Osztatlan közös tulajdon

Tisztelt Jogi Fórum!

Nagy segítségre, tanácsra lenne szükségem! Édesanyámnak tulajdonrésze van egy lakóházban (osztatlan közös tulajdon) ami két portából álló "ikerház", külön elkerített udvarral, két feljáróval, két házszámmal, de egy helyrajzi számmal rendelkezik. Az egyik oldalon ő lakik, a másikban egy néni lakott aki kiköltözött és így a hozzátartozói eladták a részét a lakásból. Az új résztulajdonosnál van a lakáskulcs aki kiakarta adni albérletbe, de ezt nem tudja megoldani, mert a kapubejáró a szomszéd telkében van és ráadásul a vízóra is az ő aknájában van benne. Ezeket rendeztetni akarja a szomszéd tulajdonosváltás miatt. Édesanyám oldaláról lehetne feljárni, de ezt nem engedélyezzük.
Számunkra most derült ki, hogy a két oldal egy háznak minősül és édesanyámnak is része van "abból az oldalból.
Milyen jogokkal élhetünk, pl.: nem teljes részben megoldott a mi oldalunkban az áram használata, kérheti-e a másik oldalról ennek a használatát? Használhatja-e azt az oldalt saját használat céljából? Kiveheti-e méltányos áron albérletbe azt az oldalt?

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat!

Maradok tisztelettel
Evelyn

Ha kiadják,miért ne?
Ha van használati megállapodás,azt kell betartani.

Segitséget szeretnél az áram ügyében,de a feljárást nem engedélyezed.
Igy nehéz lesz a szomszéddal megegyezni.

Ingatlan közös tulajdonban van.
X személy 4/6 részben tulajdonos, Y személy 2/6 részben tulajdonos.

Y személy külföldön él, X személy az ingatlan kizárólagos használója volt hosszú ideig. X személy 2008-ban az Y személy értesítése nélkül jelentős felújítást végzett az ingatlanon. Most a tulajdonosok eladják az ingatlant harmadik személynek.

Követelheti-e az X személy az Y személytől a felújítás költségei arányos megtérítését, vagy elévült a követelése?

Sziasztok

Eddig ki voltam zárva , azaz nem kaptam kulcsot egy ingatlanhoz. Most , hogy kaptam már fizettetnék is velem a közmű díjakat. Ez rendben is van. Visszamenőleg, hogy ki voltam zárva, és nem fizezzem semmit, lehet igényük erre a tulajdonos társaknak ?

mcs10,

Azokat a költségeket, amelyek a tulajdonhoz kapcsolódnak, eddig is fizetned kellett volna, és követelni a birtokostól a megtérítését. Viszont mivel te visszamenőleg nem követelhetsz használati díjat, ezt sem valószínű, hogy tudnák érvényesíteni veled szemben (ha nem fizetik, akkor a társasház például igen, de akkor követelhetted is volna szintén a birtokostól).

A használathoz kapcsolódó költségeket eddig sem kellett fizetned, ezután sem kell visszamenőleg - már ha birtoklásban akadályozásod igazolható is.

drbjozsef, köszönöm a gyors választ!

Tisztelt Szakértők!

Társasházak közös udvarán történő fakivágással kapcsolatban lenne kérdésem.
Adott 3 társasház, melyeknek van egy közös udvara. Az egyik lakót zavarta, hogy pár hétig a fa termését befújja az erkélyére a szél, valamint állítása szerint allergiás is rá. Boldogan újságolta, hogy ki fogja vágatni a fát, azon a jogon, hogy 15 évvel ezelőtt ő ültette el.
Felhívtam a közös képviselőt, jelezvén, hogy erről semmilyen formában nem lettek tájékoztatva a lakók, és tudomásom szerint ez engedélyköteles, melyet a területileg illetékes jegyző adhat ki. A képviselő válasza annyi volt, hogy ezt a lakók beszéljék meg egymással, részéről ő ezt lezártnak tekintette. 2 nappal később épp arra értem haza munkából, hogy vágják ki a fát, erről videofelvételt is készítettem. A rendőrséget vagy közterület-felügyeletet nem mertem hívni, mert nem tudtam, hogy van-e jogom reklamálni, illetve addigra egyébként is kivágták volna.
A kérdésem tehát, hogy mi ennek a törvényes menete? Jogosan vágatta ki öntörvényűen a fát? Mivel a közös udvar osztatlan közös tulajdon, nem csak közgyűlési határozattal lehetett volna kivágatni? Illetve erre engedélyt mindenképp kellett volna kérni a polgármesteri hivatalban a közgyűlési határozat mellékelésével, nem?

