Haszonélvezeti jog

Amennyiben a haszonélvező a lakásban lakik,akkor köteles viselni a közüzemi díjakat.

jav.: távhő követelés

"ha a szolgáltatás a haszonélvező nevén van, a közmű tartozások adott esetben behajthatóak-e a tulajdonoson?"

A távhő érvényesíthető a tulajdonoson, ha a szolgáltatást igénybe vevőn nem hajtható be a tartozás. Egyéb szolgáltatási díjak tudomásom szerint a tulajdonostól nem követelhetők, ha a tulajdonos nem szerződő fél.

"amennyiben a jelzálog tartozást nem fizették és jelentős elmaradás van, ha ez az ügy végrehajtásra kerül, kinek kell megfizetnie a tartozást? A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, vagy magát a lakást adják el?"

A tartozást a kötelezettnek kell megfizetnie (valószínűleg az a személy, akitől vettétek az ingatlant), de ha nem fizet, akkor kötelesek vagytok tűrni, hogy a lakást értékesítsék (elárverezzék). Ez esetben valószínűleg a haszonélvezeti jog sem marad fenn az ingatlanon.

Tulajdonjoggal illetve haszonélvezettel kapcsolatban lenne kérdésem. Adott egy lakás amit a szüleim az én nevemre vettek úgy, hogy jelzálog terheli, amit a vagyonkezelőnek kellett volna megfizetni. Édesanyámnak haszonélvezeti jogot jegyeztettek be. Az egyik kérdésem az lenne, hogy ez esetben, ha a szolgáltatás a haszonélvező nevén van, a közmű tartozások adott esetben behajthatóak-e a tulajdonoson? Illetve a másik kérdésem az lenne, hogy amennyiben a jelzálog tartozást nem fizették és jelentős elmaradás van, ha ez az ügy végrehajtásra kerül, kinek kell megfizetnie a tartozást? A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, vagy magát a lakást adják el?

,,lakás rezsijébe azóta egy fillért nem fizetett,,

Miért kellett volna?
Mikor nem lakik ott,nem használ semmit,és nem tulajdonos!

A kérdezőnek : apuka is odaköltözhet, de ha a jelenlegi birtokos haszonélvező ezt megakadályozza, akkor bírósághoz fordulhat. Olyan jogszerűen nincs, hogy odamegy, oszt kidobál dolgokat vagy embereket.

„Amennyiben az egyik haszonélvező ott lakik a másiknak már nincs is nagyon beleszólása?”
Ő is odaköltözhet. Analóg a helyzet az 1/2-1/2 arányú tulajdonosokéval.

Igen, de ezt szerintem legfeljebb a házastársával, kiskorú gyerekével teheti meg.

„Az különben sem átengedés, ha maga a haszonélvező is ott lakik.”

Pontosan erre gondoltam, de ezt is írtam. Anyuka _engedi_ nekik a használatot (nem ÁTengedi), ott laknak együtt, ő is.

„idejöhetne és elkezdhetne kihajigálni mindent”

Rongálásra azért nincs joga. Felszólíthat, hogy költözz ki, mert más módon kívánja hasznosítani.

Ingyen, szívességből bárkit beengedhet helyettetek.

Arra lettem volna kíváncsi, hogy ha drága jó apukának kedve tartja (most függetlenül attól, hogy édesanyám ezek szerint megakadályozhatná-e), idejöhetne és elkezdhetne kihajigálni mindent, ami a miénk, avagy bírósági úton tudná csak elérni? Illetve ha utóbbi, akkor ez a procedúra hogy zajlana, meddig tartana, stb.

„Az különben sem átengedés, ha maga a haszonélvező is ott lakik.”

Amennyiben az egyik haszonélvező ott lakik a másiknak már nincs is nagyon beleszólása?

mindketten egyformán használhatják

Na igen. Gondolom ha nem tudnak megegyezni dönt a bíróság.

Nem. Ezt a fajta haszonélvezetet nem lehet harmadik személynek átengedni a párhuzamosan jogosult hozzájárulása nélkül. Az különben sem átengedés, ha maga a haszonélvező is ott lakik.

A két haszonélvező miatt (hacsak nem sortartó az a haszonélvezet, de ez eléggé valószínűtlennek tűnik) azért ez bonyolultabb, hiszen mindketten egyformán használhatják, hasznosíthatják az ingatlant, anyuka engedheti a gyerekeknek a használatot.

Igen, éppen ezt jelenti a haszonélvezet.

Megválthatjátok a haszonélvezeti jogát.

Tisztelt Fórumtársak!

Haszonélvezeti jog vs tulajdonjog kapcsán volna Önök felé néhány kérdésem.

Adott egy IX. kerületi ingatlan, melynek tulajdonosai a testvérem és én vagyunk fele-fele arányban, édesanyám és apám pedig haszonélvezők.
Utóbbi, a szüleim 2000-ben történt válása óta hálistennek nem itt él, és bár ide van bejelentve és holtig tartó haszonélvezete is van, a lakás rezsijébe azóta egy fillért nem fizetett, és agresszív/alkoholista életvitele miatt valahányszor "beugrik" (akár csak a posta miatt is), mindig veszekedés tör ki.

A kérdéseim a következők:

• A fentiek fényében (lévén, hogy nem itt él, és nem fizet semmit) igaz-e az, hogy ő, mint haszonélvező, a testvéremet vagy engem, mint tulajdonosokat, bármikor, kénye-kedve szerint "kirakhat"?
• Ha igen, milyen okból tehetné ezt meg, és hogyan zajlana le ez a procedúra?
• Mi, mint tulajdonosok, tehetünk-e bármit ez ellen jogilag?

