Osztatlan közös tulajdon

Kedves ObudaFan,
Köszönöm szépen a választ.

ibi1974

Mivel a hitelező nem vett részt az egyezségben, természetesen rá nem hatályos, és követelhet a feleségen. A feleség meg a volt férje helyett kifizetett hitelrészt követelheti a volt férjén.
A bírói egyezséget meg lehet támadni fenyegetésre alapozva annak megszűntétől egy éven belül, ha a fenyegetés igazolható.
Ennél bővebb válaszhoz minimum az egyezséget látni kellene.

gaborsz

Elképzelhető, hogy megállapítható az elbirtoklás, bár tulajdonostársak között ennek a feltételeit a szokásosnál szigorúbban vizsgálják. Ha viszont az nem működik, akkor a közös tulajdon megszüntetési per mindenképp.

Tisztelt segítőkész Fórumozók!
Egy családi ház eladásával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni. Az ingatlanban 1993-ig laktak ketten a feleségem nagyszülei évtizedekig, már ebben az időszakban is további két tulajdonosa volt a háznak (nagypapa testvérei). A nagypapa halála után a mama egyedül maradt egészen 2008-ig, majd egy balesete miatt magunkhoz vettük eltartási szerződéssel, hogy gondozzuk. Az ingatlant akkor elkezdtük árulni és jelentkezett is egy vevő, de akkor kiderült, hogy az egyik tulajdonos (nagypapa egyik testvére), aki 1995-ben meghalt, még szerepel a tulajdoni lapon, ráadásul a harmadik tulajdonos (nagypapa második testvére) sokkal többet kért a saját részénél, így az eladás meghiúsult. A hagyatéki eljárást elindítottuk önköltségen, mert senki nem akart tenni semmit, szépen tisztázva is lettek az örökösök (újabb 4 személy jött be a képbe). A házat ismét árulni kezdtük, és ismételten vevőt találtunk. A tulajdonosokkal felvettük a kapcsolatot, de ismét belebotlottunk a nagypapa testvérébe, aki jelenleg még többet kér a saját részén felül, mint 3 évvel korábban. Ennek köszönhetően az eladás ismét nem jött létre. Az ingatlan költségeihez senki nem járult hozzá (fűnyírás, kisebb felújítások, rezsi, stb.) a nagyszülőkön és rajtunk kívül a mai napig senki, tulajdonrészüket sosem keresték. Nekünk nagy szükségünk lenne a pénzre, mert lakáshitelt fizetünk (svájci frank alapú), nem szeretnénk saját részből finanszírozni a kért többletet. Tanácsukat szeretném kérni, hogy mit lehet tenni ebben az esetben, hogyan lehet az ominózus tulajdonost kötelezni az adásvételi aláírására? Van mód az elbirtoklásra vagy megoldás lehet a közös tulajdon megszüntetése? Lehet rá kötelezni, hogy magunkhoz válthassuk az ő részét, természetesen annyiért, amekkora az ingatlan értéke? A problémás tulajdonos használati díjat is kér 5 évre visszamenőleg, holott sosem fordult hivatalosan hozzánk ezzel az igényével. Ha kell, peres úton próbálunk meg érvényesülni, mert az ingatlan üresen áll három éve, állaga folyamatosan romlik és elértéktelenedik. Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Jogi Fórum!

