Társasház felújítás

Ja,és az MBH bankot messzire kerüljétek el.

A gyakorlatban ez nem így működik!
.
Én nem kockáztatom hogy 2-3 nemfizető miatt gond legyen a törlesztéssel.
.
A társasház felveszi a hitelt,leosztom m2-re a törlesztőt,azt mindenki megkapja:a közgyűlés ezzel beépitve hagyja jóvá az éves költségvetést.
Aki ki akarja fizetni max. 1-2 fő volt idáig,az megteheti,neki nem emelkedik a jözös költsége. A 87 lakásnál nem oszt nem szoroz 2 ember egyösszegű befizetése a hitelfelvétel összegét illetően.

Aki eladja a lakást időközben,az a foglalóból kifizeti a futamidő hátralévő összegét. Vagy nem ha az új tulaj vállalja a magasabb közös költség fizetését a hátralévőbidőre. Ennyi.

A bank a szerződésben kiköti,hogy aki egyösszegben kifizeti a részét azt a bank felé kell teljesíteni! Avtovábbiakban nem érdekli őket hogy hányfelé oszlik a törlesztőrészlet. Ípoen avdrb.. által beidézett törvényi részlet miatt.

krtefa,

Szerintem érdemes módosítani az SZMSZ-t emiatt. Nem a Tht. 3. § (3) szerint, mert a bank nem fog neki örülni a kezesek körének szűkülése miatt.

Hanem a 24. § (1)-(2) szerint - pl. aki nem tesz célbefizetést adott dátumig, annak a közös költsége két részből áll majd, egyrészt a a hitelen kívül minden más költség fedezésére szolgáló rész (mint eddig, és mint mindenki másnak), másrészt a hitel visszafizetésére szolgáló rész (csak nekik). Ez a banknak OK, mert továbbra is minden tulaj kezes, de a hitelt miatt csak azok fizetnek magasabb közös költséget, akik nem adtak célbefizetést.

Megtámogatnám ezt a 31. § szerinti SZMSZ-módosítással, azaz aki hátralékba kerül a közös költséggel, annak a közös képviselő jelzálogot tesz a lakására. Az meg a végrehajtás erősen javítani szokta a fizetési fegyelmet.

krtefa,

Lehetséges, a közgyűlés bárhogy is dönthet, viszont van ezzel egy kis baj :

„Tht. 3. §(3) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.”

Eszerint, ha nincs eltérés, akkor a főszabály alapján azok a tulajdonosok is ugyanúgy mögöttes felelősséget viselnének a társasház által felvett hitelre, akik amúgy célbefizettek. Ez, feltételezem, nekik nem tetszene - jogosan.

A társasház elvileg módosíthatná az SZMSZ-t, és akár csak erre a beruházásra mentesíthetné őket e kötelezettség alól. Csakhogy ez esetben pedig a bank lesz az, akinek ez nem nagyon fog tetszeni. Persze lehet, hogy 40 lakásból ha kettőt kivesznek, akkor még találnak olyan bankot, amelyik hajlandó hitelt adni (ez nyilván leginkább a maradék 38 lakás értéke és a hitel arányának függvénye, mint biztosíték), de ha már egy szemmel látható nagyságrendű tulajdoni hányad szeretné kivonni magát e kötelezettségből, akkor nemigen fog hitelt adni a bank (persze ez esetben meg már nem is kellene olyan sok hitel, szóval ki tudja).

Egyszóval nem lehetetlen, de a gyakorlatban ez elég macerás, kockázatos, és nehézkes.

Kedves Fórumozók!

Olvastam a kezdeti hozzászólást, ami arról szól, hogy: "20 lakásos társasházunkat szeretnénk felújíttatni, melyhez rendelkezésre áll 10% önerő, a többit a társasház hitelfelvétellel kívánja rendezni (havonta vonná le a bank a társasház számlájáról a törlesztő részleteket). Ketten vagyunk a tulajdonosok közül, akik inkább kifizetnénk saját megtakarításból a ránk eső részt."

