Osztatlan közös tulajdon

Zöldövezeti: „a társtulajdonosa a kekeckedő illető.”
Miért is? Nekem is van másik szomszédom ahová az én kerítésemre tett hálót az illető, gond nélkül megengedtem. A harmadik szomszéd felé pedig szintén én szeretnék bambusz szőnyeget, amire ő azt mondta, hogy persze, tegyétek ! A társtulajdonos nem járult hozzá, pedig akár örülhetett is volna, hogy nem neki kell megjavítani. De felfogtam, és megtaláltam a megoldást a saját kerítés építéssel. Akkor miért vagyok én a kekeckedő?

Mert háborúzol egy szerinted gyatra kerítés miatt.

2021.03.13. 21:00 részleten leírtad. oda költözöl egy megosztott ingatlan ba... amit egy közjegyző osztott meg ( szerintem a tulajok tudnak csak megosztani , ezt leíratják a korunk írástudóival ), építettek egy kerítést.... elvileg egy kötél kordon is megtenné. Na mindegy jön az új lakó (tulaj vagy cs. tag a jogcím nem számít ) és rendezkedik. Minősíti a kerítést, javítaná... stb. valami nagyon elromlott ebben az esetben.

Kutyája van, felelős állattartóként viselkedik, nem akarja hogy átmenjen, megjavítaná, kipótolná a szétrohadt fakerítést. Mi ebben a kekeckedés?

Majd most csinál sajátot.

Na kérem ha már :
„ Osztatlan közös tulajdon” hozzátéve , hogy ez csak a telekkönyvi osztatlanságot jelent.

Amúgy most elemezve ezt a biscuit féle nem egészen 3 napos esetet.
Tehát valamikor a közjegyző úr csinált egy dokumentumot a két korábbi tulaj kérésére. Erre hivatkozik a most már egy új tulaj emigyen :
„Osztatlan közös tulajdonú ingatlanunkat a 2 tulajdonos között közjegyzői megosztás alapján kerítéssel van elválasztva.
”
Vajon ez a megosztás mennyire tökéletes ? Nyilván van két telekrész.
De mi van a közművekkel ? Van villany, gáz, víz és csatorna. Azok megosztása mennyire tökéletes ? ha egy korhadt kerítésléc pótlásából belháború robbant ki, akkor
Vajon a fent leírt közművek szétválasztása mennyire tökéletes? Ha van közös rész, annak a karban tartása mennyire körül írt ?

A padlás pl. le van é választava ? De ez nem elég !
Mennyire tűzbiztosan van leválasztva ?
Meg ezernyi kérdés..
Az ilyen ' közjegyzői megosztás' ami egy dokumentum bizony ezt is kell hogy tartalmazza.

Amúgy az az elválasztó kerítés is elvileg közös, legalábbis annyiban hogy csak közös akarattal hozható létre. Na akkor pedig már le kell írni, hogy a karbantartás is közös.
Most az hogy a kerítést csak az egyik építette saját költségen ez is lehet. Lehet már a leválasztáshoz szükséges munkák kompenzálására. Nem tudni.

Költői kérdés . mi van, mi lesz egy tűz esetén ??

Egy jól kimunkált Használati megosztásban erre is kell elenni utalásnak. pl. úgy hogy a társtulajok biztosítást kötnek tűz és egy károkra. Sőt pl. a tűzterjedését szolgáló tűzgátló falakat megépítik. ( Már ha egyáltalán ilyen eszébe jut valamelyiknek. )
Tehát az ilyen eredetileg osztatlan közös tulajdon ha valamiért osztottá kell hogy váljon, akkor arra jól kimunkált un. Használati megosztást kell készíteni. Nem kis munka. Sok odafigyelés és rutin kell, mert különben később kisebb és nagyobb bajok lehetnek.

biscuit !
Tedd félre a sérelmeidet és közeledj a most még haragos társtulajhoz ! Ha már annyira oldódik a helyzet hogy lehet beszélni vele/velük akkor vesd fel, hogy nézzük csak meg azt a közjegyzői megosztást ! Mi van benne ? Hogy van benne valami a kerítésről ? Meg ezernyi felvetendő kérdés.
És ne felejtsd telekönyvileg továbbra is osztatlan közös tulajdonosok lesztek..... összenőve mint a sziámi ikrek.
Idézem Józsi dr. Zöldnek írt sorait .
:
„Attól, hogy HASZNÁLATI megosztási szerződést csinálnak a tulajdonosok, attól még az ingatlan (osztatlan) közös tulajdon marad, egyszerűen csak a használatot szabályozzák valamilyen módon.
Ha nem megy az együttműködés kiszállhatsz a buliból !

