Osztatlan közös tulajdon

„„Mi van akkor, ha több tulajdonos kéri a megosztást egyszerre a bíróságtól és nekik nagyobb a tulajdoni hányaduk, ez is számít ilyenkor?”
Ezt nem értem. Ha mindenki a természetbeni megosztást kéri, és az - bár az arányoktól eltérve, de - lehetséges, akkor mi a probléma?”
Mindegyik tulajdonos benne lenne a megosztásban csak sajnos nem mindenkinek lenne meg a megfelelő méretű telekrésze a megosztás esetén, ezért nem tudjuk kezdeményezni az önk.-nál.
Valamint egyesek irreális árat kérnek a tulajdoni hányadukért és csak egyben akarják eladni az egész tulajdoni hányadukat.
De most már kezdem érteni a dolgokat, a megosztást bárki kérheti akár megvan neki a szükséges nagyságú területe, akár nem, a lényeg, hogy a bíróság felajánlja majd nekik, hogy magukhoz válthatják a szükséges részt ellentételezés fejében azoktól akik el szeretnék adni a részüket, jól értem? Aki él vele az fizet a másik tulajdonrészéért vagy annak egy részéért, aki pedig nem azét meg megvehetem?

„Érdemes tértivevényes levélben ajánlatot tenni nekik a szükséges terület megvásárlására az ár megjelölésével, kérve, hogy írjanak egy szerintük elfogadható árat és elutasítás esetén indokolják is meg?”

Fölösleges cifrázás. Ott is a természetbeni megosztásra és kompenzációra kell ajánlatot tenni. (Látom, tapad a gondolkodásod.)

„Mi van akkor, ha több tulajdonos kéri a megosztást egyszerre a bíróságtól és nekik nagyobb a tulajdoni hányaduk, ez is számít ilyenkor?”
Ezt nem értem. Ha mindenki a természetbeni megosztást kéri, és az - bár az arányoktól eltérve, de - lehetséges, akkor mi a probléma?

Szerintem igen. (Azzal a csak dogmatikai pontosítással, hogy ekkor egyáltalán nem váltod magadhoz a tulajdonostárs tulajdoni hányadát - egy részét sem -, hanem a természetbeni megosztást kéred, de - mivel csak úgy lehetséges - a tulajdoni hányadoktól eltérő arányban. A tulajdonostársnak pedig megfizeted azt a különbözetet, amely a neki természetben jutó rész és a tulajdoni hányada értéke kötött van.)

KBS: A természetbeni megosztást kérhetem akkor is, ha nincsen meg a szükséges nagyságú területem az önálló helyrajzi számú telek kialakításához, azzal a megjegyzéssel, hogy ellenérték fejében szívesen magamhoz váltanám az egyik tulajdonostárs tulajdoni hányadából a szükséges részt? És ezt a bíróság el fogja fogadni?
Tehát ha a megosztást kérem a bíróságtól, akkor lesz lehetőségem a hiányzó rész magamhoz váltására?
ObudaFan: Milyen módot alkalmazhat a bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy a kérésem sértheti a tulajdonostársak érdekeit. Elrendelheti az egész ingatlan árverését, beleértve az enyémet is?
Mi van akkor, ha több tulajdonos kéri a megosztást egyszerre a bíróságtól és nekik nagyobb a tulajdoni hányaduk, ez is számít ilyenkor?
Érdemes tértivevényes levélben ajánlatot tenni nekik a szükséges terület megvásárlására az ár megjelölésével, kérve, hogy írjanak egy szerintük elfogadható árat és elutasítás esetén indokolják is meg?

Na mégegyszer! De most már érthetően. (Nem a NAGYBETŰKTŐL lesz az...)