Itt nem lehet megoldás az, ha a közösség hitelfelvétel előtt dönt arról, hogy kik azok, akik célbefizetéssel fizetnének, majd csak UTÁNA vennék fel a hitelt a maradék tulajdoni hányadokra és maradék összegre, és a hitel költségét is csak az azt felvevő (célbefizetést nem tevő) tulajdoni hányadokra osztanák szét? Vagy ilyet nem lehet tenni, mindenképpen mindenkire vonatkozna az a hitelfelvétel költségestől?

7-8 ezer ft/m2 !

Tisztelt Majordomus!

Köszönöm szépen a választ és azt is, hogy felhívtad a figyelmem a szigetelés vastagságára! Ha az idő engedi és a szakembernek is lesz ideje, még idén szigeteltetek.

Miki.
Meg kell fordítani a kérdést.
A közös épviselő ez ügyben semmit nem tehet de szerencsédre jóindulatu.

Ugyanis közös tulajdonu területhez nyúlsz hozzá,amihez ő egyszemélyben nem s afhatna engedélyt csak a közgyűlés.

Nem kötelességed leszigeteltetni a lakásodat,de actársasházbak sem,mert az épület igy épült,ezt vetted neg.

Előbb utóbb felújitásra szirul,ez szóba jött,leszavazták.

Ezzel vége a dalnak.
Vagy lépsz vagy így marad,vagy költözöl.

Van törvény ami ezt szabályozza. CXXXIII/2003.tv. olvasása ajánlott.
.
Nrm kell saját költségeden megcsináltatnod,de akkor továbbra is fázol.

A közös képviselőnek igaza van s örülj hogy jóindulatu.

Később ha szigetel a ház,mivel a tied kész,arra már nem osztanak költséget.
.
Egy dologra vigyázz.

A szigetelés legalább 15 cm legyen mert -nálunk is ez 2018.jan.1-től -ez az úniós szabvány!
.ha ennél kevesebb az épület szigetelésekor le kell bontani s vastagabbal szigetelni s akkor te is fizetheted a költségeket.

Vágj bele a szigetelésbe!

Tisztelettel üdvözlök Mindenkit!

Szeretnék segítséget kérni. Tanácstalan vagyok, mert jogi dolgokhoz nem nagyon értek.
Egy társasház földszintjén lakok. A lakás a tulajdonom. Tartozásom soha nem volt, most is jócskán többlet befizetésem van. Hét éve várok arra, hogy a társasházon megtörténjen a szigetelés, de a lakók mindig leszavazták a felújítási programot.
Kívül az ablakok alatti fa burkolat el van korhadva és átfúj rajta a szél, télen pedig nagyon hideg van a szobában ahol alszok. Úgy döntöttem, hogy nem várok tovább és szeretném megcsináltatni a szigetelést. Nagyjából tisztában vagyok vele, hogy a költségek a mostani árakkal számolva meg fogják haladni a 3-400.000 Ft-ot.
Felhívtam a közös képviselőt és megkérdeztem tőle, hogy mi a teendő ilyenkor. Azt a választ kaptam, hogy nyugodtan csináltassam meg saját költségen, hiszen korábban a földszinten lévő másik lakás tulajdonosa is így tett. A lakóknak és a társasháznak pedig nem kötelessége vállalni az én költségeimet.

Kérdéseim:

• Van e törvény ami ezt szabályozza?
• Mit tehetek? Milyen lehetőségeim vannak?
• A közös képviselőnek igaza van? Valóban saját költségemen kell ezt megcsináltatnom?
• Ha saját költségen csináltatom meg, akkor később egy esetleges felújítási program fizetésétől elzárkózhatok e vagy fizethetek e annyival kevesebbet amennyibe a szigetelés került?

A válaszokat előre is köszönöm szépen!

