Osztatlan közös tulajdon

„Van joga többlethasználati díjat kérni, megítélik neki?”

Nem.

„Én vagyok a nyilvántartás szerint a tulajdonos, eladhatom az ingatlant?”

Jogszerűen a vele való egyeztetés nélkül nem.

„ Ő érvénytelenítheti a megkötött szerződést?”

Jóhiszemű vevővel szemben biztosan nem, de kérheti az ingatlan értékének a felét.

„Milyen módon értékesíthetem, hogy később ebből ne legyen probléma? ”

Leginkább vele egyeztetve. Ha semmilyen módon nem hajlandó együttműködni, ezt dokumentáld és legalább közjegyzői nemperes eljárásban kérd ingatlanforgalmi szakértő kirendelését, hogy az ingatlan értékét határozza meg.

Tisztelt Szakértők!

Régebben írtam ide a fórumra és választ is kaptam, amit köszönök.Most is lenne egy kérdésem.
Válóperen túl vagyunk, 1/1 arányban vagyok tulajdonosa az ingatlannak az ex a 1/2 részére ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonos. Egyezségünkben megállapodtunk, hogy az ingatlant (mivel megosztható) közösen használjuk. De ő a válóper után pár hónap múlva önként elköltözött.Bútorait, stb itt hagyta.Nem cseréltem zárat,bármikor vissza jöhet, részemről nincs akadálya.Ő mégis azzal fenyegetőzik, hogy többlethasználati díjat fog követelni, ha nem adom el a lakást.De azt is tudom, hogy ha értékesítem, akkor meg azért fog pereskedni, hogy ő még vissza akart ide térni, azért vannak még itt a holmijai és, hogy milyen jogon értékesítettem az ingatlant,ő ehhez nem járult hozzá.
Kérdésem:
Van joga többlethasználati díjat kérni, megítélik neki?
Én vagyok a nyilvántartás szerint a tulajdonos, eladhatom az ingatlant? Ő érvénytelenítheti a megkötött szerződést?
Milyen módon értékesíthetem, hogy később ebből ne legyen probléma? Ő külföldön tartózkodik csak emailbe tudok vele kommunikálni. Előre is köszönöm a választ

Ha a bíróság kizárólagos lakáshasználatot engedett neki, vagy ilyen tartalmú bírói egyezséget kötöttetek , akkor követelhetsz többlethasználati díjat.

köszönöm a választ,mit értesz a jogellenes viselkedés alatt? A válópernél én lemondtam a lakhatásról,de jelenleg olyan helyzetben vagyok,hogy nincs hol laknom.
Milyen módon szerezhetem vissza a lakhatást?

Csak akkor kaphatsz használati díjat, ha igazolható, hogy az ő jogellenes magatartása miatt nem tudsz ott lakni. Az, hogy nem jöttök ki egymással, és ezért nem szeretnél ott lakni, ehhez nem elég.
Viszont a közös vagyon megosztását itt lenne az ideje kérni szerintem.

Kovács Béla részére
Köszönöm a választ,nem használom az ingatlant,a volt férjem kényszer kijelentéssel megszüntette az állandó lakcimemet, egy lakás a házban ki van adva és nem tudom,hogy adózik-e utána!
Mi a teendőm,hogy használati díjat kapjak tőle?
Várom válaszodat,a tulajdonostárs / volt férjem/.

Felteszem, a tényállásból kimaradt, hogy nem használod az ingatlant. Akkor vagy jogosult használati díjra, ha a tulajdonostárs akadályozza meg a használatodat. Ha önként nem élsz vele, akkor nem.

Tisztelt Kovács Béla!
Tanácsát szeretném kérni,2009-ben mondták ki a válásunkat,de 2004 óta külön élünk. Osztatlan közös tulajdonú házunk van,amiben nekem 3/20-ad részem van
jelenleg is. Kérdésem,hogy használati díj megillet-e?

