Osztatlan közös tulajdon

Azért az így túlzás, hogy "özvegyi jog" nem is létezik. A Ptk. valóban nem ismeri, de az Inytv vhr. említi. De valóban az is csak egy sima haszonélvezeti jog, a túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti joga.

Tök jól elmondtad, miért nem létezik... :D

Na de az Inytv vhr. megemlíti és definiálja! Úgyhogy akkor csak létezik! :)

De hogy mi értelme volt ezt külön így nevesíteni, ha semmi pluszt nem ad a (holtig tartó) haszonélvezeti joghoz, azt én sem értem...

Mert ez egy törvényen alapuló haszonélvezet - szemben a szerződésessel, és a korábbi Ptk-ban a szabályai is eltértek.

Tisztelt fórumtagok!

Segítséget szeretnék kérni a következő helyzetben:

Egy osztatlan közös telken áll egy ikerház, mellette egy különálló épület, aminek egy része garázs a másik tároló.

Az egyik épületrészt tavasszal megvásárolták és megkezdték a felújítását, átlakítását.

A felújítás tervek nélkül, spontán történik, ezért a másik épületrész tulajdonosa (párom és én) a munkálatok során szembesül a módosításokkal.

1. A házrészben levő garázs megszűntetésre került, helyette a melléképület tulajdonukba került tároló helyiségét szeretnék átalakítani, és garázsnak használni.
A 6,5 m főfalból a meglévő 2,5 m  mellé még 2,5 m széles nyílást vágnának. Véleményem szerint az épület átalakításahoz statikus bevonása is szükséges lehet, szerintük nem szükséges.

2.  Az új tulajdonosoknak 2db autója és egy dobozos furgonja van, ezért az autóbejáró és házrészük fala közötti földterületet szeretnék még parkolónak kialakítani. Párommal szeretnénk elkerülni a parkolási káoszt, és az udvar efajta kisajátítását.

3. A tűzfalon egy kb. 2x2m széles ablakot/ajtót vágnának az udvar felé, amit véleményem szerint a jövőbeli nyugodt együttélés érdekében szükséges lenne megbeszélni.

Párommal szerettünk volna az új tulajdonosokkal beszélni és tisztázni a felmerült kérdéseinket, de nem kapunk választ.

Milyen lehetőségeink vannak, hogy ne szoruljunk ki a saját otthonunkból?

Merre induljunk?

Előre is köszönöm  a válaszokat!
Dávid Zoltán

Tisztelt Szakértők! 

Az osztatlan közös tulajdonú földterületek 2021 évben 'kötelező' felosztásával kapcsolatban merült fel kérdésem.

Osztatlan közös tulajdonú erdő tulajdonosa rajtam kívül még egy természetes személy.

1.2 ha a rám eső rész, 0.5 ha a tulajdonostársé.
Az osztatlan közös tulajdon rendezésében nekem 'kéne bekebeleznem' a törvény értelmében.

Az adás-vétel csak idén, 2021 februárjában került jóváhagyásra, így pedig a törvényben a bekebelezés kezdeményezéséhez kikötött 3 év bőven nincs meg... :(

Bár az is igaz, hogy az adás-vételi szerződésben nyilatkoztam arról, hogy 5 évig nem adom el a területi hányadomat! 

Családommal most költözünk a közvetlenül az erdővel szomszédos kivett területre, amely a világ végéhez igen közel található. :)
Az erdővel hosszú távú terveink vannak (kutatási projektek); enélkül a csodálatos, természetes módon kialakult, érintetlen erdő nélkül másik végleges lakóhelyet választottunk volna...
Főként azt látva ami az elmúlt két hónapban történt: a másik tulajdonos úgy, hogy eddig az elmúlt 8 évben hozzá sem nyúlt az erdőhöz, hirtelen fairtásba kezdett mindenféle jelzés - megkérdezés nélkül...

Az erdőt egyébiránt még a vétel előtt szakemberrel felmérettük - a területen található fák még a vágásérettségtől messze járnak.

Mindenképpen szeretnénk megőrizni az erdős területünket!