Az a kérdés kinek mennyi a tulajdoni hányada?
Ha a nagy lakások többségben vannak 50%+ akkor simán keresztűl tudnak vinni egy szmsz módositást arról,hogy a felújitást egyenlő arányban kell fizetni.

Addig a tulajdoni hányad a döntő.

„Az a kérdésem, hogy biztos, hogy ez rendes gazdálkodás körét meghaladó költségnek minősül?”
Nem.
Ezt te állítottad, nem kérdezted. Most hogy kérdezed : nem.

„Mondhatni, hogy ez kimeríti a gondatlanság definícióját?”
A Tht.-ban a "gondatlanság"-nak nincs definíciója. Legfeljebb a Btk.-ban.
Majd ha összeomlik, és meghal a romok alatt pár lakó, akkor lehet vizsgálni a gondatlanságot. Most minek?

„A posztomra érkezett válaszüzenetek alapján jól értelmezem azt, hogy csak akkor dönthetünk a közgyűlés keretében úgy, hogy egyenlően osszuk fel a költséget, ha mindenki egyhangúan belemegy ebbe? Ha már egyetlen tulaj megvétózza, tulajdoni hányad szerint kellene felosztani?”
Ha nincs benne az SZMSZ-ben, beleszavazhatjátok egyszerű többséggel is, hogy utána így osszátok szét. Az SZMSZ módosításhoz nem kell 100% egyetértés. De nem lennék benne biztos, hogy a kisebbség jogos érdekét nem sértené ez, és nem semmisítené meg a bíróság. Miért fizetne ugyanannyit a 35nm-es lakás tulajdonosa, mint a 110nm-esé?

„Az új , nagyobb szavazati hányaddal rendelkező tulajok egyenlően osztanák fel ennek az állagmegóvásnak a költségeit, pont amiatt, mert a kislakások(régebbről itt lakó vagy az első tulajdonosok) gondatlanok voltak idáig, elhanyagolták az epületet.”
Ha bizonyítható, hogy konkrétan ki hanyagolták el az épület karbantartását, az esetleg felelősségrevonható.
De szerintem ez a költség tulajdoni hányad alapon elosztva jogos. Mondjuk egyszerűen így : ha összedől az épület, a kis lakások tulaját kis kár éri, a nagy lakások tulaját nagy kár éri. Kinek fontosabb, hogy ne dőljön össze?

#Majordomus #drbjozsef

Nagyon köszönöm a válaszokat!
Az a kérdésem, hogy biztos, hogy ez rendes gazdálkodás körét meghaladó költségnek minősül? Sos munkálat szükséges, viszont ha úgy nézem, ez egy állagjavítás, szerkezeti megújítás. Hiába sos helyreállítási munka, felújításnak is tekinthető. Mi számít vis major helyzetnek?
Azért kérdezem, mert ugyan 1987 óta tudják a korábbi lakók azt, hogy javítani kell az alapot. Viszont nem tettek idáig semmit. Most ebben az évben olyan mértékűek lettek a repedések, hogy mihamarabb meg kell csináltatni. Mondhatni, hogy ez kimeríti a gondatlanság definícióját?

Természetesen mindenki meg akarja csináltatni, azzal nincs gond, egyhangú a szavazat.

A posztomra érkezett válaszüzenetek alapján jól értelmezem azt, hogy csak akkor dönthetünk a közgyűlés keretében úgy, hogy egyenlően osszuk fel a költséget, ha mindenki egyhangúan belemegy ebbe? Ha már egyetlen tulaj megvétózza, tulajdoni hányad szerint kellene felosztani?

Az új , nagyobb szavazati hányaddal rendelkező tulajok egyenlően osztanák fel ennek az állagmegóvásnak a költségeit, pont amiatt, mert a kislakások(régebbről itt lakó vagy az első tulajdonosok) gondatlanok voltak idáig, elhanyagolták az epületet. Tudták, hogy nagyobb probléma lesz egyszer, de nem tettek ellene szerkezetmegújító lépéseket. Az árak is magasabbak lettek ill az elrongálódás mértéke is.