Tisztelt Szakértő!
Azon kérdéssel fordulok önhöz-hogy a párom 5 éve vásárolt egy 26 nm-es lakást 76 tulajdoni hányadban egy társasházban/11-lakás és 2 üzlet van /!
Az adásvételi szerződésben viszont nem szerepel olyan megjegyzés hogy "GÉPKOCSI PARKOLÓ"-MELY AZ OSZTATLAN KÖZÖS TELKEN VAN!
Ezt most vettük észre mivel az alapitó okiratot módositani szeretné a társasház-kérdésem hogy milyen hátrányom származik abból hogy nincs külön feltüntetve az adásvételi szerződésen a "GÉPKOCSI PARKOLÓ"?
MINDEN LAKÁSNAK A TULAJDONOSA HASZNÁLTA EDDIG A GÉPKOCSI PARKOLÓKAT MINDEN JELZÉS ÉS FELIRÁS NÉLKÜL!-nem volt vele semmi gond-most viszont akinek az adásvételi szerződésében nem szerepel ez a megjegyzés ki akarják tiltani a parkolásból annak ellenére hogy osztalan közös tulajdonban van!?
Mi a javaslata-keressem fel a régi tulajdonost és módositsuk az adásvételi szerződést,vagy mit lehet tenni!

Ez ezért nem úgy történne, hogy a bíróság lehetővé teszi a tulajdoni hányad egy részének magához váltását, és aztán megosztja természetben. Eleve az utóbbit kel kérni anyagi kompenzáció mellett.

Elvi akadálya nincs, de a gyakorlatban sértheti a tulajdonostársak érdekeit, így mérlegeléssel juthat a bíróság arra, hogy nem ezt a módot alkalmazza.

Kedves szakértők!
Egy kis segítséget kérnék tőletek.
Adott egy osztatlan közös tulajdonban lévő telek. Több tulajdonosa van, a tulajdonosok szeretnék megszüntetni a tulajdonközösséget, 2 tulajdonos úgy szeretné megszüntetni, hogy a helyi szabályoknak megfelelő telkeket alakítanának ki (vásárolna a többiektől, hogy megfeleljen a helyi szabályoknak). A többi tulajdonos viszont eladná a tulajdonrészét, de kicsit magas áron és nem adnának el belőle egy bizonyos részt csak az egészet egyben.
Azt tudom, hogy lehetőségem van a bíróságnál kezdeményezni a tulajdonközösség megszüntetését és szakértő bevonásával a tulajdoni hányad értékének meghatározását.
A Ptk 148. § szerint: „148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.”
Csak egy kérdésem lenne ezzel kapcsolatosan, azt is megítélheti a bíróság, hogy pl: X tulajdonostárs tulajdoni hányadából csak egy bizonyos részt adjon az én tulajdonomba ellenérték fejében, vagy az egész tulajdoni hányadát ki kell fizetnem?
Pl: X tulajdonosnak 80/200 tulajdoni hányada van, ami 600 m2 nagyságú területnek felel meg az egész ingatlanhoz viszonyítva, de nekem csak 112,5 m2 nagyságú területre van szükségem és az anyagi keretem is csak ezt engedi meg - mert csak ennyi kellene a telekalakításhoz szükséges telekmérethez - ami 15/200 tulajdoni hányadnak felel meg.
Van-e esély egy számomra kedvező döntésre egy ilyen perben, hiszen a többiek, akiktől szeretnék vásárolni úgyis eladnák a tulajdoni hányadukat, max így két részletben kapják meg az ellenértékét.
A segítségeteket előre is köszönöm.

Ha még beszélő viszonyban sem vagytok, akkor felejtsd el az egészet, mivel a testvéred nélkül nem fogsz bodogulni.

Valahogy úgy. Elvi akadálya nem lenne, de a bank gyakorlatilag csak akkor hitelez tulajdonrészre, ha az természetben is megosztható és értékesíthető. Vagyis minimum egy használatmegosztási megállapodást kérnek, ami nem megy a tulajdonostárs nélkül.

Nem vagyok szakértő, de véleményem szerint a bank az ingatlan felerészére nem tesz jelzálogot, csak az egészre, így kell a másik tulajdonos hozzájárulása is.

