Osztatlan közös tulajdon

Biztos nincs tilalom, mert ahhoz 1. önkormányzati rendelet kellene, 2. nem lehetne kibújni alóla egy telekalakítással.
Viszont valóban láttam már olyan építési hatóságokat, akik lustaságból, tudatlanságból.... (ki tudja miért még), de az építési törvénynek az építési telek kialakítottságára vonatkozóan ilyen sajátos jogértelmezését alkalmazzák. Könnyebb így elhárítani az ügyet, és nem kell vele érdemben foglalkozniuk.

Egyébként így néz ki a hivatkozott jogszabályhely:
„36. § (1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha

1. a tervezett építési tevékenység megfelel a 18-22. §-ban, és a 31. § (1) bekezdésében előírtaknak,
2. az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a 23. és 24. §-ban, a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént,
3. a tervezett építmény vagy építészeti-műszaki megoldás megfelel

ca) a 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek,
cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,
cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az előzetes hatósági eljárásokban előírt követelményeknek,
cd) az építészeti minőség és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, valamint

4. az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely

da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná,
db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné,

5. az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges

ea) járulékos építmények (közművek, utak, burkolatok, parkolók stb.), illetőleg
eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás, valamint
ec) a közmű- és energiaellátás
a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a használatbavételi engedélyezéskor rendelkezésre áll,

6. a tervezőként megjelölt személy - a névjegyzéket vezető szerv által igazoltan - jogosult a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre,
7. az építtető - az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével - az építési tevékenységre jogosult,
8. a tervező nyilatkozott arról, hogy az általa elkészített építészeti-műszaki tervdokumentáció jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványokkal azonos vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldást tartalmaz,
9. az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak, és tartalmuk megfelel az a)-h) pontok előírásainak.”

Ezért kérdeztem. Szerintem olyan norma, amelyre ő hivatkozott - hogy tudniillik a szabályozási tervben meghatározott telek - nincsen.
Az lehet, hogy építési tilalmat rendeltek el az érintett telkekre.

Vélhetőleg az építési törvényre gondol. Ott az engedély megadásának feltétele az építési telek kialakítása.
Jelen esetben viszont véleményem szerint az építési telek kialakítottnak tekinthető, ha a telek az építési telekkel szemben megállapított követelményeknek megfelel. Ebből a szempontból véleményem szerint közömbös, hogy az építési teleknek van egy része, melyet a helyi építési szabályzat utcaszélesítés, vagy új utca kialakítása céljából közlekedési célú területként irányoz elő. Ez mindössze annyit jelent, hogy a telek beépítettsége, illetve egyéb beépítési előírások teljesítése kérdésében az útként előirányzott rész nem vehető számításba.

Melyik jogszabály?

"Ez a telekalakítás nem lehet feltétele egy építési engedélynek, kivéve, ha e nélkül a telek közterületről, vagy magánútról sem közelíthető meg. Akkor viszont nem lenne igaz, hogy most építési telked van. ;)"
A jogszabály szerint építési engedély csak a szabályozási tervben meghatározott telekre - itt az úttal lecsökkentettre - adható!:(

A tulajdoni hányadod egy eszmei rész, nem az ingatlanból a hányadod arányában a te elképzeléseid szerinti helyen kihasított konkrét ingatlanrész. Írhattok ilyen használati megállapodást, de anélkül nem.

Hmmm.

utónaolvasva:

PTK 144§
A teljes tulajdon bérdeadásához egyhanagú döntés kell
(ez rendben van)

Viszont a 145§ szó szerint:

145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben
elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.