Csak azt szeretném kérdezni, hogy
a gondatlanságuk ellenére is a jog mellettük és a tulajdoni arányú felosztás mellett áll?
Köszönettel: Zsjulia

Ez igy van jól,hiszen nem valószinű hogy minden lakás egyenlő alapterületü.
Sűrgősen döntsetek és teremtsétek elő a pénzt.

Zsjulia,

Szerintem rendelkezik.

„Tht. 24. § * (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.”

Annak, amit leírtál, semmi köze a "vis maior"-hoz. Ez egy sürgős eset, gyorsan kell összehívni a rendkívüli közgyűlést (33.§(2)), és ott dönteni. Hogy hogyan, az már a ti dolgotok. Lehetőleg : jól.

Üdvözletem,
Szeretnék egy kérdésben segítséget kérni.
Rendes gazdálkodást meghaladó rendkívüli állagmegóvás (a ház alapjának sos szerkezeti javítása) a cél. A költségterhek elosztása a kérdés.

Az alapító okiratunk és a társasházi törvény nem rendelkezik vis major helyzet esetén arról, hogy a hirtelen felmerült esemény ill költségeketa tulajdonosok hogyan rendezzék, tulajdoni hányaduk arányában van egyenlően szétosztva.

Az a kérdésem, hogy rendkívüli közgyűlésen dönthet e úgy a közgyűlés, hogy a hirtelen felmerült költségeket célbefizetést egyenlő arányban ossza meg?

A ház alapját kell sürgősen megtámogatni szerkezetileg , mivel súlyos repedések jelentek meg a főfalakon. 6 lakás van a társasházban, viszont minden lakás ugyanakkora alapon nyugszik.
Tehát nem felújító és korszerűsítő munkáról lenne szó, hanem erősen állagmegóvó, sos munkálatokról.

Őszinte köszönettel
J

Tömör válasz de lényeges. .
.
Értsd meg hogy társasházban vagy lakszövnél a többség akarata a döntő.

Amit kifizetsz a hitelben 5 év alatt,annak a többszörösét kapod vissza a fűtésszámla megtakaritásban.
.
Hidd el én gyakorlati tapasztalatból beszélek.

Korábban a 10 cm szigetelés 30-36 % megtakaritást hozott,mióta (2018.jan.1) kötelező az Úniós szabvány - a 15 cm vastagság - azzal 40 % felett van az energiamegtakarítás.

Arról nem beszélve hogy a piacon 1-.1,5 millióval többet adnak egy hőszigetelt éoületben lévő lakásért.

„Lehet ilyet csinálni ?”
Lehet.

„Milyen megoldások létezhetnek ?”
Add el a lakást, és ne vegyél szövetkezetit vagy társasházit.

xe74

„Adott egy Lakásfenntartó szövetkezet, a panelt szeretné szigeteltetni, és ezt úgy gondolja, hogy felvesz rá hitelt, amit közös költségként von le a lakástulajdonosoktól. Természetesen erről egy szavazás lesz, és ha megszavazza a lakók többsége, akkor jogosan felemelhetik a közös költséget ?”

Ha megszavazzák, akkor bizony az mindenkire vonatkozik majd. Pontosan ezért hívják lakásszövetkezetnek.

„Szerintem sérül a magántulajdon védelme”

Nem sérül semmi! Ez egy lakóközösség, ha a többség úgy gondolja, hogy ez így jó, akkor meg fogják csinálni. Egyébként is itt a megoldás, amit épp te írtál le: „Persze ki lehet egyszerre is fizetni, többféle konstrukció is van.” Tehát ha kifizeted egyben, akkor neked nem lesz több a közös költséged. Nyilván ha leszigetelik a panelt kívülről, annak az összes előnyét szívesen élveznéd - ez jön le az írásodból - csak a hitelfelvétellel van bajod. Hát akkor egyben kell kicsengetni és megoldódik a kérdés.