Ha van "szerződés" (alapító okirat), akkor valószínűleg társasház az, nem osztatlan közös tulajdon. Meg kellene nézni a telekkönyvben. A társasházból majdhogynem lehetetlen "kilépni", különösen ha a kiválni szándékozó épület csak egy lakásból áll. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére már nagyobb esély lenne, ha elég nagy a telek.

Viszont az alapító okiratot vagy az szmsz-t lehetne célszerűen alakítani, úgy, hogy csak a telek legyen közös, vagy a közös költségből ki-ki csak a saját épületének költségeit viselje.

Kedves Fórumozók
Segítségre lenne szükségem.
Adott egy osztatlan közös tulajdonú telek, ahol két családi ház található. Az egyikben 5 család lakik, felosztva, részben saját, részben önkormányzati tulajdonú. A mienk egy teljesen különálló, saját tulajdonú ház. Van társasházi szerződés, melyet most szeretne az önkormányzat megújítani, valószínűleg már nem is érvényes.
Azonban mi már régóta szeretnénk a közös tulajdonból kilépni, mivel a nagyobb házzal abszolút senki sem törődik, elég romos állapotban van, viszont pl. a tető felújításában nekünk is részt kellett vennünk, bizonyos összeg hozzájárulásával, illetve a telek karbantartását is nagyrészt mi végezzük.
Kiléphetünk most, hogy új társasági szerződést akarnak kötni? Kötelesek vagyunk aláírni az új szerződést?
Segítségeteket köszönöm
Kozma Andrea

Amíg nincs a használat megosztásáról megállapodás vagy bírósági határozat, addig valamennyi tulajdonos az ingatlan egészét jogosult használni.

Kedves szakértők!
A következő szituáció ügyében szeretném a segítségüket kérni:
Adott egy 800m2-es ingatlan rajta egy 46 négyzetméteres különálló lakás, valamint egy 2 szintes ház, melynek alsó és felső szintje szét van választva és mindkettő egyaránt 72m2.
Az ingatlan jelenleg osztatlan közös tulajdon és 4 tulajdonosa van, különböző tulajdonosi hányaddal. Az 1. tulajdonos a 2/8 részével a 46m2-es lakásban, a 2. tulajdonos a 4/8 részével a ház alsó szintjén lakik, a 3. és 4. tulaj máshol lakik, de 1/8-1/8-ad arányban részesülnek az ingatlanból.
A felek nem tudnak megállapodni az ingatlan használatáról. Az 1. tulajdonos kizárólagos használati joggal akar élni az általa jelenleg lakott lakásra, továbbá a felső szintet is használatba akarja venni a 3. és 4. tulaj állítólagos beleegyezésével.
A kérdés az, hogyha az 1. tulajdonos megkapja a kizárólagos használati jogot az általa lakott ingatlanra, akkor továbbra is igényt tarthat-e a teljes felső szint használatba vételére, ha a 2. tulajdonos nem egyezik bele?
Milyen jogai vannak 4/8-al rendelkező tulajdonosnak, ha a teljes házat (144m2-t) szeretné használni, de csak az egyik 1/8 résszel rendelkező tulajdonossal tud a használati jogról megegyezni, a másik 1/8 hányaddal rendelkező tulaj nem hajlandó sem pénzről sem jogokról tárgyalni, valamint a 2/8 résszel rendelkező tulajdonos erőszakosan a felső szintet is használatba akarja venni?

Kedves Osi23!
Amennyiben a lakópark önálló családi házakból áll, akkor nincs más hátra, mint a bíróság.
Azért nem árt elmenni a földhivatalba és megnézni a tulajdoni lapokat.
Lehet, hogy új infóra lel;-)

Köszönöm a választ.Nincsen közös képviselő.Mindenki a maga "ura".Senki senkivel nem közösködik és nem is akar a másiktól kérdezni semmit.Csak magukkal foglalkoznak.Valaki nagyobb részt választott le mint a másik,plusz az utat is elfoglalja,kint áll meg a kerítésétől 1 méterre és elmenni sem lehet.Ezért szeretnék tenni valamit az ügy érdekében.