• Ez az 5 éves kikötés az adás-vételi szerződésben jelenthet valamilyen 'védelmet' ebben a helyzetben?
• Megoldás lehet ha a másik tulajdonossal 'szétméretjük' az erdőt a jelenlegi tulajdoni hányadok szerint?

Előzetesen ő nyitott arra, hogy a jelenleg ráeső rész lenne csak az övé, számunkra szintén megfelelő megoldás lenne ha ő is megtarthatná az erdős területét.

Előre is köszönöm a válaszokat! 

Baltaznak

Van itt azért gond a bekebelezés előtt is.

A terület alapján ez egy olyan erdő amely az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként van nyilvántartva. Abban bármilyen munkát csak erdőgazdálkodó végezhet. Fakitermelést főleg. Ha a tulajdonos társad nem erdőgazdálkodó, és mégis termel, abból gond lehet, vagyis bírság. Ami téged is érinthet. Ezt villámgyorsan tisztázni kellene.

A bekebelezésben tudok segíteni, mert ebben az irányban is nyitok. Persze kérdés, az ország melyik részén élsz.

Tisztelt Szakértők,
egy idős ismerősöm problémája a következő:
két ingatlanban tulajdonosok a testvérével egy házban és egy nyaralóban, mind a kettőben 1/4:3/4 arányban, 6 éve.
Az ismerősömé a kisebb tulajdonrész mindkettőben. A testvér eddig nem ment bele a közös tulajdon megszüntetésébe, azzal az indokkal, hogy nincs pénze az 1/4 tulajdonrészek megváltására, kifizetésére. Most végre a nyaralót eladja, de csak ezt az 1/4 részt váltaná meg, a ház megváltásáról most sem hajlandó tárgyalni.
Ismerősöm végre mindkét ingatlanból ki akar szállni, és csak akkor akarja aláírni a nyaraló adás-vételi szerződését, ha ezt el tudja érni.
A testvér ügyvédtől kért tanácsot, és arra jutott a testvér, hogy bepereli ismerősömet, a testvérét, mert akadályozza a nyaraló eladását, mikor arra megvan a biztos vevő.
Ismerősöm megrémült, hogy egy perben a testvérével álljon szemben.
Mi értelme van ennek a pernek? Megnyerheti ezt a pert? Mit lehet tenni? Ellen pert indítani a közös tulajdon megszüntetéséért?
Köszönöm a válaszukat.

A testvér megtette neki a szívességet, hogy megindította a pert - így ő előlegezi a százezres nagyságrendű illetéket.

Az ismerősöd bízzon meg egy ügyvédet - az majd tudha a többit.

Köszi a választ.
Mi az a többi? Lehet tudni?

@jupi000: „arra jutott a testvér, hogy bepereli ismerősömet”

Keresetlevelet kapott az ismerősöd (bíróságon keresztül), vagy csak a testvér és/vagy ügyvédje ígérgeti a pert?

Én viszontkeresetet nyújtanék be, hogy ne csak ezen az egy ingatlanon szüntessük meg a közös tulajdont, hanem a másikon is. (Igaz, akkor mégis csak kell illetéket előlegezni.)

Grave7
A testvér ígérgeti a pert, mert csak az eladó nyaralót akarja kivásárolni, az ismerősöm meg szeretné mindkét ingatlant lerendezni, hogy szabaduljon. Akkor írná alá az adás-vételi szerződést, ha ez a megegyezés része lenne a szerződésnek.Köszi.

jupi000,

Ismerősödnek nem kötelező aláírnia semmit. Ha nem akarja, nem adja el a kisebbségi részét a nyaralóból.

A testvérének pedig joga van pert indítania. Ha az előbbiekből nem lett volna világos, ez egy közös tulajdon megszüntetése iránti per. Ha nincs különleges ok, akkor a bíróság meg is szünteti azt valamilyen formában.

Ezért írta KBS, hogy ha tényleg pert indít, akkor az ilyen lesz, és ezért az ügyvéded helyében ellenkeresetben kérné a másik ingatlan közös tulajdonának megszüntetését is.

Esetleg közölje az ismerősöd ezt a testvérével, és azt is, hogy per esetén biztosan mind a ketten rosszabbul fognak járni, mintha megegyeznének.