Tehetetlenségemben és bízván tudásotokban fordulok hozzátok tanácsért! Helyzet: Adva van egy házasság, férj vállalkozó, feleség a vállalkozásban alkalmazott, egy ingatlan 1/2-1/2 tulajdonban! A házasság megromlik (férj hibája) ezért otthon megbeszélik hogy a vállalkozáshoz a feleségnek semmi köze (köztudott minimál bérre vannak bejelentve, de ettől sokkal több jövedelme volt). Viszont a férj az ő 1/2 ingatlantulajdoni részét a feleségnek ajándékozta! Az ajándékozás megtörtént, szerződésben rögzítették, hogy válás esetén sem kéri vissza függetlenül a válás okától, viszont a vállalkozásról való lemondást nem írták bele hiszen a feleség azt nem is kérte! Próbálták helyre hozni a házasságot de nem ment. A férj a vállalkozást megszüntette, a pénzt két kézzel szórta. Mikor már elfogyott, késsel neki ment az asszonynak, hogy amennyiben nem mondja a válóperkor azt, hogy a ház fele a férjet illeti akkor megöli! Ehhez szülői segítséget is kapott! A rendőrök elvitték de 1/2óra múlva már otthon is volt :( Az asszony szaladozott ügyvédhez, bár tudta jól hogy a szerződés precíz, inkább az élete megóvásában akart segítséget kérni milyen jogai vannak! Az ügyvéd azt mondta: Asszonyom mi ért többet a ház vagy az élete? Az asszony válóperkor azt nyilatkozta, a fele ház a férjé. A férj pedig az egyezségben vállalta, hogy a vállalkozásra annó felvett hitelét - melyben a feleség sem adóstárs sem kezes - ő fizetni fogja! Jelen: A férj külföldön, a hitel nincs fizetve, a feleség 1/1 arányú tulajdonos. Mint volt házastárson követelhet a bank? Az ex azt szeretné, adja el az ingatlant, a pénzt pedig adja a szülőknek, akiknek közjegyzői meghatalmazásuk van. Csak nem szeretné addig eladni míg a hitel nincs kifizetve! Egyezséget módosítani nélküle nem lehet, a szülők a hitelt a pénzből nem rendeznék. Ha pedig az asszony kifizetné a hitelt a férj tulajdoni részéből, akkor a férj bepereli, hogy neki ahhoz semmi köze nincs! És mint házastárs? Most csak állnak és folyamatosan több a hitel... nem igaz, hogy nincs kiút.

Az a megállapodás tartalmától függ. De magához a létesítéshez szerintem valamennyi tulajdonostárs - de legalább a hányadok többségével rendelkezők - hozzájárulása kell.

4 lakásos társasházban lakom, telekhányad alapján, szóbeli használati megállapodás alapján használuk a telket. Szeretnék kocsibeállót létesíteni a saját használatú részemen (hátsó kertrész), ehhez azonban szükségszerűen át kellene hajtanom a szomszéd tulajdonos által használt kertrészen, a telek alakja miatt. Cserébe követelhet tőlem bármit (pénzt, nagyobb telekrészt használatra)? Szükséges az engedélyét kérnem?

Nincs mit.

ObudaFan,
köszi szépen, fog ez menni:-)

Nem kell közgyűlést, lakógyűlést tartani. Célszerű előtte tájékoztatni a tervezetről és a véleményét beszerezni, de ha ez megvan, legfeljebb arra hivatkozva támadhatja meg, hogy ez a lényeges jogos érdekét sérti.

ObudaFan,
köszönöm szépen a gyors választ! Még egy apróság: hivatkozhat-e problémás tulajtárs arra, hogy a közgyűlésen/lakógyűlésen nem tudott részt venni, pedig szeretett volna (későn kapott értesítést,nem vette át, akadályoztatva volt), így az ott született határozatokat magára nézve nem tekinti kötelező érvényűnek? Vagy hogyan próbálhat még kibújni?
köszönöm, apu70

1. Nem kell. De nem is igazán tudtok társasházzá alakulni, ha a telkeitek külön tulajdonban vannak, csak az út közös.
2. Többségi határozatot kell hozni.
3. A jegyző vagy a bíróság kötelezheti birtokvédelmi eljárásban.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Egy olyan utcában lakunk, ahol az út magánút és osztatlan közös tulajdon, csakúgy, mint az út elején lévő elektromos kapu. Az egyik tulajdonsotárssal nagyon megromlott a többi lakó kapcsolata és szeretnénk 'lepapírozni', hogy ki mit tehet és mit nem. A szóban forgó problémás lakó az utca végén lakik (sajnos pont mellettem) és az utat, valamint az elektromos kaput szinte sajátjaként kezeli. A háza előtti útszakaszt például a többi lakó beleegyezése nélkül lebetonozta, a kaput pedig aktuális igényeinek megfeleően, megint csak a többi tulaj megkérdezése nélkül zárja-nyitja. Már tartottunk lakógyűlést, ahová persze ő nem jött el, letagadta, hogy kapott meghívót (ilyet ezután csak tértivevénnyel küldünk). Határoztunk is az út és a kapu használatának szabályairól és a fenntartási költségekről, de az abban foglaltakat nem tudjuk érvényesíteni.
Kérdéseim:
1.Kell-e, hogy társasházként üzelmeltessük a közös utunkat (alapító okirat stb.) annak érdekében, hogy akár bíróságon is érvényesíthető határozatot hozzunk?
2. Ha nem, akkor mik a minimumfeltételei a szabályos határozathozatalnak?
3. Kötelezhetjük-e beton elbontására, illetve arra, hogy a háza előtti útszakaszt mindenkor hagyja szabadon (most parkolónak, illetve konténertárolónak használja)?
köszönöm előre is, apu70

A Ptk. nem elég jó?

