Közös képviselő felelősségre vonása és egyéb problémák!

Üdv Mindenkinek!

Legutóbb beszámoltam róla, hogyan utasított el szóban, a Jegyző helyett eljáró ügyintéző, s milyen lépést javasolt - mert 30 éve ezt csinálja!, tehát jobban tudja mint én, mi is a teendő.

Mivel olyan terepen mozgok, ami számomra ismeretlen, rá vagyok utalva mások tudására, jóindulatára.

Nos, megléptem a javaslatát, s pert indítottam.

Bírósági válasz: forduljak a Jegyzőhöz, mert a tevékenység megkezdése amit kifogásolok, egy éven belül van.

Tehát, vissza az Önkormányzathoz.

Kellemetlen!

Osmi
onnan hogy aki nem a házban lakik az csak üzletszerüen végezheti ezt a tevékenységet, tehát mint társasházkezelő vagy ingatlankezelő.
Ezért van regisztrációhoz kötve január 1-től, most 9-re megyek regisztrálni.

MD!
A kérdésem alapja, hogy közös képviselőség lehet-e vállalkozási tevékenység? Szerintem igen.

Szerintem nem.
Mondj rá SzJ vagy Teáor számot.
Társasházkezelés vagy ingatlankezelés

Sziasztok!

Elküldtem a levelem, birtokvédelem tárgyában a Jegyzőnek.
Soh'sem fogjátok kitalálni, hogy kihez került!
Pontosan ahhoz az ügyintézőhöz, aki kirúgott!
Szerintetek, milyen eséllyel indulok, mennyire tudja majd elvonatkoztatni azt, hogy leírtam a Jegyzőnek, az elutasítását?
Most itt a kérdés:

• Te melyik fórumon folytatnád az ügyed további tárgyalását

1. megvárnád az önkormányzatot, hogy elutasítson,
2. továbbvinnéd a bíróságon?

Üdv.: Éva

1. Ha pert indítottál, de elutasítottak, akkor nincs miért ismét oda fordulnod. Ítélt ügyet egyszerűsített eljárással utasítanak el újra. Bár nem értem, azért, mert a jegyzőnek is van hatásköre, miért is utasítottak el?
2. Ha már elindítottad a birtokvédelmi ügyet, mindenképpen várd meg az eredményt. Alkalmasint teljesen más amit szóban mondanak és más amit leírnak. Ergo lehet, hogy még igazad is lesz. Ha mégsem, akkor még mindig ott a jogorvoslat lehetősége.

Közben elolvastam, hogy miben is áll a problémád.
Egy-két dolgot azért hozzáfűznék. Az, hogy az építési engedélyezési eljárás keretében milyen feltételekkel adtál hozzájárulást az üzlet kialakításához, lényegében senkit nem érdekel. A kérdés ott mindössze anyi volt, hogy igen, vagy nem?
Ha a társasház a működésre vonatkozóan feltételeket akart szabni, annak a bérleti szerződésben kellene lennie. Ha benne lenne és a bérlő nem teljesítene, akkor a tháznak, mint szerződő félnek kellene fellépnie a bérlővel szemben. (mellesleg, ha nem volt ilyen feltétel, de zavaró az üzemeltetés, akkor is a tház tudna ebben e kérdésben eljárni a szerződő féllel szemben)

A kereskedelmi hatóságnál (szintén a jegyző) jártál-e már? Elméletileg oda is nyújthatsz be kérelmet az üzlet zavaró üzemeltetése okán. Pl kérhetnéd a nyitvatartás korlátozását. Az már más kérdés, hogy ha nincs nyitva, attól még árut fogadhat, és az üzletben pakolászhat.

Őszintén szólva akkor lennének nagyobb esélyeid, ha magad mellé tudnád állítani a társasházat.

E.Éva

A bíróság határozatának a birtokában ne hagyd magad! Ha másként nem megy kérj a jegyzőtől (vagy a polgármestertől) meghallgatást. A bírósághoz csak az egy év lejárta után fordulhatsz!

Éva

Nálatok nem szokott lenni közgyűlés ?

Igen, amit leírtatok, már számomra is kristály tiszta.
Most azt ellenőrzik, szavahihető vagyok-e, mivel nem hívtam ki minden éjszaka a rendőrséget, hatósági intézkedés nem történt (már nagyon bánom!).

A bíróság nem utasított el, csak jelezte, hogy a Jegyző is lefolytathatja.

A szerződésben semmi korlátozás nincs, csak annyi: zöldséges üzletet üzemeltethet, és igazat szólva, eszembe nem jutott volna anno, hogy ezt éjszaka is teheti, (nyitva tartás nélkül, mert az üzlet üzemeltetés nem éjszakai tevékenység, olyankor a vevők is alszanak, de írásban azért hozzáfűztem a 7 órát), amennyiben beleegyezek az üzlet létesítésébe.

