Osztatlan közös tulajdon

Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi problémával szembesültem:

• 2 lakásos társasház (alsó és felső lakás)
• mindkét lakás vízórája az osztatlan közös tulajdonú kertben van, onnan külön vezetéken a főfalon keresztül jut a lakásokba
• volt egy csőtörés a felső lakásba vezető vízcsövök, de még a felső lakás belépési pontja előtt, áztatva az alsó lakást
• a TAO szerint egyrészt közös tulajdonban állnak a főfalak (nyilván), azonban van egy különös rendelkezés is: "külön tulajdonba kerül egyes szerkezeti egységeinek kivételével minden szerkezeti elem, amely a helyiségek szerves egységét képezi ÉS nincsen felsorolva a közös tulajdonban maradó listán (pl főfal, tető, alap), víz és csatornahálózatból a vezetékek és a gázhálózatból az öröklakáshoz tartozó vezetékek"

Kérdésem az lenne, hogy fogalmilag és jogilag lehetséges-e, hogy a felső lakástól 2 méterrel lejjebb történt csőtörés miatt a felső lakás tulajdonosa felel, ha ez a csőtörés - bár a felső lakásba vezető csövön, az óra után -, de a főfalban történt az alsó lakás mellett?

Amennyiben az alsó lakó kártérítési keresetet indít a felső lakóval szemben és van a felső lakónak felelősségbiztosítása, ki lesz az alperes?

„2 lakásos társasház (alsó és felső lakás)
mindkét lakás vízórája az osztatlan közös tulajdonú kertben van, ”

Ez a kettő egyszerre nem lehetséges.

Szerintem főszabály szerint a lakáshoz tartozik a csőhálózat, amely az egyedi mérő UTÁN van. Akkor is, ha főfalban.
Szerintem a beázást ezért a felső lakónak kell fizetnie.
Mivel az alsó lakó nincs jogviszonyban a felső lakó biztosítójával, a lakót kell perelnie, és neki kell majd lerendeznie utána a saját biztosítójával.

Mindig az az alperes, akit a felperes akként megjelöl.

A kert osztatlan közös tulajdon, ott a vízakna, ott vannak a mérőórák lakásonként, majd jönnek a vízcsövek minden lakásba.
Nyilvánvalóan az alsó lakás főfalán keresztül.

Vízkárnál ha az alsó lakó perel, őneki kell bizonyítani, hogy a teljes kár a felső lakásba tartó cső repedése miatt következett be?

Ha az alsó lakónak van lakásbiztosítása akkor ha felső lakó felelősségbiztosítója nem fizet de alsó lakásbiztosítása igen és úgy a kár megtérül, a káronszerzés tilalma miatt már nem perelheti felső lakót?

Ha felső lakót perli, a felső lakó felelősségbiztosítója mikor s milyen szerepkörben lép vagy léphet be a perbe?

Revesz

„Ha az alsó lakónak van lakásbiztosítása akkor ha felső lakó felelősségbiztosítója nem fizet de alsó lakásbiztosítása igen és úgy a kár megtérül, a káronszerzés tilalma miatt már nem perelheti felső lakót?”

Jól értem, hogy neked, mint az alsó lakónak a kára gyakorlatilag megtérül, de te még plusz bevételért elkezdenéd perelni a felső lakót, hátha csurran-cseppen még egy kicsi? :-O

Tisztelt "szomorú örökös"
Épp ellenkezőleg.
Én vagyok a felső lakó,az alsó lakó ázott, nálam vízelfolyás a kár.
A csőtörés a födém alatt történt a főfalban, az alsó lakó helyisége mellett.
Vélhetően az a cső törött el, ami felülre fut hozzám.

Van felelősségbiztosításom, az alsó lakónak van lakásbiztosítása. Az én felelősségbiztosításomra jelentette be a kárt, a saját lakásbiztosítására még nem.

Amennyiben az én felelősségbiztosításom a TAO alapján azt mondja, hogy a csőrész közös és nem fizet, azonban az alsó lakó nem akarja a saját lakásbiztosítását érvényesíteni, hanem engem perel, erre vonatkozott a kérdésem.

Engem perelnek kártérítésért, akkor:

• az alsó lakónak kell bizonyítania, hogy közvetlen kapcsolat van és egyéb tényező nincsen az ázásra?
• a bíróságon ha jelzem, hogy nekem felelősségbiztosításom van, így felelősség megállapításakor az én biztosítomnak kell(ene) helytállni
• kötelező-e alsó lakónak a saját lakásbiztosítója útján megtéríttetni a kárt?

köszönettel,
Révész I.

Revesz

„Amennyiben az én felelősségbiztosításom a TAO alapján azt mondja, hogy a csőrész közös és nem fizet, azonban az alsó lakó nem akarja a saját lakásbiztosítását érvényesíteni, hanem engem perel, erre vonatkozott a kérdésem.”

