint az építési telek kialakítottnak tekinthető, ha a telek az építési telekkel szemben megállapított követelményeknek megfelel. Ebből a szempontból véleményem szerint közömbös, hogy az építési teleknek van egy része, melyet a helyi építési szabályzat utcaszélesítés, vagy új utca kialakítása céljából közlekedési célú területként irányoz elő. Ez mindössze annyit jelent, hogy a telek beépítettsége, illetve egyéb beépítési előírások teljesítése kérdésében az útként előirányzott rész nem vehető számításba.

Melyik jogszabály?

"Ez a telekalakítás nem lehet feltétele egy építési engedélynek, kivéve, ha e nélkül a telek közterületről, vagy magánútról sem közelíthető meg. Akkor viszont nem lenne igaz, hogy most építési telked van. ;)"
A jogszabály szerint építési engedély csak a szabályozási tervben meghatározott telekre - itt az úttal lecsökkentettre - adható!:(