” Üdv . ma... a szakértő

Zöldövezeti

Igaz, nem egyetemi tankönyv, de elég érthetően leírja. Légyszi, olvasd el, mielőtt badarságokat posztolsz (nekem egy percbe telt megtalálni):

https://hu.wikipedia.org/…B6s_tulajdon

Köszönöm a hozzászólásokat.
Aki akarja elhiszi, aki nem akarja nem hiszi, de az én lelkiismeretem tiszta, a társtulajdonos az, aki nem együttműködő. Most sorolhatnám a korábbi eseteket. Teljesség igénye nélkül: Az én házfalamra tette fel a légkondiját a hálóm ablaka mellé közvetlenül, meg sem kérdezett. Most mondjam én is, hogy én nem tehettem fel a bambuszt az ő kerítésére, szerelje le ő is a légkondiját az én falamról? A közművek közül a víz, csatorna az én telkemen fut, onnan megy át hozzá. A vezetékek régi fajták, öregek voltak, kilyukadtak sorba, így tavaly csőtörés volt, a mi telkünk úszott a szennyvízben. Több hónap munka és majd egy millió forint volt mindent végig ásni, kicseréni. Egy forintot nem adott bele, mondván, hogy az a mi területünkön van. Most pereljem be? A közművekről semmi sincs a használati megosztásban. Sőt, nemhogy nem adott bele, a munkálatok zajjal jártak, amiért még ordított is egy sort, hogy nem tud pihenni. Akkor ki milyen ember itt? Egyébként meg csak pár éve vagyok tulaj, de születésemtől fogva itt lakom.

biscuit

Elhisszük, sajnos nem te vagy az első és nem az utolsó, aki ilyen helyzetbe került.

Az ehhez hasonló szomszédokkal csak az ő szintjükön lehet tárgyalni.

„Az én házfalamra tette fel a légkondiját a hálóm ablaka mellé közvetlenül, meg sem kérdezett. Most mondjam én is, hogy én nem tehettem fel a bambuszt az ő kerítésére, szerelje le ő is a légkondiját az én falamról?”

Mondhatod, de lehet, hogy a fenyegetés helyett célravezetőbb a használati díj kilátásba helyezése: azért a részért, amit használ a légkondija, fizessen.

„Most pereljem be? A közművekről semmi sincs a használati megosztásban.”

Persze, hogy nincs semmi a használati megosztásban, mert szinte biztos, hogy 1. van saját bekötési vízmérője a területén, vagy 2. mellékmérős az ő része. Perelheted annak a szakasznak a javításáért, ami az ő szennyvizét szállítja, mert az ő érdekében történt a javítás. Ne feledd, ez is osztatlan közös, amiért a saját hányadának megfelelő mértékben felelős. Víz dettó ugyanez, annyi különbséggel, hogy ha mellékmérője van, akkor a te mérőd és az ő mérője közötti csőtörés miatt elfolyt vized neked fogják kiszámlázni. Ezt nem ártana tisztázni.

„ A közművekről semmi sincs a használati megosztásban. Sőt, nemhogy nem adott bele, ”

biscuit

Nos ebből később még sok sok baj keletkezhet.
De hát az ilyen együttélési helyzetek nem maguktól keletkeznek.
A tulajok alakítják ki lépésről lépésre.

Van egy nagy ház, több a tulaj, nem akarják eladni, így szétdarabolják..... szakszerűtlenül.

Ezek az un. sziámi ikerházak. Torz fejlődés/fejlesztés révén jöttek létre.

„ Egyébként meg csak pár éve vagyok tulaj, de születésemtől fogva itt lakom.”

biscuit
Akkor valamelyik felmenőd alakította így a helyzetet, te pedig megörökölted.

Még nem késő rendezni... de a háborús feleknek ez nem megy. !

„a használati díj kilátásba helyezése: azért a részért, amit használ a légkondija, fizessen.”

Lehet, hogy ezt mondhatnám, de az ilyen helyzetek csak konfliktust szülnek. Az internet kábelünk meg az ő telkén fut, akkor ő is kérhetne használati díjat. A villany a miénken fut...ennek így sosem lenne vége.
„
saját bekötési vízmérője a területén”
Így van, mindenkinek saját külön órája van mindenre. Mi ehhez a cső-csere kérdéshez úgy álltunk hozzá, hogy ha nem ad bele, akkor is meg kell oldani, hiszen csőtörés volt. Ezek az új műanyag csövek meg már száz évig fogják bírni. Nem akartunk pereskedni. Birkák vagyunk lehet, de a nyugalmunk többet ért.