Köszönöm a válaszokat!

A fa azé, akié a föld. Mindegy, hogy ki ültette el.

Liciten nyertem egy fél garázs tulajdonjogát lakottan.
Másik fele a volt sógornőm tulajdona.
Próbáltam volna felvenni vele a kapcsolatot, hogy mit lehet csinálni a közös tulajdonnal, azonban nem nagyon akar megegyezni velem semmiben.
Mit lehet tenni?
Ő kiadhatja úgy, hogy tudtom nélkül? Vagy ha ő tárolónak használja és nem akarja kiadni, kérhetek többlethasználati díjat?
Egyáltalán mit érdemes tennem?
Még van egy lakás is amit most nem árverezhetnek a veszélyhelyzet miatt, az is lakottan kerül majd kalapács alá. Ennek a lakásnak is ő a fele tulajdonosa.
Én az exem tartásdíj és kölcsön tartozása címén kérvényeztem a végrehajtást és ezáltal az árverést.
Már gondolkodom hogy kérem végrehajtás felfüggesztését.

Zsuzsanna69,

Garázs lakottan? Így volt a hirdetményben?

Igen, jelezd neki írásban, hogy használatba akarod venni te is, oldja meg az osztott használatot, ellenkező esetben többlethasználati díjat követelsz.

Ha van pénzed kifizetni,kérdd a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését. Akkor megszabadulsz a sógornőtől meg a közös "ló" -tól is.

Tisztelt Fórumosok! Segitseget kernek a kovetkezoben:
Adott egy 11 m szeles, 160 m hosszu belteruleti osztatlan kozos ingatlan, ami a gyakorlatban tobb eve (elozo tulajok altal es orokles/vasarlas utjan uj tulajok altal is elfogadott) gyakorlatban osztott telek. 2 csalad 50-50%ban tulajdonos. A szobeli hasznalati megosztas a kovetkezokeppen nez ki: az utcafront 11 m szeles, innen a hatso telekresz kizarolagos hasznaloja gyalogjardan keresztul tudja megkozeliteni ingatlanreszet,mely kerítéssel elválasztott, külön kiskapun kozelitheto meg az utcarol.
Mi az elso telekresz hasznaloi vagyunk, ami egybe van nyitva a szomszedos csaladi hazas telkunkkel.
A hatso resz hasznaloiban felmerult az igeny, hogy a gyalogjardat egy 3 meteres kocsiutra szeretnek novelni. Mi nem zarkozunk el ezelol, nem akarunk rossz kapcsolatot, viszont a 3 m-be beleesik (220cm) a pincevel rendelkezo tobb mint 10 eve allo fahaz es felunk, h az esetleges gepjarmuforgalom ebben kart tehet, nem beszelve a vizora athelyezesrol, tucatnyi gyumolcsfa, diofak kivagasarol, altalunk epitett uj utcafronti kerites (tajekoztatva lettek) atepiteserol stb.
Kerdesem a kovetkezo: milyen megoldasokat javasol?
joguk van e ilyet kerni?
nekunk jogunk van e ezt megtagadni?
a felmerulo koltsegek kik terhelnenek?
Ha nem tudunk megegyezni es birosagra kerulunk, elofordulhat, hogy arverezes utjan szuntessek meg a kozos tulajdont? (Termeszetben hasznalata megosztott, tizeneve keritessel elvalasztott).

(A hatso kertresz elhanyagolt, az altalunk hasznalt resz gyumolcsfakkal, vetemennyel teli, gondozott-csaladunk eleskamraja).
Koszonom elore is valaszat!