A lakásbiztosítás szerződése - mindkét esetben - dönti el, hogy mi tartozik a lehetséges kár-kifizetések körébe szerintem.

„a bíróságon ha jelzem, hogy nekem felelősségbiztosításom van, így felelősség megállapításakor az én biztosítomnak kell(ene) helytállni”

Ha az valóban felelősségbiztosítás, akkor nyilván nem fognak lepattintani, hanem kimennek, megállapítják, hogy ezt a kárt te okoztad és akkor fizetniük kell, de mint ahogy írtam, a szerződés tartalma dönti el.

„kötelező-e alsó lakónak a saját lakásbiztosítója útján megtéríttetni a kárt?”

A te károdat - vízelfolyás - tuti nem szerintem. Viszont az alsó lakó kárát, ha úgy van kötve a szerződés, akkor illene megtéríteni. De akármelyik verziót is nézem, te most még gyakorlatilag a bekövetkezhető lehetőségeket kutatod. A lényeg, hogy ha bármelyik biztosító rendezi a kárt, akkor már nem igazán perelhet az én laikus véleményem szerint az alsó szomszéd.

Kedves Fórumozók!

Azzal a kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy olyan teljesen nyitott gépkocsibeállóhelyre,
mely társasházi közös tulajdonban van, azonban azon kizárólagos használati jog áll fenn,
telepíthető-e szabadon a kizárólagos használti joggal rendelkező által építési engedélyhez
nem kötött, bármikor elbontható mobilgarázs avagy kell-e hozzá a társasház részéről
bármilyen hozzájárulás?

Előre is köszönöm a válaszokat.

anonymus

Ezt már egyszer „szucs.gabor” néven megkérdezted a „Társasházak jogásza” topikban „október 28-án 12.28-kor”.
Miből gondolod, hogy most más választ kapsz rá, mert más néven is regisztráltál?

Telekhatárvita
2016-ban eladtam a telek szomszédomnak 1000 nm, akkor ő a google alapján leválasztotta és hozzákerítette az ő részéhez. Azt kérte, hogy hivatalosan földmérővel ne foglalkozzunk, mert a banknál ahol a telke és a háza jelzálog fedezet macerás lenne átvezettetni , hogy nőtt a telek területe. Most az én kérésemre földmérőt hívtunk és 182 nm rel többet kerített el, a pontos mérések alapján. A kerítést arrébb vinni nem hajlandó és fizetni sem akar csak nagyon alacsony összeget. a tévesen elvitt területért. Méltányosan a 2016-os nm árat ajánlottam fel neki azt is részletfizetési lehetőséggel. Ez 546 ezer forint lenne, 2 részletben, egy az idén a másik pedig a 2022 márciusig. Felét vagyis 273 ezer forintot talán kifizetne, mert szerinte az én felelősségem is hogy a kerítés rossz helyen van. Igen, hittem neki hogy jól mérte ki a területet. ez nagy butaság volt a részemről ,most már tudom. Igaza van? A földmérőt is nekem kell fizetnem egyedül? Hiába van a tulajdoni lapon , hogy mennyi a részem, a szerződésben is benne van mégis nekem kell bíróságra mennem? Judit

Mindig annak kell pert indítania, akinek nem tetszik a fennálló helyzet. Logikus, nem?

Ha nincs kedved pereskedni,add neki ajándékba!

Ennyi pénzért már megéri nem?

Kedves Fórumozók! 2017 júniusába egy osztatlan közös tulajdonban álló külterületi ingatlan 50%-át a férjem el ajándékozta nekem. A másik tulajdonos meghalt s most a lánya az örökös el akarja adni. Anno az ügyvéd aki csinálta az ajándékozási szerződést azt mondta ha 5 éven belül eladom akkor földtörvényi bírságot kell fizetnem. Mennyi az a bírság amit kérhetnek? Segítségetek előre is köszönöm!

sylvie1376,

Fftv.
62. § (1) Az e törvényben meghatározott szerzési feltételek, illetve korlátozások, vállalások és tilalmak betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi.
(2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzése során megállapítja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó

1. nem tartotta be a szerzéshez vállalt kötelezettségeket, vagy a szerzéshez szükséges feltétellel nem rendelkezik

...
figyelmeztetésben részesíti, egyidejűleg felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával a figyelmeztetést tartalmazó döntésben felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására.

...

63. § (1) Ha a 62. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott személy (ezen alcímben a továbbiakban együtt: kötelezett) határidőben nem tesz eleget a 62. § (2) bekezdésében foglalt figyelmeztetésnek, a mezőgazdasági igazgatási szerv a kötelezettel szemben a (2) bekezdésben megállapított mértékű bírságot szab ki. A bírság megfizetése alól felmentés nem adható, illetve fizetési kedvezmény nem nyújtható.