De, tevékenységi kört bővített tavaly, és abban már nagykereskedés is van. Ezért pakol-rámol éjszaka, hogy azokat a megrendeléseket teljesítse.
Van közgyűlés is, de 41 lakót kellene meggyőznöm, hogy támogasson, mert a tulajdonosok tulajdoni hányada ennyi kell legyen, hogy felvegyék egyáltalán napirendi pontba, valamint, mennyire győzhető meg valaki arról, hogy támogasson, ha őt kicsit sem zavarja, viszont 200 forinttal kevesebb a költsége, ami az össz költség 2, azaz kettő százaléka!

Nevetséges, nem?

Én hajlanék arra is, hogy ő tesz egy nyilatkozatot, hogy a jövőben nem folytat csak kiskereskedelmet, normális nyitva tartással, megjelölve a rakodásra szánt fél órát is. Csak nem tudom a jövőre nézve ez milyen eseményeket hozhat még?!

A napirendre vételhez elég a tulajdonosok egytizede.
A jelenlegi működési engedélyezési szabályokban nem tudom, hogy hogy van, de korábban nem lehetett egy egység egyszerre kis- és nagykereskedelem is. Ennek nem lenne baj utána nézni.
Ha a pert nem szüntették meg, akkor kár ugyanabban a jegyzőnél eljárást indítani, ugyanis ha tudomására jut a per, akkor meg kell szüntetnie az eljárást. A hatóságot ugyanis köti a bírósági határozat, így felesleges is lenne lefolytatni.
A ker hatósághoz azért még fordulhatsz a nyitvatartás korlátozásáért. Ha nagyker, akkor szerintem a rakodás simán nyitvatartásnak számít.

Sziasztok!
Szeretnék tanácsot kérni az alábbi, számomra kissé zavaros ügyben. A társasház (panel), ahol lakom, immár a sokadik közös képviselőjét fogyasztja. A helyzet nem rózsás, nem irigylem őket, félreértés ne essék. Az viszont tény, hogy a jelenlegi kkv zűrös dolgokat vett át.
Március elején volt közgyűlésünk, aminek a napirendi pontjain (16) végig sem tudtunk haladni. Mindjárt az elején, a beszámoló nem járt sikerrel, mert nem volt MIT beszámolni, ugyanis - állítása szerint - nem kapta meg az anyagokat, a könyvelés nincs rendben és a könyvvizsgáló nem vállalta az áttekintést. Jkv-t azóta sem kaptunk a kgy-ről.
Októberben kgy határozattal lett ő a kkv,én ebből a jkvből nem kaptam, most kértem hivatalosan, de nem érkezett meg. Úgyhogy csak a JPÉ faktor (józan paraszti ész) miatt kérdezném a következőket:

• Az a közgyűlés, amelyik napirendi pontjain nem tudnak végig haladni és berekesztésre kerül, az érvényes-e?
• Ki határozza meg a kgy napirendi pontjait?
• A kkv hivatkozhat-e a 2009. évi elszámolásnál arra, hogy nem rendes a könyvelés?
• Nem kell ilyen esetben a SZB-nek hivatalból megindítani a felelősségrevonást az előző könyvelővel kapcsolatban?
• Milyen felelőssége van az SZB-nek, ha a kgy előtt is elhangzott, hogy "lehúztak" bennünket?
• A kkv (vagy thkezelő) felhatalmazását ki adja? Ki írja alá a szerződését?
• Mennyi időn belül és milyen formára köteles a kkv válaszolni? (Elektronikus cím, amit ő, fejlécen ad meg, tekinthető-e hivatalosnak?)
• Elvállalhat-e könyvelést a kkv akkor, ha nincs könyvelői végzettsége, hanem azt továbbadja egy arra szakosodott személynek?
• Ki vállalja ez esetben a felelősséget a könyvelés hiteléért?
• Ha van gondnoki lakás, de a gondnok nem lakik benne, hanem kiadja, az szabályos-e?
• A gondnok munkaköri feladatait ki, vagy mi határozza meg? (Gondolok itt az általunk külön fizetett havi 150 eFt-os takarítási költségre, két lépcsőházas, tíz emeletes panelnél, heti egy alkalommal)
• A korábbi thkezelő megszüntette a szerződését, amikor árzékelte, hogy gond van (noname munkát csináltatott 800eFt-ért....) Milyen lehetőségei vannak a társasháznak velük szemben?
• Van-e valami jogszabály arra, hogy a kkv, vagy thk hogyan, mi módon veheti át a korábbi ügyvitelt? (Értem alatta pl. a SZB jelenlétében, vagy írásban, stb.)

