Osztatlan közös tulajdon

Szuperka!

Ugy tudom, hogy 10 éve igazoltan fennálló épületet az ÖK nem bontat le, de ez nem jelenti azt, hogy fennmaradási engedélyt is kap automatikusan. A fennmaradási engedélyhez hozzá kell járulniuk a tul.társaknak, továbbá meg kell hogy feleljen az épitési/beépitettségi szabályoknak. A fennmaradási engedéllyhez birság is párosul.

„a bíróság felajánlja majd nekik, hogy magukhoz válthatják a szükséges részt ellentételezés fejében azoktól akik el szeretnék adni a részüket, ”

Nem hiszem el :O)

Azt elfelejtettem az előzőhöz, hogy 3 % beépithetőséget mond az önkormányzat, belterületi üdülőövzetben ugy tudom 15 % a beépithetőség igaz ez ?

Segitségeteket szeretném kérni: üdülőövezetben - ahol mindenki bejelentett lakó - osztatlan közös tulajdon felén található egy 15 éve épült ház. A másik felén másik utcára nyilóan fennmaradási engedéllyel kb. 30 éve rendelkező oszladozó faház, amit nem gondoznak, még a telket sem. Fennmaradási engedélyt kért az új tulajdonos, amihez minden csodálatosan az épitész részéről elkészült. Az önkormányzat azonban megtagadja tulzott beépitettség miatt a már 15 éve álló ház fennmaradási engedélyének kiadását. Sajnos most a hitelkiváltáshoz nagyon szükséges lenne, hogy az a ház a térképmásolaton szerepeljen.Egyelőre még nem nyilvánitották lakóövezetté, azonban ott mindenki ott lakik, családi házas övezet, belterület. A törvény szerint 10 éven tul kérelemre a fennmaradási engedély nem tagadható meg. Esetleg ezt felülirhatja egy helyi szabályozási terv? Vagy e témában új törvény született? Mit javasoltok van megoldás ? Köszönöm válaszotokat.

Még az sem lehetetlen, hogy per nélkül is meg lehet egyezni ebben a helyzetben. Ha csak az érték a vitás, bármelyik közjegyző kirendelhet erre szakértőt.

„„Mi van akkor, ha több tulajdonos kéri a megosztást egyszerre a bíróságtól és nekik nagyobb a tulajdoni hányaduk, ez is számít ilyenkor?”
Ezt nem értem. Ha mindenki a természetbeni megosztást kéri, és az - bár az arányoktól eltérve, de - lehetséges, akkor mi a probléma?”
Mindegyik tulajdonos benne lenne a megosztásban csak sajnos nem mindenkinek lenne meg a megfelelő méretű telekrésze a megosztás esetén, ezért nem tudjuk kezdeményezni az önk.-nál.
Valamint egyesek irreális árat kérnek a tulajdoni hányadukért és csak egyben akarják eladni az egész tulajdoni hányadukat.
De most már kezdem érteni a dolgokat, a megosztást bárki kérheti akár megvan neki a szükséges nagyságú területe, akár nem, a lényeg, hogy a bíróság felajánlja majd nekik, hogy magukhoz válthatják a szükséges részt ellentételezés fejében azoktól akik el szeretnék adni a részüket, jól értem? Aki él vele az fizet a másik tulajdonrészéért vagy annak egy részéért, aki pedig nem azét meg megvehetem?

„Érdemes tértivevényes levélben ajánlatot tenni nekik a szükséges terület megvásárlására az ár megjelölésével, kérve, hogy írjanak egy szerintük elfogadható árat és elutasítás esetén indokolják is meg?”

Fölösleges cifrázás. Ott is a természetbeni megosztásra és kompenzációra kell ajánlatot tenni. (Látom, tapad a gondolkodásod.)