(2) A bírság a föld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg.

(3) A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll.

sylvie1376

Semmilyen bírságot nem kell fizetned. A Földforgalmi törvény semmilyen formában nem korlátozza az eladást. Ha ma veszel, vagy ajándékba kapsz földet, holnap eladhatod, elajándékozhatod.
Illetéket viszont nagy valószínűséggel fizetned kell.

A jogszabályi hivatkozás nem zavar?

Nem. Ami zavar az az, hogy a felhívott jogszabályi helyek nem az eladásra vonatkoznak, mert azt nem tiltja, vagy korlátozza a törvény.
Ha más a véleményed idézd be a releváns törvényi előírást.

Igen, ezt a kört - köröket már lefutottuk egy másik topikban (vagy itt).
Nem sikerült megegyezni, hogy a "más" hasznosítás hogyan viszonyul a tulajdonjog átruházásához.

Ha valaki azt vállalja, hogy 5 évig más célra nem hasznosítja, akkor annak csak úgy tud eleget tenni, ha azon időszak alatt tulajdonos. Ha nem tulajdonos, akkor nincs ráhatása a hasznosításra (ami akár lehet, hogy továbbra sem lesz más célra hasznosítva, akár 100 évig is).

Igaz, adásvételnél újra vállalni kell ezt az 5 évet, tehát az eredeti tulajdonosé is teljesülni fog végülis.
Én nem tudom, nem értek hozzá.

Quercuserdész, jól rémlik, hogy valamilyen kúriai ítéletet, vagy hasonlót linkeltélt akkor?

„62. § (2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzése során megállapítja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó nem tartotta be a szerzéshez vállalt kötelezettségeket, ”
Vállalta a szerzéshez kötelezettségként, hogy nem idegeníti el, hanem maga műveli? Vállalta. Ha eladja, betartotta? Nem tartotta be.
Sic erat...

A törvény nem írja elő, hogy vállalnia kell, hogy nem idegeníti el. Csak azt, hogy "más célra" nem hasznosítja...

Ennek a beszélgetésnek a megfejtése nagyon érdekelne, mert vettem tavasszal egy szántót , de most egy kicsit odébb sikerült egy másikat ami jobb helyen van (az én szemszögemből) , így ettől szabadulnék ha az egyetlen amivel számolnom kell a profit utáni adó. (földműves vagyok, az elővásárlási jogom nem szeretném elveszíteni emiatt akkor inkább 5 évig megtartom)

Ez a más célú hasznosítás valóban nem teljesen egyértelmű, kiváncsi lennék a valóságban ezt hogyan kezelik. Viszont a NAV ahogy kezeli abból Nekem az olvasható ki, hogy eladni el lehet 5 éven belül. Ha valaki vállalja, hogy 5 éven belül nem adja el akkor jár az illetékkedvezmény, ha kedvezményt igénybe vesz, de mégis eladja akkor az illeték dupláját kell fizetni.
https://agrarium7.hu/…zes-illeteke

„A törvény nem írja elő, hogy vállalnia kell, hogy nem idegeníti el. ”
Nem írja elő. De a B400-ason jelöli, hogy vállalja.

Kedves Fórumozók, esetleg ingatlanra szakosodott jogászok! Egy kis segítséget szeretnék Önöktől kérni! 16 és fél évig éltem együtt gyermekeim édesapjával, mikor ő úgy döntött, hogy mással kívánja folytatni az életét. Annak idején én költöztem abba az ingatlanba aminek egyharmada az édesapjáé volt, egyharmada az édesanyjáé, egyharmada az övé volt tulajdonjogilag. Időközben az édesapja elhunyt, így megörökölve most már kétharmad tulajdonjoggal rendelkezik. Azonban az évek során mi (a gyermekeim apja és én) a családiház padlását saját jövedelmeinkből felső lakószintté alakítottuk 3 szobával, egy fürdőszobával, a lenti nagy hálószobát pedig konyhává átépíttettük. Én azóta is itt lakom a gyerekekkel és a mamával, mert egyelőre nincs hova mennem, az édesapa pedig elköltözött választottjához. Kérdésem az lenne, hogy a 16 és fél év nyom-e a latban, valamint az, hogy az én fizetésem is beleszámít-e az építkezésbe, köteles-e nekem egy összeget kifizetni az ingatlan értéknövekedése okán? (Zárójelben megjegyzem: az én hivatalosan is bizonyítható fizetésem több volt, mint az ő bevallott jövedelme egyéni vállalkozóként.)
Válaszukat előre is köszönöm