Kedves Osi23!
Mielőtt lépne... Kérje le a th alapító-határozatát és az SzMSz-t.
Feltételezem, hogy társasházként üzemelnek.

Amennyiben ott szabályozva van a dolog, akkor annak megfelelő helyzet kialakítását kérje a közös képviselőtől.
Ha úgy érzi a tulajdonos-társak esetleg hajlanak a kompromisszumra, akkor kérjen a rendkívüli közgyűlés összehívását a témában.
Amennyiben a közgyűlés határozata Önre nézve hátrányos, akkor kell a bírósághoz fordulni.
A társasházat érdemes "perbehívni" (21000 Ft illeték + keresetlevél, ha ügyvédet fogad + annak a munkadíja) Az illetéket meg kell előlegezni és az elmarasztalt fél fizet.

És ennek a költsége mennyi lehet? kinek kell kifizetnie?

Bírósághoz lehet fordulni a közös tulajdon használatának rendezése iránt.

Szeretném a segítségüket kérni! 3 éve lakunk egy lakóparkban ahol a telkek osztatlan közös tulajdonok.Mindenki leválasztotta a másik beleegyezése nélkül amit a "magáénak" gondolt részt.Kb 40 lakás van abból 3 család nem élt ezzel a dologgal,mível anno akiktől vettük azt mondták csak 50cm-es kerítést lehet csinálni úgy, hogy azt a sövény eltakarja.Ennek ellenére mindenki 2 méteres kerítéseket csinált.A közvetlen szomszédunk leválasztotta a mag kertjét a mi megkérdezésünk nélkül.Tudtommal csak a mi megkérdezésünkkel és beleegyezésünkkel szabadott volna neki.Ez igaz? A másik,hogy nem akar parkolóhelyet biztosítani nekünk mert azt mondja nincs hozá jogunk.Mi megbeszéltük azzal a szomszéddal aki elött parkolunk és ő beleegyezet.Kérdésem az lenne,mit lehet ilyenkor tenni?Esetleg fel lehet jelenteni Őket?Vagy menjünk be az Önkormányzatba és ott érdeklődjünk?Válaszukat előre is köszönöm.

esetem a következő:
részarány tulajdon során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszűntetéséről lenne szó. A közös tulajdonnak öten vagyunk a tul.-ai. Két tulajdonos még 2002 ben kérte a közös tulajdon megszűntetését, majd 2010 októberében jelezték, hogy ők vállaják a kimérés költségét, csakhogy előbb sor kerüljön a kimérésre.(vállalták a megosztás költségének megelőlegezését) és 2010 ben decemberben ezt be is fizették. A nekem és másik két hozzátartozómnak azt javasolták, hogy ha nem akarjuk, hogy ők választhassanak a területből, akkor adjuk be mi is a kérelmet a közös tul. megszűntetésére, amit 2011 jan ban meg is tettünk, de ismerős javaslatára csak a síma eljárátst kérve, mert azt mondta, hogy mivel a másik tulajdonosok kérték már a gyorsított kimérést, így a mienket ugyanakkor ki fogják mérni. A 63/2005 évi korm rendelet szerint a kiméréseket együttesen kell elvégezni függetlenül a kérelem beadásának évétől és azokat együtt kell kezelni. Viszont a hozzánk tartozó földhivatal szerint a kimérést először kérő tulajok választhatnak. 2011.09.19.én kaptam egy levelet mint tulaj, hogy a még osztatlan közös tulajdonon a felmérési hibákat javították, tehát kicsivel kisebb az osztatlan közös tulajdon területe mint eddig írták de ez mindegy is (új térképet küldték stb). Egyszóval a kimérésre még nem került sor. Felmerült bennem, hogy a földhivatalunkban földméréssel foglalkozó ember mivel sokat látom "kedves" tulaj társammal, esetleg "jóban" vannak, ezért kiváncsiságból felhivtam két független földhivatalt, és mindkettőben azt mondták, hogy amiatt mert a másik tulajok előbb adták be a kérelmet, sőt hiába is fizettek érte, ha még nem történt meg a kimérés, akkor nem választhatnak semmiképp. (egyszség vagy ha ez nem megy, sorsolás kell, hogy döntsön) Fontos lenne mert közel sem ugyanolyan minőségő a szántő minegyik oldala.