„Mi van akkor, ha több tulajdonos kéri a megosztást egyszerre a bíróságtól és nekik nagyobb a tulajdoni hányaduk, ez is számít ilyenkor?”
Ezt nem értem. Ha mindenki a természetbeni megosztást kéri, és az - bár az arányoktól eltérve, de - lehetséges, akkor mi a probléma?

Szerintem igen. (Azzal a csak dogmatikai pontosítással, hogy ekkor egyáltalán nem váltod magadhoz a tulajdonostárs tulajdoni hányadát - egy részét sem -, hanem a természetbeni megosztást kéred, de - mivel csak úgy lehetséges - a tulajdoni hányadoktól eltérő arányban. A tulajdonostársnak pedig megfizeted azt a különbözetet, amely a neki természetben jutó rész és a tulajdoni hányada értéke kötött van.)

KBS: A természetbeni megosztást kérhetem akkor is, ha nincsen meg a szükséges nagyságú területem az önálló helyrajzi számú telek kialakításához, azzal a megjegyzéssel, hogy ellenérték fejében szívesen magamhoz váltanám az egyik tulajdonostárs tulajdoni hányadából a szükséges részt? És ezt a bíróság el fogja fogadni?
Tehát ha a megosztást kérem a bíróságtól, akkor lesz lehetőségem a hiányzó rész magamhoz váltására?
ObudaFan: Milyen módot alkalmazhat a bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy a kérésem sértheti a tulajdonostársak érdekeit. Elrendelheti az egész ingatlan árverését, beleértve az enyémet is?
Mi van akkor, ha több tulajdonos kéri a megosztást egyszerre a bíróságtól és nekik nagyobb a tulajdoni hányaduk, ez is számít ilyenkor?
Érdemes tértivevényes levélben ajánlatot tenni nekik a szükséges terület megvásárlására az ár megjelölésével, kérve, hogy írjanak egy szerintük elfogadható árat és elutasítás esetén indokolják is meg?

Na mégegyszer! De most már érthetően. (Nem a NAGYBETŰKTŐL lesz az...)

Tisztelt Szakértő!
Azon kérdéssel fordulok önhöz-hogy a párom 5 éve vásárolt egy 26 nm-es lakást 76 tulajdoni hányadban egy társasházban/11-lakás és 2 üzlet van /!
Az adásvételi szerződésben viszont nem szerepel olyan megjegyzés hogy "GÉPKOCSI PARKOLÓ"-MELY AZ OSZTATLAN KÖZÖS TELKEN VAN!
Ezt most vettük észre mivel az alapitó okiratot módositani szeretné a társasház-kérdésem hogy milyen hátrányom származik abból hogy nincs külön feltüntetve az adásvételi szerződésen a "GÉPKOCSI PARKOLÓ"?
MINDEN LAKÁSNAK A TULAJDONOSA HASZNÁLTA EDDIG A GÉPKOCSI PARKOLÓKAT MINDEN JELZÉS ÉS FELIRÁS NÉLKÜL!-nem volt vele semmi gond-most viszont akinek az adásvételi szerződésében nem szerepel ez a megjegyzés ki akarják tiltani a parkolásból annak ellenére hogy osztalan közös tulajdonban van!?
Mi a javaslata-keressem fel a régi tulajdonost és módositsuk az adásvételi szerződést,vagy mit lehet tenni!

Ez ezért nem úgy történne, hogy a bíróság lehetővé teszi a tulajdoni hányad egy részének magához váltását, és aztán megosztja természetben. Eleve az utóbbit kel kérni anyagi kompenzáció mellett.

Elvi akadálya nincs, de a gyakorlatban sértheti a tulajdonostársak érdekeit, így mérlegeléssel juthat a bíróság arra, hogy nem ezt a módot alkalmazza.