Elsőnek ezt a megállapodást kell írásban rögzíteni :
„ A szobeli hasznalati megosztas a kovetkezokeppen nez ki: az utcafront 11 m szeles, innen a hatso telekresz kizarolagos hasznaloja gyalogjardan keresztul tudja megkozeliteni ingatlanreszet,mely kerítéssel elválasztott, külön kiskapun kozelitheto meg az utcarol”

Majd jöhetnek a kérések, azok teljesítése vagy nem teljesítése.

Efelol nincs vita, ez is rogzitve lesz. Nekik jelenleg is lakattal, keritessel le van zarva a hatso resz.
De addig is, joguk van e ilyet kerni, h ne csak gyalogjarda, hanem gk behajtasuk legyen?
nekunk jogunk van e ezt megtagadni?
a felmerulo koltsegek kik terhelnenek?
Ha nem tudunk megegyezni es birosagra kerulunk, elofordulhat, hogy arverezes utjan szuntessek meg a kozos tulajdont? Ha van hasznalati megisztasi szerzodes, akkor is kerhetik birosagtol a kozos tulajdon megszuntezeset?
A jelenlegi hasznalati viszonyok megfelelnenek egy a birosagnal termeszetbeli megosztasnak?
Koszonom

„ egy 3 meteres kocsiutra szeretnek novelni.”

Egy személyautónak bőven elég a 2,5 m szélesség.

Mondjuk a házban való kártétel valószínűsége kicsi... a vízóra felett (az aknán ) lehet közlekedni.. Csak egy erősebb fedlap kellhet. / Maga az új vízóra cirka 500 eft .
Az utca fronti kerítés műtést - átalakítását és egyéb járulékos költségeket / fakivágás pótlás stb /, a hátsó, a kérő fél viseli.
„ milyen megoldasokat javasol?”
A fenti az első rész.
„ joguk van e ilyet kerni?
nekunk jogunk van e ezt megtagadni?
a felmerulo koltsegek kik terhelnenek?”
A társtulajok mindent kérhetnek egymástó és az akitől kérik vagy beleegyezik vagy sem.

Speciel én mint írtam elsőnek a jelenlegi állapot írásos rögzítését kérném
Ha megy, jöhetnek a lépések.
Ugye 11 x 160 m a telek annak fele 80 m. A társ kér tőlem egy 3 x 80 m -es sávot.. kap helyette egy 2,5 x 80m -est. De ez nem elég. Jön a kompenzáció. A hátsótelek /rész/ből nagyjából ennyit átad.
És viseli az összes átalakítás költségét

Úgy nevezik a folyamatot hogy tárgyalás , majd egyesség.
Ha nem megy, valamelyik fél..... itt leginkább a kérő ... megyen bíróságra Vagy nyer vagy nem. Az alperes bizonyítván jó szándékát prezentálja a bíróságon is a korábban tett ajánlatát. A felperes vagy felfogja vagy sem.

Szóban sok mindenről lehet karatyolni ... úgy mondják beszélgetés... a megegyezést csak írásban érdemes.
De mint írtam, az eleje is hiányos.
A jó viszony megőrzése miatt az engedő fél azért nagylelkűségét hangoztatva bizonyos költségarányokat átvállalhat.

„ez is rogzitve lesz.”
De csak lesz !!

Koszonom!
Meg egy kerdes. Amennyiben nem.sikerul megallapodnunk, mert mondjuk o nem akarja atengedni hatrafele az ingatlanreszet (cserebe ugye az autoutert) vagy nem akarja az utcafronti kerites atepitesi ktg et vallalni, egyeb barmi, akkor ugye mi nem megyunk bele az aitos hatrajutasaba. Ez esetben ha birosagra megy, h megszuntesse a kozos tulajdont.... elofordulhat a mi esetunkben olyan, h elarverezik egyben a kozos tulajdont? Vagy mivel az elsodleges szempont a termeszetbeni megosztas, akkor nincs arverezes? A lenyeg, h mi nagyon nem szereznenk, ha a fejunk folul eladnak a telkunket.