Nekem az is nagy segítség, ha csak csipegetve válaszoltok a kérdéseimre! Nagyrabecsülöm néhányótok szakmai tudását és lényeglátását. Visszaolvastam jóünéhány lapot, ezért reménykedem abban, hogy esetleg választ kapok a kérdéseimre.
Köszönettel:
Levente

Könyveléssel kapcsolatban:

Nem biztos, hogy a könyvelő hibázott, ő csak azt tudja lekönyvelni, amit meg is kapott (bizonylat, kiegészítő információ). Alapvetően a közös képviselő felelőssége az, hogy hiteles beszámolót vigyen a közgyűlés elé, tehát elemi érdeke, hogy olyan személyt bízzon meg a könyveléssel, akiben ő is megbízik.

Ha az éves, vállalkozási tevékenységből származó (pl. bérbeadás) bevétel nem haladja meg a 10 millió forintot, akkor nem kötelező mérlegképes könyvelőt alkalmazni. Sok helyen a közös képviselő könyvel, van is olyan program, mely a munkáját nagyban megkönnyíti, de azért nem pótolja a szaktudás teljes hiányát.:) Ha valaki saját maga könyvel, akkor az vagy ért is hozzá, vagy nagyon felelőtlen.

Azt nem írtad, hogy az előző kk. elszámoltatása megtörtént-e már, de a jelek szerint nem igazán. Az új képviselő pedig azért van gondban, mert egy lezáratlan és tisztázatlan évet vett át. Nagyon nehéz így a teljes pénzügyi évre beszámolót összeállítani, mert ha az első 10 hónap nincs rendben, akkor nem lesz jó az éves adat sem.

Már rég át kellett volna nézni az első 10 hónap adatait, és ha kell, javíttatni kellett volna. A könyvvizsgáló is nyilván azért nem auditálta a beszámolót, mert valami nem stimmel. Ha valóban a könyvelő hibája, akkor felelősségre lehet vonni őt is, akár anyagilag is. De a hibát ki kell javítani, nem maradhat úgy. A beszámolót pedig közgyűlés elé kell vinni, hisz el kell számolni a tulajdonosok felé a befizetett pénzükkel.

„(Gondolok itt az általunk külön fizetett havi 150 eFt-os takarítási költségre, két lépcsőházas, tíz emeletes panelnél, heti egy alkalommal)”

Biztos, hogy csak a takarítás van benne az összegben? Mert akkor az szerintem rengeteg pénz...

klevus

1,A közgyűlés a berekesztésig érvényes határozatokat hozhat. (gondolom a könyvvizsgáló jelentése nélkül a 2009. évi beszámoló és a 2010. évi tervezet határozatképtelenné vált!) A következő közgyűlés a maradék napirendi pontokban dönthet.
2, A napirendi pontokat a k.k. határozza meg az SZVB-vel való egyeztetés után. A tulajdonosok 10% kérheti napirendi pont felvételét a meghívó kiküldése előtt.
3, Amit nem Ő csinált azért nem felel!
4, Csak a közgyűlés hozhat határozatot a felelősségrevonás ügyében.
5,Az SZVB felelősségét is csak a közgyűlés vetheti fel.
6,A közgyűlés. A megbízási szerződését az SZMSZ-ben meghatározott személy, ennek hiányában az írja alá akit a közgyűlés felhatalmaz
7,30 napon belül köteles válaszolni az ügyvitel szabályai szerint. az e-mail cím ha bejelenti hivatalos.
8,a közgyűlés megbízhat a könyveléssel bárkit. Ha a k.k.-nak van végzettsége maga is könyvelhet.
9,Aki könyvel.
10,Szabályos.
11,A feladatokat a közös képviselő, a díjazást a közgyűlés.
12,Ha kárt okoztak a közgyűlés felhatalmazása alapján perelhetők.
13,Az SZMSZ vagy a közgyűlés szabályozhatja.

Remélem mindenre sikerült válaszolnom!

„9,Aki könyvel.”

Szerintem meg az, aki a beszámolót aláírja. Ez a személy általában a közös képviselő.