Kedves szakértők!
Egy kis segítséget kérnék tőletek.
Adott egy osztatlan közös tulajdonban lévő telek. Több tulajdonosa van, a tulajdonosok szeretnék megszüntetni a tulajdonközösséget, 2 tulajdonos úgy szeretné megszüntetni, hogy a helyi szabályoknak megfelelő telkeket alakítanának ki (vásárolna a többiektől, hogy megfeleljen a helyi szabályoknak). A többi tulajdonos viszont eladná a tulajdonrészét, de kicsit magas áron és nem adnának el belőle egy bizonyos részt csak az egészet egyben.
Azt tudom, hogy lehetőségem van a bíróságnál kezdeményezni a tulajdonközösség megszüntetését és szakértő bevonásával a tulajdoni hányad értékének meghatározását.
A Ptk 148. § szerint: „148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.”
Csak egy kérdésem lenne ezzel kapcsolatosan, azt is megítélheti a bíróság, hogy pl: X tulajdonostárs tulajdoni hányadából csak egy bizonyos részt adjon az én tulajdonomba ellenérték fejében, vagy az egész tulajdoni hányadát ki kell fizetnem?
Pl: X tulajdonosnak 80/200 tulajdoni hányada van, ami 600 m2 nagyságú területnek felel meg az egész ingatlanhoz viszonyítva, de nekem csak 112,5 m2 nagyságú területre van szükségem és az anyagi keretem is csak ezt engedi meg - mert csak ennyi kellene a telekalakításhoz szükséges telekmérethez - ami 15/200 tulajdoni hányadnak felel meg.
Van-e esély egy számomra kedvező döntésre egy ilyen perben, hiszen a többiek, akiktől szeretnék vásárolni úgyis eladnák a tulajdoni hányadukat, max így két részletben kapják meg az ellenértékét.
A segítségeteket előre is köszönöm.

Ha még beszélő viszonyban sem vagytok, akkor felejtsd el az egészet, mivel a testvéred nélkül nem fogsz bodogulni.

Valahogy úgy. Elvi akadálya nem lenne, de a bank gyakorlatilag csak akkor hitelez tulajdonrészre, ha az természetben is megosztható és értékesíthető. Vagyis minimum egy használatmegosztási megállapodást kérnek, ami nem megy a tulajdonostárs nélkül.

Nem vagyok szakértő, de véleményem szerint a bank az ingatlan felerészére nem tesz jelzálogot, csak az egészre, így kell a másik tulajdonos hozzájárulása is.

Tisztelt Szakértő!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy szüleim a családi házukat rám, és a testvéremre íratták, tehát 1/2 tulajdonom van. Hitelt szeretnék felvenni, és a jelzálogot az én 1/2 részemre terhelni. Megtehetem-e ezt, és ha igen kell-e a beleegyezése a másik tulajdonosnak, mert sajnos nem vagyunk beszélő viszonyban.
Köszönöm szépen a válaszát!

köszönöm szépen

Akkor eleve az egyik lehetőség az, hogy magadhoz válthatod. Másrészt van elővásárlási jogod az árverésen is.

Köszi. Ha nem tudunk megegyezni a vételárban akkor jön a megosztás. ha megossza akkor is elővételi jogom van ?

Úgyis elővásárlási jogod van, ha "idegennek" kívánja eladni a tulajdoni hányadát, élj vele.

Tisztelt Forum!

Kérdésem a következő :

osztatlan közös tulajdonban lévő 1,5ha terület egyik tulajdonosa szóban felajánlotta az, hogy egy számomra irreálisan magas áron kivásároljam a részét. (Számomra a reális ár kb 1/3 a lenne az ajánlatnak.)

Nem szeretném azt hogy idegenek kezére kerüljön a családi birtok ezért szeretném megkérdezni azt hogy hogyan lehet azt megakadályozni hogy a társtulajdonos megossza az osztatlan közös tulajdont és a részét idegennek adja el.
Továbbá hogyan tudom rávenni arra hogy piaci árra módosítsa az ajánlatát.

Köszönettel
Miro

Ha pedig valamelyik tulajdonostárs elhunyt, és még vitás, hogy ki az örököse, akkor őt nem kell értesíteni.