Az eddigi válaszokat köszönöm. Nem szeretne a tulajdonos, aki kéri a fennmaradást biróságra menni ez ügyben. 10 év után az Ök nem bontathat és nem birságolhat, csak ha közveszély stb. áll fenn. ezt ők mondták. Itt egy dologra hivatkoznak, hogy a két tulajdonos általi osztatlan közös ingatlan a 3% beépitettséget meghaladja. A fennmaradási engedély kérelemhez a másik tulajdonos hozzájárult. Nem találtam sehol arra utaló törvényt, hogy üdülőövezetben hány % a beépithetőség, olvastam én 10-15 %-ot is hirdetésekben, meg hogy az Önkormányzat külön szabályozhatja ezt, de ez esetben felülirja, hogy 10 év után ki kell adni a fennmaradási engeélyt. /Kérelemre nem tagadható meg... Alkotmánybirósági döntés is volt hason ló/ Kérlek Benneteket, ha valamit még tudnátok, amivel érvelhetnénk "édes kiskaput" irjátok meg. Üdvözlettel

Szuperka!

Ugy tudom, hogy 10 éve igazoltan fennálló épületet az ÖK nem bontat le, de ez nem jelenti azt, hogy fennmaradási engedélyt is kap automatikusan. A fennmaradási engedélyhez hozzá kell járulniuk a tul.társaknak, továbbá meg kell hogy feleljen az épitési/beépitettségi szabályoknak. A fennmaradási engedéllyhez birság is párosul.

„a bíróság felajánlja majd nekik, hogy magukhoz válthatják a szükséges részt ellentételezés fejében azoktól akik el szeretnék adni a részüket, ”

Nem hiszem el :O)

Azt elfelejtettem az előzőhöz, hogy 3 % beépithetőséget mond az önkormányzat, belterületi üdülőövzetben ugy tudom 15 % a beépithetőség igaz ez ?

Segitségeteket szeretném kérni: üdülőövezetben - ahol mindenki bejelentett lakó - osztatlan közös tulajdon felén található egy 15 éve épült ház. A másik felén másik utcára nyilóan fennmaradási engedéllyel kb. 30 éve rendelkező oszladozó faház, amit nem gondoznak, még a telket sem. Fennmaradási engedélyt kért az új tulajdonos, amihez minden csodálatosan az épitész részéről elkészült. Az önkormányzat azonban megtagadja tulzott beépitettség miatt a már 15 éve álló ház fennmaradási engedélyének kiadását. Sajnos most a hitelkiváltáshoz nagyon szükséges lenne, hogy az a ház a térképmásolaton szerepeljen.Egyelőre még nem nyilvánitották lakóövezetté, azonban ott mindenki ott lakik, családi házas övezet, belterület. A törvény szerint 10 éven tul kérelemre a fennmaradási engedély nem tagadható meg. Esetleg ezt felülirhatja egy helyi szabályozási terv? Vagy e témában új törvény született? Mit javasoltok van megoldás ? Köszönöm válaszotokat.

Még az sem lehetetlen, hogy per nélkül is meg lehet egyezni ebben a helyzetben. Ha csak az érték a vitás, bármelyik közjegyző kirendelhet erre szakértőt.