Az én verzióm;

A kgy. napirende pontjait a k.k. határozza meg. A 10% -ot maghaladó tul. hányadot képviselő tulajdonosok által indítványozott napirendeket a k.k. a Tv. szerint köteles beletenni.
A k.k -t a tház bíza meg általában egy részletes megbízási szerződéssel- mely az általa végzendő feladatokat, megbízási díját,stb. tartalmazza. A tház nevében a számvizsgálók írják alá.
Az én álláspontom az, hogy a könyvelésért is a k.k. tartozik felelősséggel, akárkivel végezteti.
A felelősségrevonás kérdésében is a kgy. , mint a tul.közösség legfontosabb fóruma dönt.
Nincs előírás, hogy a k.k. köteles válaszolni, pláne határidő.Köteles kgy.-t összehívni az általatok megadott napirendek tárgyalásával, ha a fent említett %-ot meghalahó tul. hányad írásban kéri.
A gondnoki feladatkört is a kgy. határozza meg / a valósában a k.k. szokta/.Ha gondnoki lakás a tház tulajdona, akkor csak a tház adhatja bérbe.
A "JPÉ" faktor nagyon tetszik, használhatom?
Röviden ennyi, zűrösek ezek a tházi ügyek, hisz marha nagy pénzekről van szó, gyakorlatilag kontrol nélkül.
üdv.

nandy

Tévedés. Ha a könyvelés külön van választva, a cég vagy a megbízott személy a felelős az ügyvitel szabályai és a megbízási szerződés alapján.

Minden hozzászólásban van igazság.
A k.k. Senkivel sem köteles egyeztetni a napirendet. Ha elszámololó/tervező k.gyülésről van szó akkor a tv. És az Szmsz meghatározza.
A társasház gazdálkodásáért a k.k a felelős attól függetlenül ki könyvel. Ha a könyvelésre kűlön embert vagy céget szerződtetnek,akkor a részfelelősség az övé, a szerződésben rögzitettek erejéig.

A közös k. Feladatait az szmsz részletesen leirja,arra kűlön szerződés nem kell. A közgyűlés megbizása helyezi státuszba a k.k-t, s szünteti meg.- mivel a k.k megválasztását s visszahivását a tv.szabályozza,értelmetlen erre szerződést irni, a munka s feladatok az szmsz-ben.

Végül a takaritást 80.000 ft-ért vágzi vállalkozó Rozika 87 lakásos 10 emeletes házban számla- ellenében. Két lépcsőházra a 150 ezer nem tűnik soknak gondoljatok a dupla sz.ledobó s dupla konténer s ledobó kaná tisztitásra. Attól függ hogy mekkorák a szint folyosók,vagy csak beléők vannak-e.

MD
1,Az elég "öngyilkos" jelölt k.k. aki nem beszéli meg előzetesen az SZVB-vel a dolgokat.
2,A k.k.-é a felelősség akkor ha elfogadja a hibás könyvelést! Egyébként nem.
3,Ha van SZMSZ és kitér is rá!

Én nem könyvelésről irtam hanem gazdálkodásról.
Én is kamikaze vagyok,mert nem egyeztetek a bizottságokkal, nem is igen tartanak rá igényt, a speciális munkastilusom miatt nemigen van rá-szűkség.

„A k.k.-é a felelősség akkor ha elfogadja a hibás könyvelést! Egyébként nem.”

A beszámoló aláírásával elfogadja a hibás könyvelést, tehát...:)
Persze, ha egyértelműen kiderül a könyvelési hiba, és az bizonyítható módon a könyvelőnek róható fel, akkor a megbízási szerződés alapján felelhet a könyvelő is.

nandy

Láttál Te már olyat, hogy a könyvvizsgáló megtagadja a beszámoló alapját jelentő könyvelés véleményezését, és a k.k. meg aláírja?

Annyira általános lenne hogy kűlső könyvelő könyvel ???

Nandy!

Azt hiszem rosszul értelmezted a könyvelő alkamázására vonatkozó TTv előírást
idézet tőled:
"Ha az éves, vállalkozási tevékenységből származó (pl. bérbeadás) bevétel nem haladja meg a 10 millió forintot, akkor nem kötelező mérlegképes könyvelőt alkalmazni. Sok helyen a közös képviselő könyvel, van is olyan program, mely a munkáját nagyban megkönnyíti, de azért nem pótolja a szaktudás teljes hiányát.:) Ha valaki saját maga könyvel, akkor az vagy ért is hozzá, vagy nagyon felelőtlen."

Itt nem a bevétel, hanem a pénzforgalom, és a lakások, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma dönt.

Az eredeti jogszabály:
51/A. § (1) Ha a közösség éves pénzügyi forgalma eléri vagy meghaladja a tízmillió Ft-ot, vagy az alapító okirat szerint külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma eléri vagy meghaladja az ötvenet, a számvizsgáló bizottság, illetőleg az ellenőrzési jogkör gyakorlója (a továbbiakban együtt: számvizsgáló bizottság) feladat-ellátásának segítésére – különösen az éves elszámolás és a költségvetési javaslat előzetes véleményezésére – legalább regisztrált mérlegképes könyvelőt, vagy annál magasabb számviteli képesítéssel bíró és ebbéli minőségében regisztált személyt, vagy gazdasági társaságot (a továbbiakban: gazdasági ellenőrzést segítő személy) kell igénybe venni.

Mindi