Támaszthat feltételeket, de ha nem megy bele a testvér, akkor valakinek perelnie kell - a bíróság az, aki kötelező érvényű döntést hoz ha kell.

Nagyon köszönjük a válaszokat, tegnap beszéltek, és alakul a megegyezés.

Nekem a régi Ptk. előtti ajándékozássokkal kapcsolatosan a kötelesrész összegét illetően lenne egy kérdésem.
Úgy tudom, hogy ingatlan ajándékozás esetén az aktuális piaci érték tekinthető a kötelesrész esedékességekor kifizetendő összegnek.
Kérdés: a készpénz vagy bankbetét ajándékozása esetén van -e kamat, vagy valamilyen kompenzációs összeg kötelezettség a kötelesrész esedékességekor.
Nagyon köszönöm a válaszukat.

Tisztelt Szakértők!

Az elmúlt év elején póthagyatéki eljárás lefolytatása után örököltem a 14 évvel ezelőtt elhunyt nagypapám után 4 különböző méretű és besorolású mezőgazdasági területet (osztatlan, közös tulajdon). Pénteken kaptam egy levelet, amelyben egy másik tulajdonostárs (az egyetlen, akinek tulajdoni része eléri az új törvény alapján meghatározott területi minimumot) bekebelezési szándékát jelezte és ajánlatot tett.

Az ügyet bonyolítja: 34 évvel ezelőtt történt egy „adásvételi szerződés”, amelyben a nagypapám tisztázatlan körülmények között „eladta” az egyik földterület felét egy szomszédnak. Az adásvételi szerződés megkötésénél nem vették figyelembe azt, hogy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanról van szó, valamint az eladó a terület nem fele, hanem csak 1/3-ban arányában volt tulajdonos. Ezen körülmények miatt a vevő sosem került be tulajdonosként az ingatlannyilvántartási rendszerbe, azonban használta és hasznosította a területet.

A most kapott ajánlattételben szerepel egy nyilatkozat, amelyben a bekebelezési szándékát jelző tulajdonos kifizetett x összeget a vevőnek, annak cserébe, hogy a „vevő” a földterület használatát x ideig befejezni, valamint semmisnek tekinti a 34 éve megírt adásvételi szerződést és minden követeléséről lemond, és ezt az összeget a felajánlott vételárból kívánja tőlem levonni. Ez számomra érthetetlen, hisz egyrészt az én meglátásom szerint a vevő sohasem volt a föld tulajdonosa, a mai napig használja és hasznosítja a földet, amely után én egy forintot sem kaptam, valamint én semmilyen formában nem kaptam tájékoztatást erről a megállapodási szándékról és a felajánlott összegről, amelyet most tőlem kívánnak levonni.

Kérdésem az lenne, hogy köteles vagyok-e ezt az összeget kifizetni, illetve hogy lehet-e bármely követelésem a föld hasznosítását illetően? Szintén ehhez kapcsolódik, hogy a tulajdoni lapon én csak az elmúlt évtől vagyok bejegyezve tulajdonosként a póthagyatéki eljárás eredményeképpen, mi a helyzet a halál és a póthagyatéki eljárás során eltelt 13 évvel, ezen időszakra is követelhetem esetleg a földbérleti díj rám eső részét? Semmilyen dokumentum nincs a birtokomban, hogy ki és milyen formában műveli a földeket, csupán annyit tudok, hogy használva vannak.

Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat.

jupi000,

Rosszul tudod. Ha úgy érted, hogy a régi Ptk szerinti ajándékozás esetén hogy van, nem pedig a középkorban ("a régi Ptk. előtti ajándékozássokkal"), de megjegyzem, ez az új Ptk.-ban is pontosan így van főszabály szerint, akkor az alábbi a mérvadó :

„(Régi)Ptk.666.§ (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élõk között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.

(Új)Ptk.(1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is.”

Ez a főszabály, ha súlyosan méltánytalan valamelyik félre a juttatáskori érték figyelembevétele, akkor ettől a bíróság eltérhet, de egyáltalán nem automatikusan az aktuális piaci értékre, hanem minden körülmény figyelembevételével és mérlegelésével határozhat. Ez a ritka kivétel.