értelemzése:

A hasznosítás – jogi értelemben – a rendelkezési jog gyakorlását jelenti (haszonélvezetbe, használatba,bérbe, haszonbérbe adás). A saját tulajdoni hányadra mindenkit önállóan, az egész dologra azonban csak a
tulajdonosok közösségét illeti meg általában

Ezek alapján (az én olvasatomban) bérbeadhatom a felek belegyezése nélkül a saját tulajdoni hányadomat. Utánanéztem, van szerződésünk a tulajdoni hányadról és a határolófelületekről és a közös hasznlatú területekről.

egy jó cikk:
http://polgarijog.uw.hu/A.21_v.1.0..pdf

mateo
Ptk osztatlan közös tulajdon szabályai??? Szerintem ez bőven elég. ;)

osztatlan közös-kiadhatóság

Köszönöm a válaszokat, elég baj ez nekem.... Viszont a mi esetünkben az osztatlan közös tulajdon gyakorlatilag abban merül ki hogy egy telken vagy 3 teljesen elkülönülő ház (kerítés, miegymás)összesen egy közös használatú bejárati folyosó van.
A helyzet nem új, kb 30 éve áll fenn, és/de amikor adásvételi szerződést kötöttünk nem csináltunk külön használati szerződést.
Kedves KBS , esetleg tudnál utalni konkrét passzusra amire hivatkozva véleményezed hogy a osztatlan közös nem bérbeadható 3-ik fél részére?

Előre is sközönettel:

M

Az az igazság, Zsolt, hogy eleve nem célszerű több lakást ilyen jogi konstrukcióban - osztatlan közös tulajdonban - építeni. Ha elkerülhetetlen a közösködés, akkor legyen legalább társasház. De igazad van, ezt is mondhatták volna az eljáró ügyvédek.

Ez a telekalakítás nem lehet feltétele egy építési engedélynek, kivéve, ha e nélkül a telek közterületről, vagy magánútról sem közelíthető meg. Akkor viszont nem lenne igaz, hogy most építési telked van. ;)

Köszönöm, bár kicsit furcsállom a dolgot az az igazság.
Én azt hittem maga a használat (ott lakás) is a hasznok szedése jogilag. Vagy ha termelek pl valamit a kertemben.
Azt gondoltam volna, bérbeadásnál ezt a használati jogot időlegesen átadhatom másnak bérleti díj fejében, amit nekem fizetnek meg.
De jó tudni, hogy nem így van, bár nem tervezem kiadni a részem, de ha újabb szerződést kötünk valamiért, belevesszük. Azért az ügyvéd -kettő is foglalkozott a szerződéssel- mondhatta volna...
Mert egy lakásnál elég fontos lehet, hogy kiadható legyen.

Köszönettel,

Zsolt

Lehet olyan használati megállapodást kötni, ami a hasznok szedésére is szól.

Köszönöm a választ!
Nem lesz kisajátítás. Megosztani azért kell, mert csak így adnak építési engedélyt. A legjobb az lenne, ha a szabályozási tervet módosítanák és nem akarnának oda utat tenni, ahol mellette 12m széles útnak van hely.

Obuda Fan, köszönöm a segítséget a kerítésépítés kérdésében!

Elolvastam az utánam következő kérdést, és kicsit meglepődtem a válaszon, miszerint a másik Ügyvéd úr véleménye, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdonrészét, még használatmegosztási szerződés esetén sem lehet bérbe adni. Ezek szerint jogom van a tulajdonrészem költségeit viselni(felújítás, rezsi, másnak okozott kár, építményadó) a hasznait viszont nem szedhetem, csak annyiban, hogy lakhatok benne, vagy mást bejelenthetek oda? Nem értem miért lenne ez így.
Én eddig úgy hittem kiadhatom, csak -gyanúm szerint- a tulajdonostársaknak (esetleg) előbérleti joga lehet.
Rosszul gondoltam?

Zsolt

Először is nem "kell megosztani", ha lesz kisajátítás, annak keretében úgyis megtörténik a telekalakítás. Ha most önként megosztod, és a vázrajz alapján a telek(rész) művelési ágát útra megváltoztatod, azzal lemondasz annak lehetőségéről, hogy az építési telek és az út közötti érték különbözetet a kisajátításkor kérhesd. Kisajátításkor ugyanis meg kell fizetni a telek forgalmi értékének megfelelő árat, az azon lévő építmények és az átlagos mértéket meghaladó zöldek értékét. Egy útnak fele annyi értéke sincs, mint egy építési teleknek. A "térkép" vélhetőleg nem térkép, hanem helyi építési szabályzat szabályozási tervlapja.