Válaszukat előre is köszönöm szépen!

"Ki nem fizetett nagyobb összegű bírság"

Mégis mire gondolsz?
Haszonélvező az isztrián parkol és nem fizeti ki, akkor azt a lakástulajdonosnak kell, vagy micsoda? Mondj már egy példát bírságra, amit valaki másnak kell kifizetnie.
(ad absurdum, a bírság személyhez kapcsolódik, olyannyira, hogy az nem is öröklődik főszabály szerint)

"Mire számíthatok ha tartozást halmoz föl, nem csak közműtartozást, hanem esetleg ki nem fizetett nagyobb összegű bírságokat, stb.?

Ez volt a kérdés,erre válaszoltam.

"Minden közmű az ő nevén van." Mármint a haszonélvező, lakáshasználó nevén. Csak a közművekről volt szó, másról nem.
A haszonélvezőt és a bérlőt nem kéne egy kalap alá vonni.

Na azért ez nem ilyen egyszerű.
Amennyiben a haszonélvező benne lakik a lakásban,akkor köteles viselni az ingatlan azon terheit amelyek a lakáshasználattal kapcsolatosak(vizdij,áramdij stb)nem köteles viszont például felújitási alapot vagy hiteltörlesztést fizetni.
A tulajdonosnak helytállási kötelezettsége áll fenn a lakáshasználó tartozásaiért a közüzemekkel szemben.

A szolgáltató több megyében haszonélvezővel nem is köt szerződést,vagy csak a tulajdonos helytállási nyilatkozata alapján. Például a Mihő.

Miért is adná el?
Nincs az anyukájának tulajdonrésze, ezért tartozással nem terhelheti (esetleg vízdíj) az ingatlant. Potom pénzért adják el egy olyan személynek, aki esetleg kiüldözi a lakásból és még tető sem lesz a feje felett. Na akkor aztán gondoskodhatnak róla a gyermekei.
A másik tulajdonos segíthetne a lakás ügyeinek a rendezésében.
Miért merült fel a tartozások felhalmozása? Nem képes fizetni a számlákat, mert akkor be kéne segíteni. Van olyan, hogy szülőtartás.

szomszedsrac,

• Akkor rendszeresen nézzetek a körmére. A Ptk. szerint a tulajdonosoknak joguk van ellenőrizni a tulajdonuk használatát. Olvasd el a haszonélvezet részt. Ha nem zaklató jellegű, akkor be kellene engednie, mondjuk 2-3 havonta.
• Ha 1/1-ben tudjátok eladni, az sokkal többet ér még haszonélvezettel terhelten is, mintha csak egy résztulajdon lenne.
• Nincs komplikáció, hiszen ezek szerint ez az ingatlan egyáltalán nem a hagyaték tárgya. Neked jobb, mert az esetleges tartozások is 3 fele oszlanak. Bár ha nincs sok egyéb vagyon, akkor a testvéreid valszeg vissza fogják utasítani a hagyatékot. Igaz, ha a lakást ezek szerint nem öröklitek, akkor akár neked is ez a célszerű. Nincs hagyaték, nincs tartozás. A szolgáltatók majd hajtsák be a tartozásokat az örökösön, aki végső esetben a magyar állam lesz.
• Ez esetben add el minél előbb akkor. Én azt tenném. Ha a költözésig nem megy, és a tulajdonostársaddal jó a viszonyod és bízol benne, akkor akár ügyvéd előtt meghatalmazod, és csak a pénzre kell várnod, intézze el a többit.

szomszedsrac,

Főszabály szerint az adós vagyontárgyait terhelhetik meg vele, ha az ingatlan másik 1/2 része az övé, akkor csak arra a tulajdonrészre jegyzik be az esetleges végrehajtási jogot.

Ha ő a szerződő fél, akkor ő lesz az adós is.

Ha Te vagy az egyetlen gyereke (az 1/2 gondolom így van), akkor te leszel a jogutódja is, megöröklöd a vagyonát, és a tartozásait is, de utóbb esetén legfeljebb annyit, amennyi a hagyaték vagyonrésze - magyarul a saját vagyonoddal nem felelsz érte.

Elajándékozni nem kell, add el. Lakottan, haszonélvezettel nyilván csak jóval a piaci ár alatt tudod, de azért az is pénz. Én nem engedném csak úgy el. Van, aki így is megveszi.

De ha nem adod el, a legrosszabb eset az, hogy elárverezik a részét és legfeljebb idegen tulajdonostársad lesz, ha pedig előbb hal meg, és több a tartozás mint az a 1/2 rész értéke, akkor lényegében ezt az 1/2 részt veszíted csak el. A most saját 1/2 részedet ez nem érinti (legfeljebb a tulajdonhoz kapcsolódó fizetnivalók esetén, például ingatlanadó, vagy közös költség hátralék.)

Nincs olyan kapcsolatotok, hogy segíts neki, ha kell, figyelemmel kísérd a költéseit, elkérd a csekkeit és te fizetsd be (nem feltétlenül helyette, kérd el a pénzt is) ?

Jaaaa, hogy ugrott egy nagyot a gondolatmenetben? Én meg szervesen szerkesztett szövegnek néztem az egészet. (Vö.: a kifejezett alany nélküli második mondat állítmánya visszautal az előző mondat alanyára vagy tárgyára. Az alanyra utalásnak itt nem lenne értelme.)