Ebből következően a kérdésedre a válasz a fentivel analóg módon : nem, kamat, hozam, kompenzáció főszabályként nem jár. (Én pénz, bankbetét, befektetés, részvény, biztosítás, és hasonlókra végképp nem tudok elképzelni elég súlyos indokot, hogy eltérjenek a főszabálytól. Ingatlannál a lakhatással kapcsolatos kérdések körül szokott lenni esetlegesen eltérés)

Üdv.
Lenne egy kérdésem.
Ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonostárs esetében hogyan zajlik egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan bírósági perben történő értékesítése?
Három tulajdonos van, az egyik húsz éve ismeretlen helyen van. Pontosabban az ország ismert, de azon belül a lakóhely nem. A tulajdoni lapon bejegyzett lakcímen már vagy 15 éve nem lakik.
Megkeresik a harmadik tulajdonost valahogy?
Vagy csak küldenek a legutolsó ismert címére megkeresést és ha nincs válasz akkor nélküle zajlik le a per?

Köszönöm.

Kenderice,

Nélküle, de a bíróság rendel ki neki ügygondnokot, ő képviseli, az esetlegesen neki járó összeget pedig bírósági letétbe kell megfizetni.

Köszönöm.
Ilyen esetben mindenképpen lesz árverés vagy ha lenne vevőjelölt akkor árverés nélkül is el lehet adni?

Kenderice,

Elsősorban természetben kell megosztani (ez az esetek túlnyomó többségében nem lehetséges), másodsorban az egyik (vagy több) tulajdonostárs válthatja magához a másik/többiek részét/részeit, és csak ha ebben nem tudnak megegyezni, akkor kerül értékesítésre.
Ha nincs különleges körülmény, akkor a közös tulajdont megszünteti a bíróság biztosan, kivéve azt a módot, ami ellen az összes tulajdonostárs tiltakozik.

Ptk. 5:83.§ - 5:84.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Kenderice,

Ja, ha csak az árverés a kérdés : ha van vevőjelölt ÉS meg tudnak egyezni a tulajdonosok az általa kínált árban, azt elfogadják, akkor okafogyott a per.
Ha nem tudnak megegyezni, és a bíróságon kérik a közös tulajdon megszüntetését, akkor biztosan árverés lesz. Értelemszerű, hiszen legalább egy tulajdonosnak nem felelt meg az az ár.
Majd elválik, jól gondolta-e, vagy még annál is kevesebbet kap érte egy árverésen. Hiszen az is benne van a pakliban elvileg.

(Megjegyzem, nem kell minden tulajdonrésznek azonos értéke legyen. Ha van egy kerékkötő, akinek mittudomén egymillióval több kell például, akkor meg lehet úgy határozni az egyes részek értékeit külön-külön az adásvételiben, hogy az övé "többet ér". Ha ennyit le tud nyelni a többi/másik tulajdonos, cserébe nem kell pereskedni, ez is lehet megoldás. Az hosszadalmas is lehet, költséges is, és az árverés miatt kockázatos a kimenetele is.)

Kenderice,

Na. Megint javítom magam. Szóval árverés NEM feltétlenül lesz : a bíróság, igazságügyi szakértővel meg fogja állapíttatni a forgalmi értékét az ingatlannak, és ha van olyan tulajdonostárs, akinek megfelel az ár, ő azt kifizeti, akkor a bíróság az ő tulajdonába adhatja árverés nélkül is, a többi/másik tulajdonostárs ezt tűrni lesz köteles, ennyi pénzt kap a részéért. Csak ha nincs ilyen tulajdonostárs, aki elfogadja az árat és azon hajlandó megvenni az ingatlant, akkor lesz árverés.

A gond itt az, hogy nem találják az egyik tulajdonost, ezért kell per útján megszüntetni a közös tulajdont.
Magához váltani egyik tulajdonos sem tudja a többiek hányadát.

Tehát akkor muszáj árverésen értékesíteni.
Köszönöm.

Akkor igen.
Az ügygondnok értelemszerűen nem fogja az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos nevében "hozzá"váltani.