Nem adják el,de ha nem tudtok megegyezni,akkor a vége a közös tulajdon megszüntetése lesz,feltéve hogy a hátsó szomszéd képes anyagilag kivásárolni benneteket a tulajdonotokból.

Ezért kellene leülni tárgyalni,és megegyezni.

Blöffölni lehet,de ismerni kellene a szomszéd szándékait és anyagi lehetőségeit.

Ok orokoltek az ingatlanreszt es valoszinuleg csak penzt akarnanak erte, csak igy tudnak ertekesiteni, ha megvan hatra az autout.
Nem.hinnem, h tul sokat aldoznanak erte, illetve nekunk sincs szuksegunk ra, eleg nagy muvelni valo kertunk van.
Mi isbszorgalmaznank a szemelyes talalkozot, h tudjuk mit karnak, de ok nem kerestek minket, hanem egy ismeros ugyvedjukkel kerestek meg.
De ha a kozos tulajdon arvwrezessel nem szuntetheto meg jelen esetben, akkor tartjuk magunkat ahhoz, h nem zarkozunk el az autotuttol, de minden ktg, munka az ovek.
Koszonom a valaszokat!

„ hanem egy ismeros ugyvedjukkel kerestek meg.”
A mamai ügyvédje csak előadta a társtulaj elképzelését ?

Itt egyenlőre csak agyalást látunk.
Megoldás egyébként rengeteg.

Pontosan! Nekunk soha egyetlen szoval szemelyesen nem emlitettek, h nem felel meg a gyalogos hatrajutas szamukra. Ajanlott levelet kaotunk az ugyvedjuktol, majd azota emailezes megy.
Mi szo szerint agyalunk es probalunk felkeszulni, de inkabb elkerulni a legrosszabbat.

Tegyenek vételi ajánlatot az autóút területére!

Onnan lehet egyezkedni.

Igen, csak a fahaz (alapincezett) miatt nincs meg a 3m.... mi is gondoltunk arra, h vegyek meg, aztan kulon hrsz... de igy foldmero nem meri ki gondolom.

Az nem a te gondod.
A földmérő majd kiméri úgy, hogy elférjen az autó a faház mellett.

Nézd meg az új bicikliutakat. Mint a giliszta úgy tekeregnek.

Tisztelt Szakértők!

Van egy osztatlan közös tulajdonunk, 2/3-ad arányba a Mi tulajdonunkban van, a maradék 1/3-ad részt, pedig 4 ember birtokolja. Felmerült egy használati szerződès megírása, (Mi szerettük volna.) 11,5 méter széles, s kb 165 méter hosszú. Bár most csak mi használjuk az ingatlant, az idő kialakította a felosztást. Ők ki is jelentették, hogy melyik rész kell nekik. Sajnos csak rajtunk áthaladva tudják megközelíteni azt. Mi természetesen felajànlottuk az utca felőli részt is.

Eddigi viszonylatba a telken áthaladva mentek fel, egy kitaposott ösvényen. Ezt mi biztosítjuk továbbra is, csak kitoltuk a telek bal oldali részére, hogy mi kerítést tudjunk csinàlni. 1,20 cm széles utat hagytunk, sajnos szerződés nem született, mert közbe felmerült az igény egy autó útra nekik, ami sose volt.

Mi az autóút igényüket meghallva, felajánlottuk a telek első részét, de nem kell Nekik. Kompenzálni földbe nem akarnak, mi pedig eladni nem szeretnénk. Mezőgazdasági zártkert, nekem állatok tartására van, ők semmilyen mezőgazdasági tevékenységet nem végeznek.

Mi biztosítjuk Nekik az eddigi feltételeket, csak az út áthelyezésével, de önköltségi áron, s így nem egy ösvényen mennek fel. Semmilyen közös költséget nem viselnek.

Kérdésem annyi lenne, hogy köteles vagyok-e kompenzáció nélkül autó utat biztosítani? Több 10 éves a kialakult gyalogos út, kb 5 méterrel tettük odébb.

Válaszukat előre is Köszönöm!!