A tulajok alakítják ki lépésről lépésre.

„Van egy nagy ház, több a tulaj, nem akarják eladni, így szétdarabolják”Akkor valamelyik felmenőd alakította így a helyzetet, te pedig megörökölted.

Így van, generációk óta. A használati megállapodás akkor írodott, amikor még pelenkás voltam. Ezért is írtam, hogy ezt el kellett fogadni úgy ahogy volt. Telek/ház használati vita nincs. Ha valamit, ezt egyételműen lefekteti a használati megállapodás, rajzokkal kiegészítve. Az egyéb kérdések közül a legköltségesebbeken, mint a közművek korszerűsítése szintén túl vagyunk. Szeretnénk békében élni itt, már mindent felújítottunk, kicseréltünk, rengeteg pénzt fektettünk bele, széppé tettünk, jó a környék, infrastruktúra, munka, iskola, stb, ezért nem áll szándékunkban elköltözni. Hülye szomszéd meg bárhol lehet, önálló ingatlan esetén is meg tudja keseríteni az életet a rossz szomszédság. Azért bízom benne, hogy egyszer eljutunk oda, hogy vagy a mostani társtulajjal vagy az utána jövő társtulajjal normális viszonyt tudunk kialakítani. Nem rajtunk fog múlni, az biztos.
Időnként biztosan felmerülnek majd gondok, kérdések, ezekre próbáljuk majd akkor is megtalálni a lehető legjobb megoldást, ahogy most is megtaláltuk a kerítés kérdésben. Köszönöm a segítséget mindenkinek.

Sziasztok! Örököltem egy házat 1/3 részben. A tesóimmal, akiké a másik két 1/3, megbeszéltem, hogy én be fogok költözni. Szerettem volna megszerezni a teljes tulajdonjogot, de az egyik tesóm ragaszkodott mindenben az 1/3-hoz. Ő megígérte nekem februárban, hogy május 1-ig kipakolja az élettársa tárgyait az ingatlan területéről. Ez nem valósult meg, sőt, egyre több minden van az ingatlanon, van olyan rész, ahová kulcsot sem kaptunk....Erre mondtam neki, hogy ez jogellenes, de ő azt mondta, hogy leszarja. Nekem nem pálya beköltözni valahova, ahová pl. a garázshoz még kulcsom sincs. Sajnos ez már veszekedéssé fajult, jelen állás szerint papíron van tulajdonjogom, és ennyi. A másik tesómmal elboltoltuk, hogy értékarányosan tulajdonjogot cserélünk, tehát én leszek a házban 2/3 majd. Ha ekkor kérem majd az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, akkor mi az esélye annak, hogy megválthatom a másik tesóm 1/3-át, vagy tényleg elárverezik a házat? Illetve én mint tulajdonos, büntetőjogilag felelős vagyok-e azért, amit a tesóm élettársa tárol az ingatlanon? A garázsban, amit elzártak előlünk?

Pici78,

„Ha ekkor kérem majd az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, akkor mi az esélye annak, hogy megválthatom a másik tesóm 1/3-át, vagy tényleg elárverezik a házat?”

Főszabály szerint a pert indító kérelmét veszik figyelembe, az igazságügyi szakértő által megállapított értéken megveheted a testvéred részét, ha valamilyen egyéb körülmény nincsen (birtokos, méltánytalan kiköltöztetés, alkalmatlan idő). Esetetekben, a leírásod alapján, nincs ilyen

Lásd : Ptk. 5:83-5:84.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

„Illetve én mint tulajdonos, büntetőjogilag felelős vagyok-e azért, amit a tesóm élettársa tárol az ingatlanon? A garázsban, amit elzártak előlünk?”

Nem vagy felelős, ha nem te viszed el.

„Főszabály szerint a pert indító kérelmét veszik figyelembe”
Ez nem így van. Viszont a birtokban lévőt valóban előnyben részesítik a megváltásban - és az itt nem a kérdező.