Üdvözlet!

Adott egy Lakásfenntartó szövetkezet, a panelt szeretné szigeteltetni, és ezt úgy gondolja, hogy felvesz rá hitelt, amit közös költségként von le a lakástulajdonosoktól.
Természetesen erről egy szavazás lesz, és ha megszavazza a lakók többsége, akkor jogosan felemelhetik a közös költséget ? A mai világban kétszer meggondolja az ember, hogy mikor vesz fel hitelt.
Szerintem sérül a magántulajdon védelme, mert ha valaki nem fizet a lakása elvesztésével fenyegetik.
Ez így nem korrekt dolog. Persze ki lehet egyszerre is fizetni, többféle konstrukció is van.

Jól vagy rosszul látom ezt a dolgot, vagy ilyen jogszabályi háttér ? Érdemes ezt jogi útra terelni ? Nem szeretnék közös költség gyanánt hitelt visszafizetni, amit nem én veszek fel, hanem számomra veszik fel, ami nem kevés.
Lehet ilyet csinálni ? Milyen megoldások létezhetnek ?

XE74

Köszönöm.

Szerintem is.
A társasházban a tulajdonosok a sortartásos kezesség szabályai szerint felelnek a társasház adósságaiért!

Nem jó ezt megvárni!

A szegény házakban az a megoldás,hogy előtakarékoskodtok a törlesztőre!

Vagyis: júniusban kell eőször fizetni a bank felé a törlesztőt.
Ti viszont már március -1-től megemelitek a közös költséget,akkor a rendszerben lesz 3 havi tartalék a fizetnivalóra.
.
Kell némi idő mire mindenkihez eljut a hír.vidékiek,albérletbe kiadott lakások,külföldi tilajdonosok. Mire mindenki az új közös költséget f i- zeti az 2 hónap.

„inkább kifizetnénk saját megtakarításból a ránk eső részt.”
Rossz ötlet.

Meggyőztél. A társasház szegény egyébként, mint a templom egere, nem fog tudni törleszteni, ha egy-két tulajdonos "elfelejt" fizetni. Ilyen esetben mi történik? Tényleg nagyon járatlan vagyok a témában. Elárverezhetik a komplett házat?

A Takarékbank nehézkes,félévente van összevonás más bankokkal,egy katasztrófa mire a számlavezetést egységesítik. Az OTP stabil és kiszámithatóbb.
A törlesztőt a társasház fizeti minden hónap 5.napján,függetlenül attól, hányan nem fizetik a megemelt közös költséget.
.
A te dolgod hogy fizeted ki,de most befizetsz 500 ezer ft-ot egyösszegben,ami 5 év múlva 350 ezret fog érni.
A saját pénzednek vagy az ellensége. Kifizeted előre a pénzt amiből a ház a nemfizetők kieső befizetéseit pótolja.

Kedves Majordomus!
Köszönöm. Természetesen konzultálunk a közös képviselővel is, de első körben ésszerűbbnek láttam egy jogász véleményét kikérni.
Az egyik kiszemelt bank esetünkben éppen a Takarékbank. Jól értem, hogy az egyösszegű befizetésünkkel csökkenne a hiteltartozás összege, ergo a tulajdonostársaknak kevesebb lenne a törlesztőrészlete?
Mi történik egyébként, ha mindannyian a közös hitelfelvétel mellett döntünk és tegyük fel lesz olyan tulajdonos, aki nem tudja fizetni a részleteket? Gondolom, ebben az esetben nekünk kell az ő részét is fizetni, hiszen a bank a társasházzal szerződik. A nemfizetővel szemben biztosan lehet végrehajtást kezdeményezni, ami hosszadalmas és nem feltétlenül vezet eredményre. Igazából ebből a megfontolásból választottuk volna az egyösszegben történő fizetést.
Megköszönném, ha válaszolna.