Ez jó, de kéne erre elsőre valami jogszabály a "békés" megegyezéshez. Van ilyen, vagy hol keressem?

A bérleti díj rád eső részére mindenképpen igényt tarthatsz. Egyebekben ha a használat, hasznosítás kérdésében a felek között vita van, a bíróság dönt.

Ha jogom van használni, jogom van nekem is bérbeadni? Ha nem én adom bérbe, hanem a másik tulaj. jogom van a bérbeadásból származó jövedelemre tul.hányadom arányában igényt tartani? Eddig csak az a tulaj. rendelkezett az üzlet felett és persze "rakta zsebre" a bérleti díjat, akinek a lakásából az le lett választva (20-30 évvel ezelőtt). Vagy a bérleti díj csak azé, aki kiadja? De ha osztatlan közös tulajdon, akkor vagy a 3 tulaj közösen adja ki, vagy kell a másik kettőtől a beleegyező nyilatkozat? És mi lesz a bérleti díjjal? Ki és mennyit kaphat belőle?

Használati megállapodás nélkül szó sem ehet előbérleti jogról. Miért bérelnéd azt, amit tulajdonosként jogod van használni?

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Köszi a választ. Az üzlethelyiségre nincs írásos használati megállapodás, max. tudomásulvétel, hogy ezt az üzlethelyiséget csak az a tulaj. hasznosíthatta, hasznosítja, akinek a lakásából le lett választva. Ha elővásárlási jogom van, előbérleti jogomnak is kéne lenni! Vagy nem? Hol tudnék erre egyértelmű választ találni?

Eladhatja, elővásárlási joga van minden tulajdonostársnak. (Szerintem nem 1/6 hányada van, hanem 1/4-e, esetleg 1/3-a, bár ez mindegy.)

Tisztelt Szakértők!
órákig keresgéltem itt, nem találtam meg amit kerestem.
A helyzet a következő. Adott egy osztatlan közös tulajdon, amelyet 3 személy birtokolt 2009-ig (édesapám, édesanyám és még egy távoli rokon). Édesapám halála után a testvéreimmel örököltük a részét, így most 6-an vagyunk tulajdonosok. A házban édesanyám és a "távoli rokon" lakik külön-külön lakrészben. Apa halála után Anyának haszonélvezeti joga van a mi részünk felett ugyebár. Sajnálatos, de már rég megromlott a kapcsolat a családban, senki nem beszél senkivel, mindenki éli a saját életét a saját házában. A házon van jelzálog. Kérdés, hogy Anya eladhatja-e a saját (1/6-od) tulajdonrészét (ha lenne egyáltalán rá vevő!?), hogy rendezni tudja az idő közben felhalmozódott közműtartozásokat (gázt már kikapcsolták, és a villany és a vízdíj is problémás). Úgy tudom, mint haszonélvező, köteles lett volna beszámolni a tulajdonosoknak az ingatlant érintő veszélyről, de ezt eddig nem tette meg a rossz viszony miatt.
Sietősen írtam, remélem nem hagytam ki semmi fontosat.
köszönöm előre is a választ: Azon_2011

Ha nincs megállapodás a használat megosztásáról, akkor elvileg az egészet használhatja. (Te is.) Az jobb?

Osztatlan közös tulajdon aránytalan használati megosztása

Tisztelt Fórumozók!
Az osztatlan közös tulajdonú ingatlan 2/4-ed része eladás alatt áll. A vevő olyan használati megosztást kíván kötni, amely szerint az összesen 470 nm területű ingatlannak én használhatnám kiárólagosan kb. 120 nm-nyi részét, ő pedig kb. 260 nm-t.
Nem akarom az adásvételt megakadályozni, de mit tehetek az aránytalanság ellen?
Előre is köszönöm a válaszokat.

A fórummotor monnyon le!

U.i.: már hogyne lenne. Legfeljebb nincs írásba foglalva.

Szerintem kell a hozzájárulás, de ismerek ellenkező véleményt is. (Feltéve, hogy azért a használat megosztásáról van megállapodás.)