Egy kicsit félreérthető voltam: a ház másfél éve üresen áll. Oda én fogok beköltözni, remélhetőleg. Jövő héten utazok, és intézem a közműveket is saját névre. Meg szerintem be is jelentkezem oda. Engem csak az zavar, hogy a pince és a garázs tele van pakolva. A tesóm élettársa először a garázsba kezdett bepakolni. Februárban megbeszéltük, hogy május 1-ig kipakol és költözhetek. Ehhez képest a pincét is telepakolta.Tehát én leszek birtokon belül, de én nem szeretném, ha a pince és a garázs raktár lenne, a telek meg átjáróház. Meg akkor már a háznak is az egyik szobája, meg majd minden... Már a hagyatékin megmondtam, hogy döntse el mindenki, kinek mi kell és értékarányosan osszuk meg, mert ebből csak vita lesz, és lőn. A tesóm élettársa olyan dolgokat tárol a pincében és a garázsban, amiket én nem szeretnék ott látni, legszívesebben tudomást sem szeretnék venni, de ott van.... ráadásul februárban igéretet kaptam, hogy ki lesz pakolva, erre fel ma a fejemhez vágta, hogy az 1/3 az övé. Tehát hazudott, amikor azt mondta, ki lesz pakolva. Akkor mit fog csinálni, ha látja, hogy beköltöztem, ezek után? Beköltözök, pert indítok és vagy nyerek vagy nem. Sajnos nincs más választásom. Ha a kertben parlagfű nő, azért mint tulajdonos, felelős vagyok. A garázsban tárolt dolgokért felelősségre vonható vagyok???

Olvasgatom P..78 méltatlankodását.
Hát felettébb érdekes.

„Oda én fogok beköltözni, remélhetőleg. Jövő héten utazok, és intézem a közműveket is saját névre. Meg szerintem be is jelentkezem oda”
Tény hogy csak 1/3 arányban tulajdonos és ha a csillagok szerencsésen állnak, akkor is csak 2/3 - ban lesz tulaj.

Majd :
„Ehhez képest a pincét is telepakolta.Tehát én leszek birtokon belül, de én nem szeretném, ha a pince és a garázs raktár lenne, a telek meg átjáróház. ”
A jelen állapot szerint még csak 1/3 -os, de már mint 100 % os tulajként gondolkodik.
Jellegzetes szűk látókörű, önző szemlélet !!

Arról egy szó sem esik , hogy értéken szeretné megvenni a házat. Annak a nem tulajdonában lévő részét.

SolnesM

„Arról egy szó sem esik , hogy értéken szeretné megvenni a házat. Annak a nem tulajdonában lévő részét.”

Óriási tévedésben vagy, mindjárt az első hozzászólásában írta ezt, el kéne figyelmesebben olvasni:

„Pici78 2021.05.02. 21:33
Szerettem volna megszerezni a teljes tulajdonjogot, de az egyik tesóm ragaszkodott mindenben az 1/3-hoz.”

Tehát a tesó meggondolta magát és mégsem akarja neki eladni. Csak hát ebből rossz szomszédság lesz, amit fel kell számolni mielőbb. Két dolog viszont lényeges, amiről nem ártana a kérdezőnek tudnia.

1. Ha üresen állna a harmadik testvér lakrésze, ő akkor sem használhatná csak úgy, ingyen, mert a testvér simán többlethasználati díjat kérhet arányosan a saját részére tőle.
2. A közös tulajdon megszüntetési pernek eléggé jelenetős a költsége, amit a két fél tulajdoni hányadának megfelelően fizet, ergo a kérdező fogja a kétharmad részét fizetni a perköltségnek. Ráadásul ha a felperes és az alperes nem ért egyet az ingatlan értékében, akkor a bíróság kirendelt szakértője fogja az ingatlan értékét meghatározni és az alapján számolják az illetéket és az esetleges fizetendő árat is nagy valószínűséggel megszabni.

„Ha az alperes vitatja a felperes érték-megállapítását, vagy az érték-megállapítás ellenkezik a köztudomással, a bíróság hivatalos tudomásával, vagy egyébként valószínűtlen, úgy azt a bíróság állapítja meg (Pp. 26. §). Ilyen esetekben előfordulhat, hogy a bíróság magasabb összegben állapítja meg a pertárgyértéket, ami az eljárás megindítására vonatkozó illeték kiegészítését eredményezi.”