Osztatlan közös tulajdonban levő telket a szabályozási tervnek megfelelően meg kell osztani, mert a telek egy része út lesz majd. Térképen változik csak a hrsz. Kerítés is, fák, kamrák is maradhatnak a kisajátításig. Az építési telektől, a magánút miben fog eltérni? (Természetesen útként van a kert nyilvántartva térképen, valójában nem út.) Van egyáltalán eltérés? Van valamilyen kötelezettségünk?

Osztatlan közös tulajdonban főszabályként nincs saját lakrészed, így bérbe adni sem tudod. Szerintem a használati megállapodás sem jogosít fel a bérbe adásra, mert csak a használatra szól.

Osztatlan közös tulajdon esetében az ingatlan bérbeadásnak milyen feltételei vannak?

A saját lakrészemet a társtulajdonosok beleegyezése nélkül is kiadhatom?
Elég extrém a kérdés, de: Mivel osztatlan közös a tulajdon, tarthatnak igény a társtulajdonosok a befolyt bevételre?
A társtulajdonosok emelhetnek-e kifogást az ellen hogy én kiadtam a résztulajdoomat 3-ik félnek, és ez őket zavarja valahogyan? (nem követtem el semmit ( sem pedig a bérlőim) amivel rászolgáljak, de nem jó a viszony társtulajdonosokkal),
illetve ide tartozóan kell-e belegyezést kérnem tőlük magához a bérbeadás tényéhez, vagy a bérbevevő személyehez kapcsolódóan (pld kutyatartás, hangoskodó fiatalok stb)

Köszi:

M

Ha ebből jogvita lesz, akkor nagy szerepe lesz a bizonyításnak, mert azért a szerződéses nyilatkozat nem egyértelmű. Mindenesetre ha senkinek semmit nem sikerül bizonyítani az akkori szándékkal kapcsolatban, akkor szerintem ez nem kellene, hogy a szerződés hatálya alá tartozzon.

Üdvözlöm Önöket!
Osztatlan közös tulajdonú kertesház felének vagyok tulajdonosa. A két kertrész elkülönült használatban van,
Amikor használatmegosztási szerződést kötöttünk tulajdonosok, belevettük, hogy:" felek megállapodnak, hogy a saját használatú ingatlanrészükön sem végezhetnek átalakítást, építkezést, csak a többi tulajdonostárs írásos engedélyével"
A tulajdonostárs azóta a kertrészén álló 10 m2-es betonalapú faházat lecserélte egy 20 m2-re, kutat furatott, illetve lebetonozott egy 10 m2-es részt ping-pong asztal alá. Ez engem nem zavart, írásos engedélyt nem kért tőlem, nem is került szóba.

A jövőben kutyatartás és belátás csökkentése miatt gondoltam egy lamellás 2 méter magas(barkácsboltokban kapható elemekből álló) átlátszatlan fakerítést felállítani-két méterenként oszlopokra rögzítve, a külön használt kertrészem szeparálására.
A kérdésem: A korábban idézett szerződési pont szerint én egy ilyen kerítéssel, csak a tulajdonostársak engedélyével határolhatom le a kertrészem?
a szerződési akarat eredetileg nem erre vonatkozott, hanem, hogy ne építhessen pl hozzá a házhoz, vagy ne építhessen újabb házat a telekre, stb. Tehát engedélyköteles dolgokra gondoltunk, mikor belevettük ezt a pontot.
De tarok tőle, hogy ezzel a megkötéssel, a kerítés építéséhez, sőt bármilyen kicsi építési tevékenységhez pl lebetonozok 1 m2-t tűzrakóhelynek- írásos engedélyt vagyok köteles kérni.
A jogi álláspontjukra lennék kíváncsi a hozzáértőknek.
Előre is köszönettel,

Zsolt

Nincs mit.

Sajnos így van:(
Nem egyezünk meg,sajnos csak elköltözni tudunk.
Köszönjük a választ!
Ágnes

szoszid

Ha az övé a lakás, és ti csak szívességi használók vagytok, annyit tudtok tenni, hogy megegyeztek vele.

Elnézést ez más téma,rossz helyre tettem fel véletlen!!!!
:)