Tisztelt Szakértő!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy szüleim a családi házukat rám, és a testvéremre íratták, tehát 1/2 tulajdonom van. Hitelt szeretnék felvenni, és a jelzálogot az én 1/2 részemre terhelni. Megtehetem-e ezt, és ha igen kell-e a beleegyezése a másik tulajdonosnak, mert sajnos nem vagyunk beszélő viszonyban.
Köszönöm szépen a válaszát!

köszönöm szépen

Akkor eleve az egyik lehetőség az, hogy magadhoz válthatod. Másrészt van elővásárlási jogod az árverésen is.

Köszi. Ha nem tudunk megegyezni a vételárban akkor jön a megosztás. ha megossza akkor is elővételi jogom van ?

Úgyis elővásárlási jogod van, ha "idegennek" kívánja eladni a tulajdoni hányadát, élj vele.

Tisztelt Forum!

Kérdésem a következő :

osztatlan közös tulajdonban lévő 1,5ha terület egyik tulajdonosa szóban felajánlotta az, hogy egy számomra irreálisan magas áron kivásároljam a részét. (Számomra a reális ár kb 1/3 a lenne az ajánlatnak.)

Nem szeretném azt hogy idegenek kezére kerüljön a családi birtok ezért szeretném megkérdezni azt hogy hogyan lehet azt megakadályozni hogy a társtulajdonos megossza az osztatlan közös tulajdont és a részét idegennek adja el.
Továbbá hogyan tudom rávenni arra hogy piaci árra módosítsa az ajánlatát.

Köszönettel
Miro

Ha pedig valamelyik tulajdonostárs elhunyt, és még vitás, hogy ki az örököse, akkor őt nem kell értesíteni.

Semmi különös, csak a tulajdonostársat értesíteni kell a vételi ajánlatról, hogy az elővásárlási jogát tudja érvényesíteni. Ha nem teszi, akkor már lehet is szerződést kötni.

Jó napot!

Van egy osztatlan közös tulajdonú ingatlanunk, melyben 3 család lakik közülük egy elhunyt. A mi részünket felújítottuk. Most családi problémák végett szeretnénk eladni a részünket. Szeretném megkérdezni, hogy ezt, hogy lehet megoldani? Mert már 2 vevőt elveszítettünk, jogi problémákra hivatkozva. Azt mondták, hogy nagyon bonyolult megvenni. Hogy tudnánk eladni a mi részünket? Várom válaszát.

Igen. (Bár az utolsó már erősen véleményes, azt nem könnyű vagy talán nem is lehetséges "lepapírozni". Társasházzá kellene alakítani.

Kedves Jogi Fórum!

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan eladásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Örököltem egy osztatlan közös tulajdonú ingatlant 700/1300 nm arányban. A fennmaradó rész egy másik házaspár tulajdona, akivel rokoni kapcsolat nem áll fent. A telek szétosztás gátja, hogy nincsen meg tulajdononként az 1000 nm terület. A terület egyébként kerítéssel szét van választva, és mindegyik tulajdoni részen van épület, illetve bevezetett közmű szolgáltatás.
Egy leendő vevőnek szeretném úgy eladni a tulajdoni részemet, hogy később ebből ne származzon birtokvitája.
Kérdéseim:
Köthetek-e, vagy a vevőm a másik tulajdonossal olyan használati szerződést,

• amiben lefektetjük, hogy kié melyik telekrész (kerítésen innen és túl, esetleg földmérés útján is),
• ki hogyan viseli a saját telekrésze hasznát és költségeit,
• ki mekkora lakóingatlant építhet a telkére, hogy a beépítettségi hányadból később ne legyen gond,
• illetve kivitelezhető-e, hogy ez a szerződés a későbbi tulajdonosokra is vonatkozzon (pl. halál esetén az örökösökre, illetve, ha azok túl szeretnének adni a telekrészükön, akkor a leendő vevőjükre)

Válaszukat előre is köszönöm

Nincs mit.