Ez nem méltatlankodás, csak mivel hármunk közül én nem kaptam édesapám életében egy cirka 20-25M-os ingatlant a seggem alá, ahogy a másik kettő testvérem kapott, én osztályos egyezség jogcímén kértem, hogy értékarányosan lemondok az összes többi hagyatékról, és nekem csak a ház kell, mert a lakhatásomat szeretném rendezni. Ők azt mondták, hogy nem baj, legyen minden 1/3, és én beköltözhetek. Aztán már az is baj, ha kulcsot kérek a garázshoz (nem kaptam). Az ingatlan nem ott van, ahol jelenleg lakom, hanem 40km-rel távolabb, most oda-vissza utazgatok. Az a testvérem, aki mindenáron ragaszkodott minden ingatlanból az 1/3-hoz, ő helyben lakik, neki könnyű. Mindent használ is. Nekünk meg van papíron 1/3-unk, aztán szevasz. Én jelenleg is egy közös udvaros osztatlan közösben lakom, 2006 óta, nem leányálom. 17nm-en nyomorgok, holott ott van vidéken a nagy ház, imádnivalóan nagy telekkel, és meg is tudnám váltani azon az áron, amit a hagyatékátadón értékbecslő megállapított, és mindenki el is fogadott. Ennek nincs jelentősége? Nehogy már én legyek a szemét, hogy lakni szeretnék valahol, nem a cigányputri kellős közepén nyomorogni. A testvéreimnek sosem voltak ilyen problémái, a seggük alá lett nyomva minden jó 20 évvel ezelőtt, én meg megjártam itt a cigányok közt a poklok poklát, mindjárt bőgök...

Pici78

„ott van vidéken a nagy ház, imádnivalóan nagy telekkel, és meg is tudnám váltani azon az áron, amit a hagyatékátadón értékbecslő megállapított, és mindenki el is fogadott. Ennek nincs jelentősége?”

Jó eséllyel lehet erre hivatkozni, csak hát hagyatéknál nekem az a tapasztalatom, hogy nem mindig a valós piaci árat határozzák meg. Ha később az a bizonyos harmadik testvér már csakazértis bekavar és azt mondja, hogy ő többet kér, akkor nem biztos, hogy tudsz ellene tenni. A másik testvérrel egyébként tuti a dolog? Vele mindent lezongoráztatok már? Ő nem fog visszakozni?

Tuti a dolog, azért nem mentünk még közjegyzőhöz, mert én egy panel és egy föld tulajdonjogát adom át majd neki értékarányosan + adok készpénzt is, de mivel május 15-ig be kell nyújtani az egységes területalapú kérelmet, és mivel az már itt van, ezért azt még ő fogja benyújtani... bonyolult. Én ezért nem akartam 1/3-ozni, ez csak bonyolítja az életünket szerintem. Normális örökösök megegyeznek, ki mit kap, és viszontlátásra. Szerintem.

Sziasztok!

Van egy osztatlan közös tulajdon 1/2-1/2 tulajdonossal, és az ingatlan özvegyi joggal terhelt (a tulajdoni lapon nincsen külön utalás, hogy II/1. és II/2. részhez tartozik, hanem a III/1. be van jegyezve utalás nélkül).

Az osztatlan közös tulajdont földmérő segítségével kimértük és felosztottuk, amiről készült ügyvéd által használati megállapodás, amihez a földmérő rajza is szereppel.

Az lenne a kérdésem, ha az egyik tulajdonos eladta a részét, a másik nem élt az elővásárlással, és a özvegyi jog jogosultjával megállapodott egy jelképes összegben, hogy lemondjon, akkor ilyenkor a másik tulajdonos részére automatikusan visszajegyzik az özvegyi jogot?

Ha igen, a másik tulajdonosnak nem kellene felkínálnia ugyanazokkal a paraméterekkel az özvegyi jog megváltását, ha ő sem szeretné, hogy az a teher rajta maradjon?

Azaz az özvegyi jogot részben is meg lehet váltani, ha külön utalás nem volt a tulajdoni lapon, csak hogy az egészen van?

Özvegyi jog és a haszonélvezeti jog között mi a fő különbség, nekem annyira nem válik szét (előny, hátrány).

(a probléma ami miatt kérdezem, míg az egyik tulajdonosnak hajlandó volt áron alul jelképesen lemondani, addig a másik tulajdonosnak nem hajlandó lemondani akkor se, ha rendesen kifizetné ami jár)

Előre is köszönöm a válaszokat!

Ha adsz egy koldusnak 200 forintot, az összes többi követelheti, hogy neki is adj?

„Özvegyi jog és a haszonélvezeti jog között mi a fő különbség,”

Olyannyira semmi, hogy "özvegyi jog" nem is létezik - a Ptk.-ban még az özvegy szó sem szerepel. Az is simán haszonélvezeti jog.

„ másik tulajdonosnak nem hajlandó lemondani akkor se, ha rendesen kifizetné ami jár”

Még az is érdekes, hogy olyan sincs, hogy "ami jár". A haszonélvezete megváltásáért bármennyit kérhet, nincs rá semmilyen törvény vagy szabály.

(az, hogy az Itv. szerint mennyi illetéket, milyen illetékalap alapján kell fizetni, az egyáltalán nem számít egy csöppet sem.)